A tudományosság = az egyetemes okok keresése, egy alaptörvény kutatása.
Két módszere van: deduktív és induktív.
A sajtótudománynak a természettudomány módszertanát kell átvennie. Minden olyan írás, ami folyoiratokban megjelenik és közéleti, az publicisztika.
Olyan oktató-kutató rendszerre van szükség, ami lehetővé teszi, hogy egy tudományág önálló életet éljen.
Az egyes tudományágak a létező reális világ jól elkülöníthető jelenségeit vizsgálják. Mindössze 10 éve foglalkoznak vele Magyarországon. 3 nagy egyetemen (ELTE, JPTE, JATE).
Ennek a tudományágnak ki kell, hogy alakuljon az önálló fogalami apparátusa.
A sajtóműfajok jellegzetességeit vizsgáljuk.
2 módszer:
Empirikusok:
-megfigyelés, tapasztat
-induktív leírandó jelenségek
-minden egyes dolgot megvizsgálnak, s így próbálnak meg általánosítani
-a sajtótudomány vizsgálatának a tárgya a nyelv
Racionalisták:
-deduktív módszer
-hipotézisrendszereket állítanak fel, feltételeznek valamit, s csak utána vizsgálják a valóságot
-igazolnak vagy cáfolnak
(Karl Popper: „Tapasztalataink börtönébe vagyunk zárva.”)
Mi az elsődleges az újságírásban?
-tehetség, vagy elsajátítható tudás
(Bibó István)
Bolgár György: A New York Times sztori)
Magyarországon a felsőfokú újságíróképzés 1953-ban indult, szovjet mintára.
Solt Andor: műfaji kérdésekkel, sajtóműfajjal foglalkozott
(1956.) Műfaj és műfajelmélet c. könyve
A forradalom után megszünt a képzés.
Ami a műfajelméletet illeti, tudományos igénnyel meghatározott és általánosan elfogadott igényről nem beszélhetünk, de létezik szakmai megegyezés, ami pótolni látszik az elmúlt évtizedekben elmaradt tudományos munkát.
-novella (szépirodalom)
-riport (újságírás)
-szociográfia (társadalomtudomány)
A szerző sem tesz különbséget a műfajok között.
(Magyar Fórum: Csurka>> nem árt olvasni, Csurka nyelvi kifejezőkészsége miatt
Csurka prózája műfajilag meghatározhatatlan.
-Az újságíró mindig az induktív módszer híve. A valóságból dolgozik. A szépirodalom a fikció területe. A szocializmusban az újságírás a deduktív módszert követte.
-Az író és az újságíró gyakran ugyanazokkal az írói módszerekkel dolgozik. Cél az élmény és az ismeret.
-Az újságírás tömegigényeket elégít ki.>> kisebb a mozgástér.
-Az újságírás sokkal kevésbé igényli az egyéniséget, de felértékelődik a kreativitás, az ötlet.
-Alapvető különbség a szépirodalom és az újságírás között, hogy a szépirodalom kulcsszava a fikció, az újságírásé a tényszerűség.
-Az újságíró számára óriási kísértés, hogy elszakadjon a valóságtól.
-Az újságíró nagyon közel van a valósághoz, tudósít a világról, míg a szépíró felül képes emelkedni a lényegen, egy cseppben írja le az egész óceánt, míg az újságíró leragad a cseppnél.
(N. M. - Meztelenek és holtak
Irwin Shaw - Oroszlánkölykök)
Sajtóműfajok elmélete:
Műfaj:
A műfaj a „csomagolás”, de nem válik el élesen a tartalomtól. Szigorú forma pl. szonett.
Tartalom: a szerző a formán belül mit hoz létre. A tartalom szorosan kapcsolódik a formához. A forma külső és belső eleme is a műnek,hiszen a műfaj nemcsak formai kötöttségeket jelent. A szerző meghatározza, milyen elemek alapján szerkeszti az anyagot, milyen stílusa, milyen stilisztikai, hangulati elemeket tartalmaz.
Az újságírásban a műfaj külső és belső (tartalmi, formai, hangulati és stílusbeli) jegyeknek az összessége, mely megkülönbözteti egymástól az alkotások (médiatermékek) egyes típusait.
Sajtó két alapvető feladata:
1. tájékoztatás
2. szabad véleménnyilvánítás lehetőségének megteremtése
Eszerint két műfajcsaládot különböztetünk meg:
1. Tényközlő (tájékoztató, informatív)
-hír
-tudósítás
-interjú
-riport
-feature
Megjegyzés küldése