Arany János 1817 március 2-án
született, Nagyszalontán. Apja kevés földdel és kis házzal bíró földműves volt.
A család súlyos tüdőbajjal volt megáldva, a nyolc gyerek közül csupán kettő
maradt életben (János és Sára). Érzékeny, félénk, visszahúzódó gyermek volt.
Iskoláit 1823 és 1833 között végezte Nagyszalontán (segédtanítói állás), majd
ezt követően Debrecenben.
Ezután Kisújszálláson egy évig
segédtanító volt. Tanulmányait 1835 tavaszán fejezte be Debrecenben, de
érettségivel nem rendelkezett, viszont rengeteget olvasott (leginkább római
alkotóktól). 1836 februárjában színésznek állt. Ezalatt anyja meghalt, apja
pedig megvakult. Ezek hatására a bűntudattól vezérelve felhagyott a
színészettel. 1836 ősze és 1839 januárja közt korrektor (rektorhelyettes)
Szalontán (magyar és latin grammatika), 1839 elején lemondott róla. 1840
tavaszán másodjegyző lett.
Ez biztosította a családalapítás
lehetőségét, 1840-ben meg is házasodott. Feleségét az irodalomtörténeti könyvek
Ercsey Julianna néven jegyzik (törvénytelen gyermek és egy évvel idősebb
Aranynál). Két gyermekük született: 1841-ben Juliska, 1844-ben László. 1844-tõl
(Szilágyi István rektor unszolására) fordítgatott görög és angol (Shakespeare)
drámákat. 1845 júliusa végén hozzá fogott Az elveszett alkotmány címû vígeposz
megírásához. Ezzel megnyerte a Kisfaludy Társaság 25 aranyos pályadíját.
Igazi sikert, elismerést és
Petõfi barátságát az 1846 nyarán írt Toldi hozta meg számára. 1847-ben ismét
megnyerte a Kisfaludy Társaság pályadíját. Ebben az idõben sok epikus mûvet
írt: Rózsa és Ibolya, Szent László füve, Murány ostroma, valamint ekkor írta a
Toldi estéje nagy részét is. Az 1848-as forradalom külső szemlélője volt egy
ideig. Rövid ideig nemzetőr volt, majd BM-i fogalmazó lett Debrecenben és
Pesten. Az orosz beözönlés után bujdosnia kellett. Elveszítette állását,
Világos pedig még az anyagi összeomlást is jelentette. Fél évig Geszten, a
Tisza családnál nevelősködött. 1851 őszén tanár lett a nagykőrösi
főgimnáziumban.
Egyre többet szenvedett a testi
ill. lelki problémái miatt. 1860-ban Pestre költözött, ahol a Kisfaludy
Társaság igazgatója lett. Bekapcsolódott a pesti irodalmi és politikai életbe
(Csaba-trilógia első része: Buda halála). 1865-ben az MTA titkára lesz,
1870-ben főtitkára. 1863-ban meghalt Juliska, emiatt sokáig elhallgatott benne
a költõ. 1876-ban lemondott a főtitkárságról, az 1877-es boldog nyarat a
Margit-szigeten töltötte. Ekkor írta titokban, nem a nyilvánosság elé szánta az
Õszikék (kapcsos könyv) verseit. 1879-ben befejezte a Toldi szerelmét. 1882
október 22-én halt meg.
Ballada
költészete
Ballada: Mindhárom műnem
megvan benne. Az olasz „ballare” táncolni szóból ered. A középkorban Villon
műformaként alkalmazta (8 soros oktáv versszakot követett egy 4 soros ajánlás
(összefoglalta a mű tartalmát). Keret műfaj, mind a három műnem megtalálható
benne (líra, dráma, epika).
Lírai
vonás: versszakokból áll, lelki állapotot ábrázol és költői képeket tartalmaz
Epikus
vonás: Történetet beszél el, hosszabb mint egy vers
Drámai
vonás: Tragikus eseményeket beszél el. Van tetőpontja és tartalmaz párbeszédet.
Előadás módja: sűrített,
szaggatott, tömör
Arany balladáinak jellemzői:
Középpontjában a hűség, hősiesség, bűn és bűnhődés motívumai állnak. A lélek
mélységeit ábrázolta.
A balladák csoportosítása:
·
Eredet szerinti csoportosítás
o
Népballadák: szájhagyomány útján terjed,
középkorban alakult ki.
o
Műballadák: skót, székely népballadák ihlették
·
Keletkezés szerint
o
Korai balladák: 1847-1848 nincs bonyodalom
o
Történelmi balladák: 1848-1852 népies stílus,
női sors jelenik meg benne
o
A nagykőrösi évek: 1852-1860
o
Őszikék korszak: 1860
·
Szerkezet szerint
o
Egyszólamú, lineárisan előrehaladó
o
Többszólamú, párhuzamos szerkesztésű
o
Egyszólamú, körkörös felépítésű
·
Téma szerint
o
Történelmi témájú: A walesi bárdok
o
Parasztballadák, népi témájú: Vörös rébék,
Tengeri-hántás
o
Lélektani: bűn és bűnhődés áll a középpontban
o
Nagyvárosi balladák: A hídavatás
Ágnes
asszony
Geszten hallotta a történetet.
Műfaj: lélektani ballada
Szerkezete: Egyszólamú,
körkörös. Van egy állandó visszatérő helyszín: Patak (pillérnek nevezzük).
Pillér versszakok: 1, 20, 26
I.
1-4. Versszak: Helyszín a patak, időtartam pár
óra
II.
5-7. Versszak: helyszín a börtön, időtartam pár
nap/hét. Elkezd megőrülni.
8-19. Versszak: helyszín a tárgyalóterem. Időtartam pár óra. A bíróság szembesíti tettével, Ágnes meg van zavarodva, csak a véres lepedőre tud gondolni. A bírák megsajnálják és elengedik.
8-19. Versszak: helyszín a tárgyalóterem. Időtartam pár óra. A bíróság szembesíti tettével, Ágnes meg van zavarodva, csak a véres lepedőre tud gondolni. A bírák megsajnálják és elengedik.
III.
20-26. Versszak: Ágnes ismét otthon van, a
parton. Egy élet végéig tartó bűnhődést látunk (nem kap feloldozást). Időtartam
több 10 év.
Költői eszközök:
Refrén: Oh! Irgalom atyja, ne hagyj el.
Metafora: Lepedő – lelkiismeret, fehár – tisztaság, piros – gyilkosság. Liliomról pergő harmat.
Refrén: Oh! Irgalom atyja, ne hagyj el.
Metafora: Lepedő – lelkiismeret, fehár – tisztaság, piros – gyilkosság. Liliomról pergő harmat.
Verselés: Ütem hangsúlyos,
4/4, fél keresztrímes, a refrén időmértékes
Megjegyzés küldése