Az alkotmányos polgári demokrácia alapja a hatalmi ágak szétválasztása. A törvényhozó hatalmat az országgyűlés, a végrehajtó hatalmat a kormány gyakorolja, mellettük kiépül a független bíróságok rendszere. A demokratikus államrendben az állampolgárok képviselet útján vehetnek részt a közügyek gyakorlásában (népfelség /népszuverenitás/ elve), a választójog politikai alapjog. Ennek alapvető szervei országos szinten az országgyűlés (parlament), helyi közigazgatási szinten az önkormányzatok. A testületeket az állampolgárok által választott képviselők alkotják.
A választójog azoknak a jogszabályoknak az összessége, amelyek az állam központi, illetve helyi képviseleti szerveinek létrehozását határozzák meg. A választójog aktív (az állampolgár választó) és passzív (az állampolgár választható); a népképviselet elvén alapul.
A demokratikus választójog alapelvei:
• Általános választójog → minden állampolgár szavazati joggal rendelkezik.
• Egyenlő választójog → minden választó szavazata ugyanannyit ér.
• Titkos szavazás → a szavazatok titkos, befolyásolástól mentes leadása.
• Közvetlen szavazás → a választók közvetlenül a jelöltekre szavazhatnak. (De létezik közvetett szavazás is a demokráciában, pl. az Egyesült Államokban: választók → elektorok → elnök.)
A Magyarországon jelenleg hatályos alkotmányt 1989-ben, a rendszerváltáskor fogadták el (a Harmadik Köztársaság kikiáltása: 1989. október 23.). Ennek értelmében az általános választójog érvényesül, amely 18 év felett minden – a közügyektől el nem tiltott – magyar állampolgár számára biztosítja a közügyekben való részvételt. A választások alkalmából az egyes szavazók közvetlenül választhatják meg képviselőjüket. A választópolgárok szavazataikat titkosan adhatják le, mely a demokratikus hatalomgyakorlás egyik fontos eleme. A választók két szavazólapon szavazhatnak, az egyiken egyéni képviselőjelöltre, a másikon pedig a területi (párt)listára szavazhatnak. Tehát a hatályos választójogi törvény a vegyes választási rendszert vezette be, amely biztosítja a többpártrendszerre (pluralizmus) épülő demokrácia működését.
A magyar országgyűlés 386 képviselői mandátuma a következőképpen oszlik meg:
• Egyéni választókörzetben megszerezhető 176 mandátum.
• Területi listán megszerezhető 152 mandátum.
• Országos listán megszerezhető 58 mandátum.
Az egyéni választókerületben pártszínekben vagy független jelöltként indulhat minden választható állampolgár, ha megszerzi legalább 750 választópolgár aláírással hitelesített ajánlószelvényét („kopogtatócédula”). Az egyéni mandátum megszerzéséhez abszolút többség szükséges, ellenkező esetben a második fordulóban az előzőleg három legtöbb szavazatot kapott jelölt között az egyszerű többség dönt.
A területi választókerületek a 19 megye és a főváros. Területi listát azok a pártok állíthatnak, amelyek az adott területi választókerület egyéni választókerületeinek negyedében (de legalább kettőben; pl. ha 7 egyéni kerület van) állítanak jelöltet. A területi listák kötöttek, az elnyert szavazatok aránya határozza meg, hogy hány jelölt jut a parlamentbe. A mandátumokból csak azok a pártok részesülnek, melyek elérik a parlamenti küszöböt, amely az országosan az egyes pártlistákra leadott szavazatok 5 %-a.
Az országos lista arányosító, kiegészítő jellegű. Erre nem közvetlenül a választópolgárok szavaznak, hanem az egyéni választókerületben leadott vesztes szavazatok (töredékszavazatok) arányában kerülnek a pártlistákról a parlamentbe a képviselőjelöltek. Országos listát az a párt indíthat, amely legalább hét területi listát állít.
A képviselőket négy évre (parlamenti ciklus) választják. A köztársasági elnököt a parlament választja öt évre. Az országgyűlés jogkörei pl.:
- a törvényhozás,
- az alkotmány módosítása,
- a hadsereg mozgósítása,
- a költségvetés elfogadása stb.
A parlamentbe került pártok közül az alakíthat kormányt, amely a legtöbb mandátumot szerzi. A kormány működéséhez a parlament többségének (50 %+ 1 képviselő) támogatása szükséges. Ha a győztes párt nem rendelkezik az abszolút többséggel, abban az esetben koalíciós kormányzás következik a győztes és egy másik párt megegyezése alapján, amely már biztosítja a parlamenti többséget. A kormány csak konstruktív bizalmatlansággal váltható le, vagyis egy másik kormányfőjelöltnek többségi támogatottsága alakul ki az országgyűlésben. Az igazságszolgáltatás független a kormánytól és a parlamenttől, biztosítja, hogy törvényes keretek között működjenek. Az alkotmányosság legfőbb őre az Alkotmánybíróság.
A választójog azoknak a jogszabályoknak az összessége, amelyek az állam központi, illetve helyi képviseleti szerveinek létrehozását határozzák meg. A választójog aktív (az állampolgár választó) és passzív (az állampolgár választható); a népképviselet elvén alapul.
A demokratikus választójog alapelvei:
• Általános választójog → minden állampolgár szavazati joggal rendelkezik.
• Egyenlő választójog → minden választó szavazata ugyanannyit ér.
• Titkos szavazás → a szavazatok titkos, befolyásolástól mentes leadása.
• Közvetlen szavazás → a választók közvetlenül a jelöltekre szavazhatnak. (De létezik közvetett szavazás is a demokráciában, pl. az Egyesült Államokban: választók → elektorok → elnök.)
A Magyarországon jelenleg hatályos alkotmányt 1989-ben, a rendszerváltáskor fogadták el (a Harmadik Köztársaság kikiáltása: 1989. október 23.). Ennek értelmében az általános választójog érvényesül, amely 18 év felett minden – a közügyektől el nem tiltott – magyar állampolgár számára biztosítja a közügyekben való részvételt. A választások alkalmából az egyes szavazók közvetlenül választhatják meg képviselőjüket. A választópolgárok szavazataikat titkosan adhatják le, mely a demokratikus hatalomgyakorlás egyik fontos eleme. A választók két szavazólapon szavazhatnak, az egyiken egyéni képviselőjelöltre, a másikon pedig a területi (párt)listára szavazhatnak. Tehát a hatályos választójogi törvény a vegyes választási rendszert vezette be, amely biztosítja a többpártrendszerre (pluralizmus) épülő demokrácia működését.
A magyar országgyűlés 386 képviselői mandátuma a következőképpen oszlik meg:
• Egyéni választókörzetben megszerezhető 176 mandátum.
• Területi listán megszerezhető 152 mandátum.
• Országos listán megszerezhető 58 mandátum.
Az egyéni választókerületben pártszínekben vagy független jelöltként indulhat minden választható állampolgár, ha megszerzi legalább 750 választópolgár aláírással hitelesített ajánlószelvényét („kopogtatócédula”). Az egyéni mandátum megszerzéséhez abszolút többség szükséges, ellenkező esetben a második fordulóban az előzőleg három legtöbb szavazatot kapott jelölt között az egyszerű többség dönt.
A területi választókerületek a 19 megye és a főváros. Területi listát azok a pártok állíthatnak, amelyek az adott területi választókerület egyéni választókerületeinek negyedében (de legalább kettőben; pl. ha 7 egyéni kerület van) állítanak jelöltet. A területi listák kötöttek, az elnyert szavazatok aránya határozza meg, hogy hány jelölt jut a parlamentbe. A mandátumokból csak azok a pártok részesülnek, melyek elérik a parlamenti küszöböt, amely az országosan az egyes pártlistákra leadott szavazatok 5 %-a.
Az országos lista arányosító, kiegészítő jellegű. Erre nem közvetlenül a választópolgárok szavaznak, hanem az egyéni választókerületben leadott vesztes szavazatok (töredékszavazatok) arányában kerülnek a pártlistákról a parlamentbe a képviselőjelöltek. Országos listát az a párt indíthat, amely legalább hét területi listát állít.
A képviselőket négy évre (parlamenti ciklus) választják. A köztársasági elnököt a parlament választja öt évre. Az országgyűlés jogkörei pl.:
- a törvényhozás,
- az alkotmány módosítása,
- a hadsereg mozgósítása,
- a költségvetés elfogadása stb.
A parlamentbe került pártok közül az alakíthat kormányt, amely a legtöbb mandátumot szerzi. A kormány működéséhez a parlament többségének (50 %+ 1 képviselő) támogatása szükséges. Ha a győztes párt nem rendelkezik az abszolút többséggel, abban az esetben koalíciós kormányzás következik a győztes és egy másik párt megegyezése alapján, amely már biztosítja a parlamenti többséget. A kormány csak konstruktív bizalmatlansággal váltható le, vagyis egy másik kormányfőjelöltnek többségi támogatottsága alakul ki az országgyűlésben. Az igazságszolgáltatás független a kormánytól és a parlamenttől, biztosítja, hogy törvényes keretek között működjenek. Az alkotmányosság legfőbb őre az Alkotmánybíróság.
Megjegyzés küldése