Pályakezdés:
·
Első regénye a „Hétköznapok”
·
Bekerült a Tízek Társaságába
·
Az Életképek szerkesztője lesz
·
Aktívan részt vesz az 1848-as szabadságharcban
·
1848. március 15-én megismerkedik Laborfalvi
Rózával
·
Móricnak menekülnie kellett és az akkori
felesége Róza mentette meg
Termékeny időszak:
·
1858-ban az MTA levelező, majd rendes tagja lesz
·
1860-tól a Kisfaludi társaság tagja
·
1861-től országgyűlési képviselő
·
Ebben a korszakban megjelent regényei:
o
Egy magyar nábob
o
Új földesúr
o
Kőszívű ember fiai
·
1863-tól a „Hon” című napilap szerkesztője
Az utolsó évek:
·
1875-ben kormányzati képviselő lesz
·
1886-ban felesége meghal
·
1893 Sárga rózsa, az utolsó évek legjobb regénye
·
1894 az 50 éves írói jubileuma – díszkötetes
kiadás
·
1899 Házasságot köt Nagy Bellával (20 éves)
színésznővel.
·
1904 Meghal
Írói jellemzői: Főképp a romantika (kitolta a romantika
határait). Jellemzi a fordulatos cselekmény.
Szélsőséges jellemek, helyzetek: Feszültség teremtés,
erőteljes táj és természetábrázolás jellemzi. Gyakoriak a leírások.
Jellemző műfajok: regény (közel 100db), történelmi regények,
társadalmi regények (Aranyember), irány regény, novella. A realizmus is
jellemző rá.
Aranyember
1872-ben írta Balaton-Füreden. Társadalmi regény, vallomásos
regény.
Előzmények: Jókai kiábrándul a kapitalizmusból.
Magánéleti konfliktusok. Késői szerelem gyámleányába, Lukanics Ottiliába.
Mű témája: Timár Mihály élete, az egyén boldogulása a
kapitalista Magyarországon.
Kérdések a műben: Mi a hűség? Mi fontosabb a
törvényes boldogtalanság vagy a törvényes boldogság? Mi a becsület? Mi számít
lopásnak? Megéri-e hűségesnek lenni a hűtlen férjhez? A belső vagy a külső
törvények a fontosabbak?
A cím: két féleképpen értelmezhető (metaforikusan),
utalhat a tulajdonságaira és arra is hogy amibe belekezd abból pénzt csinál.
A történetben megjelenő mítosz: Midasz király
története: Dioniszosztól kérte, hogy amihez hozzá ér változzon arannyá -
majdnem éhen halt.
Szerkezete:
·
Expozíció (bevezetés)
o
Szt. Borbála hajó fedélzetén Tímár Mihály,
Tímea, Ali Csorbadzsi. A hajó elmerül és megismerkednek Noémivel.
o
Komárom: Brezovics Atanának adta Mihály a lányt
és a vagyon egy részét.
·
Bonyodalmak:
o
Tímár Mihály eladja az ázott búzát,
meggazdagodik
o
Tímea a Brezovics házban megalázva él (Atthalie
alázza meg)
·
Kibontakozás:
o
Mihály gazdagodik, kisemmizi Attanázt, elveszi Tímeát
és eljár a szigetre Noémihez
·
Tetőpont:
o
Krisztyán Tódor elveszi Mihály ruháit. Később
összevesznek ezért Mihály elkergeti. Tódor belecsúszik a folyóba és meghal.
Mikor előkerül, azt hiszik Mihály holttestét találták meg. Mihály hivatalosan is
eltűnhetett.
·
Végkifejlet:
o
Atthalie meg akarta ölni Tímeát
§
Megakadályozta Kacsukával az esküvőt
§
Azt mondja Tímeának, hogy Mihály él, így nem
lehet maradéktalanul boldog.
Helyszínek:
Balatonfüred
Balatonfüred
Komárom
|
Senki szigete
|
Tímea
|
Noémi
|
felelősség
|
szabadság
|
boldogtalanság
|
boldogság
|
társadalmi szerep
|
önmaga lehet
|
pénzbeli gazdagság
|
érdemi, lelki gazdagság
|
fontos a pénz
|
nem fontos a pénz
|
Ideje: 1820-1830-as évek. Körülbelül 10 évet ölel fel
Szereplők:
·
Mihály: A vagyonát nem becsületesen
szerezte, de jószívű. Talpraesett, a modern kor embere. Két nő között vacillál.
Fejlődő jellem: ártatlanság, bűnbeesés, bűnbánat, megtisztulás.
·
Tímea: Sérthetetlen, szürke, kevés derül
ki róla.
·
Noémi: Természetes
·
Atthalie: Gonosz, önző, konfliktus
generáló.
·
Tódor: Gerinctelen, lelkiismeretlen.
Motívumok:
Senki szigete – bibliai utalás az édenre
Duna – két élet összekötője
hármas szám – a három nő
Senki szigete – bibliai utalás az édenre
Duna – két élet összekötője
hármas szám – a három nő
Megjegyzés küldése