A bírói igazságszolgáltatás négy fő területet ölel fel.
Az elsőbe a polgári peres ügyek tartoznak: a tulajdonjogi, szerződési, örökösödési jogviták eldöntése. Ha magánszemélyek vagy jogi személyek (szervezetek) vitába keverednek egymással, keresetlevélben bírósághoz fordulhatnak, hogy az érvényes törvények szerint tegyenek igazságot ügyükben. Aki a keresetet benyújtja az a felperes, aki ellen a per folyik, az az alperes: mindkettőjüket ügyvéd képviselheti. A bírósági esetek legnagyobb része ilyen polgári peres ügyekkel foglalkozik, amelyekre a Polgári Törvénykönyv jogszabályai az irányadók. Vagyoni viták, családjogi ügyek vagy személyiségi jogsértés esetei tartoznak ide.
A másik fő terület a büntetőperek, amelyek a büntető bíróságra tartoznak. A bűnügyekre a Büntető Törvénykönyv jogszabályai az irányadóak. A büntetőperekben hármas tagozódással találkozunk. Az igazságszolgáltatást a bíróság végzi: a vád képviselője az ügyész, a védelemé pedig az ügyvéd. Büntető feljelentést tehet magánszemély vagy közvádló (államügyész). A vádlott büntetőjogi felelősségét egy bizonyítási eljárás keretében vizsgálják. Ennek három szakasza a nyomozati, vádemelési és tárgyalási szakasz. A nyomozás során feltárják az eset tényeit. A vádemelésnek részletesen taglalnia kell a feltárt tényeket, és jogszabályokra hivatkozva meg kell állapítani, hogy a vád szerint milyen büntetőjogi felelősség terheli a vádlottat. A bírósági tárgyalás során nyilvános bizonyítási eljárás keretében mérlegelik a bizonyítékokat, az eset körülményeit, megállapítják a büntetőjogi felelősség mértékét, és meghozzák az ítéletet. A vádlott védelméről vagy maga gondoskodik ügyvédet fogadva, vagy nem él ezzel a lehetőséggel. Bűnvádi eljárásban a törvényben meghatározott esetekben ilyenkor hivatalból is kirendelnek mellé védőt.
A bírói igazságszolgáltatás harmadik fő területe a munkaügyi bíráskodás. Munkaügyi perekben az illetékes munkaügyi bíróságok ítélkeznek: pl. vitatott elbocsátások, elmaradt végkielégítések, baleseti felelősség megállapítása.
Végül negyedikként a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatára is lehetőség van. Ez a közigazgatási bíróságok hatáskörébe tarozik. A katonai ügyekben eljáró hadbíróságok is részei a bírói szervezetnek. Külön említést érdemelnek a fiatalkorúakkal kapcsolatos büntetőjogi rendelkezések. Ennek az az oka, hogy a fiatalkorúak cselekvőképessége s így büntetőjogi felelőssége is korlátozott. A fiatalkorúak ügyeinek tárgyalásán a bírói tanácsban rendszerint egy pedagógus is helyet kap.
A bírói és ügyészi szervezet hierarchikus. A helyi bíróságok elsőfokú ítéleteket hoznak. Ezek ellen fellebbezni lehet a másodfokú, megyei, illetve fővárosi bíróságokhoz. Efölött helyezkednek el a táblabíróságok, végül a Legfelsőbb Bíróság, amelynek ítélete nem fellebbezhető meg.
Az elsőbe a polgári peres ügyek tartoznak: a tulajdonjogi, szerződési, örökösödési jogviták eldöntése. Ha magánszemélyek vagy jogi személyek (szervezetek) vitába keverednek egymással, keresetlevélben bírósághoz fordulhatnak, hogy az érvényes törvények szerint tegyenek igazságot ügyükben. Aki a keresetet benyújtja az a felperes, aki ellen a per folyik, az az alperes: mindkettőjüket ügyvéd képviselheti. A bírósági esetek legnagyobb része ilyen polgári peres ügyekkel foglalkozik, amelyekre a Polgári Törvénykönyv jogszabályai az irányadók. Vagyoni viták, családjogi ügyek vagy személyiségi jogsértés esetei tartoznak ide.
A másik fő terület a büntetőperek, amelyek a büntető bíróságra tartoznak. A bűnügyekre a Büntető Törvénykönyv jogszabályai az irányadóak. A büntetőperekben hármas tagozódással találkozunk. Az igazságszolgáltatást a bíróság végzi: a vád képviselője az ügyész, a védelemé pedig az ügyvéd. Büntető feljelentést tehet magánszemély vagy közvádló (államügyész). A vádlott büntetőjogi felelősségét egy bizonyítási eljárás keretében vizsgálják. Ennek három szakasza a nyomozati, vádemelési és tárgyalási szakasz. A nyomozás során feltárják az eset tényeit. A vádemelésnek részletesen taglalnia kell a feltárt tényeket, és jogszabályokra hivatkozva meg kell állapítani, hogy a vád szerint milyen büntetőjogi felelősség terheli a vádlottat. A bírósági tárgyalás során nyilvános bizonyítási eljárás keretében mérlegelik a bizonyítékokat, az eset körülményeit, megállapítják a büntetőjogi felelősség mértékét, és meghozzák az ítéletet. A vádlott védelméről vagy maga gondoskodik ügyvédet fogadva, vagy nem él ezzel a lehetőséggel. Bűnvádi eljárásban a törvényben meghatározott esetekben ilyenkor hivatalból is kirendelnek mellé védőt.
A bírói igazságszolgáltatás harmadik fő területe a munkaügyi bíráskodás. Munkaügyi perekben az illetékes munkaügyi bíróságok ítélkeznek: pl. vitatott elbocsátások, elmaradt végkielégítések, baleseti felelősség megállapítása.
Végül negyedikként a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatára is lehetőség van. Ez a közigazgatási bíróságok hatáskörébe tarozik. A katonai ügyekben eljáró hadbíróságok is részei a bírói szervezetnek. Külön említést érdemelnek a fiatalkorúakkal kapcsolatos büntetőjogi rendelkezések. Ennek az az oka, hogy a fiatalkorúak cselekvőképessége s így büntetőjogi felelőssége is korlátozott. A fiatalkorúak ügyeinek tárgyalásán a bírói tanácsban rendszerint egy pedagógus is helyet kap.
A bírói és ügyészi szervezet hierarchikus. A helyi bíróságok elsőfokú ítéleteket hoznak. Ezek ellen fellebbezni lehet a másodfokú, megyei, illetve fővárosi bíróságokhoz. Efölött helyezkednek el a táblabíróságok, végül a Legfelsőbb Bíróság, amelynek ítélete nem fellebbezhető meg.
Megjegyzés küldése