Reneszánsz:
Az európai művelődéstörténetnek az 1300-as évektől az 1500-as évekig terjedő korszaka és egyúttal az ebben a korban érvényes stílusjegyek összessége, azaz stílusirányzat. A magyar elnevezés a francia reneissance szóból származik aminek jelentése: újjászületés.Vasari szerint három korszaka voltl Az 1300-as évek művészete a „Trecento”, az 1400-as éveké a „Quattrocento” és az 1500-as éveké a „Cinguecento. Itálián kívül a reneszánsz csak erős abszolutista uralkodó udvarában jöhet létre, társadalmi bázis nélkül az itáliait imitálva. Ilyen volt például Mátyás király udvara. A reneszánsz világi ideológiája a humanizmus. Ez emberközpontúságot jelent és művelői a humanisták azaz a polihisztorok akik szűk csoportot alkottak, játrasak voltak az antik művekben és művelték az antik szövegek helyreállítását.Az írók klasszikus latin nyelven írtak amit a humanisták fontos meghatározó jellegűnek tartottak.
A reformáció is nagy szerepet játszott a reneszánsz kialakulásában. Tiltakozás a keresztény alapeszményeitől távolodó római egyház ellen, jogos követeléseit és felismeréseit a pápa nem tolerálta, ezért végleges szakadás történt az addigi homogén vallású és szellemiségű Európában.
A reneszánsz filozófiáját többen, sokféleképpen próbálták megfogalmazni. Az egyik legmeghatározóbb mégis a természetfilozófia ,aminek célja a természettudományok új eredményei és a keresztény vallási tanítások összehangolása, és az neoplatonizmus. Célja a platóni ideatan, a keresztény vallás és a keleti filozófiák lélekvándorlás-tana között összhangot teremteni.
Balassi Bálint az első magyar nyelven író költőnk aki 1554-ben született Zólyom várában. A kor egyik leggazdagabb, legműveltebb emberének számított. Kitűnő nevelést kapott Bornemissza Pétertől, Nünbergben egyetemre is járt.Családja sajátos keveréke a középkori lovagoknak és a reneszánsz kalandoroknak. Apja összetűzésbe keveredett a bécsi udvarral, letartóztatták , és a család Lengyelországba menekült. Balassi élete mindvégig hányattatott volt, hiába pereskedett birtokaiért, érdekházasságát Dobó Krisztinával, unokatestvérével felbontatták;bár áttért katolikus hitre, még inkább kegyvesztett lett. Legnagyobb szerelme, Losonczy Anna is kikosarazta. Megtört hírnevét a török elleni háborúban szerette volna visszaszerezni, ám 1594-ben Esztergom ostromakor megsebesült és meghalt. Kilenc nyelven beszélt és írt, ismerte az antik poétikát és poézist, az újlatin humanista költői törekvéseket, az európai líra fejlődéstörténetét, kora köz- és népköltészetét. Balassi egyszerre volt hódító lovag, harcos, s vallásos ember. Ezen összetettsége emelte a kor legnevesebb költői közé.
Versei három témakör köré csoportosulnak: vallás, szerelem, harc. Szókincse gazdag, költői képvilága változatos.Drámai művet is írt, egy korszerű reneszánsz pászotorjátékot, Szép magyar komédia címmel. Sok verset fordított, de nem szó szerint, inkább csak témájukat vette át, s saját verseiként kezelte őket. Verseit versciklussá, magyar Daloskönyvvé szervezte. Legtöbb verse az úgynevezett Balassa-kódexből maradt ránk.
Balassi reneszánsz költő volt ami megfigyelhető szerelmi költészetében is. Fiatalkori udvarló költeményei a reneszánsz szerelmi költés, a petrarkizmus sablonjai szerint születtek.
Megteremti, honosítja továbbá a provanszál trubadúrlíra verstípusait, az újplatonista szerelmi énekeket, beépíti költészetébe a virágénekeket, a népköltészet fordulatait. Merít Balassi a populáris regiszter szerelmi daltípusaiból is. És éppen ezáltal, hogy hagyományt követ lesz hagyományteremtő a magyar líra történetében. Szerelmes verseit három nőhöz lehet kapcsolni. Losonczy Annához, Céliához, azaz Wesselényiné Szárkándy Annához és Fulviához akiről nem tudunk sokat. Verseinek hagyományos voltát az is jelzi, hogy szerelmeit antik-humanista hagyomány alapján nevezi el: Célia, Fulvia.
Míg a Júlia ciklus versei egy széles érzelmi skálán mozogtak addig a legismertebb Célia verse a Kiben az kesergő Céliárul ír, már a csendes beteljesült szerelem hangulatát árasztja .Ebben nincsenek kitörések, nagy indulatok, érzelmi háborgások.
Fulviát Balassi mindössze egy epigrammájában említi csak meg, melyben azt írja, hogy a nő lángra lobbantotta. („Tüzén meggerjedtem”)
Legtöbb szerelme versét Júliához, azaz Losonczy Annához írta. Ezekben a versekben a költő a boldog találkozás ujjongó örömétől a lemondás teljes reménytelenségéig széles érzelmi skálát jár be. Júlia egyre elérhetetlenebb eszménnyé, az élet értelmének egyetlen jelképévé válik.Szerelmes verseinek a formai sajátosságai a kifinomult stílus az újszerű strófaszerkezet és a szimmetrikus szerkesztésmód . Képei, jelzői a reneszánsz értékrend jegyében születtek.
Hogy Júliára talála :A provanszál trubadúrlíra, az udvarló-, bókoló verstípus legszebb darabja a magyar költészetben. A kezdő- és záróstrófában megalkotott szituáció a lovagi költészet szerelemeszményét tükrözi: a hölgy felette áll udvarlójának, a szerelem egyoldalú, a jutalom csak egy mosoly. A köztes strófákban metafora halmozással érzékelteti Balassi szerelmének nagyságát. A virágképek egyszerre kerülhettek be a versbe a népdalokból és az arisztokratikus lovagi költészetből is.
Balassi a magyar vallásos líra mestere. Ő nem az egyházban hitt, hanem (mindezektől függetlenül) Istenben hitt. Nem is tehetett, hisz protestánsnak született, házassága miatt viszont át kellett térnie a katolikus hitre, így kivívta maga ellen az egyház haragját. Istenes lírájának egyik fő jellegzetessége az, hogy kevésnek érzi hitét, mely tipikus reneszánsz jelenség. A legszebb istenes költeményei válságos éveiben születtek. Ilyen például a
Kiben bűne bocsánatáért könyörgött (Bocsásd meg Úristen…) című műve.
Kiemelt fontosságát a ciklusban elfoglalt helye jelzi. Az ifjúságából a felnőttkorba lépő költő könyörög kegyelemért, esedezik bűnbánatért. Az érvelő rész (argumentáció) viszonylag hosszúra sikeredik, a benne felemlített bizonyító anyag az isteni irgalmasság végtelenségére épül. A személyes hang, az egyéni argumentáció csak a költő voltra történő hivatkozásnál jelenik meg. Balassi értelmezésében az ember kiszolgáltatottja mind a világ csábításainak, mind az ördög kísértéseinek. Hiába tusakodik ezekkel a lírai én, Isten kegyelme nélkül képtelen ellenállni. A vers akrosztichont tartalmaz ami azt jelenti, hogy a versfőket összeolvasva saját nevét kapjuk. A zárlat kolofon jellegű.
Többek között vitézi és bujdosó verseket is írt. A vitézi énekek a históriás énekekhez hasonlóak. Legtökéletesebben szerkesztett és legtöbbet emlegetett verse is vitézi vers, melynek címe:
Egy katonaének A vers felépítésében a mellé és fölérendeltség, a harmónia és szimmetria reneszánsz rendje, törvényszerűsége érvényesül, s uralkodó szerkesztési elve a hármas szám. Az Egy katonaének hárompillérű verskompozíció, s ez a három pillér az 1., 5., 9. strófa. Az első versszakban megtudhatjuk azt, hogy a végvári életformánál nincs szebb dolog a világon. A költemény címzettjei a vitézek: nemcsak róluk, hanem hozzájuk szól a vers. A 2-4. versszak az első strófa állítását igazolja, részletezi. Megjeleníti a végvári vitézek életének mozzanatait. Nem titkolja a vitézi élet keménységét, sőt azt sugallják a képek, hogy éppen emiatt szép itt az élet. Ezt a mozzanatot emeli magasabb szintre az 5. versszak, a második pillér. A részleteket itt már elhagyva a katonaéletet a kor legmagasabb eszméjévé emeli. A 16. századi magyar humanista világnézetnek az emberség és a vitézség az erkölcsi értékei, s Balassi szemében a végek vitézeinek jellemző tulajdonságai. A következő nagyobb szerkezeti egység ismét három szakaszból áll 6.-8.-ig. Újra mozzanatos képeket látunk itt a katonaéletről, de az élet hangulata már gyászosabb, mint a 2-4. strófában láttuk. Különösen szembetűnő a hangulati-tartalmi ellentét a 4. és a 8. versszak zárósoraiban. Ott: a „nyugszik reggel, hol virradt” s a „mindenik lankadt s fáradt” még csak a csata utáni elnyugvást, erőt gyűjtő pihenést jelentik; itt a „halva sokan feküsznek” s a „koporsója vitézül holt testeknek” már az örök elnyugvást, hősi halált mutatják. A harmadik pillér a verset lezáró 9. strófa elragadott felkiáltással zengi az örök dicsőséget. Ez a nagy erejű érzelmi kitörés egyszerre válasz is a két, hangulatilag eltérő képsorozatra.
A minden más téren hírhedtté vált költő vitézi erényeit senki nem vonhatta kétségbe: emlékművet állíthatott Egernek, a vitézi életforma eltűnő hőskorának és önmagának is.
A reneszánszban az erős egyéniség uralkodik a politikában, ahol az absztrakciók elhalványodásával mindent a legreálisabb célszerűségi szempont irányít, ugyancsak az egyéniség kultusza határozza meg a társadalmi emelkedést, amennyiben a kiválasztódásban az addig szinte kizárólagos születési helyzet mellett döntő fontosságú szerephez jut a rátermettség. Általában mindenütt előtérbe kerül az „én”, az önérték érzése s ezzel kapcsolatban nagy szerephez jut a hírnév, a dicsőség utáni sóvárgás.Ennek ellenére verseinek jórészében idegennyelvű mintákat követ, a humnizmus idején ugyanis nem hogy nem számíott hibának az, ha egy költő másnak a művéből merít, hnem inkább erény volt, mert ezzel műveltségét tudta bizonyítnai. Balassinak is nagyon fontos az, hogy elismerjék, híres legyen. Költészete a kisebb utánzókon kívül hatott Zrínyi Miklósra, a barokk költőre. Balassi alkotta a róla elnevezett Balassi-strófát, ezt a 9 soros, 3 periódusból álló versformát. Ez a roppant méretű utóélet is költői nagyságának, zsenialitásának bizonyítéka.
Az európai művelődéstörténetnek az 1300-as évektől az 1500-as évekig terjedő korszaka és egyúttal az ebben a korban érvényes stílusjegyek összessége, azaz stílusirányzat. A magyar elnevezés a francia reneissance szóból származik aminek jelentése: újjászületés.Vasari szerint három korszaka voltl Az 1300-as évek művészete a „Trecento”, az 1400-as éveké a „Quattrocento” és az 1500-as éveké a „Cinguecento. Itálián kívül a reneszánsz csak erős abszolutista uralkodó udvarában jöhet létre, társadalmi bázis nélkül az itáliait imitálva. Ilyen volt például Mátyás király udvara. A reneszánsz világi ideológiája a humanizmus. Ez emberközpontúságot jelent és művelői a humanisták azaz a polihisztorok akik szűk csoportot alkottak, játrasak voltak az antik művekben és művelték az antik szövegek helyreállítását.Az írók klasszikus latin nyelven írtak amit a humanisták fontos meghatározó jellegűnek tartottak.
A reformáció is nagy szerepet játszott a reneszánsz kialakulásában. Tiltakozás a keresztény alapeszményeitől távolodó római egyház ellen, jogos követeléseit és felismeréseit a pápa nem tolerálta, ezért végleges szakadás történt az addigi homogén vallású és szellemiségű Európában.
A reneszánsz filozófiáját többen, sokféleképpen próbálták megfogalmazni. Az egyik legmeghatározóbb mégis a természetfilozófia ,aminek célja a természettudományok új eredményei és a keresztény vallási tanítások összehangolása, és az neoplatonizmus. Célja a platóni ideatan, a keresztény vallás és a keleti filozófiák lélekvándorlás-tana között összhangot teremteni.
Balassi Bálint az első magyar nyelven író költőnk aki 1554-ben született Zólyom várában. A kor egyik leggazdagabb, legműveltebb emberének számított. Kitűnő nevelést kapott Bornemissza Pétertől, Nünbergben egyetemre is járt.Családja sajátos keveréke a középkori lovagoknak és a reneszánsz kalandoroknak. Apja összetűzésbe keveredett a bécsi udvarral, letartóztatták , és a család Lengyelországba menekült. Balassi élete mindvégig hányattatott volt, hiába pereskedett birtokaiért, érdekházasságát Dobó Krisztinával, unokatestvérével felbontatták;bár áttért katolikus hitre, még inkább kegyvesztett lett. Legnagyobb szerelme, Losonczy Anna is kikosarazta. Megtört hírnevét a török elleni háborúban szerette volna visszaszerezni, ám 1594-ben Esztergom ostromakor megsebesült és meghalt. Kilenc nyelven beszélt és írt, ismerte az antik poétikát és poézist, az újlatin humanista költői törekvéseket, az európai líra fejlődéstörténetét, kora köz- és népköltészetét. Balassi egyszerre volt hódító lovag, harcos, s vallásos ember. Ezen összetettsége emelte a kor legnevesebb költői közé.
Versei három témakör köré csoportosulnak: vallás, szerelem, harc. Szókincse gazdag, költői képvilága változatos.Drámai művet is írt, egy korszerű reneszánsz pászotorjátékot, Szép magyar komédia címmel. Sok verset fordított, de nem szó szerint, inkább csak témájukat vette át, s saját verseiként kezelte őket. Verseit versciklussá, magyar Daloskönyvvé szervezte. Legtöbb verse az úgynevezett Balassa-kódexből maradt ránk.
Balassi reneszánsz költő volt ami megfigyelhető szerelmi költészetében is. Fiatalkori udvarló költeményei a reneszánsz szerelmi költés, a petrarkizmus sablonjai szerint születtek.
Megteremti, honosítja továbbá a provanszál trubadúrlíra verstípusait, az újplatonista szerelmi énekeket, beépíti költészetébe a virágénekeket, a népköltészet fordulatait. Merít Balassi a populáris regiszter szerelmi daltípusaiból is. És éppen ezáltal, hogy hagyományt követ lesz hagyományteremtő a magyar líra történetében. Szerelmes verseit három nőhöz lehet kapcsolni. Losonczy Annához, Céliához, azaz Wesselényiné Szárkándy Annához és Fulviához akiről nem tudunk sokat. Verseinek hagyományos voltát az is jelzi, hogy szerelmeit antik-humanista hagyomány alapján nevezi el: Célia, Fulvia.
Míg a Júlia ciklus versei egy széles érzelmi skálán mozogtak addig a legismertebb Célia verse a Kiben az kesergő Céliárul ír, már a csendes beteljesült szerelem hangulatát árasztja .Ebben nincsenek kitörések, nagy indulatok, érzelmi háborgások.
Fulviát Balassi mindössze egy epigrammájában említi csak meg, melyben azt írja, hogy a nő lángra lobbantotta. („Tüzén meggerjedtem”)
Legtöbb szerelme versét Júliához, azaz Losonczy Annához írta. Ezekben a versekben a költő a boldog találkozás ujjongó örömétől a lemondás teljes reménytelenségéig széles érzelmi skálát jár be. Júlia egyre elérhetetlenebb eszménnyé, az élet értelmének egyetlen jelképévé válik.Szerelmes verseinek a formai sajátosságai a kifinomult stílus az újszerű strófaszerkezet és a szimmetrikus szerkesztésmód . Képei, jelzői a reneszánsz értékrend jegyében születtek.
Hogy Júliára talála :A provanszál trubadúrlíra, az udvarló-, bókoló verstípus legszebb darabja a magyar költészetben. A kezdő- és záróstrófában megalkotott szituáció a lovagi költészet szerelemeszményét tükrözi: a hölgy felette áll udvarlójának, a szerelem egyoldalú, a jutalom csak egy mosoly. A köztes strófákban metafora halmozással érzékelteti Balassi szerelmének nagyságát. A virágképek egyszerre kerülhettek be a versbe a népdalokból és az arisztokratikus lovagi költészetből is.
Balassi a magyar vallásos líra mestere. Ő nem az egyházban hitt, hanem (mindezektől függetlenül) Istenben hitt. Nem is tehetett, hisz protestánsnak született, házassága miatt viszont át kellett térnie a katolikus hitre, így kivívta maga ellen az egyház haragját. Istenes lírájának egyik fő jellegzetessége az, hogy kevésnek érzi hitét, mely tipikus reneszánsz jelenség. A legszebb istenes költeményei válságos éveiben születtek. Ilyen például a
Kiben bűne bocsánatáért könyörgött (Bocsásd meg Úristen…) című műve.
Kiemelt fontosságát a ciklusban elfoglalt helye jelzi. Az ifjúságából a felnőttkorba lépő költő könyörög kegyelemért, esedezik bűnbánatért. Az érvelő rész (argumentáció) viszonylag hosszúra sikeredik, a benne felemlített bizonyító anyag az isteni irgalmasság végtelenségére épül. A személyes hang, az egyéni argumentáció csak a költő voltra történő hivatkozásnál jelenik meg. Balassi értelmezésében az ember kiszolgáltatottja mind a világ csábításainak, mind az ördög kísértéseinek. Hiába tusakodik ezekkel a lírai én, Isten kegyelme nélkül képtelen ellenállni. A vers akrosztichont tartalmaz ami azt jelenti, hogy a versfőket összeolvasva saját nevét kapjuk. A zárlat kolofon jellegű.
Többek között vitézi és bujdosó verseket is írt. A vitézi énekek a históriás énekekhez hasonlóak. Legtökéletesebben szerkesztett és legtöbbet emlegetett verse is vitézi vers, melynek címe:
Egy katonaének A vers felépítésében a mellé és fölérendeltség, a harmónia és szimmetria reneszánsz rendje, törvényszerűsége érvényesül, s uralkodó szerkesztési elve a hármas szám. Az Egy katonaének hárompillérű verskompozíció, s ez a három pillér az 1., 5., 9. strófa. Az első versszakban megtudhatjuk azt, hogy a végvári életformánál nincs szebb dolog a világon. A költemény címzettjei a vitézek: nemcsak róluk, hanem hozzájuk szól a vers. A 2-4. versszak az első strófa állítását igazolja, részletezi. Megjeleníti a végvári vitézek életének mozzanatait. Nem titkolja a vitézi élet keménységét, sőt azt sugallják a képek, hogy éppen emiatt szép itt az élet. Ezt a mozzanatot emeli magasabb szintre az 5. versszak, a második pillér. A részleteket itt már elhagyva a katonaéletet a kor legmagasabb eszméjévé emeli. A 16. századi magyar humanista világnézetnek az emberség és a vitézség az erkölcsi értékei, s Balassi szemében a végek vitézeinek jellemző tulajdonságai. A következő nagyobb szerkezeti egység ismét három szakaszból áll 6.-8.-ig. Újra mozzanatos képeket látunk itt a katonaéletről, de az élet hangulata már gyászosabb, mint a 2-4. strófában láttuk. Különösen szembetűnő a hangulati-tartalmi ellentét a 4. és a 8. versszak zárósoraiban. Ott: a „nyugszik reggel, hol virradt” s a „mindenik lankadt s fáradt” még csak a csata utáni elnyugvást, erőt gyűjtő pihenést jelentik; itt a „halva sokan feküsznek” s a „koporsója vitézül holt testeknek” már az örök elnyugvást, hősi halált mutatják. A harmadik pillér a verset lezáró 9. strófa elragadott felkiáltással zengi az örök dicsőséget. Ez a nagy erejű érzelmi kitörés egyszerre válasz is a két, hangulatilag eltérő képsorozatra.
A minden más téren hírhedtté vált költő vitézi erényeit senki nem vonhatta kétségbe: emlékművet állíthatott Egernek, a vitézi életforma eltűnő hőskorának és önmagának is.
A reneszánszban az erős egyéniség uralkodik a politikában, ahol az absztrakciók elhalványodásával mindent a legreálisabb célszerűségi szempont irányít, ugyancsak az egyéniség kultusza határozza meg a társadalmi emelkedést, amennyiben a kiválasztódásban az addig szinte kizárólagos születési helyzet mellett döntő fontosságú szerephez jut a rátermettség. Általában mindenütt előtérbe kerül az „én”, az önérték érzése s ezzel kapcsolatban nagy szerephez jut a hírnév, a dicsőség utáni sóvárgás.Ennek ellenére verseinek jórészében idegennyelvű mintákat követ, a humnizmus idején ugyanis nem hogy nem számíott hibának az, ha egy költő másnak a művéből merít, hnem inkább erény volt, mert ezzel műveltségét tudta bizonyítnai. Balassinak is nagyon fontos az, hogy elismerjék, híres legyen. Költészete a kisebb utánzókon kívül hatott Zrínyi Miklósra, a barokk költőre. Balassi alkotta a róla elnevezett Balassi-strófát, ezt a 9 soros, 3 periódusból álló versformát. Ez a roppant méretű utóélet is költői nagyságának, zsenialitásának bizonyítéka.
Megjegyzés küldése