Alapfogalmak
1. Paradigma: a tudományos ismeretek rendszere, amelyet az adott kor tudósai elfogadnak, s melynek azonos a
- módszere,
- kategóriái,
- ideológiai iránya.
Thomas KUHN szerint a tudomány fejlődése a paradigmák egymás utáni sorozata.
2. Domináns paradigma: MAINSTREAM = amelyet a legtöbb tudós elfogad adott korban. Vannak normál és krízisperiódusok (forradalmak) a fejlődésben.
3. Falszifikáció: bizonyítható-e az állítás, a tudás.
POPPER
4. Vezifikáció: az ismeretek igazolása, bizonyítása.
MERTON - a többszörös felfedezés problémája
5. Közgazdaságtan:
- a társadalomtudományból emelkedett ki mint önálló tudományág
- szoros kapcsolatban van e 3 tudományággal:
· filozófia
· természettudományok
· jog
- a közösség egészének, az államnak, az államigazgatásnak a tana Þ felelőssége és szerepe miatt; az állam a közjó érdekében fellép
A közgazdaságtan fejlődési szakaszai
1. Kezdete: a közgazdaságtan körbeírja a gazdaság problémáit.
1. Klasszikus görög kor.
2. Skolasztika.
3. Merkantilista kor.
4. Modern kor (ez látható az ábrán).
1. Érték, ár, pénz.
2. Jövedelemelosztás.
3. Növekedés, gazdagság forrásai.
4. Intézményi keret.
4. Makroökonómia: a ‘30-as években fejlődött ki, Keynes nevéhez fűződik.
5. Mikroökonómia: Marshall nevéhez fűződik
MODERN KOR
I. Klasszikus kor:
- láthatatlan kéz-mechanizmus uralja a gondolkodást
- makroökonómiai típusú kérdésekkel foglalkoztak, pl. a rendszer dinamikája, a nemzet fejlődése
- ez a politikai gazdaságtan kora
II. Neoklasszikus kor: 1870-től; váltás
- önműködő, racionálisan gazdálkodó egyén áll a középpontban (mikroökonómiai típusú)
- a mai mikroökonómia itt alapozódik meg
III. Keynes-i forradalom: 1936-tól; váltás
- megkérdőjelezi a láthatatlan kéz mechanizmusát, hogy a rendszer megfelelően működik
- megalapozza a makroökonómiát
- kb. 1970-ig tart
IV. Monetáris forradalom: 1970-től
KLASSZIKUS KOR
I. Klasszikus görög kor:
- csereegyenlőség elve, mi határozza meg az áru értékét
- filozofikusan megfogalmazott kérdések
II. Skolasztika:
- ár-érték problémák
- a moralitás, az etika (igazságosság, uzsora, kamat) a lényege a kérdésnek
- a középkorban volt jellemző
- a közgazdaságtan milyen legyen, mit vizsgáljon:
· leírja, hogy mi van, ekkor a közgazdaságtan pozitív tudomány
· vagy azt vizsgálja, hogy milyen legyen, milyennek kellene lennie, ekkor a közgazdaságtan normatív tudomány
III. Merkantilista kor:
- XV.-XVIII. sz.
- feltett kérdésre különféle válaszokat adtak
- kereskedelmi típusú szemlélete van
- utólag elemeztek
- saját gazdasági célok elérésére tették „aktivistává” az államot, a rendszer nem önműködő
- a Keynes-i korban ez újra előjön
- nem igazi szisztéma
Racionális rekonstrukció: mai gondolkodóként nézünk bele a korba és így vizsgáljuk
Történelmi rekonstrukció: megpróbálunk történészként belenézni a korba és úgy vizsgálni
IV. Fiziokraták: 1756, QUESNAY [ kené ]
- az első rendszer, amit szisztémaként értelmez a közgazdaságtan
- Tableau Économique - az első olyan leírás, amely tartalmazza a gazdasági körforgásokat, a jövedelemáramlásokat, gazdasági szereplőket
- minden óramű szerint működik (mechanikus rendszer), nem kell beleavatkozni senkinek
SMITH
- a skót felvilágosodás filozófusa, Quesnay kortársa
- 1776 - A nemzetek gazdagsága (a közgazdaságtan alapműve)
- a 4 témakört tartalmazza teljes rendszerként, logikus módon; rendszerben állnak ezek az elemek
- úgy van megfogalmazva, hogy az elemek logikusan összeállnak, de sokféleképpen lehet hozzájuk kapcsolódni (általános egyensúlyi elméletet adott)
- 1759 - a gazdasági vetületet dolgozta ki
· az egyén önérdekét követve munkamegosztásba lép, ezáltal növekszik a termelékenység, a csere révén kielégíti szükségleteit
· a cserében az értékek alapja: a munkák, melyek benne vannak a termékben, hasonlítódnak össze
· a növekedés is benne van
· intézményrendszere a piaci mechanizmus, a láthatatlan kéz fogalma, a közjó egészét is magával hozza
RICARDO
- tudatosan a jövedelemelosztásra koncentrál
- 1817 - alapelvei
- a szereplők jövedelemtulajdonos osztályok:
· munkások - munkajövedelem, munkabér
· földbirtokosok - földjáradék
· tőkések - profit
- logikus rendszert akart megalkotni; a rendszer az érdekellentétek miatt nem harmonikus szerinte
- a jövedelemtulajdonosok között érdekellentétek vannak; van, aki a fejlődést hátráltatja
- az áru értékét a benne fektetett munka mennyisége határozza meg
- föld: egyre rosszabb minőségű földeket egyre drágábban tudnak termelni
- tőkés termelés: ez a tipikus ebben a korban Þ minimális létszükségletnek megfelelő bért juttatják
- ha a föld bérleti díja egyre nő, akkor a profit egyre csökken
- szerinte a tőkés jó, a földbirtokos rossz, a munkás semleges
MARX
- a Ricardo-i elméletet tartja alapnak
- munkaérték-elméletre épít
- a munkás és a tőkés ellentétben áll, mert csak egymás javára vagy kárára tudnak fejlődni (a tőke csak a munkás kárára expandálhat)
- ez egy forradalom, a tőkés rendszer megdöntése
MILL
- 1848 - könyve alapbibliája lett 50 évig a közgazdaságtannak
- nemcsak a rendszer egészére, hanem az egyéni gazdálkodásra is rákérdez (racionális allokáció)
- maximális haszon, bevétel Û minimális költség, kár
megalapozódik a mikroökonómia
Megjegyzés küldése