A fogyasztói társadalom a kapitalista gazdaság eredményeként jött létre. A tömegtermelés, a megnövekedett bérek lehetővé tették a javak létfenntartáshoz elengedhetetlen részén felüli többletfogyasztást. A fogyasztás már nem csupán a szükség¬letek kielégítésének eszköze, hanem a társadalmi státusz különbségeinek megjelenítője is egyben.
Az emberek, amennyiben már kielégítették a létfenntartáshoz szükséges igényeiket, igyekeznek megszerezni a kényelmet, komfortot biztosító civilizációs javakat. Az életfeltételek egyenlőtlensége következtében a különböző helyzetű rétegek eltérő fogyasztási javak megszerzésére törekednek, ezért másként alakul az egyes rétegek fogyasztási kultúrája, s így más lesz az életmódja. A fogyasztási szokásokat nemcsak az anyagiak, hanem az iskolázottság, a foglalkozás, a lakóhely és a származásból eredő kulturális értékek és szokások is befolyásolják.
Az életfeltételekre épülő szükségleti hierarchia mellett az egyes egyének, családok, társadalmi csoportok fogyasztási igényeit többé-kevésbé folyamatosan alakítja, befolyásolja a modernizációs fejlődés kínálata is. A modernizációs fejlődés hatására folytonosan új javak jelennek meg a „piacon”, ezekkel kiegészülve folytonosan változik az egyének fogyasztási struktúrája is. A piacon megjelenő egyre újabb árucikkek — amelyek birtoklására a tömegkommunikációs eszközök hirdetéseikkel naponként felszólítanak mindenkit — minduntalan késztetést jelentenek a vásárlók számára. Kiemelendő a reklámok fontos szerepe, melyek a fogyasztók manipulálásának legfontosabb eszközei.
Legelőször a kedvezőbb létfeltételek között élők tudják a legmodernebb javakat birtokolni, beépíteni fogyasztási struktúrájukba, és mindennapi életvitelükbe, tevékenységeik közé. Az alacsonyabb státusú társadalmi rétegekhez tartozók pedig a néhány évvel korábban megjelent, ám számukra csak késve elérhető és „újnak számító” javak megszerzésén fáradoznak. Először mindig a jobb módú, gazdagabb és/vagy műveltebb, magasabb státuszú, s azon belül is az újra leginkább érzékeny (többnyire a fiatalabb) egyének, családok „lépnek be” az egyes modernizációs javak fogyasztói közé, divatot teremtenek, majd időeltolódással, késéssel követik őket a többiek.
A folytonosan változó, mindig új javak megszerzésére késztető fogyasztást a termelők gazdasági érdeke szítja. Amikor már szinte mindenki hozzájuthat valamely modern eszközhöz, akkor annak minőségibb változatát „dobják piacra”, hogy újrakezdődjék a vásárlási láz. Jól jelzi ezt a mosógép után az automata mosógép, a tévé után a színes tévé elterjedése az elittől az alacsony státusú rétegekig, majd az egyes márkák mesterséges amortizálása gyártásuk beszüntetésével és új márka megjelentetésével.
Akik mindenképpen hasonulni kívánnak a magasabb státuszúakhoz, olyan javakat is meg- szereznek, fogyasztanak, amelyek még valójában nem jelentkeznek fogyasztási szükségleteik között. Ilyenkor igényeiket meghaladó mértékben presztízsfogyasztással demonstrálják a vágyott mintának tekintett társadalmi réteghez tartozásukat.
A fogyasztás növelése a gyártók érdeke elsődlegesen (a profit növelése érdekében), de ennek több káros hatása is van, pl. túlfogyasztásra ösztönöz, eltűnnek a tartós fogyasztási cikkek, nő a hulladéktermelés, fokozódik a környezetszennyezés stb.
Az emberek, amennyiben már kielégítették a létfenntartáshoz szükséges igényeiket, igyekeznek megszerezni a kényelmet, komfortot biztosító civilizációs javakat. Az életfeltételek egyenlőtlensége következtében a különböző helyzetű rétegek eltérő fogyasztási javak megszerzésére törekednek, ezért másként alakul az egyes rétegek fogyasztási kultúrája, s így más lesz az életmódja. A fogyasztási szokásokat nemcsak az anyagiak, hanem az iskolázottság, a foglalkozás, a lakóhely és a származásból eredő kulturális értékek és szokások is befolyásolják.
Az életfeltételekre épülő szükségleti hierarchia mellett az egyes egyének, családok, társadalmi csoportok fogyasztási igényeit többé-kevésbé folyamatosan alakítja, befolyásolja a modernizációs fejlődés kínálata is. A modernizációs fejlődés hatására folytonosan új javak jelennek meg a „piacon”, ezekkel kiegészülve folytonosan változik az egyének fogyasztási struktúrája is. A piacon megjelenő egyre újabb árucikkek — amelyek birtoklására a tömegkommunikációs eszközök hirdetéseikkel naponként felszólítanak mindenkit — minduntalan késztetést jelentenek a vásárlók számára. Kiemelendő a reklámok fontos szerepe, melyek a fogyasztók manipulálásának legfontosabb eszközei.
Legelőször a kedvezőbb létfeltételek között élők tudják a legmodernebb javakat birtokolni, beépíteni fogyasztási struktúrájukba, és mindennapi életvitelükbe, tevékenységeik közé. Az alacsonyabb státusú társadalmi rétegekhez tartozók pedig a néhány évvel korábban megjelent, ám számukra csak késve elérhető és „újnak számító” javak megszerzésén fáradoznak. Először mindig a jobb módú, gazdagabb és/vagy műveltebb, magasabb státuszú, s azon belül is az újra leginkább érzékeny (többnyire a fiatalabb) egyének, családok „lépnek be” az egyes modernizációs javak fogyasztói közé, divatot teremtenek, majd időeltolódással, késéssel követik őket a többiek.
A folytonosan változó, mindig új javak megszerzésére késztető fogyasztást a termelők gazdasági érdeke szítja. Amikor már szinte mindenki hozzájuthat valamely modern eszközhöz, akkor annak minőségibb változatát „dobják piacra”, hogy újrakezdődjék a vásárlási láz. Jól jelzi ezt a mosógép után az automata mosógép, a tévé után a színes tévé elterjedése az elittől az alacsony státusú rétegekig, majd az egyes márkák mesterséges amortizálása gyártásuk beszüntetésével és új márka megjelentetésével.
Akik mindenképpen hasonulni kívánnak a magasabb státuszúakhoz, olyan javakat is meg- szereznek, fogyasztanak, amelyek még valójában nem jelentkeznek fogyasztási szükségleteik között. Ilyenkor igényeiket meghaladó mértékben presztízsfogyasztással demonstrálják a vágyott mintának tekintett társadalmi réteghez tartozásukat.
A fogyasztás növelése a gyártók érdeke elsődlegesen (a profit növelése érdekében), de ennek több káros hatása is van, pl. túlfogyasztásra ösztönöz, eltűnnek a tartós fogyasztási cikkek, nő a hulladéktermelés, fokozódik a környezetszennyezés stb.
Megjegyzés küldése