Az Európa egységesítését célzó törekvések évszázados múltra nyúlnak vissza, de az erre irányuló kezdeményezések gyakorlati megvalósítására csak a második világháború után, a hidegháború időszakában került sor. Az első lépés az Európai Szén- és Acélközösség (Montánunió) létrehozása volt a párizsi szerződés értelmében 1951-ben. Alapítói: Német Szövetségi Köztársaság, Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia, Luxemburg. Az 1957-ben aláírt Római Szerződésben a tagok szorosabbra vonták kapcsolataikat, létrejött az Európai Gazdasági Közösség (Közös Piac). Céljuk a gazdaságpolitika összehangolása, a vámunió létrehozása. Ez tükrözte a felismerést, hogy a politikai egységet a gazdasági integráció folyamatán keresztül lehet megvalósítani. /Integráció → egységesülés, szoros együttműködés szervezetek, régiók, országok között./ A gazdasági együttműködés sikerét jelezte a tagországok gyors gazdasági növekedése. 1967-68-ban a Közös Piac Európai Közösséggé alakult, melyhez további országok is csatlakoztak. A hidegháború lezárultával az 1992-ben aláírt maastrichti szerződés révén még szorosabbá vált az együttműködés. Létrejött az Európai Unió. A schengeni egyezmény (1995) értelmében megszűnt a határellenőrzés, viszont szigorodott a Közösség külső határainak őrizete.
Az Unió szerveződését három pillérre alapozták – közös gazdaság- és valutapolitika, közös kül- és biztonságpolitika, bel- és igazságügyi együttműködés – , emellett döntöttek az uniós állampolgárság és a közös európai valuta (euro) bevezetéséről, a közös intézményrendszer fejlesztéséről, szerepének növeléséről. Az euró 2002-ben váltotta le a nemzeti valutákat (néhány ország nem vezette be, pl. Nagy-Britannia). Az Unió bővítése során tagországok száma 27-re nőtt, Magyarország 2004. május 1-jén csatlakozott hivatalosan.
Az Európai Unió tagállamai (a csatlakozás sorrendjében):
• Németország, Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia, Luxemburg;
• Nagy-Britannia, Dánia, Írország;
• Görögország;
• Spanyolország, Portugália;
• Ausztria, Finnország, Svédország;
• Magyarország, Szlovénia, Lengyelország,Csehország, Szlovákia, Észtország, Lettország, Litvánia, Málta, Ciprus;
• Bulgária, Románia.
Az Európai Unió alapvonása, hogy egyszerre működik nemzetek feletti és kormányközi alapon. Ez azt jelenti, hogy intézményrendszere közös, nemzetek felett áll, ugyanakkor a nemzetállamok különállása fennmaradt. Az intézmények működése tükrözi ezt a két alapelvet. A legfontosabbak:
• Tanács - Európai Tanács - Európai Unió Tanácsa
• Európai Parlament (Közgyűlés)
• Európai Bizottság
• Európai Bíróság
Tagállamok
Az Európai Unió politikai intézményei
Az Európai Tanács az Unió legmagasabb szintű politikai szerve, a tagállamok állam- és kormányfőiből áll. Tehát kormányközi döntéshozó szerv, amely évente háromszor ülésezik, és a legfelsőbb döntéshozó testület, amely lefekteti a követendő általános politikai irányvonalat. Itt érvényesíthetik a tagok nemzeti érdekeiket.
Az Európai Unió Tanácsa a tagállamok szakminisztereiből áll (kormányközi), szintén döntéshozó, jogalkotó, egyben a döntések végrehajtását ellenőrző szerv. A tagállamok szavazatai a nizzai szerződés értelmében az országok népességétől és gazdasági erejétől függően eltérő súlyúak (pl. Németország → 29; Magyarország → 12; Luxemburg → 3). A határozatok általában minősített többséggel (a 345 szavazatból 255 szükséges → 73,9 %; emellett a tagállamok többsége támogatja), stratégiai döntésekkor egyhangúlag születnek. Székhelye: Brüsszel.
Az Európai Bizottság nemzetek feletti intézmény, amely nem az egyes államok, hanem a Közösség érdekeit érvényesíti. A Bizottság létszáma 20 fő, a biztosokat szakértelmük alapján a tagállamok egyetértéssel jelölik ki (tagonként egyet a rotáció elve alapján). Az EU kormányának tekinthető, közös ügyekben kizárólagos kezdeményezési joga van, javaslatokat tesz; végrehajtja a Tanács döntéseit. Székhelye: Brüsszel.
Az Európai Bíróság 15 bíróból és 8 főügyészből áll. Feladata az alapszerződések értelmében létrejött közösségi jog (elsőbbséget élvez a nemzeti joggal szemben) védelme és alkalmazása. Székhelye: Luxembourg.
Az Európai Parlament 750 tagját a tagállamok választópolgárai közvetlenül választják meg. A képviselők nemzetközi frakciókba (pl. Európai Néppárt, Zöldek, Szocialisták stb.) tömörülnek, ugyanakkor választóik érdekeit is képviselik. Az Európai parlament nem elsősorban törvényhozó szerv, bár egyre nagyobb szerepet kap a jogalkotási folyamatban (véleményező, tanácsadó → konzultatív szerepe van). Elsődleges feladata az ellenőrzés, illetve meghatározó szerepe van a költségvetés meghatározásában. Egyéb hatáskörök: önigazgatás; jogérvényesítés; a biztosi kinevezéseknek, az új tagok felvételének, az EU-egyezmények jóváhagyása stb. Székhelye: Strasbourg.
Az Unió szerveződését három pillérre alapozták – közös gazdaság- és valutapolitika, közös kül- és biztonságpolitika, bel- és igazságügyi együttműködés – , emellett döntöttek az uniós állampolgárság és a közös európai valuta (euro) bevezetéséről, a közös intézményrendszer fejlesztéséről, szerepének növeléséről. Az euró 2002-ben váltotta le a nemzeti valutákat (néhány ország nem vezette be, pl. Nagy-Britannia). Az Unió bővítése során tagországok száma 27-re nőtt, Magyarország 2004. május 1-jén csatlakozott hivatalosan.
Az Európai Unió tagállamai (a csatlakozás sorrendjében):
• Németország, Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia, Luxemburg;
• Nagy-Britannia, Dánia, Írország;
• Görögország;
• Spanyolország, Portugália;
• Ausztria, Finnország, Svédország;
• Magyarország, Szlovénia, Lengyelország,Csehország, Szlovákia, Észtország, Lettország, Litvánia, Málta, Ciprus;
• Bulgária, Románia.
Az Európai Unió alapvonása, hogy egyszerre működik nemzetek feletti és kormányközi alapon. Ez azt jelenti, hogy intézményrendszere közös, nemzetek felett áll, ugyanakkor a nemzetállamok különállása fennmaradt. Az intézmények működése tükrözi ezt a két alapelvet. A legfontosabbak:
• Tanács - Európai Tanács - Európai Unió Tanácsa
• Európai Parlament (Közgyűlés)
• Európai Bizottság
• Európai Bíróság
Tagállamok
Az Európai Unió politikai intézményei
Az Európai Tanács az Unió legmagasabb szintű politikai szerve, a tagállamok állam- és kormányfőiből áll. Tehát kormányközi döntéshozó szerv, amely évente háromszor ülésezik, és a legfelsőbb döntéshozó testület, amely lefekteti a követendő általános politikai irányvonalat. Itt érvényesíthetik a tagok nemzeti érdekeiket.
Az Európai Unió Tanácsa a tagállamok szakminisztereiből áll (kormányközi), szintén döntéshozó, jogalkotó, egyben a döntések végrehajtását ellenőrző szerv. A tagállamok szavazatai a nizzai szerződés értelmében az országok népességétől és gazdasági erejétől függően eltérő súlyúak (pl. Németország → 29; Magyarország → 12; Luxemburg → 3). A határozatok általában minősített többséggel (a 345 szavazatból 255 szükséges → 73,9 %; emellett a tagállamok többsége támogatja), stratégiai döntésekkor egyhangúlag születnek. Székhelye: Brüsszel.
Az Európai Bizottság nemzetek feletti intézmény, amely nem az egyes államok, hanem a Közösség érdekeit érvényesíti. A Bizottság létszáma 20 fő, a biztosokat szakértelmük alapján a tagállamok egyetértéssel jelölik ki (tagonként egyet a rotáció elve alapján). Az EU kormányának tekinthető, közös ügyekben kizárólagos kezdeményezési joga van, javaslatokat tesz; végrehajtja a Tanács döntéseit. Székhelye: Brüsszel.
Az Európai Bíróság 15 bíróból és 8 főügyészből áll. Feladata az alapszerződések értelmében létrejött közösségi jog (elsőbbséget élvez a nemzeti joggal szemben) védelme és alkalmazása. Székhelye: Luxembourg.
Az Európai Parlament 750 tagját a tagállamok választópolgárai közvetlenül választják meg. A képviselők nemzetközi frakciókba (pl. Európai Néppárt, Zöldek, Szocialisták stb.) tömörülnek, ugyanakkor választóik érdekeit is képviselik. Az Európai parlament nem elsősorban törvényhozó szerv, bár egyre nagyobb szerepet kap a jogalkotási folyamatban (véleményező, tanácsadó → konzultatív szerepe van). Elsődleges feladata az ellenőrzés, illetve meghatározó szerepe van a költségvetés meghatározásában. Egyéb hatáskörök: önigazgatás; jogérvényesítés; a biztosi kinevezéseknek, az új tagok felvételének, az EU-egyezmények jóváhagyása stb. Székhelye: Strasbourg.
Megjegyzés küldése