A pszichológia - magyarul lélektan - görög eredetű szóösszetételből származik, (pszyché: lélek és logosz: tan szavakból) Átfogó értelemben a pszichológia a lelki élettel, és annak jelenségeivel foglalkozó tudomány. (Lelki jelenség az érzékelés-észlelés, az emlékezés, figyelem, képzelet, gondolkodás.) A pszichológia felhasználja mindazt a tapasztalatot, ismeretet, elképzelést, amelyet az emberi gondolkodás az évszázadok során felhalmozott. "A tudomány feladata, hogy feltárja a lelki jelenségek kiváltó okait, lefolyásuk törvényszerűségeit és hatásukat az emberi cselekvésre? vizsgálják az egyéni lelki megnyilvánulások sajátszerűségeit, fejlődését, valamint a társas helyzetben, csoportban lezajló lelki történések hatásmechanizmusát, kutatja a személyiség szerveződését, fejlődését, a viselkedés általános és egyéni jellemzőit, indítékait."
A pszichológiának több ága van, melyek különböző szempontok alapján különülnek el. Tárgya szerint megkülönböztetünk állatlélektant és emberlélektant, ez utóbbinak egyik része a csoport lélektan, másik része az egyénlélektan. Célja szerint általános- és összehasonlító pszichológiáról beszélünk? tevékenysége szerint pedig annyifélét különítünk el ahány csak létezik: pedagógiai-, orvosi-, reklám-, művészet-, munka-, stb. pszichológiát. A legtöbb tankönyv és szakkönyv a következőképpen sűrített csoportosításokat használja: általános lélektan, mely a felnőtt, normális ember lelki jelenségeivel foglalkozik? a fejlődéslélektan a lelki jelenségek kialakulását, fejlődését, az életszakaszok jellemzőit vizsgálja? a személyiség-lélektan az egyéni tulajdonságok és sajátosságok kérdésével foglalkozik. A pszichológia határtudomány? nem lehet egyértelműen besorolni sem a természettudományok, sem a társadalomtudományok körébe. Mindkét csoporthoz tartozik, mivel tárgya az ember is részben biológiai, részben társadalmi lény. Kapcsolatban áll más tudományokkal, mint a pedagógiával, orvostudománnyal, biológiával, fizikával, szociológiával stb.
A pszichológia - mint a legtöbb tudomány - a filozófiából vált ki? szoros kapcsolatukat az a tény határozza meg, hogy a filozófiai gondolkodás alapvető tárgya a tudat viszonya a léthez. A test-lélek (agy-tudat) probléma megoldására a pszichológia filozófiatörténeti gyökerei adnak magyarázatot. A pszichológia fiatal tudomány, alig 100-150 éve, hogy levált a filozófiáról. Már az ógörög filozófusok között akadtak olyan gondolkodók, akik bár természettudományi bizonyítékok hiányában naiv formában, de szembeszálltak a lélekfogalom anyagon kívüli értelmezésével (spekulatív filozófia). Hippokratész ie. 400 körül a személyiségjellemzőket testi típusokkal hozta kapcsolatba - ezeket a laikus pszichológiában napjainkig használjuk (szangvinikus, kolerikus, flegmatikus, stb.). A görög filozófia nagy alakja Platón az embert észlénynek tartotta, akinek minden tudása, ismerete születésétől kezdve adott, és cselekvését képes pusztán értelmével, gondolataival irányítani (idealista). Ezzel szemben Arisztotelész abból indult ki, hogy az ember biológiai lény, akit a természet törvényei, környezete, tapasztalatai, ugyanúgy befolyásolnak, mint minden más szervezetet (materialista). E két nézet vitája évszázadokig tartott, majd egy francia gondolkodó, Descartes egyesítette. Elgondolása szerint az ember tudatból és testből áll, és ezek független, de kölcsönhatásban lévő rendszerek.
A pszichológia empirikus (tapasztalati) tudomány? fejlődésének hatalmas ösztönzői voltak a természettudományok, elsősorban a biológiai tudományok felfedezései. Az első lélektani laboratóriumot Wilhelm Wunt hozta létre 1879-ben Lipcsében, innentől számítjuk a pszichológia, mint önálló tudomány létezését. Több mint százéves története során, különféle ágai, területei alakultak ki és különültek el? ebben nagy szerepet játszott két tudós korszakalkotó felfedezése, a Nobel-díjas Pavlov reflexelmélete (reflexológia) és Watson viselkedéstudománya (behaviorizmus). Nem elhanyagolható az sem, hogy ezzel egy időben dolgozta ki S. Freud bécsi ideggyógyász a lelki betegségek gyógyítására rendkívüli hatású elméletét, a pszichoanalízist (lélekelemzést). E területek abban különböznek egymástól, hogy a lelki jelenségek hihetetlenül széles köréből mit (tárgyuk szerint), miért (céljuk szerint) és hogyan (módszereik szerint) vizsgálnak.
Az ember társas viselkedésének sikerességét befolyásolják tapasztalatainak ismereteinek nem tudatos felhasználása. Ilyen értelemben egy kicsit mindenki pszichológus, de ismeretei nem képeznek szabályszerű ismeretrendszert, csak a mindennapok szintjén mozognak. Ezért különbséget kell tenni laikus és tudományos pszichológia között. Tehát a laikus pszichológia tudattalanul gyűjtött információkból és tapasztalatokból kialakított emberismeret. A tudományos pszichológia feladata a viselkedés tudományos tanulmányozása, a törvényszerűségek feltárása tudományos módszerekkel.
A lélektan tapasztalatokon, tényeken nyugvó empirikus tudomány, ezért legfontosabb módszerei a megfigyelés és a kísérlet. A megfigyelés feladata, a jelenségeket a maguk természetes valóságában szemlélni, a tényeket, a jelenségek közötti összefüggéseket, törvényszerűségeket feltárni? ennek fajtái: tudományos megfigyelés, önmegfigyelés, mások megfigyelése. Ezt a módszert kiegészítheti a kikérdezés (exploráció). Másik fontos módszer a kísérlet, melynek lényege, hogy a vizsgálandó jelenségeket meghatározott feltételek között szándékosan kell előidézni, ezzel biztosítva az ismételhetőséget. Két alapvető fajtája a laboratóriumi és a természetes kísérlet. Léteznek még egyéb vizsgálati célra alkalmazott módszerek is, a tesztek. A teszt módszer nemzetközileg szabványosított feladatsort tartalmaz, lényege a feladathelyzet, amelyben a személy tudása, képessége vagy aktuális érzelmi állapota szerint kell teljesítenie. Típusai: intelligencia, speciális képesség-alkalmasság vizsgálat, projekciós tesztek. A pszichológiai tesztek védett eljárások, szigorúan megkötött feltételek mellett, csak speciálisan képzett pszichológus végezheti azokat.
Felhasznált irodalom: Keményné dr. Pálffy Katalin - Bevezetés a pszichológiába
/Nemzeti Tankönyv Kiadó, 1994./
M Jarosevszkij - A pszichológia története
Comenius Oktatásszervező Bt. - Pszichológia jegyzet
/Pécs, 1993./
A pszichológiának több ága van, melyek különböző szempontok alapján különülnek el. Tárgya szerint megkülönböztetünk állatlélektant és emberlélektant, ez utóbbinak egyik része a csoport lélektan, másik része az egyénlélektan. Célja szerint általános- és összehasonlító pszichológiáról beszélünk? tevékenysége szerint pedig annyifélét különítünk el ahány csak létezik: pedagógiai-, orvosi-, reklám-, művészet-, munka-, stb. pszichológiát. A legtöbb tankönyv és szakkönyv a következőképpen sűrített csoportosításokat használja: általános lélektan, mely a felnőtt, normális ember lelki jelenségeivel foglalkozik? a fejlődéslélektan a lelki jelenségek kialakulását, fejlődését, az életszakaszok jellemzőit vizsgálja? a személyiség-lélektan az egyéni tulajdonságok és sajátosságok kérdésével foglalkozik. A pszichológia határtudomány? nem lehet egyértelműen besorolni sem a természettudományok, sem a társadalomtudományok körébe. Mindkét csoporthoz tartozik, mivel tárgya az ember is részben biológiai, részben társadalmi lény. Kapcsolatban áll más tudományokkal, mint a pedagógiával, orvostudománnyal, biológiával, fizikával, szociológiával stb.
A pszichológia - mint a legtöbb tudomány - a filozófiából vált ki? szoros kapcsolatukat az a tény határozza meg, hogy a filozófiai gondolkodás alapvető tárgya a tudat viszonya a léthez. A test-lélek (agy-tudat) probléma megoldására a pszichológia filozófiatörténeti gyökerei adnak magyarázatot. A pszichológia fiatal tudomány, alig 100-150 éve, hogy levált a filozófiáról. Már az ógörög filozófusok között akadtak olyan gondolkodók, akik bár természettudományi bizonyítékok hiányában naiv formában, de szembeszálltak a lélekfogalom anyagon kívüli értelmezésével (spekulatív filozófia). Hippokratész ie. 400 körül a személyiségjellemzőket testi típusokkal hozta kapcsolatba - ezeket a laikus pszichológiában napjainkig használjuk (szangvinikus, kolerikus, flegmatikus, stb.). A görög filozófia nagy alakja Platón az embert észlénynek tartotta, akinek minden tudása, ismerete születésétől kezdve adott, és cselekvését képes pusztán értelmével, gondolataival irányítani (idealista). Ezzel szemben Arisztotelész abból indult ki, hogy az ember biológiai lény, akit a természet törvényei, környezete, tapasztalatai, ugyanúgy befolyásolnak, mint minden más szervezetet (materialista). E két nézet vitája évszázadokig tartott, majd egy francia gondolkodó, Descartes egyesítette. Elgondolása szerint az ember tudatból és testből áll, és ezek független, de kölcsönhatásban lévő rendszerek.
A pszichológia empirikus (tapasztalati) tudomány? fejlődésének hatalmas ösztönzői voltak a természettudományok, elsősorban a biológiai tudományok felfedezései. Az első lélektani laboratóriumot Wilhelm Wunt hozta létre 1879-ben Lipcsében, innentől számítjuk a pszichológia, mint önálló tudomány létezését. Több mint százéves története során, különféle ágai, területei alakultak ki és különültek el? ebben nagy szerepet játszott két tudós korszakalkotó felfedezése, a Nobel-díjas Pavlov reflexelmélete (reflexológia) és Watson viselkedéstudománya (behaviorizmus). Nem elhanyagolható az sem, hogy ezzel egy időben dolgozta ki S. Freud bécsi ideggyógyász a lelki betegségek gyógyítására rendkívüli hatású elméletét, a pszichoanalízist (lélekelemzést). E területek abban különböznek egymástól, hogy a lelki jelenségek hihetetlenül széles köréből mit (tárgyuk szerint), miért (céljuk szerint) és hogyan (módszereik szerint) vizsgálnak.
Az ember társas viselkedésének sikerességét befolyásolják tapasztalatainak ismereteinek nem tudatos felhasználása. Ilyen értelemben egy kicsit mindenki pszichológus, de ismeretei nem képeznek szabályszerű ismeretrendszert, csak a mindennapok szintjén mozognak. Ezért különbséget kell tenni laikus és tudományos pszichológia között. Tehát a laikus pszichológia tudattalanul gyűjtött információkból és tapasztalatokból kialakított emberismeret. A tudományos pszichológia feladata a viselkedés tudományos tanulmányozása, a törvényszerűségek feltárása tudományos módszerekkel.
A lélektan tapasztalatokon, tényeken nyugvó empirikus tudomány, ezért legfontosabb módszerei a megfigyelés és a kísérlet. A megfigyelés feladata, a jelenségeket a maguk természetes valóságában szemlélni, a tényeket, a jelenségek közötti összefüggéseket, törvényszerűségeket feltárni? ennek fajtái: tudományos megfigyelés, önmegfigyelés, mások megfigyelése. Ezt a módszert kiegészítheti a kikérdezés (exploráció). Másik fontos módszer a kísérlet, melynek lényege, hogy a vizsgálandó jelenségeket meghatározott feltételek között szándékosan kell előidézni, ezzel biztosítva az ismételhetőséget. Két alapvető fajtája a laboratóriumi és a természetes kísérlet. Léteznek még egyéb vizsgálati célra alkalmazott módszerek is, a tesztek. A teszt módszer nemzetközileg szabványosított feladatsort tartalmaz, lényege a feladathelyzet, amelyben a személy tudása, képessége vagy aktuális érzelmi állapota szerint kell teljesítenie. Típusai: intelligencia, speciális képesség-alkalmasság vizsgálat, projekciós tesztek. A pszichológiai tesztek védett eljárások, szigorúan megkötött feltételek mellett, csak speciálisan képzett pszichológus végezheti azokat.
Felhasznált irodalom: Keményné dr. Pálffy Katalin - Bevezetés a pszichológiába
/Nemzeti Tankönyv Kiadó, 1994./
M Jarosevszkij - A pszichológia története
Comenius Oktatásszervező Bt. - Pszichológia jegyzet
/Pécs, 1993./
Megjegyzés küldése