la A demográfiai robbanás társadalmi és gazdasági okai a „harmadik világban”, a népesség csökkenésének és elöregedésének problémái hazánkban és más európ - Érettségi vizsga tételek gyűjteménye
Friss tételek

2009. aug. 8.

A demográfiai robbanás társadalmi és gazdasági okai a „harmadik világban”, a népesség csökkenésének és elöregedésének problémái hazánkban és más európ

A demográfia fogalma

A demográfia az a tudomány, amely vizsgálja a népesség számát, összetételét, területi elhelyezkedését és állapotát, ezek változásait és tényezőit, valamint a népesség és a népesedés jelenségeihez fűződő társadalmi – gazdasági kölcsönhatásokat és következményeket, feltárja a népesség megújulásának, a népesedés jelenségeinek törvényszerűségeit.

A népesség nagyságát erősen befolyásolják azok a természeti – földrajzi tényezők, ahol az adott népesség él. Ezek közül a legfontosabb maga az a terület, amely meghatározója sok esetben a népesség nagyságának és fejlődésének (pl. nagysága, minősége, megművelhetősége).

A világ népességének változása

1994-re a világ népessége 5,6 milliárdra nőtt, 40 év alatt megkétszereződött, mert visszaszorultak a járványos betegségek, javult a táplálkozás, a lakásviszonyok, az ivóvíz ellátás, szennyvízelvezetés, a közegészségügy, tehát lecsökkent a halálozás és nőtt a születések száma, az élettartam. Az ENSZ becslése szerint 2050-ben a világ népessége 7, 8 milliárd, a magas becslés szerint 12, 5 milliárd is lehet. Jelenleg majdnem minden országban elindult a születési arányszám csökkenése, így nem tudni, mikor és milyen értéken fog stabilizálódni a világ népessége. Az általános nézet az, hogy a közeljövőben elérheti azt a határt, amit a Föld már nem tud eltartani, és amely a környezet teljes leromlásához, az ivóvízkészlet kimerüléséhez, a termőtalaj romlásához, és egyéb katasztrófákhoz, a nemzetközi vándorlás pedig súlyos politikai konfliktusokhoz vezet. A harmadik világban demográfiai robbanás zajlik A Föld népességének az a terulete növekszik legdinamikusabban. Ennek okai: kulturális, vallási tradíciók erősebb érvényesülése. A megnövekedett népesség nem talál megfelelő munkahelyet, alacsony infrastruktúrális viszonyok között él, éhínség, járványok tizedelik őket. Sokan polgárháborús övezetben élnek. Ez az embertömeg kihívást jelent a Föld gazdagabb, „boldogabb” felének.

Európa népességének alakulása

Európa népességszaporodása a XIX. század második felében és az 1950-es években volt a legmagasabb (évi 1%), jelenleg csak 0,4% és a jövőben csak tovább fog csökkenni. A kontinensen a Föld lakosságának 1996-ban alig 14%-a él, de 30 év múlva már a 10%-ot sem éri el. 2020-ban kevesebb, mint 780 millió lesz Európa népességszáma. Európa fejlettebb részeiben is elöregedett a lakosság. Ez főleg a fogyasztói társadalom lehetőségeinek minél jobb kihasználásából adódik. Mivel a gyermekvállalási kedv csökken, egyre nagyobb szerephez jutatnak a harmadik világból bevándorlók. Európán belül legidősebb kormegoszlású Nyugat- és Észak-Európa, ahol az átlagos életkor 36 év ( és az öregkorúak aránya is a legmagasabb: 20%), ez Dél-Európában 32 év, Kelet-Európában 33 év (az öregkorúak aránya 18 ill. 16%). Az öregedést az is mutatja, hogy Nyugat-Európában már 107, Észak-Európában pedig 103 öregkorú jut 100 gyermekkorúra.

Népesség száma Magyarországon

A 90-es évek a szocializmus épületének lebontását hozták A demokratikus államrend kialakítása, a piacgazdaság létrejötte számos kellemetlen „ melléktermékkel” járt. Ezek közé tartozik a széleskörű elszegényedés, egzisztenciális bizonytalanság. A tartós munkanélküliség anyagi lecsúszáshoz vezet. A fogyasztói ártámogatások megszűnése, a fogyasztói árak emelkedése a még munkahellyel rendelkező, bérből és fizetésből élők helyzetét felettéb megnehezíti. Ugyanúgy ki vannak téve az elszegényedésnek a nagycsaládosok. Szomorú, hogy egyre több gyermek szegény. Az elszegényedés kockázata csökkenti a gyermekvállalási kedvet. A nyolcvanas években kezdődött a népesség fogyása. A 80-as évek gazdasági hanyatlása a társadalom jelentős részét túlmunka vállalására kényszerítette, megszokott életnívójuk megtartása érdekében. Ez a művelődés háttérbe szorulásához, a család érzelmi elhanyagolásához vezetett. A fokozott igénybevétel aláásta az egészsége, nőtt a középkorosztály tagjainak elhalálozása és kedvezőtlenné váltak a halálozási mutatók. Ugyanakkor az orvostudomány fejlettsége révén képes olyan embereket is életben tartani, akik korábban meghaltak volna. Ez vezet Magyarországon a társadalom elöregedéséhez. Súlyos következmények: az elöregedő társadalomban egyre kevesebb az aktív dolgozó. Az aktív dolgozók társadalombiztosítási befizetései csökkennek, a jelenlegi nyugdíjrendszer alapjait ássák alá. Az elöregedő, megrokkant egészségű társadalom az egészségügyi és szociális ellátó rendszerre is egyre nagyobb terhet ró.

Az 1920-as népszámlálás 8 millió lakost írt össze, ami lassan növekedett és 1940-ben 9,3 millió főt tett ki. A II. világháború mintegy 400 ezer fős embervesztesége hatására 1949-ben ennél kisebb, 9,2 milliós volt a népességszám. Ezt követően megindult a népesség emelkedése és 1960-ban már 10, 1980-ban pedig 10,7 milliós népességszámot írtak össze. Azóta a természetes fogyás hatására az ország népességszáma csökken: 1995 elején már csak 10,2 milliót tett ki.

Év Lakosságszám/millió fő
1949 9,2
1960 10,0
1970 10,3
1980 10,7
1990 10,4
1995 10,2
2000 10,2
2010 9,9
2020 9,5
2030 9,1

A következő 50 évre szóló népességszámítások a népesség további csökkenésével számolnak. Ha a – jelenlegi népesedési feltételekből kiinduló – előrejelzés eredményeit fogadjuk el, akkor 2020–ban 9,5, 2040-ben pedig már csak 8,7 millió lesz az ország népességszáma. Ha a tendencia nem változik, 2040-ben már csak 8 milliónyian élnének az országban (ugyanannyian, mint 1920–ban). A két világháború között a mai országterületen évi 0,8 %-os népességnövekedést mértek. Ezt a II. világháborús emberveszteség 0,2%-os fogyássá változtatta 1941 és 1949 között. Az 1950-es években újra évi 0,7%-ra növekedett az évi szaporodási ráta, majd 1960 és 1980 között 0,4%-ot ért el. Azóta évi 0,3%-os fogyás tapasztalható.

A népességcsökkenés okai
• A házasságkötések lecsökkenése, későbbre halasztása, mind befolyásolhatják a születések számát.
• A válások gyakorisága is csökkentő tényező.
• A születéskorlátozás különféle módszerei.
• Az életmód, életkörülmények változása, romlása.
• Az egészségügyi ellátás romlása.

Magyarországon a népesség növekedése az elmúlt 125 évben folyamatosan megmutatkozott. 1870 – ben a népesség átlagos életkora 26 év volt, ez 1900 – ra csak 27 évre nőtt, majd a II. világháború előtt 32 évet ért el. 1995 – ben az átlagos életkor már 38 év volt, ami 125 év alatt 12 éves növekedésnek felel meg. Az öregedési folyamatot jól mutatja a gyetmekkorúak arányának fokozatos visszaesése: az 1870 – es 37 % - ról előbb 26 – ra (1941), majd pedig 18% - ra (1995). Ezzel párhuzamosan az öregkorúak aránya előbb 5% - ról 11% - ra, majd pedig 19% - ra emelkedett. Az előreszámítások szerint ez a folyamat a jövőben folytatódni fog: a közepes prognózis szerint 2040 – ben már az ország lakosságának 23% -a lesz öregkorú.

EU – demográfia

Az Eurostat felmérése szerint tavaly igen csekély mértékben, 0,3 százalékkal nőtt az EU összlakossága, amely idén január 1. napján 379 millió fő volt. A jövőre csatlakozó tíz országban ugyanakkor átlagosan 0,1 százalékkal fogyott a népesség, és a második legnagyobb mértékű csökkenés – Lettország (-6,1 ezrelék) után - Magyarországon következett be (2,2 ezrelék). Ugyanakkor az uniós népesség tavaly növekedése mintegy háromnegyed részben a bevándorlásból fakadt. Tavaly Franciaország, Írország, Hollandia és Finnország kivételével a nettó bevándorlás valamennyi tagállamban meghaladta a természetes szaporulat rátáját, ami azt jelenti, hogy bevándorlás nélkül ezeknek az országoknak a lakossága csökkent volna.
Demográfiai változások és hatásuk

Az előrejelzések szerint az európai népesség 2020 – ig több mint 22 millió nyolcvan éven felüli polgárt számlál. Ez 55 százalékkal több, mint 1990 – ben volt.

Ezeket a trendeket ráadásul a hivatalosan és nem hivatalosan egyre lejjebb hozott nyugdíjkorhatárok továbbélezik. Franciaországban például 1995 – ben a népességnek kevesebb, kevesebb mint egy hatoda keres foglalkozást. Belgiumban az 50-55 éves korosztálynak már csak a fele veszt részt aktívan a gazdasági életben. Ha az állami gondoskodástól való függőség más formáit is számításba vesszük, így például a fiatalok arányát a nappali tagozatos oktatásban, világossá válik, hogy a következő évszázad közepére az emberek 96 százaléka az állam pénzügyi segélyezésétől függ majd, aminek a forrását a maradék 4 százaléknak kell megtermelnie.

Share this:

Megjegyzés küldése

 
Copyright © 2007- Érettségi vizsga tételek gyűjteménye. Designed by OddThemes | Distributed By Gooyaabi Templates