Az agresszión egy egy olyan viselkedés értünk, amely szándékosan sért egy másik embert, vagy rombol tárgyakat.
Az ember agresszív lény, hiszen hajlamos rá, hogy a saját társát megölje. Tulajdonképpen a társas befolyásolás egy módja. ( Tág kategória, pl. öngyilkosság.)
Ezzel szemben az állatok agressziója területvédő, utódvédő; a rengsor kialakulásával szerepet védő agresszió. Ösztönszerű funkció. A leállító inger náluk meggátolja hogy megöljék egymást.
Az agresszió fajtái:
• Önérvényesítő: Nem tudom, hogy agresszívan viselkedem, egy eszköz megszerzésére irányul.
• Indulati: Öncélú, a másikat támadom úgy, hogy megsértem, megtorlom az engem ért sérelmeket. Nehezen elkülöníthető a szándékosság és az ösztön.
• Agresszióáttloás: Nem a konkrét személyen töltöm ki az agressziómat, hanem egy másik azemélyen, tárgyon.
Az agresszió elméletek:
1. Eredetileg ösztömszerűnek tekintették az agresszív viselkedést. Freud: Velünk született ösztön ( így egy velünk született vágyat fejeznek ki), így az ösztönszférában található. Az elfojtás lényege, hogy az agresszív erőket visszaszorítjuk a tudatalattiba, ennek következménye, hogy neurotikus tüneteket produkálunk. Szerinte ugyanazok az alapösztönök vezérelnek minket, mint az állatokat. Az agressziót mint frusztráció által kiváltott driveot tekinti. — Pszihoanalitikus nézőpont.
2. Berkovitz: Az agresszió, mint tanult viselkedés. Az elmélet a modellek szerepét hangsúlyozza a specifikus viselkedések és az érzelmi válaszok átvételéban. Elvet az agresszió ösztönként vagy frusztráció eredményezte hajtóerőként való felfpgását, ehelyett azt állítja, hogy bármely más tanult válaszhoz hasonló. Megfigyeléssel és utánzással tanulható, és minél gyakrabban megerősítik, annál nagyobb valószínűséggel jelenik meg. — Szociáli-tanulás elmélete
3. Petterson: Az agresszió "szelep-funkció". (sport, játékok)Egy fok után a versenyszerű sport, annak nézése is növeli az agressziót. A fantáziában való agresszió-kiélés hasonló a sportbelihekhez.
4. Green: A szóbeli agresszív cselekedetek további támadásra, agresszióra buzditanak. Az önigazolás feloldja a gátlásokat. Mindez a kognitív disszonancia hatása. > Az agresszió agressziót szül. > Modellkövetés.
Frusztráció és agresszió:
Dollard-Doob-Miller-Mowrer-sears: Friustration and Agrassion
Valahányszor egy személy erőfeszítését egy cél eléréséban megakadályozzák, agresszív hajtóerő keletkezik, amely a személy viselkedését a frusztációt okozó tárgy vagy személy megkárosítására motiválja. Jóllehet a fruszrációra az aktív agresszió az általános válasz, a visszahúzódás és fásultság ellentétes irányú válasza sem szokatlan. Ha a stresszfeltételek folyamatosak, és az egyén nem küzd meg velük sikerese, a fásultság depresszióba csaphat.
Az agresszió mérséklése:
• meggyőzés
• büntetés (átmeneti)
• alternatív viselkedés jutalmazása
• agresszív modell hiánya, megszüntetése
empátia növelése
1. A szociálpszichológia története
Egymás viselkedésére és vélekedésére befolyással vagyunk, ezt vizsgálja a szociálpszichológia. >folyamat (hogyan, mi)
>kire
>változók (növel, csökkent)
>hatás hossza (életkorfüggő)
Ez egy multikultúrális tudomány.
Watson, 1979.: "A történetírás a múlt szocpszi. leírása."
Az ókori filozófiáig nyúlik vissza. — Platón, Arisztotelész
(individualista, dualista és materialista elmélet)
Hegel: csoportlélek fogalom
August Comte: pozitivizmus
Durkheim: deviancia fogalma, kollktív tudat fogalma
A társi tények a tudatunktól függetlenül is léteznek. (objektív tények)
Serge Maskovichi
Darwin
Wilhelm Wund: néplélektan
Lebeaun: tömeglélektan
1898. Az első szocpszi kísérlet
1908. az első és a második szocpszi könyv
Allport (1924): A szocpszi amerikai atyja.
Az egyén vizsgálata kísérleti módon, valamint a viselkedés vizsgálata.
"A szocpszi az a tud., amely az egyén viselkedését tanulmányozza, amennyiben ez a viselkedés más egyéneket stimulál, vagy maga az egyén is viselkedésre ad reakciót."
Thurstone skálák (1928) — attitűdkutatások
Rust Lewin: alaklélektan (alakészlelés) > vezetési minták vizsgálata
szociális tér az elsődleges
II. VH. után rendeződnek a kutatások a viselkedéskozpontú megfigyelést felváltja a megismeréskozpontú pszichológia.
Shearer: A társas viselkedést befolyásoló tényezők vizsgálata.
• 1960. megalakul az első szocpszi társaság. — Maskovichi, Tenffel
8. A csoportteljesítmény
Egy csoporthoz a legkülönbözőbb okokból vonzódhatunk, pl.:
• benne lévő emberek miatt,
• a csoport feladata a fontos,
• szeretünk másokkal lenni,
• jutalomra számítunk.
Az emberi produktivitás meghatározói:
• A feladat követelményei nélkülözhetetlenek a feladat megoldásához. ( meghat. milyen erőforrások szükségesek)
• Az emberi erőforrások magukba foglalják mindazt a tudást, képességet, jártasságot és eszközt, amelyet az egyén vagy a csoprot mozgósíthat.
• A lehetséges produktivitás egy egyén v. csoport esetében annak fokára utal, ahogyan az elérhető emberi erőforrások kielégítik a feladat követelményeit.
• Tényleges produktivitás = lehetséges teljesítmény-folyamatbeli veszteségek. Pl. személyen belüli és személyközi folyamatok.
Feladatteljesítés és mások jelenléte:
A kutatások során egyesek társas facilitációt, teljesítménygyarapodást, mások társas inhibíciót, mérséklődést mutattak ki.
Zajonc magyarázata az SFI-eredmények többértelműségére:
• Mások jelenléte csak akkor javít, ha a kísérleti személyek könnyű, jól begyakarolt feladattal foglalkoznak.
• A közönség jelenléte felerősíti a domináns válaszokat, amely uralkodó és elsődleges a személy válaszrepertoárjában egy adott ingerhelyzetben. a közönség arousalt hoz létre a személyekben, azaz növeli általános drive-, ill. aktivációs szintjüket.
• Mások jelenléte veleszületett válaszként vezet egyfajta készenléti állapothoz.
Alternatív magyarázatok:
• Cottrell szerint a megnövekedett arousal tanult válasz, mert az emberek megtanulták hogy a közönséget összekapcsolni a teljesítmény kiértékelésével, ami viszont pozitív vagy negatív következményekkel jár.
• Sanders szerint azért idéz elő arousalt, mert válaszkonfliktus keletkezik az aktuális feladatra fordítandó figyelem és a zavaróingerekre fordítandó figyelem között.
• Manstead és Semin szerint közönség jelenlétében több figyelmet szentelünk az automatikus cselekvéseknek, ezért egyszerű cselekedeteknél még OK a dolog, de bonyolultabbaknál már olyan további figyelmi feladatokat ró a személyre, ami már elvonja a feladat követelményeitől.
Teljesítmény interaktív csoportoknál:
• Feladatok osztályozása Steinernél:
1. Felbontható-e a feladat összetevőire, vagy ez haszomtalan?
2. A mennyiség vagy a minőség fontosabb? — Maximalizáló és optimalizáló feladatok.
3. Hogy viszonyulnak az egyéni erőfeszítések a csoport végtermékéhez? — additív (összeadódás)/ kompenzatórikus (átlag)/ diszjunktív (konkrét döntés)/ konjuktív (összhang)/ tetszés szerinti feladatok (csak egy hányadnak kell lennie, az mindegy hogy mekkora)
• Egybefüggő csoportfeladat : csoport produktivitás = lehetséges prod. - motivációs veszteség (potyautashatás, társas dilemma) - koordinációs veszeteségek
A csoport szerkezete:
1. A struktúra fejlődése (pl. egy vendéglő)
2. A státusz — Bales féle kísérletek
Kétféle vezető létezik: a társas-érzelmi viszonyokra és a feladatra orientált. Az előbbiek más csoporttagnál gyakrabban kezdeményeznek pozitív társas-érzelmi viselkedést és információcserét, s eközben ők kapják a legtöbb infot. Az utóbbi vezető gyakrabban kezdeményez feladatra irányuló viselkedést, s a többi csoporttag gyakran célozza meg az infocsere érdekében, de negatív érzelmi viselkedést is mutat irányában.
Így tulajdonképpen két vezetője van mindn csoportnak, mivel ált. nem képesek mindkét szerepet betölteni.
3. A státuszok kialakulása: A szerveződés kiindulópontja, hogy a csoporttagok tudják, hogy egyes tagoknak jobb képességeik vannak, ami a közös célok elérését valószínűsítheti.
• régebbi sikers feladatmegoldás
• magasabb rang
• vélhetően jó képességek (biz. státuszjellemzők alapján)
• megfelelő státuszjellemzők
• nagyobb határozottság
• erős csoportorientáltság
Mindezek a feladathoz való sikeres hozzájárulás valószínűségét növelik, amely segít a magas státusz elérésében, így kerülvén nagyobb befolyással járó helyzetbe.
De nem szabad elfelejteni hogy a jó megoldáshoz való befolyás ugyanúgy járulhat egy rossz megoldáshoz is.
4.A vezetői szerep: A szerepek közötti legszembetűnőbb eltérést a vezetők és a követők szerepe közti kül. mutatják. A vezető irányítja a csoportot és serkenti a csoport viselkedését, míg a követők elfogadják a vezetők indítványait.
• "nagy ember"-elmélet — intelligensebb, tanultabb, hajlamosabb a felelősségvállalásra, aktívabb, magasabb társi-gazdi státusz
• viselkedéses megközelítés — odafordulás, azaz alkalmazott központú viselkedés (szívélyesség, nyitottság, kölcsönös bizalom, a döntések megmagyarazására szolgáló hajlandóság) — kezdeményezőkészség, azaz prodokció-központú viselkedés (mennyire képes szervezni, irányítani, meghat. a csoport szerkezetét és céljait, szabályozni a csoportviselkedést, csökkenteni a kételyeket a céllal kapcsolatban) Mindezt a kutatások nem bizonyítják, inkább úgy tűnik a vezetők feladatorientáltak és emellet kiemelkedően járulnak hozzá a feladatmegoldás folyamatához.
• Hemphill azt találta, hogy a csoport nagysága határozza meg hogy a vezető implicit-e. A nagy csoportok gyakrabban támaszkodnak a vezetőre a szabályok tisztázásakor, döntéshozatalkor.
• Az explicit vezetők megjelenését serkenti a feladat természete.
• Ha a csoport nem képes megtartani közös erőforrásait (sikerek), és nem egyenlő a jövedelemmegoszlás, akkor egy vezetőt választanak. Így az illető a csoport egésze érdekében fog döntéseket hozni.
• Nem szeretik, ha a csoportvezető korlátozza döntési szabadságukat.
• Ált. az emberek magukat javasolták > vonzó a hati pozíció.
• Tehát a vezetőállítás eszköz ahhoz hogy csökkentsék a koordinációs veszteségeket.
• Szükségtelen a feladatorientált vezetés, ha a csoport kompetens tagokból áll (szakmai identitás tudata), ill. ha a feladat autómatikusan kontrollálja a csoporttagok viselkedését.
• Ahhoz, hogya vezető sikerességét meg lehessen határozni ismerni kell a vezetési stílus és a helyezeti kontroll (mennyire érzi magát a vezető biztonságban és mennyire biztos hogy teljesíteni fogják a feladatot) közti interakciót /Fiedler/:
1) mennyire támogató jellegű a kapcsolt a tagokkal
2) mennyire strukturált a feladat ( célok, részletes megoldási módszerek)
3) a vezető mennyire van olyan helyzetben, hogy felügyeljen, büntessen vagy jutalmazzon
5. Normák szabályozzák a csoporttagok közti érintkezéseket, ezek minden csoportnál a magatartás bizonyos sztenderdjei.
• Gyakran hallagatólagosak. Pl. Garfinkel kísérlet: az egyetemisták viselkedjenek úgy otthon mintha albérlők lennének.
• A normákat ált. a megelőző értékhez igazítja a csoport, ha az feljebb ven. A csoport produktivitásának szintje erősebben változik, ha a csoport teljesítménye javul, mintha romlik.
• A csoportnormákat igen nehéz megváltoztatni, lsd. gyárak.
• A csoportnormák funkciói:
1, A csoport működőképessége (célok teljesítése)
2, A csoport fennmaradása
3, A társas realitás (közösen osztott referenciakeret)
4, A társi környezethez fűződő kapcsolatok definiálása ( a tagok definiálni tudják kapcsolataikat a társi környezettel)
Kommunikációs hálók:
Egy csoportstruktúra elemeit kommunikációs hálók is összecsatolják, amelyeket a komm. eszközeinek tekinthetünk.
Csoportteljesítmény.
A, Ha a feladat kezdetben egyszerű, akkor a cenralizált a jó.
B, Ha már az elején bonyolult (nem átlátható) > kör
C, Ha kezdetben egyszerű bonyolódik >kerék (tanulás)
A csoport motivációja. A megelégedettség a decentralizált hálókban jobb. A centralizáltban a középponti figura elégedettebb mint a periférián levők (befolyásolás miatt).
A centralizált hálóknál hosszútávon csökken a koordinációs veszteség, de fokozott motivációs veszteség lép fel.
Az ember agresszív lény, hiszen hajlamos rá, hogy a saját társát megölje. Tulajdonképpen a társas befolyásolás egy módja. ( Tág kategória, pl. öngyilkosság.)
Ezzel szemben az állatok agressziója területvédő, utódvédő; a rengsor kialakulásával szerepet védő agresszió. Ösztönszerű funkció. A leállító inger náluk meggátolja hogy megöljék egymást.
Az agresszió fajtái:
• Önérvényesítő: Nem tudom, hogy agresszívan viselkedem, egy eszköz megszerzésére irányul.
• Indulati: Öncélú, a másikat támadom úgy, hogy megsértem, megtorlom az engem ért sérelmeket. Nehezen elkülöníthető a szándékosság és az ösztön.
• Agresszióáttloás: Nem a konkrét személyen töltöm ki az agressziómat, hanem egy másik azemélyen, tárgyon.
Az agresszió elméletek:
1. Eredetileg ösztömszerűnek tekintették az agresszív viselkedést. Freud: Velünk született ösztön ( így egy velünk született vágyat fejeznek ki), így az ösztönszférában található. Az elfojtás lényege, hogy az agresszív erőket visszaszorítjuk a tudatalattiba, ennek következménye, hogy neurotikus tüneteket produkálunk. Szerinte ugyanazok az alapösztönök vezérelnek minket, mint az állatokat. Az agressziót mint frusztráció által kiváltott driveot tekinti. — Pszihoanalitikus nézőpont.
2. Berkovitz: Az agresszió, mint tanult viselkedés. Az elmélet a modellek szerepét hangsúlyozza a specifikus viselkedések és az érzelmi válaszok átvételéban. Elvet az agresszió ösztönként vagy frusztráció eredményezte hajtóerőként való felfpgását, ehelyett azt állítja, hogy bármely más tanult válaszhoz hasonló. Megfigyeléssel és utánzással tanulható, és minél gyakrabban megerősítik, annál nagyobb valószínűséggel jelenik meg. — Szociáli-tanulás elmélete
3. Petterson: Az agresszió "szelep-funkció". (sport, játékok)Egy fok után a versenyszerű sport, annak nézése is növeli az agressziót. A fantáziában való agresszió-kiélés hasonló a sportbelihekhez.
4. Green: A szóbeli agresszív cselekedetek további támadásra, agresszióra buzditanak. Az önigazolás feloldja a gátlásokat. Mindez a kognitív disszonancia hatása. > Az agresszió agressziót szül. > Modellkövetés.
Frusztráció és agresszió:
Dollard-Doob-Miller-Mowrer-sears: Friustration and Agrassion
Valahányszor egy személy erőfeszítését egy cél eléréséban megakadályozzák, agresszív hajtóerő keletkezik, amely a személy viselkedését a frusztációt okozó tárgy vagy személy megkárosítására motiválja. Jóllehet a fruszrációra az aktív agresszió az általános válasz, a visszahúzódás és fásultság ellentétes irányú válasza sem szokatlan. Ha a stresszfeltételek folyamatosak, és az egyén nem küzd meg velük sikerese, a fásultság depresszióba csaphat.
Az agresszió mérséklése:
• meggyőzés
• büntetés (átmeneti)
• alternatív viselkedés jutalmazása
• agresszív modell hiánya, megszüntetése
empátia növelése
1. A szociálpszichológia története
Egymás viselkedésére és vélekedésére befolyással vagyunk, ezt vizsgálja a szociálpszichológia. >folyamat (hogyan, mi)
>kire
>változók (növel, csökkent)
>hatás hossza (életkorfüggő)
Ez egy multikultúrális tudomány.
Watson, 1979.: "A történetírás a múlt szocpszi. leírása."
Az ókori filozófiáig nyúlik vissza. — Platón, Arisztotelész
(individualista, dualista és materialista elmélet)
Hegel: csoportlélek fogalom
August Comte: pozitivizmus
Durkheim: deviancia fogalma, kollktív tudat fogalma
A társi tények a tudatunktól függetlenül is léteznek. (objektív tények)
Serge Maskovichi
Darwin
Wilhelm Wund: néplélektan
Lebeaun: tömeglélektan
1898. Az első szocpszi kísérlet
1908. az első és a második szocpszi könyv
Allport (1924): A szocpszi amerikai atyja.
Az egyén vizsgálata kísérleti módon, valamint a viselkedés vizsgálata.
"A szocpszi az a tud., amely az egyén viselkedését tanulmányozza, amennyiben ez a viselkedés más egyéneket stimulál, vagy maga az egyén is viselkedésre ad reakciót."
Thurstone skálák (1928) — attitűdkutatások
Rust Lewin: alaklélektan (alakészlelés) > vezetési minták vizsgálata
szociális tér az elsődleges
II. VH. után rendeződnek a kutatások a viselkedéskozpontú megfigyelést felváltja a megismeréskozpontú pszichológia.
Shearer: A társas viselkedést befolyásoló tényezők vizsgálata.
• 1960. megalakul az első szocpszi társaság. — Maskovichi, Tenffel
8. A csoportteljesítmény
Egy csoporthoz a legkülönbözőbb okokból vonzódhatunk, pl.:
• benne lévő emberek miatt,
• a csoport feladata a fontos,
• szeretünk másokkal lenni,
• jutalomra számítunk.
Az emberi produktivitás meghatározói:
• A feladat követelményei nélkülözhetetlenek a feladat megoldásához. ( meghat. milyen erőforrások szükségesek)
• Az emberi erőforrások magukba foglalják mindazt a tudást, képességet, jártasságot és eszközt, amelyet az egyén vagy a csoprot mozgósíthat.
• A lehetséges produktivitás egy egyén v. csoport esetében annak fokára utal, ahogyan az elérhető emberi erőforrások kielégítik a feladat követelményeit.
• Tényleges produktivitás = lehetséges teljesítmény-folyamatbeli veszteségek. Pl. személyen belüli és személyközi folyamatok.
Feladatteljesítés és mások jelenléte:
A kutatások során egyesek társas facilitációt, teljesítménygyarapodást, mások társas inhibíciót, mérséklődést mutattak ki.
Zajonc magyarázata az SFI-eredmények többértelműségére:
• Mások jelenléte csak akkor javít, ha a kísérleti személyek könnyű, jól begyakarolt feladattal foglalkoznak.
• A közönség jelenléte felerősíti a domináns válaszokat, amely uralkodó és elsődleges a személy válaszrepertoárjában egy adott ingerhelyzetben. a közönség arousalt hoz létre a személyekben, azaz növeli általános drive-, ill. aktivációs szintjüket.
• Mások jelenléte veleszületett válaszként vezet egyfajta készenléti állapothoz.
Alternatív magyarázatok:
• Cottrell szerint a megnövekedett arousal tanult válasz, mert az emberek megtanulták hogy a közönséget összekapcsolni a teljesítmény kiértékelésével, ami viszont pozitív vagy negatív következményekkel jár.
• Sanders szerint azért idéz elő arousalt, mert válaszkonfliktus keletkezik az aktuális feladatra fordítandó figyelem és a zavaróingerekre fordítandó figyelem között.
• Manstead és Semin szerint közönség jelenlétében több figyelmet szentelünk az automatikus cselekvéseknek, ezért egyszerű cselekedeteknél még OK a dolog, de bonyolultabbaknál már olyan további figyelmi feladatokat ró a személyre, ami már elvonja a feladat követelményeitől.
Teljesítmény interaktív csoportoknál:
• Feladatok osztályozása Steinernél:
1. Felbontható-e a feladat összetevőire, vagy ez haszomtalan?
2. A mennyiség vagy a minőség fontosabb? — Maximalizáló és optimalizáló feladatok.
3. Hogy viszonyulnak az egyéni erőfeszítések a csoport végtermékéhez? — additív (összeadódás)/ kompenzatórikus (átlag)/ diszjunktív (konkrét döntés)/ konjuktív (összhang)/ tetszés szerinti feladatok (csak egy hányadnak kell lennie, az mindegy hogy mekkora)
• Egybefüggő csoportfeladat : csoport produktivitás = lehetséges prod. - motivációs veszteség (potyautashatás, társas dilemma) - koordinációs veszeteségek
A csoport szerkezete:
1. A struktúra fejlődése (pl. egy vendéglő)
2. A státusz — Bales féle kísérletek
Kétféle vezető létezik: a társas-érzelmi viszonyokra és a feladatra orientált. Az előbbiek más csoporttagnál gyakrabban kezdeményeznek pozitív társas-érzelmi viselkedést és információcserét, s eközben ők kapják a legtöbb infot. Az utóbbi vezető gyakrabban kezdeményez feladatra irányuló viselkedést, s a többi csoporttag gyakran célozza meg az infocsere érdekében, de negatív érzelmi viselkedést is mutat irányában.
Így tulajdonképpen két vezetője van mindn csoportnak, mivel ált. nem képesek mindkét szerepet betölteni.
3. A státuszok kialakulása: A szerveződés kiindulópontja, hogy a csoporttagok tudják, hogy egyes tagoknak jobb képességeik vannak, ami a közös célok elérését valószínűsítheti.
• régebbi sikers feladatmegoldás
• magasabb rang
• vélhetően jó képességek (biz. státuszjellemzők alapján)
• megfelelő státuszjellemzők
• nagyobb határozottság
• erős csoportorientáltság
Mindezek a feladathoz való sikeres hozzájárulás valószínűségét növelik, amely segít a magas státusz elérésében, így kerülvén nagyobb befolyással járó helyzetbe.
De nem szabad elfelejteni hogy a jó megoldáshoz való befolyás ugyanúgy járulhat egy rossz megoldáshoz is.
4.A vezetői szerep: A szerepek közötti legszembetűnőbb eltérést a vezetők és a követők szerepe közti kül. mutatják. A vezető irányítja a csoportot és serkenti a csoport viselkedését, míg a követők elfogadják a vezetők indítványait.
• "nagy ember"-elmélet — intelligensebb, tanultabb, hajlamosabb a felelősségvállalásra, aktívabb, magasabb társi-gazdi státusz
• viselkedéses megközelítés — odafordulás, azaz alkalmazott központú viselkedés (szívélyesség, nyitottság, kölcsönös bizalom, a döntések megmagyarazására szolgáló hajlandóság) — kezdeményezőkészség, azaz prodokció-központú viselkedés (mennyire képes szervezni, irányítani, meghat. a csoport szerkezetét és céljait, szabályozni a csoportviselkedést, csökkenteni a kételyeket a céllal kapcsolatban) Mindezt a kutatások nem bizonyítják, inkább úgy tűnik a vezetők feladatorientáltak és emellet kiemelkedően járulnak hozzá a feladatmegoldás folyamatához.
• Hemphill azt találta, hogy a csoport nagysága határozza meg hogy a vezető implicit-e. A nagy csoportok gyakrabban támaszkodnak a vezetőre a szabályok tisztázásakor, döntéshozatalkor.
• Az explicit vezetők megjelenését serkenti a feladat természete.
• Ha a csoport nem képes megtartani közös erőforrásait (sikerek), és nem egyenlő a jövedelemmegoszlás, akkor egy vezetőt választanak. Így az illető a csoport egésze érdekében fog döntéseket hozni.
• Nem szeretik, ha a csoportvezető korlátozza döntési szabadságukat.
• Ált. az emberek magukat javasolták > vonzó a hati pozíció.
• Tehát a vezetőállítás eszköz ahhoz hogy csökkentsék a koordinációs veszteségeket.
• Szükségtelen a feladatorientált vezetés, ha a csoport kompetens tagokból áll (szakmai identitás tudata), ill. ha a feladat autómatikusan kontrollálja a csoporttagok viselkedését.
• Ahhoz, hogya vezető sikerességét meg lehessen határozni ismerni kell a vezetési stílus és a helyezeti kontroll (mennyire érzi magát a vezető biztonságban és mennyire biztos hogy teljesíteni fogják a feladatot) közti interakciót /Fiedler/:
1) mennyire támogató jellegű a kapcsolt a tagokkal
2) mennyire strukturált a feladat ( célok, részletes megoldási módszerek)
3) a vezető mennyire van olyan helyzetben, hogy felügyeljen, büntessen vagy jutalmazzon
5. Normák szabályozzák a csoporttagok közti érintkezéseket, ezek minden csoportnál a magatartás bizonyos sztenderdjei.
• Gyakran hallagatólagosak. Pl. Garfinkel kísérlet: az egyetemisták viselkedjenek úgy otthon mintha albérlők lennének.
• A normákat ált. a megelőző értékhez igazítja a csoport, ha az feljebb ven. A csoport produktivitásának szintje erősebben változik, ha a csoport teljesítménye javul, mintha romlik.
• A csoportnormákat igen nehéz megváltoztatni, lsd. gyárak.
• A csoportnormák funkciói:
1, A csoport működőképessége (célok teljesítése)
2, A csoport fennmaradása
3, A társas realitás (közösen osztott referenciakeret)
4, A társi környezethez fűződő kapcsolatok definiálása ( a tagok definiálni tudják kapcsolataikat a társi környezettel)
Kommunikációs hálók:
Egy csoportstruktúra elemeit kommunikációs hálók is összecsatolják, amelyeket a komm. eszközeinek tekinthetünk.
Csoportteljesítmény.
A, Ha a feladat kezdetben egyszerű, akkor a cenralizált a jó.
B, Ha már az elején bonyolult (nem átlátható) > kör
C, Ha kezdetben egyszerű bonyolódik >kerék (tanulás)
A csoport motivációja. A megelégedettség a decentralizált hálókban jobb. A centralizáltban a középponti figura elégedettebb mint a periférián levők (befolyásolás miatt).
A centralizált hálóknál hosszútávon csökken a koordinációs veszteség, de fokozott motivációs veszteség lép fel.
Megjegyzés küldése