Az avantgarde a XX. század elsõ harmadában kibontakozó mûvészeti irányzatok átfogó neve: kubizmus, dadaizmus, futurizmus, szürrealizmus, konstruktivizmus, expresszionizmus. Szakítanak a polgári világ hagyományos mûvészetével, a kiüresedett formákkal, kifejezésmóddal. Elutasítanak minden korábbi mûvészetet, az egész polgári felfogással szakítanak. Jellemzõ rájuk a kihívó hang, a meghökkentés, a provokáció. Az ágazatok egészen különböznek esztétikai értékükben és hatásukban. Egyik sem terjed ki a mûvészet egészére, nem korstílusok, párhuzamosan hatottak, ritkán jelentkeznek tisztán. A lázadás hátterében a kapitalizmus válsága, a technika rohamos fejlõdése, a katonai erõ növekedése, a sovinizmusok állnak.
Guillume Apollinaire (1880-1918), aki olasz és lengyel származású, még fiatalon Franciaországba kerül. Itt nõ fel, és itt lesz költõ. Volt nevelõ, késõbb Párizsban a mûvészvilág központi figurája lesz. Részt vett az I. világháborúban, izgalmas kalandnak éli meg. 1916-ban megsebesül, aminek következményeit haláláig viseli. Õ használja elõször a szürrealizmus szót. Leghíresebb kötete 1918-ban jelent meg Kalligrammák címmel. Két érdekes versfajta jelenik meg ebben a kötetben: a beszélgetésversek (utcán, kávéházban... ellesett szövegfoszlányokból áll össze a vers, rendezetlenül); és a kalligrammák (=képversek, a vers szavait a költõ rajzszerûen helyezi el, kép és vers egyben).
A megsebzett galamb és a szökõkút címû versének elsõ képe egy megsebzett fejjel látható galamb. A szövegben nõkrõl, lányokról szól, akiknek elkínzott az arca, megsebzettek, akárcsak a galamb. A férfiak, szerelmeik csatába mentek, ezért szomorúak. A következõ kép egy szökõkutat ábrázol. Ebben férfiakról, barátokról, férjekrõl szól, akiknek a hollétérõl nem lehet tudni. A kép alsó része megfejti az elõzõ két részt - a férfiak harcba mentek (szökõkút medencéje). A képi megjelenítés plusz tartalmat ad a versnek. Galamb - nõk, asszonyok, lányok: kiszolgáltatottság, védtelenség, gyengédség, szabadság. A béke és a háború világa ellentétezõdik. Szökõkút - férfiak, férjek: a sebbõl kiáramló vér jelképe, felelé ívelés és visszahullás (élet-halál), körforgás (az élet fel-le folytonos mozgása). A medence: ide esnek vissza vércseppek, tócsa, amibe a sorok aláhullanak. Ha szemként értelmezzük, akkor a szökõkút maga a könny - fájdalom.
Guillume Apollinaire (1880-1918), aki olasz és lengyel származású, még fiatalon Franciaországba kerül. Itt nõ fel, és itt lesz költõ. Volt nevelõ, késõbb Párizsban a mûvészvilág központi figurája lesz. Részt vett az I. világháborúban, izgalmas kalandnak éli meg. 1916-ban megsebesül, aminek következményeit haláláig viseli. Õ használja elõször a szürrealizmus szót. Leghíresebb kötete 1918-ban jelent meg Kalligrammák címmel. Két érdekes versfajta jelenik meg ebben a kötetben: a beszélgetésversek (utcán, kávéházban... ellesett szövegfoszlányokból áll össze a vers, rendezetlenül); és a kalligrammák (=képversek, a vers szavait a költõ rajzszerûen helyezi el, kép és vers egyben).
A megsebzett galamb és a szökõkút címû versének elsõ képe egy megsebzett fejjel látható galamb. A szövegben nõkrõl, lányokról szól, akiknek elkínzott az arca, megsebzettek, akárcsak a galamb. A férfiak, szerelmeik csatába mentek, ezért szomorúak. A következõ kép egy szökõkutat ábrázol. Ebben férfiakról, barátokról, férjekrõl szól, akiknek a hollétérõl nem lehet tudni. A kép alsó része megfejti az elõzõ két részt - a férfiak harcba mentek (szökõkút medencéje). A képi megjelenítés plusz tartalmat ad a versnek. Galamb - nõk, asszonyok, lányok: kiszolgáltatottság, védtelenség, gyengédség, szabadság. A béke és a háború világa ellentétezõdik. Szökõkút - férfiak, férjek: a sebbõl kiáramló vér jelképe, felelé ívelés és visszahullás (élet-halál), körforgás (az élet fel-le folytonos mozgása). A medence: ide esnek vissza vércseppek, tócsa, amibe a sorok aláhullanak. Ha szemként értelmezzük, akkor a szökõkút maga a könny - fájdalom.
Megjegyzés küldése