Az 1990-es években felgyorsult az eszmék, az információk, a tőke, az árucikkek és az emberek (munkaerő) áramlása a világ legkülönbözőbb pontjai között. Ezt a folyamatot nevezzük globalizációnak. Így a világ számos problémája már nem csak államok külső és belső konfliktusaként jelentkezik. Ezeknek a negatív folyamatoknak, hatásoknak a megoldása már az emberiség közös feladatává vált. A globalizációnak kevesebb pozitív, viszont számos negatív hatása van.
A GLOBALIZÁCIÓT KÍSÉRŐ JELENSÉGEK
- A környezet pusztulása. A fejlett nyugati államok termelőeszközeiket olyan fejlődő országokba telepítik, ahol a környezetvédelmi előírások lehetővé teszik a környezetvédelmi költségek lefaragásával nagyobb profit szerzését.
- Szegénység. A nyugati jóléti államok tőkét exportálnak fejlődő országokba, az ottani olcsó munkaerő révén megtermelt áruk hasznából finanszírozzák saját jóléti rendszerüket. A függésbe vont országokban az alacsonyan tartott munkabérek konzerválják a szegénységet, míg a fejlettebb államokban a tömeges képzetlen munkaerő életszínvonala szakad le egyre inkább.
- Kommunikációs forradalom. A határokon átívelő kommunikációs csatornák ( a műholdas távközlés, az internet ) megszüntetik az információs elszigeteltségből fakadó hátrányokat.
- Új népvándorlás. A felsoroltak törvényszerű következménye (pl. a kommunikációs forradalom, a szegénység konzerválódása a fejlődő országokban) a migráció erősödése. Ez igen jelentős gondot okoz a jóléti kiadások körüli állandó politikai nyomásnak engedni kénytelen kormányzatoknak.
- Nemzetállamok szuverenitásának megszűnése. A globalizálódó világban a rendszer működését garantáló politikai irányzatok szükségszerűen feláldozzák a nemzeti szuverenitást a gazdasági stabilitás érdekében.
- Multinacionális vállalatok uralma. A nemzetállamok szuverenitásának gyengülése, ill. megszűnése után egyes nagyvállalatok veszik át a piac szabályozásának szerepét.
- Tömegkultúra egységessé válása. A globális világban erre specializálódott, a kultúrát formálni képes gépezetek (a tömegtermelés miatt fajlagosan alacsonyabb előállítási költségekkel) az egész világot egy adott kultúrkör ízléseinek, szokásainak elterjesztésével, szocializálós szerepet kezdenek betölteni.
- Az angol, mint világnyelv. A versenyképes munkavállaló, gazdasági szereplő rákényszerül egy közös verbális kommunikációs csatorna használatára, amely napjainkban kelettől nyugatig az angol nyelv.
- Nemzetközi terrorizmus. A gazdaságilag egyre inkább kettészakadó világban felélénkülnek az egyenlőtlenségekkel szembenálló mozgalmak. Ezek közös kiindulópontjuk, ideológiai céljaik révén könnyen képesek összefogni akár több nemzet hasonlóan gondolkodó szerveződéseit.
- Genetikai forradalom.
- Globálisan pusztító fegyverek elterjedése.
A GLOBALIZÁCIÓT KÍSÉRŐ JELENSÉGEK
- A környezet pusztulása. A fejlett nyugati államok termelőeszközeiket olyan fejlődő országokba telepítik, ahol a környezetvédelmi előírások lehetővé teszik a környezetvédelmi költségek lefaragásával nagyobb profit szerzését.
- Szegénység. A nyugati jóléti államok tőkét exportálnak fejlődő országokba, az ottani olcsó munkaerő révén megtermelt áruk hasznából finanszírozzák saját jóléti rendszerüket. A függésbe vont országokban az alacsonyan tartott munkabérek konzerválják a szegénységet, míg a fejlettebb államokban a tömeges képzetlen munkaerő életszínvonala szakad le egyre inkább.
- Kommunikációs forradalom. A határokon átívelő kommunikációs csatornák ( a műholdas távközlés, az internet ) megszüntetik az információs elszigeteltségből fakadó hátrányokat.
- Új népvándorlás. A felsoroltak törvényszerű következménye (pl. a kommunikációs forradalom, a szegénység konzerválódása a fejlődő országokban) a migráció erősödése. Ez igen jelentős gondot okoz a jóléti kiadások körüli állandó politikai nyomásnak engedni kénytelen kormányzatoknak.
- Nemzetállamok szuverenitásának megszűnése. A globalizálódó világban a rendszer működését garantáló politikai irányzatok szükségszerűen feláldozzák a nemzeti szuverenitást a gazdasági stabilitás érdekében.
- Multinacionális vállalatok uralma. A nemzetállamok szuverenitásának gyengülése, ill. megszűnése után egyes nagyvállalatok veszik át a piac szabályozásának szerepét.
- Tömegkultúra egységessé válása. A globális világban erre specializálódott, a kultúrát formálni képes gépezetek (a tömegtermelés miatt fajlagosan alacsonyabb előállítási költségekkel) az egész világot egy adott kultúrkör ízléseinek, szokásainak elterjesztésével, szocializálós szerepet kezdenek betölteni.
- Az angol, mint világnyelv. A versenyképes munkavállaló, gazdasági szereplő rákényszerül egy közös verbális kommunikációs csatorna használatára, amely napjainkban kelettől nyugatig az angol nyelv.
- Nemzetközi terrorizmus. A gazdaságilag egyre inkább kettészakadó világban felélénkülnek az egyenlőtlenségekkel szembenálló mozgalmak. Ezek közös kiindulópontjuk, ideológiai céljaik révén könnyen képesek összefogni akár több nemzet hasonlóan gondolkodó szerveződéseit.
- Genetikai forradalom.
- Globálisan pusztító fegyverek elterjedése.
Megjegyzés küldése