A nyelv és a beszéd szorosan öszefügg. A nyelv eszközkészlet, a beszéd ennek működtetése = a működésben levő nyelv.
A beszéd nyelvhasználat, alapja a nyelv, ami közös (kollektív), társadalmi jelenség. A beszéd tevékenység, a nyelv alkalmazása, egyéni alkalmazás, felhasználás. Elsődleges célja a valóság leírása – minden kijelentő mondat igaz vagy hamis. Ennek ellenére sok kij. mondat nem ír le semmit – pl ígéret, elnézés, kérés.
A megszólalással vagy egy szöveg leírásával vmilyen cselekvést hajtunk végre, vagy a befogadót cselekvésre késztetjük. A közléseink ált nyitott, közvetlen beszédtevékenységek – különböző fajtájú mondatottak hajtjuk végre: kij, felszólító, kérdő, óhajtó.
Pragmatika: rejtett üzenet, szándék, célzás – a szöveg mögött.
Emberi beszédben a kifejező, ábrázoló és felhívó funkciók érvényesülnek, amik alapvetően szándékosak: az emberi beszédben a cél dominál (az állatoknál az ok). A beszélő megnyilakozásaival kifejezi a maga belső állapotát, befolyásolja magatartásában/cselekvésében a másik/többi embert, tájékoztatja bzonyos körülményekről. Minden kimondott gondolat egyúttal cselekvés is, hatást vált ki a másik félből.
Beszéd funkciói összefüggnek a cselekvéssel:
- Információközlés, v cselekvés tudomásulvétele.
- Kifejező funkció: érzelemvilág, lelkiállapot közlése.
- Felhívó funkció: óhaj, felszólítás, felkiáltás, parancs, tiltás, kérés.
Magánjellegű: mind3 funkció műk, nyilvános: felhívónak van szerepe nyíltan v rejtetten.
Médiaműfajokban is megvan a beszéd és cselekvés összefüggésének jellege – példaértékűnek kell lennie a beszédnek: tárgyilagos stílus, mentes szlogentől, trágárságtól.
Beszéd kísérőjelensége a metakomm – együtt fejezik ki a cselekvéssel kapcs tartalmakat.
A beszéd az emberi kommunikáció legkifejezőbb, leggyakoribb, legfontosabb eszköze.
Gondolati tevékenység, egyben tevékenység - cselekvés, melynek célja a társadalmi kapcsolatok megvalósítása:
- gondolatközlés,
- érzelmi-akarati kifejezés,
- visszajelzés és
- befolyásolás.
A beszéd, mint cselekvés egyedi alkotótevékenység, az egyén hozza létre az adott kommunikációs helyzetben.
Austin: beszédtettek szerk-ét elemezte először.
Searle: a beszéd mint cselekvés 4 összetevője:
- a megnyilatkozás kimondása vagy leírása (egy kérdés)
- az utalás vagy kijelentés végrehajtása (a kérdés kimondása)
- a kijelentés értelmezésének a jelzése (a kérdéssel elérni kívánt cél)
- a beszédtevékenység által elérni kívánt hatás (a kérdésből következő elvárások).
Megjegyzés küldése