I. Spontán esemény: - a mindennapi életben maguktól jönnek létre
- a média rendszeresen beszámol róla (természeti jelenségek, halál)
- bekövetkezik akkor is, ha a média nem érdeklődik irántuk
II. Eltervezett esemény: - nem a média hozza létre, de annak tudatában szervezik, hogy a
Média beszámol róla> üzenet a közvéleményhez
- A közönségnek szánják. Protokoll. Pl. Magyarországra
miniszterelnök érkezik hivatalos látogatásra. I-II. keveredik.
III. Pszeudo - esemény: (létező eseményhez képest)
- média által feldolgozott
- Lényege: miközben tudatos szervezőmunka eredménye, spontán eseménynek próbálják
Beállítani.
· Médiában: pszeudo : spontán = 9:1> a média által bemutatott események 90%-a ilyen. A média nélkülük nem él meg. A médián kívül a kommunikátorok (PR) is kreálnak ilyen eseményeket.
· Kapcsolatban van a közönséggel
· Alapja egy olyan esemény, amely megfelel a közönség elvárásainak.
Példák:
· A Fidesz hosszú pártprogram helyett rövid szlogenekkel dolgozik. Nem indokolnak, magyaráznak, hanem közérthető szlogenekkel kommunikálnak. A pszeudo esemény találkozik a közvélemény elvárásaival.
· Illyés Gyula: „A madár árnyéka” című tanulmány> Petőfit valósággal kikergették a csatatérre. Beteljesítette önmaga sorsát. Olyannak mutatják magukat, amilyennek a közvélemény élvárja. Az esemény nemcsak az egyén ambícióiból fakad, hanem benne volt a levegőben.
· 1993. Postabank ügy. Agresszív reklám> óriási betéti állomány. A multik még csak kezdtek beszivárogni. 1992-es csődtörvény. A Postabank fizetésképtelen lesz. Megírja az újság.
Önmagát beteljesítő jóslat: A közvéleményre építve a média valószínűsíti, megjósolja egy olyan esemény bekövetkeztét, amely spontán eseményként (a média nélkül) nem következne be. (Petőfi, Postabank)
Kérdés: Miért érdekelt a média abban, hogy ilyen események bekövetkezzenek?
Mert szükség van olyan eseményekre, amelyekről be lehet számolni.
A médiaszereplőket és eseményeket gyakran kreálni kell. Vagy maga hozza létre, vagy közreműködik a létrejöttében.
A fotó pszeudo eseményről tudósít. Pl. esküvői kép. Mert a kép a címlapra kerül. A közönség igényeinek felel meg. A média az ő elvárásaikat elégíti ki. (De ez lehetne kölcsönös is. A média is megteremthetné az igényt.)
A fotó arról szól, ami a címe. A posztmodern ember képekben gondolkodik. Túljutottunk a szöveg birodalmán. Azt hisszük, hogy a kép adekvát azzal, ami a valóságban van. Nem ásunk a dolgok mélyére. Feltételezni kellene azt, hogy a közönségnek igénye lenne a dolgok mélyére nézni.
A képeknek ereje van.> Öbölháború - inkubátor> 10%-ról 85%-ra emelkedett a háborút támogatók száma az USA-ban.
A dolgok mozgatóerői nehezen foghatók meg. A pszeudo - események megrendelői néha csak a profitot tartják szem előtt.
Biafrai háború Nigéria> a pszeudo események lelepleződnek> lejáratják a médiumot. A legnehezebb és a legkreatívabb ezt megtervezni. Sok pénzt lehet keresni rajta, de nagyot lehet bukni vele. Magyarországon 2-3 éve foglakoznak vele + feature.
A pszeudo - események tervezésében bele kell foglalni a megtévesztés szándékát. Spontánnak kell feltüntetni. A nem valóságos elemek nagyobb súllyal bírnak, mint a valóságosak.
Manipuláció: nem valós elemek, melyek sugallnak valamit, felül kell, hogy kerekedjenek a valós elemeken.
Fontos az egyértelműség.
IV. Szuper pszeudo - események: - A megtervezett és kivitelezett eseményeknek semmilyen
köze nincs a valósághoz.
- Bekövetkezte kitervelt, művi úton kitervelt.
- Cél: név, arckép, megjelenjen, hogy felkapja a média.
- Egy dolog a cél, más dolog a kiváltott hatás. A kettő
gyakran nem esik egybe. A hatás társadalmi
csoportonként is eltérhet.
Jellemzői:
(1) Eltervezettnek kell lennie. Cél: megörökítsék, a média beszámoljon róla.
(2) Szükséges, hogy nyilvánosságot érintő vonatkozásai legyenek.
(3) Foglalja magában a megtévesztés szándékát.> spontánként kell eladni.
(4) Több benne a nem valós elem, mint a valós.
(5) Akkor sikeres, ha kiagyalói szerint kellő mértékben kétértelmű és gyakran magában foglalja azt a szándékot, hogy önmagát beteljesítő jóslattá váljon.
Az interjú
Az angolszász újságírásban visszaszorul, csak mint munkamódszer van jelen. Magyarországon a legjelentősebb műfaj. Elektronikus médiában is jelen van, mert a hitelesség megköveteli, hogy miközben idézünk valakit, megmutassuk az arcát és a hangját is.
Interjút készíteni valakivel:
= felkínálni a lehetőséget a megszólalásra.
· Az interjút szinte mindig kérik. Ez gesztus a közszereplő felé. Akkor indokolt, ha a közönség kíváncsi az illetőre. Az alany számára lehetőség, hogy álláspontját nyilvánosságra hozza.
· A közszereplés egyik formája, sőt leggyakoribb módja.
· Mára már kialakult a technikája, hogyan kerülhetnek be a politikusok a hírekbe. Pl. Nyugat-Európában hirdetik, hogy nem adnak interjút. Vagy kiszivárogtatás (> kétértelmű információk)> az újságírók utánajárnak, s interjút kérnek, hogy tisztázzák az ellentmondásokat. Így tehát a közszereplők kényszerítik ki, hogy foglakozzanak velük.
Umberto Eco: itt érhető tetten a politika és a sajtó összekapcsolódása, összejátszása. Az olvasó elveszti a fonalat.
· Nyilatkozatháború: öngerjesztő folyamat. A szereplők megtanulnak interjút adni. PR szakértők írják a szövegeiket. Az interjú egyre kevésbé spontán.
Paradoxon:
· Két ember magánbeszélgetése, de mindig jelen van a nyilvánosság.
· Az újságíró a közönséget képviseli.
· Ez a paradoxon a TV-ben kiéleződik. Milliók szemeláttára. Intim és bizalmas egyszerre.
Talkshow:
· Az alanyt kényszerítik, hogy olyasmiről beszéljen, amiről nem akar.
· Túllicitálja a riporter, és a műsor többi vendégét.
· Ez nem kifejezetten őszinte műfaj, de a legnépszerűbb.
· Szórakoztatáshoz kapcsolódik.
· Nem egyenlő a mélyinterjúval.
· Az egyén kevésbé ismert oldalának a bemutatása.
Sajtótájékoztató:
· Speciális műfaj; azokat az információkat mondják el, amelyeket a közönség elvár.
· A szocializmusban protokoll esemény volt. Valódi kérdések nem hangzottak el.
· Demokráciában a kötelező információszolgáltatás színhelye.
· Funkciói: A tájékoztatók az információszolgáltatásra kötelezett személyek, intézmények által szervezett fórum.
· Cél: Az újságírók segítségével informálják a közvéleményt. A sajtótájékoztató lehet rendkívüli és periodikus.
· Rendkívüli: váratlan eseményhez kötődő.
· Periodikus: Sajtótájékoztatót csak akkor érdemes tartani, ha olyan információt hozunk nyilvánosságra, melyet nem lehet exkluzív módon nyilvánosságra hozni. Törvény kötelezhet a tartására. Az ügyes sajtófőnök exkluzivitásra törekszik.> Az információnak áru jellege van.
James Gordon Benett:
Skót származású amerikai újságíró 1836-ban készítette az első interjút a New York Daily Herold című lapban egy prostituált meggyilkolásáról. Benett az esemény minden szereplőjét megszólaltatta és az eseményt publikálta. Ez hitelesebb, mint a tudósítás. Kiderítette, hogy ki a gyilkos.
Magyarországon Pallak, bécsi újságíró készítette az első interjút, Deák Ferenccel.
Interview:
= (eredeti jelentése) találkozni valakivel, valamilyen célból megbeszélést folytatni valakivel, kikérdezni, megidézni valakit.
· Tudatosan ki akarom szedni a legtöbbet a másikból.
· Az újságírás alapműfaja, de munkamódszer is egyben. Sok műfaj használja, mert információszerző lehetőség. A kérdések elhagyásával hírt, tudósítást, közleményt, nyilatkozatot lehet írni.
· Az interjúban benne van az alany személyisége.
· Itt a legkisebb a manipuláció lehetősége.
· Álláspont bemutatása. Gyakran művészi élmény.
· Mi a szerepe a kérdezőnek? Önmagát vagy valamilyen szervezetet képvisel, információt közöl. A 90-es évekig a mikrofonállvány eljátszása volt a feladata a riporternek. Csak a legkézenfekvőbb kérdéseket tették fel.
· Az újságíró és az alany gyakran ma sem egyenrangúak. A főszereplő mindig az alany. Ő ért ahhoz, hogy miről van szó. Az újságírónak kötelessége mindent megtenni, hogy az alapfogalmakkal tisztában legyen és tudjon kérdezni.
· Az interjú határműfaj az újságírás és a szépirodalom között.
· Két ember magánbeszélgetése valamilyen célból, hogy információhoz jusson, részben beavatottja legyen egy eseménynek, amely művészi élményt nyújt.
(1) Információszerző alapinterjú: (mint munkamódszer)
· Alany = hírforrás egy adott ügy kapcsán.
· A hír hat alapkérdését járja körül.
· A hírérték döntő!
· A készítő a háttérben marad, szerepe a kérdések feltevése, információszerzés.
· A kérdéseket a feldolgozás során elhagyja és a válaszokból hírt vagy tudósítást ír.
(2) Krónika vagy híradó típusú interjú:
· Egységes logika alapján épüljenek fel.
· Kerek egészet alkossanak.
· Ez az egyik legnehezebb műfaj.
(3) Álinterjú:
· Az első ellenkezője. (Orbán Viktor szerda reggeli interjúi ilyenek.)
· Előbb jön az információ, hogy miről szóljon az interjú, aztán következik a tényleges interjú.
· Ez majdnem pszeudo - esemény.
A jó interjúban a kérdés kapcsolódik az előző kérdésre adott válaszhoz. Tehát a kérdések illeszkednek.
A felkészülés során fejben elkészítem az interjú vázlatát. Mit akarok megtudni, honnan, hová akarok eljutni. Melyek azok az alapkérdések, melyek előreviszik az eseményt.
Az alanynak csak a témát mondjuk meg előre. A kérdéseket soha. Maximum az első kérdést, hogy tudjon rá készülni. Érzékenyen reagáljunk a válaszra.
Mester Ákos: „Ki ül a székbe?”
Megjegyzés küldése