Társadalmi téranalízis - a Los Angeles-i Iskola
- a társadalmi téranalízis a II. világháború után született meg a humánökológia új irányzataként
- mint a városkutatás új módja, a társ. téranalízis azon a feltételezésen alapult, hogy a társadalmi intézmények és az életmód változása az urbanizáció fokában bekövetkezett változás tükröződése
- kialakulása a Los Angeles-i Egyetem egyik kutatócsoportjának köszönhető, akik Los Angeles és San Francisco tér- és társadalomszerkezeti jellemzőit tanulmányozták - a városok térszerkezetét lakosságuknak társadalmi jellemzői alapján próbálták feltárni
- 1949-1955 - Ehrev Shevky, Marilyn Williams, Wendel Bell – a kutatómunka kidolgoztak egy standard módszert, mellyel népszámlálási adatokra támaszkodva a városon belül különböző társadalmi összetételű és urbanizációs szintű övezeteket tudtak lehatárolni
- elemző munkájuk során kb. száz változóval (viszonyításra is alkalmas arányszámok) indultak, melyeket tartalmuk és belső összefüggéseik alapján három nagy csoportba osztottak – az arányszámokból csoportonként képzett index szolgált alapul az általuk társadalmi térnek nevezett, elkülöníthető területegységek lehatárolásához
- a területi lehatárolás alapját képző három index:
• társadalmi státus index – foglalkozási viszonyok és képzettség alapján a társadalmi presztízs mérése
• urbanizációs index – terület termékenységi és a nők foglalkoztatási arányszámaiból a család, mint társadalmi intézmény státusára engedett következtetni
• szegregációs index – területen élő külföldi születésű lakosság arányszámaiból az etnikai, faji elkülönülés mértékét fejezte ki
- az kutatás a város teljes területére kiterjeszthető volt – az elemzés alapegységeit a népszámlálási körzetek képezték – mindegyik körzetre kiszámították a három indexet, melyek alapján lehatárolták a társadalmi homogenitást mutató területeket
- elméletük 3 lényegi állításba sűríthető:
• az urbanizáció megváltoztatja a társadalom rétegződését – fokozatosan csökkenti a fizikai munkát végzők arányát és növeli a (formális) képzettségi szintet
• megváltozik a család és háztartás, mint gazdasági termelőegység szerep, funkciója – nők munkavállalásának növekvő aránya, nagycsaládok szétesése, család „funkcióinak” csökkenése
• társadalmi szervezet komplexitásának és heterogenitásának növekedése, mely a különböző eredetű, hátterű és életmódú embercsoportok növekvő lakóterületi elkülönüléséhez vezet
- növekvő népszerűsége ellenére a társ. téranalízist rövid időn belül több oldalról érte bírálat
- elméletalkotás hiánya – a társ. téranalízis nem adott többet, mint a város leírásának lehetőségét
- 1957 – Hawley és Duncan – a társadalmi téranalízis nem képes választ adni sem arra a kérdésre, hogy a jövőben hogyan fog alakulni adott város társadalmi térszerkezete, sem arra, hogy a város lakói miért pont az adott helyen telepedtek le
- a módszer általános körű alkalmazhatóságának megkérdőjelezése
- 1960-as évek vége- Janet Abu-Lughod – Kairó vizsgálata – az eltérő történelmi és kulturális háttér miatt csak a társadalmi státus index volt használható (a családi státust és az etnikai szegregációt mérő indexet nem tudta felhasználni) – Lughod úgy gondolta, a módszer a nyugati típusú városokra használható, míg sokan ezt is kétségbe vonták
- Arsdol, Camilleri és Schmid – 1958-ban és 1961-ben tíz amerikai városból csak hatnál találták hasznosnak és alkalmasnak a módszert, négyben csak korlátozott volt az eredmény azt javasolták, hogy a kutatók növeljék a vizsgálatba bevont változók (társadalmi jellemzők) számát
Továbbfejlesztési lehetőségek – faktoranalízis
- a számítógépeket igénylő faktoranalízis új távlatokat nyitott a társ. téranalízis számára: nagymértékben tágította a figyelembe vehető változók körét és ez az eljárás már maga választotta ki a lényeges dimenziókat és a területi elhelyezkedés modelljét – az egymással kapcsolatot mutató változókat nevezik faktoroknak
- az eredmény meglepő: az új technika nem tudott sokkal többet mondani a városi tér és társadalom összefüggéseiről, mint a társadalmi téranalízis – születtek azonban részeredmények:
- 1961 – Theodor Anderson és Janice Egeland – a város nem írható le egyetlen térszerkezeti mintával – a faktorok dimenziójától függően más és más térszerkezeti sémák tartoznak egy városhoz – a város társadalma társadalmi-gazdasági státus tekintetében Hoyt szektormodelljének, családi státus tekintetében Burgess koncentrikus körök modelljének megfelelő térszerkezeti mintát követ – az etnikai dimenzió városonként eltérő térszerkezeti mintát mutatott
- 1976 – R. J. Johnston – Whangarei (Új-Zéland) nevű városban kutatás
- van néhány jól lehatárolható területe a városnak, ahol az átlagosnál sokkal magasabb a professzionális vagy menedzser munkát végző, diplomával rendelkező és nagyon sokat kereső férfiak aránya – a jellemzőket egy faktorba összevonva létrehozta a „társadalmi gazdasági státus” nevű faktort
- van olyan terület, ahol magas a 16 éven felüli nem házasok, ill. az egyszemélyes családban és csonkacsaládban élők aránya – ezt a faktort „családi státus”-nak nevezte
- az etnikai státus szerepe kisebb az előzőeknél, mégis kiemelkedett a többi faktor közül
- a három faktort összevonva kiderült, hogy 86%-ban magyarázatul szolgálnak a város népességének lakóterületi eloszlására
- 1980-as évek közepe – Michael J. White – nagyszabású faktoranalízises vizsgálat USA 21 nagyvárosi körzetében
- Burgess hipotézise, a koncentrikus körökkel leírható városszerkezet a társadalmi-gazdasági státus tekintetében ma is érvényes, kisebb mértékben a családi állapot faktor esetében is fenntartható – nem tartható fenn a faji és etnikai faktor esetében, mert az etnikai kisebbségeket összegyűjtő gyűrű több magra hasad szét
- ld. 63-65. ábra! – San Antonio városának a három kiemelt faktorra készített szegregációs térképe
- a társadalmi téranalízis és faktoranalízis alkalmazása a humánökológiában nagy előrelépés, mert a korábbinál sokkal komplexebb megközelítési módot tett lehetővé
- Brian Berry és Phillip Rees ökológiai elemzése – kísérlet komplex térelemzés elkészítésére a klasszikus humánökológia és a társadalmi téranalízis elméleti eredményeinek együttes felhasználásával
- város térszerkezetének kialakulását levezető folyamatábra (ld. 66. ábra!):
• „A” diagramm – ha a társadalmi-gazdasági státus a városi térszerkezet egyetlen meghatározója, akkor valószínűleg a város eltérő státusú szektorokra tagolódik
• „B” diagramm – ha a családi státus a térszerkezetet meghatározó tényező, akkor a város valószínűleg koncentrikus körök szerint szerveződik – a belvároshoz legközelebb fekvő gyűrűben a legkevesebb (I), a legkülső gyűrűben a legtöbb (III) gyermekkel rendelkező családok telepednek le
• „C” diagramm – ha az etnikai hovatartozás fontos szegregáló tényező, a város területén valószínűleg etnikai gettók alakulnak ki
• „D ” diagramm – város fehér népességének valószínű térbeli eloszlását mutatja – az eltérő társadalmi-gazdasági státusú szektorokat koncentrikus ívekre tördeli a szektor népességének eltérő családi státusa – pl. a fehér sokgyermekes családok hierarchiától függetlenül mind a saját szektoruk legkülső zónájában laknak
• „E” diagramm – az etnikai alapon elkülönült területekre éppúgy hatnak a családi státus szegregáló erői – a sokgyerekes családok a gettó széle felé igyekeznek, míg a gyermektelenek a központban maradnak
• „F” diagramm – idő tényező térszerkezet formáló szerepének be-kapcsolása – a növekedés eltérő intenzitású a város különböző területein, ami az idők folyamán csepp formában deformálja a város alakját („tear faults” )
• „G” diagramm – a „tear faults” fejlődés megbontja a szektorok és koncentrikus körívek belső szimmetriáját – a társadalmi térszerkezet kezd töredezett mozaiknak tűnni
• „H” diagramm – technikai fejlődés és az értékes kp.-i területekért folyó verseny miatt életre kel Harris és Ullmann többmagvú városfejlődési mintája kertvárosi ipari munkahelyek (1), ipari szatellitek (2) és elkülönült nehézipari területek (3) jönnek létre
• „I” diagramm – e hosszú folyamat és a sokféle komplex hatás eredményét mutatja az utolsó diagramm – együtt jelennek meg a „tear faults” hatás, a belső körívekre hasadó szektorok és az etnikailag szegregált területek, ill. az ipari decentralizáció hatása
- a társadalmi téranalízis a II. világháború után született meg a humánökológia új irányzataként
- mint a városkutatás új módja, a társ. téranalízis azon a feltételezésen alapult, hogy a társadalmi intézmények és az életmód változása az urbanizáció fokában bekövetkezett változás tükröződése
- kialakulása a Los Angeles-i Egyetem egyik kutatócsoportjának köszönhető, akik Los Angeles és San Francisco tér- és társadalomszerkezeti jellemzőit tanulmányozták - a városok térszerkezetét lakosságuknak társadalmi jellemzői alapján próbálták feltárni
- 1949-1955 - Ehrev Shevky, Marilyn Williams, Wendel Bell – a kutatómunka kidolgoztak egy standard módszert, mellyel népszámlálási adatokra támaszkodva a városon belül különböző társadalmi összetételű és urbanizációs szintű övezeteket tudtak lehatárolni
- elemző munkájuk során kb. száz változóval (viszonyításra is alkalmas arányszámok) indultak, melyeket tartalmuk és belső összefüggéseik alapján három nagy csoportba osztottak – az arányszámokból csoportonként képzett index szolgált alapul az általuk társadalmi térnek nevezett, elkülöníthető területegységek lehatárolásához
- a területi lehatárolás alapját képző három index:
• társadalmi státus index – foglalkozási viszonyok és képzettség alapján a társadalmi presztízs mérése
• urbanizációs index – terület termékenységi és a nők foglalkoztatási arányszámaiból a család, mint társadalmi intézmény státusára engedett következtetni
• szegregációs index – területen élő külföldi születésű lakosság arányszámaiból az etnikai, faji elkülönülés mértékét fejezte ki
- az kutatás a város teljes területére kiterjeszthető volt – az elemzés alapegységeit a népszámlálási körzetek képezték – mindegyik körzetre kiszámították a három indexet, melyek alapján lehatárolták a társadalmi homogenitást mutató területeket
- elméletük 3 lényegi állításba sűríthető:
• az urbanizáció megváltoztatja a társadalom rétegződését – fokozatosan csökkenti a fizikai munkát végzők arányát és növeli a (formális) képzettségi szintet
• megváltozik a család és háztartás, mint gazdasági termelőegység szerep, funkciója – nők munkavállalásának növekvő aránya, nagycsaládok szétesése, család „funkcióinak” csökkenése
• társadalmi szervezet komplexitásának és heterogenitásának növekedése, mely a különböző eredetű, hátterű és életmódú embercsoportok növekvő lakóterületi elkülönüléséhez vezet
- növekvő népszerűsége ellenére a társ. téranalízist rövid időn belül több oldalról érte bírálat
- elméletalkotás hiánya – a társ. téranalízis nem adott többet, mint a város leírásának lehetőségét
- 1957 – Hawley és Duncan – a társadalmi téranalízis nem képes választ adni sem arra a kérdésre, hogy a jövőben hogyan fog alakulni adott város társadalmi térszerkezete, sem arra, hogy a város lakói miért pont az adott helyen telepedtek le
- a módszer általános körű alkalmazhatóságának megkérdőjelezése
- 1960-as évek vége- Janet Abu-Lughod – Kairó vizsgálata – az eltérő történelmi és kulturális háttér miatt csak a társadalmi státus index volt használható (a családi státust és az etnikai szegregációt mérő indexet nem tudta felhasználni) – Lughod úgy gondolta, a módszer a nyugati típusú városokra használható, míg sokan ezt is kétségbe vonták
- Arsdol, Camilleri és Schmid – 1958-ban és 1961-ben tíz amerikai városból csak hatnál találták hasznosnak és alkalmasnak a módszert, négyben csak korlátozott volt az eredmény azt javasolták, hogy a kutatók növeljék a vizsgálatba bevont változók (társadalmi jellemzők) számát
Továbbfejlesztési lehetőségek – faktoranalízis
- a számítógépeket igénylő faktoranalízis új távlatokat nyitott a társ. téranalízis számára: nagymértékben tágította a figyelembe vehető változók körét és ez az eljárás már maga választotta ki a lényeges dimenziókat és a területi elhelyezkedés modelljét – az egymással kapcsolatot mutató változókat nevezik faktoroknak
- az eredmény meglepő: az új technika nem tudott sokkal többet mondani a városi tér és társadalom összefüggéseiről, mint a társadalmi téranalízis – születtek azonban részeredmények:
- 1961 – Theodor Anderson és Janice Egeland – a város nem írható le egyetlen térszerkezeti mintával – a faktorok dimenziójától függően más és más térszerkezeti sémák tartoznak egy városhoz – a város társadalma társadalmi-gazdasági státus tekintetében Hoyt szektormodelljének, családi státus tekintetében Burgess koncentrikus körök modelljének megfelelő térszerkezeti mintát követ – az etnikai dimenzió városonként eltérő térszerkezeti mintát mutatott
- 1976 – R. J. Johnston – Whangarei (Új-Zéland) nevű városban kutatás
- van néhány jól lehatárolható területe a városnak, ahol az átlagosnál sokkal magasabb a professzionális vagy menedzser munkát végző, diplomával rendelkező és nagyon sokat kereső férfiak aránya – a jellemzőket egy faktorba összevonva létrehozta a „társadalmi gazdasági státus” nevű faktort
- van olyan terület, ahol magas a 16 éven felüli nem házasok, ill. az egyszemélyes családban és csonkacsaládban élők aránya – ezt a faktort „családi státus”-nak nevezte
- az etnikai státus szerepe kisebb az előzőeknél, mégis kiemelkedett a többi faktor közül
- a három faktort összevonva kiderült, hogy 86%-ban magyarázatul szolgálnak a város népességének lakóterületi eloszlására
- 1980-as évek közepe – Michael J. White – nagyszabású faktoranalízises vizsgálat USA 21 nagyvárosi körzetében
- Burgess hipotézise, a koncentrikus körökkel leírható városszerkezet a társadalmi-gazdasági státus tekintetében ma is érvényes, kisebb mértékben a családi állapot faktor esetében is fenntartható – nem tartható fenn a faji és etnikai faktor esetében, mert az etnikai kisebbségeket összegyűjtő gyűrű több magra hasad szét
- ld. 63-65. ábra! – San Antonio városának a három kiemelt faktorra készített szegregációs térképe
- a társadalmi téranalízis és faktoranalízis alkalmazása a humánökológiában nagy előrelépés, mert a korábbinál sokkal komplexebb megközelítési módot tett lehetővé
- Brian Berry és Phillip Rees ökológiai elemzése – kísérlet komplex térelemzés elkészítésére a klasszikus humánökológia és a társadalmi téranalízis elméleti eredményeinek együttes felhasználásával
- város térszerkezetének kialakulását levezető folyamatábra (ld. 66. ábra!):
• „A” diagramm – ha a társadalmi-gazdasági státus a városi térszerkezet egyetlen meghatározója, akkor valószínűleg a város eltérő státusú szektorokra tagolódik
• „B” diagramm – ha a családi státus a térszerkezetet meghatározó tényező, akkor a város valószínűleg koncentrikus körök szerint szerveződik – a belvároshoz legközelebb fekvő gyűrűben a legkevesebb (I), a legkülső gyűrűben a legtöbb (III) gyermekkel rendelkező családok telepednek le
• „C” diagramm – ha az etnikai hovatartozás fontos szegregáló tényező, a város területén valószínűleg etnikai gettók alakulnak ki
• „D ” diagramm – város fehér népességének valószínű térbeli eloszlását mutatja – az eltérő társadalmi-gazdasági státusú szektorokat koncentrikus ívekre tördeli a szektor népességének eltérő családi státusa – pl. a fehér sokgyermekes családok hierarchiától függetlenül mind a saját szektoruk legkülső zónájában laknak
• „E” diagramm – az etnikai alapon elkülönült területekre éppúgy hatnak a családi státus szegregáló erői – a sokgyerekes családok a gettó széle felé igyekeznek, míg a gyermektelenek a központban maradnak
• „F” diagramm – idő tényező térszerkezet formáló szerepének be-kapcsolása – a növekedés eltérő intenzitású a város különböző területein, ami az idők folyamán csepp formában deformálja a város alakját („tear faults” )
• „G” diagramm – a „tear faults” fejlődés megbontja a szektorok és koncentrikus körívek belső szimmetriáját – a társadalmi térszerkezet kezd töredezett mozaiknak tűnni
• „H” diagramm – technikai fejlődés és az értékes kp.-i területekért folyó verseny miatt életre kel Harris és Ullmann többmagvú városfejlődési mintája kertvárosi ipari munkahelyek (1), ipari szatellitek (2) és elkülönült nehézipari területek (3) jönnek létre
• „I” diagramm – e hosszú folyamat és a sokféle komplex hatás eredményét mutatja az utolsó diagramm – együtt jelennek meg a „tear faults” hatás, a belső körívekre hasadó szektorok és az etnikailag szegregált területek, ill. az ipari decentralizáció hatása
Megjegyzés küldése