Friss tételek

Közgáz fogalmak [kozgaz]

A fogyasztó: az a gazdasági szereplő, akinek célja saját szükségleteinek kielégítése. A fogyasztás gazdasági egysége a háztartás.

Hasznosnak tekintünk közgazdasági értelemben minden olyan jószágot, amely képes a társadalom valamely tagjának szükségletét kielégíteni.

Fogyasztó célja: hasznosságérzet, vagyis a szükséglet kielégítés fokának maximalizálása.

Szükséglet: hiányérzet, amely önmaga megszüntetésére irányuló cselekvésre késztet.

Sokfélék lehetnek, Összes mennyiségüket tekintve korlátlanok.

A kielégítéséhez, és megtermeléshez szükséges erőforrások korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre.

Szűkösség: korlátlan szükségletek és korlátozott erőforrások. Ha valamelyik szükségletünket kielégítjük le kell mondanunk egy másik szükségletükről.

Ezek gazdálkodásra kényszerítenek.

Javak: Szükségletek kielégítésére felhasznált dolgok. Lehet szabad(levegő), Gazdasági(korlátozott)

Gazdálkodás: a szűkös erőforrások és a korlátlan szükségletek összehangolása.

Preferencia: valamely megoldás előnyben részesítése más megoldásokkal szemben. A preferenciarendszer a lehetőségek sorba rendezése.

Munka: emberi tevékenység, az a képesség, hogy új dolgot állítsunk elő.

Gazdálkodás: Döntések a javak felhasználásáról. Célja legkisebb áldozat, legnagyobb hasznosság.

Áldozat: A jólétnek v. megelégedettségnek csökkenését jelenti.

Piac: a kereslet és a kínálat összessége, a kettő egymásra gyakorolt hatása, a kettő találkozás módja, illetve helye, jelen van az eladó és a vevő.

Kapitalista piacgazdaság: a termelő vagyontárgyak és a termelési tényezők a magántulajdonban vannak. Piaci elosztás jellemző, vagyis a termelő vagyontárgyak és termelési tényezők a piacon cserélnek gazdát. A gazdasági folyamatokat a kereslet határozza meg. Tervgazdaság: állami kézben utasításos formában történik.

Tulajdonjogok: -Emberek közötti viszonyok. Szükösségből adódnak.

A javakhoz való hozzájutást szabályozzák.

Vagyontárgy használati joga

Vagyontárgyból eredő hasznok elsajátíthatóságának joga.

Vagyontárgy és tartalmának megváltoztatásának joga.

Fentiek elajándékozása elcserélése.

Kereslet: Szükségletekkel szemben mindig konkrét javakra irányul.(fizetőképesség)

Kereslet: adott jövedelem és adott árak melletti vásárlási szándék.

Kínálat: Eladásra felajánlott termékek mennyisége

Kínálati mennyiség: az adott árak mellett az eladó el kíván adni.

Kínálati ár: azaz ár amelyen az eladó a terméket még hajlandó értékesíteni

Háztartások: A végső fogyasztó, termelési tényezők és a vállalatok tulajdonosa, bérbeadója. Jövedelme a termelési tényezők eladásából és profitból van.

Állam: Szabályozza a piacokat, korrigálja a piaci elégtelenségeket, újraosztja a jövedelmeket, azokat a feladatokat látja el, amiket egy magánvállalkozás nem képes.

Az ár növekedésével a kínált mennyiség növekszik.

Ár: pénz menniyiség amelyért a terméket meg lehet venni.

Piaci ár: az a mennyiség amiért a csere megvalósul.

Fogyasztói magatartás:

Preferencia rendszer: A számára legjobb hasznossági sorrend.

Használati érték: Pénzben kifejezhető. Adott termék hasznos tulajdonságok összessége.

Külső feltétel: ár; jövedelem,

Teljes haszon: Elfogyasztott javak összessége. Mekkora szükséglet kielégítést okoz a fogyasztó számára.,

Telítettségi pont: A teljesen kielégített szükségletek. Ettől a ponttól a teljes haszon nem növekszik tovább.

Határhaszon(MU): az utoljára elfogyasztott jószágmennyiség mekkora összhaszon gyarapodást okoz.

GossenI: A csökkenő határhaszon elve: a teljes haszon egyre kisebb mértékben növekszik és a szükséglet egyre inkább telítődik.

GossenII: Előny kiegyenlítődés elve: az utolsó pénzmennyiség amelyet termékvásárlásra költünk a terméktől függetlenül ua. A haszongyarapodást eredményezi.

Közömbösségi görbe: a jószágkombinációk összessége. A fogyasztó azonosnak ítéli. Közömbös számára, hogy a kombinációk közül melyiket veszi.

Költségvetési egyenes: azok a jószágkombinációk összege a megadott pénzmennyiség mellett meg tud vásárolni rögzítet piaci árak mellett.

Racionális fogyasztó: Fogyasztás során várható hasznosságot racionalizálja. Döntéseiben következetes.

Nominál jövedelem: A jövedelem pénzben kifizetett értéke.

Reáljövedelem: A nomináljövedelmekből vásárolható javak mennyisége.

Nominál javak: Kereslete a reáljövedelem emelkedésével növekszik.

Alsóbbrendű javak: Kereslete a reáljövedelem emelkedésével csökken.

Helyettesítési hatás: A fogyasztó a megdrágult jószágot viszonylagosan olcsóbbal helyettesíti, és csökken a megdrágult jószág kereslete.

Egyirányú: ár emelkedik, az árú keresletének csökkenését okozza.

Jövedelmi hatás: Ha változatlan pénzjövedelem mellett megnő az ár, csökkenti a fogyasztó reáljövedelmét.

Giffen jószág: olyan alsóbbrendű jószág, amelyek esetén az árváltozás jövedelmi hatása felülmúlja a helyettesítési hatást.

Keresleti görbe:

Ha a kereslet nagysága az árú árának változása akkor a görbén mozdulunk.

Ha a kereslet valamilyen ok miatt változik akkor a keresleti görbe mozdul el.

Keresleti ár: azt a legmagassabb Árat, amelyet a fogyasztók egy adott jószágmennyiséget hajlandók fizetni.

Megmutatja: Mennyit hajlandók fizetni az áru plusz egy egységéért , vagyis a fogyasztó mennyire értékeli egységi többletfogyasztást.

Kereslet árrugalmassága:

Megmutatja : hány% változik egy árú kereslete, ha ára egy %-al változik A kereslet annál rugalmasabb, minél több és közelebbi helyettesítője van az adott jószágnak, és a fogyasztók jövedelmük minél nagyobb hányadát költik az adott jószágra, és minél hosszabb az időszak.

Jövedelmi hatás: változatlan pénzjövedelem mellett valamely árú ára nő, akkor ez csökkenti a fogyasztók reáljövedelmét.

Jövedelemrugalmasság: a jószág fogyasztásának százalékos változása osztva a pénzjövedelem százalékos változásával.

Presztízs-hatás: Bizonyos javak státusszimbólumként szerepelnek a fogyasztók között. Ezen javak magas ára úgy befolyásolja a preferenciarendszert, hogy ezek kívánatosabbak lesznek a fogyasztó számára.

Minőségi hatás: a fogyasztó az árból következtet a jószág minőségére, magasabb ár jobb minőség nagyobb hasznosság. Ha nő a jószág ára növelheti a keresletet.

Spekulációs hatásnak nevezzük azt a jelenséget, amikor későbbi időszakokra várható ár befolyásolja a jelenbeli vásárlásokat.

Rugalmas keresletű jószág:

Ha a kereslet árrugalmasságának abszulut értéke nagyobb mint egy.

Egységnyi árrugalmasságú a kereslet : ha a kereslet árrugalmasságának abszulut értéke éppen egy

Rugalmatlan: ha a kereslet árrugalmasságának abszulut értéke kisebb mint egy

Rugalmasságot meghatározható tényezők: Annál nagyobb a kereslet árrugalmassága, minél több és közelebbi helyettesítője van a jószágnak.

A normál javak kereslete annál rugalmasabb, jövedelmünk minél nagyobb részét költik a fogyasztók a kérdéses jószágra.

Minél hosszabb időt vizsgálunk annál nagyobb a kereslet árrugalmassága.

Ár rugalmas kereslet: Az ár rugalmas keresletnél az áremelkedés a termék teljes bevételének csökkenését eredményezi.

Megfordítva: Ha az áremelkedés csökkenti a teljes a teljes bevételt, akkor a kereslet ár rugalmas.

Kereslet ár rugalmatlan, ha: rugalmatlan keresetnél az ár emelkedése a termelők teljes bevételének növekedésével jár együtt.

Ha az árnövekedés miatt nő a bevétel , akkor a kereslet rugalmatlan.

Egységnyi árrugalmatlan keresetnél:

Akár csökken, akár nő az ár a termelők összes bevétele változatlan marad.

Ha az árváltozás miatt nem változik az összes bevétel akkor a kereset rugalmatlan.

Rugalmasság számítása:

Vállalat:

Vállalatok Termelő, megvásárolja a termelési tényezőket a háztartásoktól.

A gazdaság termelő szervezetei.

Termelés eredményei(Kézzel fogható, Anyagi formát nem öltő szolgáltatás) Kibocsátás, output

Outputhoz: Termelési tényezőket inputokat használnak fel.

Vállalat: Inputokból outputot előállító szervezet

Vállalat profitja: Bevételek költségek különbsége.

Vállalat tulajdonosa jogokkal bír:

Vállalat profitjához való jog

Munkaszervezetbe való felvétel elbocsátás.

Előző két jog eladásának joga.

Vállalati formák:

. BT: társasági szerződés, min. 2 fő, 1 bel és 1 kültag, alapító vagyon nem kötött, a felelősség a beltagé korlátlan, a kültag a bevitt vagyonáig felel, vezetés a beltagé, cégbíróság, közlöny.

RT: Alapító okirat, min. 20.000.000.-, nyitott és zárt, lehet egyszemélyes.

KKT: társasági szerződéssel, alapító vagyon nem kötött, a felelősség a tagok között korlátlan és egyetemleges, cégbíróság, közlöny. BT beltag ill. KKT egyéni tag nem lehet vállalkozó, KKT tag nem lehet BT beltag.

KFT: egy és többszemélyes, alapító okirat vagy társasági szerződés, min vagyon 3.000.000.- a tagok bevitt vagyonukig felelnek, választott vezető irányítja, nem lehet nyilvánosan tagokat toborozni, cégbíróság, közlöny.

Költségek és profit:

Várható költség: A döntések figyelembevételének költsége a várható költség.

Múltbeli költségek: Süllyedt, elveszett költség.(nem érdemes kifolyt tejbe sírni)

Termelési költség: a vállalatok termelési döntéseihez kapcsolódnak, termelési döntések várható költségei.

Felhasznált inputokat piaci áron értékelve megkapjuk a termelési költségeket.

Termelési költség=Alternatív költség

Minden költség:

Várható azaz a jövőre vonatkozó költség

Alternatív költség: az a termék mennyiség, amelynek termeléséről le kell mondanunk, hogy egy másik terméket tudjunk termelni.

Alternatív költség, amely a kérdéses input legjobb alternatív felhasználási lehetőségeit tükrözi.

Termelési költség:

Explicit: Pénzkifizetéseket jelentenek, vagyis a vállalat a piacon megvásárolt inputok árát jelentik. Pl.: Kifizetett munkabér, megvásárolt nyersanyag.

Implicit: (rejtet) költségek nem teljesülnek meg pénzkifizetésben.

Ezek a vállalkozó saját tulajdonában lévő és a termelési folyamatban felhasznált inputok piaci árát jelentik. Pl.: vállalkozó saját tőkéjének kamata.

A felhasznált erőforrások a piaci áron kell számításba venni, akár piacon jut hozzá akár a vállalkozó saját tulajdonában vannak (Saját gyárból)

Számviteli költség: Amelyeket a könyvelés képes nyomon követni

Gazdasági költség: Az összes explicit és implicit költséget, tehát a döntések alternatív költségeit jelenti.

Ha a vállalat összes bevételéből levonjuk a számviteli költségeket, akkor számviteli profitot kapjuk meg.

Ezt fordítva is így van, meg a gazdaságival is.

Költségfüggvények:

Költségfüggvények az output megtermeléséhez szükséges minimális gazdasági költségeket rendelik hozzá az output különbözö értékeihez.

Termelési költség két tényezőtöl függ: - Mennyi inputot használnak fel az output felhasználásához, - Inputok árától

Gazdasági időtávok:

Nagyon rövid táv: pillanatnyi időtáv: Ez idő alatt a vállalat termelési mennyisége nem változtatható meg. Ugyanígy a felhasznált Inputok mennyisége is megváltoztathatatlan. A vállalat csak piaci eladás és vétel ügyeiben dönthet.

Rövid táv: Azaz időtáv amikor a vállalat már tud változtatni a termelésen, de legalább eg input felhasznált mennyiségén nem. A többi input mennyisége válltozhat.

Hosszú táv: minden termelési tényező felhasznált mennyisége változhat, de a vállalat termelési technológiája és a termék jellege nem változhat meg alapvetően.

Nagyon hosszú táv: a termelési tényezők mennyisége, a vállalat termelési technológiája és a termék jellege is alapvetően megváltozhat.

Költségek:

Rövidtávú költségeket: fix és változó költségre lehet felbontani. TC=FC;VC

TC=VC+FC

Fix (Állandó) költségek: a termelés alakulásától független költség. A fix költség rövidtávon nem változtatható inputok költsége

A változó költségek pedig függenek a termelés mennyiségétől. változó költség pedig a termeléssel együtt változó inputok költsége.

Q- output mennyisége

FC- az output bármely szintjén ua. akkora.

A két görbe párhuzamos (pozitív

Nagyobb outputhoz mindig nagyobb változó és teljes költség tartozik.

Mivel nincsenek parlagon heverő erőforrások, ezért a termelés növelése mindig új erőforrások igénybevételét követelik meg, ami pedig nagyobb költséggel jár.

Összköltség:

a kettő összege. Az explicit költség pénz kifizetést jelent. Az implicit költség nem jelent pénzkifizetést, de mégis költség. A számviteli költségeket a könyvelés képes nyomon követni, míg a gazdasági költségek az összes explicit és implicit költséget, tehát a döntések alternatív költségeit jelentik. A számviteli profit az árbevétel és a számviteli költségek különbsége. A gazdasági profit a árbevétel és a gazdasági költségek különbözete. Ez az igazi profit.

Határköltség:

Határköltség megmutatja, hogy egységnyi többlettermék előállítása mennyivel növeli a vállalat összes költségét

A határköltség az output egységnyi változására jutó költségvonzást méri.

Q- vállalat termelése

(pozitív görbe)

Átlag tipusú költségfüggvények:

Átlagköltség: a teljes költség és az output hányadosa (AC)

Határköltség: egységnyi többlettermék előállítása mennyivel növeli a vállalat összes költségét. Átlagköltség: egységnyi termékre eső költséget rendeli hozzá.

Átlagos változó költség: változó költséget osztjuk meg az outputtal (AVC)

Átlagos fix költségek: fix költség az output hányadosa (AFC)

Összefüggések:

Átlaggörbék:

A két görbe közötti távolság egyre csökken az output növekedésével. (összetartóak)

Az AC és AVC görbék előbb csökkenőek aztán növekvőek.

Különbségük az AFC az az output növelésével állandóan csökken.

Ahol AC minimális ott MC=AC, és megfordítva is igaz.

Ahol MC=AVC ott AVC minimális, megfordítva is igaz.

Teljes haszon: az elfogyasztott javak összessége mekkora szükséglet kielégítést okoz a fogyasztó számára. Telítettségi pont: a teljesen kielégített szükséglet ettől a ponttól a teljes haszon tovább nem növekszik. Határhaszon: az utoljára elfogyasztott jószágegység mekkora hasznot eredményez.

Hosszú távú költségek:

A hosszú távú költségfüggvények a különböző output értékekhez tartozó hosszú távú minimális gazdasági költséget mutatják.(a cég hosszú távon különböző üzemméreteket választhat.)

Mivel hosszú távon minden input mennyisége változhat, ezért minden költség változó, vagyis hosszú távon NINCSEN ÁLLANDÓ KÖLTSÉG.

Hosszú távú átlagköltség függvény (LAC) a rövidtávú átlagköltséget biztosító üzemnagyságot valósítja meg a vállalat.

Végtelen sok lehetséges üzemméret esetén a görbe

Kétféle Üzem nagysággal (AC1;AC2); Q0Csökkenő utána növekvő.

LACmin: optimális üzemméret.

A hosszú távú átlagköltség csökkenő szakaszában(Q0-outputig) Üzemmérettől függő megtakarítások érvényesülnek.

Az üzemméret növekedésével egyre nő a vállalat felépítésének bonyolultsága, egyre emelkedik az irányítási költség és csökken a hatékonyság. Ez magyarázza a LAC növekedését Q0 output feletti tartományban.

Tökéletes Verseny:

A vállalat terméke iránti kereslet a vállalat termékpiaci környezete határozza meg.

Pl.: Hány vállalat árul hasonló árut amely helyettesíti őket. A versenytársak mekkora kínálattal, mekkora áron lépnek piacra.

Ez a LEGEGYSZERŰBB PIACI KÖRNYEZET.

Tökéletes versenyről akkor beszélünk, ha egy piacon mindegyik vállalat feltételezi, hogy a piaci ár független a saját kínálattól.

Tehát mindegyik a kialakult piaci áron árusít, viszont ennél nagyobb piaci áron nem vásárolnak tőle.

Tökéletes versenyző piac vállalatai árelfogadók: passzívan elfogadják a piaci árat, egyik vállalat eladási ára sem térhet el a piaci ártól.


Az ábrán látjuk, hogy a piaci áron a fogyasztók a kialakult áron bármennyit megvesznek.A tökéletes verseny nem jelent változatlan piaci árat, csak annyit jelent, hogy az egyes vállalatok tevékenysége nem hat a piacra.

Tökéletes verseny feltételei:

Feltételezi nagyon sok eladó van a piacon; különböző vállalatok egyforma terméket termelnek (homogén árú)

A vevők számára az egyes vállalatok termékei tökéletesen helyettesítik egymást.

A vevők mindig az olcsóbbat választják, és nem a termelőt veszik figyelembe.

A piaci árnál alacsonyabb áron ésszerűtlen eladni, hiszen a piaci áron a vállalat termelési lehetőségeitől függetlenül lehet eladni.

Ha az eladási ár adott a termelők számára, akkor a tökéletes verseny piaci termelői csak azt dönthetik el, hogy mennyit termeljenek.

A termelési döntésüket a profitmaximalizálás követelményeinek megfelelően fogják alakítani.

A vállalat árbevételét:

Úgy kapjuk meg, hogy az eladott mennyiséget(Q) megszorozzuk a vállalat termékeinek árával(P)

TR=P*Q

A határbevétel (MR) megmutatja, hogy mennyivel növekszik a teljes bevétel, ha egységnyivel növekszik az eladott mennyiség. A határköltséghez hasonló fogalom.

Az ár adott.

A vállalat növelve az eladásait, nem kell csökkenteni az árat. Egységnyivel többet eladva, az összes bevételével éppen a piaci árral megegyezően nő. Ennél fogva a tökéletesen versenyző vállalat határbevétele megegyezik a piaci árral.

A vállalat profitmaximalizáló döntései függnek: az alkalmazott tőkeállománytól, a technológiától, az inputok árától, az inputpiactól, outputpiactól.

Határbevétel: megmutatja, hogy mennyivel növekszik a teljes bevétel, ha egységnyivel növekszik az eladott mennyiség.

Profit: a termelés árbevételéből a tényezőjövedelmek utáni maradvány.

Határprofit: a teljes profit növekménye, ha a termelést egységnyivel növeljük.

A profitmaximalizálás logikája: a határprofit egyenlő a határbevétel és a határköltség különbségével. A profitmaximalizáló vállalatnak akkor érdemes növelni a termelést, ha a határprofit pozitív, mert ekkor az output növekedése nagyobb mértékben növeli a bevételt, mint az összes költséget, így az output növelése növeli a profitját, ha a határprofit negatív, akkor csökkenteni kell a termelést, mert a termelés csökkentése növeli a profitot. A profitmaximum olyan outputnál van. Ahol a határbevétel megegyezik a határköltséggel. Tökéletesen versenyző vállalat esetében ez azt is jelenti, hogy itt a termék ára megegyezik a határköltséggel. Tökéletes versenyben a profitmaximalizáló output ott van, ahol a piaci ár egyenlő a határköltséggel és a görbe pozitív meredekségű, vagyis alulról metszi a határbevétel egyenesét.

Üzembezárási pont: az a termelés- ár- költség kombináció, ahol az ár megegyezik az átlagos változó költséggel és a határköltséggel. Üzembezárási ár: megegyezik az átlagos változó költség minimum értékével.

Fedezeti pont: az a termelés- költség- ár kombináció, ahol a határköltség megegyezik az átlagköltséggel és az árral.

Fedezeti ár: az az ár, ahol a vállalat profitja éppen nulla. A fedezeti ár megegyezik az átlagköltség minimumával.

Kínálati ár: az a minimális ár, amit a termelőnek meg kell kapni adott termékmennyiség megtermeléséhez, ez megegyezik a határköltséggel.

Kartell: vállalkozások közötti megegyezés, célja a profit növelése, a piaci verseny korlátozása, az árak növelése, zárt közösséget alkot.

Konszern: Rt-ék piramisszerű kapcsolódása, egy csúcs vállalat a részvényeken keresztül egész vállalatláncokat függőségben tart tulajdonosi jogokon és pénzügyeken keresztül.

Konglomerátum: a tulajdonosok pénzügyi kapcsolatokon keresztül hatnak a vállalkozások működésére, úgy hogy ezeken keresztül jelentősen befolyásolják a termelési rendszereket, a marketing politikát és a vállalkozás vagyongazdálkodását

PROFITMAXIMALIZÁLÁS:

A vállalat profitjának maximalizálására törekszik, így adatnak véve az output árát és a rövidtávú költségfüggvényeket, a termelés mennyiségét úgy szabja meg, hogy a lehető legnagyobb profitot érje el.

Profit: a bevételnek a költségek levonása utáni maradványa

Határprofit: az egységnyi outputnövekedésre jutó profitnövekményt mutatja.

Határprofit egyenlő a határbevétel és a határköltség különbségével.

A profitmaximalizáló vállalatnak akkor érdemes növelni a termelést, ha a határprofit pozitív, mert ekkor az output növelése nagyobb mértékben növeli a bevételét, mint az összes költséget, így az output növelése növeli a profitot.

Ha a határprofit negatív akkor csökkenteni érdemes a termelést.

Az ábrán egy tökéletesen versenyző vállalat előbb csökkenő, majd növekvő határköltségeit látjuk. Profitmaximalizáló outputnál P=MR=MC

Vállalati kínálat görbéje:

Milyen árról kell beszüntetni a veszteséges termelést, és mikor kell folytatni azt?

- Ha a vállalat termel, akkor van bevétele és változó költsége is. Ezért még a veszteséges termelést is érdemes folytatni, ha a teljes bevétel nagyobb mint a változó költség (TR>VC)

- Ha a teljes bevétel nagyobb, mint a változó költség, akkor a fix költségek egy része megtérül.

- Ha beszüntetné a termelést a fix költség is veszteség lenne.

Akkor érdemes rövidtávon termelni, ha a piaci ár meghaladja az átlagos változó költség nagyságát.

Ha a piaci ár egyenlő az átlagos változó költséggel akkor akár termel a vállalat, akár nem, mindkét esetben a fix költséggel egyenlő veszteséget szenved.

Tökéletes versenyző vállalat rövid távú kínálati függvénye:

Adott árhoz a profitmaximalizáló termelési mennyiségét rendeli hozzá.

S – rövid kínálati görbe két szakasza.

Pü – a vállalat kínálata nulla fokozatos termékáremelkedésnél

Pü ár adott az ár kisebb mint az átlagos változó költség, így nem éri meg termelni.

Pü ár felett a vállalat kínálati görbéje egybeesik a határköltség görbével.

Pü ár fontos ez alatt az ár alatt alacsonyabb a piaci ár, akkor be kell zárni az üzemet. Pü ár üzembezárási árnak nevezik.

Pü megegyezik az átlagos változó költség minimumértékével.

Pü=AVCmin=MC

A határköltség és az átlagos változó költség metszéspontját ahol AVC minimális üzembezárási pontnak nevezzük. Ezt ü-vel jelöljük.

Az üzembezárási ár feletti ár esetén a tökéletes versenyző vállalat rövid távú kínálati görbéje egybeesik a határköltség görbéjével.

Az üzembezárási ár adott a kínálat nulla.

Azt az árat, amelynél a vállalat profitja éppen 0, fedezeti árnak nevezzük (F)

Fedezeti ár éppen megegyezik az átlagköltség minimumának.

Pf=ACmin=MC

Kínálati ár: Azt a legkisebb árat, amely mellett a vállalat hajlandó bizonyos mennyiségű terméket megtermelni az adott outputhoz tartozó kínálati árnak nevezzük.

Piaci egyensúly:

Azt az árat amely a kereslet és kínálat egyenlőségét biztosítja egyensúlyi árnak nevezzük.

- Egyensúlyi mennyiség.

Piaci egyensúly:

Nagyon rövid piaci egyensúly:

Ha a piaci ár az egyensúlyi ár felett van, akkor a kínálat meghaladja a keresletet, vagyis túlkínálat van a piacon. Az egyensúlyi ár alatti árnál pedig a kereslet nagyobb, mint a kínálat, vagyis túlkereslet van. Az ár mozgása megtisztítja a piacot a túlkereslettől és a túlkínálattól.

Rövidtávú egyensúly:

Rövid távon a piaci kínálat emelkedik, ha nő az ár, mert az ár és a határköltség egyenlősége nagyobb termelés mellett teljesül.

Hosszú távú egyensúly:

Hosszú távú egyensúlyi állapotban a vállalatok gazdasági profilja nulla. A hosszútávú egyensúlyi ár és a mennyiség pedig úgy alakul, hogy minden vállalat gazdasági profitja 0 legyen.

Tehát hosszú távon a különböző ágazatok jövedelmezősége kiegyenlítődik. A hosszú távú egyensúlyi mennyiséget a kereslet alakulása szabja meg. A hosszú távon veszteséges gyár kilép az ágazatból. A vállalatok kilépése addig tart, amíg a piaci ár nem biztosítja legalább a nulla profitot a bennmaradóknak. Minden vállalat hosszú távú fedezeti pontban termel. A hosszú távú ár egyben a fedezeti ár. A technológiai eljárások itt mindenki számára ismertek és alkalmazhatóak.

Profit szabályzó szerepe:

A nulla profit elmélete szerint hosszú távon a vállalkozók is megkapják a vállalatukban felhasznált termelési tényezők után járó piaci árat. A vállalkozók a gazdasági profit reményében vállalták a veszteség kockázatát.

Állandó mennyiségű termelési tényezők:

Rögzített összkínálatú termelési tényezőt használnak fel. Bizonyos ágazatokba belépés nem szabad, hanem engedélyekhez kötött. Az engedélyek számát jogszabály korlátozza. Bizonyos termelési tényezők rögzített összkínálata nem jelenti azt, hogy egyes vállalatok számára is adott ezen tényezők mennyisége.

Adóztatás rövid és hosszú távon:

Adó: jogi kényszer útján kivett és behajtott közvetlen ellenszolgáltatás nélküli jövedelem átengedés.

Mennyiségi adó: Minden termék után fix összeg befizetése (pl. benzin)

Értékadó: termékár bizonyos százaléka.

A piaci egyensúlyi helyzetben ha nincs adó, akkor a piacon a gazdát cserélő egyensúlyi mennyiségnél a termék keresleti ára megegyezik a termék kínálati árával. (határkülönbséggel)

Keresleti ár: PD

Kínálati ár: PS Piaci egyensúly esetén adó nélkül: PD=PS(=MC)

Eladott termékegység után fizetett adó T

Ha a termelő fizeti az adót:

PD = PS +T

Ha a fogyasztó fizeti: PD -T= PS

Ha akár az eladó akár a fogyasztó:

T= PD - PS

Tökéletes versenytől eltérő összes piaci formát Tökéletlen versenynek nevezzük.

Ez azt jelenti, hogy a vállalatok negatív meredekségű keresleti görbével néznek szembe.

Ezek a vállalatok árbefogadó erővel rendelkeznek, ezért ár képzőek.

A tökéletes versenyben árelfogadóak.

Ha ezek közül valamelyik megszűnik a tökéletes verseny és a vállalatok negatív meredekségű görbével állnak szembe.

Kevés piaci résztvevő estén a piaci árral együtt a növekvő kínálatú vállalat termékének ára is csökken.

Differenciált termékek: Azok amelyekből egyszerre több termékvariáció is létezik.

(mosópor, ruha)

Ha differenciáltak a termékek, akkor a fogyasztók számára egymás nem tökéletes helyettesítői. A differenciált termékek létezése önmagában is elégséges ahhoz, hogy a vállalatok negatív meredekségű görbével szembesüljenek.

Főbb piaci formák: ha nagyon sok eladó van akkor versenypiacról beszélünk: -tökéletes verseny; -monopolizmus

Ha néhány termelő van akkor oligopoliumnak nevezzük: - homogén termék; - differenciált termék

Csekély vállalat szám, nagy vállalati méret.

Ha a terméknek egy eladója van akkor monopóliumról beszélünk.

Nem tökéletes versenynél az állam jogi eszközökkel korlátozza a termelők számát.(szabadalmi; védelmi jogok)

Az állam más esetben vámokkal, kvótákkal korlátozza bizonyos termékek inputját.

Gyakran az állam csak egyetlen vállalatnak ad engedélyt bizonyos tevékenységre. (áram;víz szolgáltatás)

De, kötelező minden fogyasztó kiszolgálása. Ezek az úgynevezett természetes monopóliumok.

-Jogi korlátozás mellet a termékek differenciálódnak(tökéltlen v.)

-Sajátos költségviszonyok bizonyos ágazatokban (tökéltlen v.)

Költségek alakulása: Hosszútávon csak az a vállalat maradhat meg, ahány képes nulla profitot elérni.

Annyi résztvevője lehet a piacnak, ahány esetén a piaci ár eléri, vagy meghaladja a hosszú távú átlagköltség minimális értékét.

Monopólium fogalma: Ha a piaci kereslet egy vállalat képes kielégíteni, mint kettő, vagy több akkor monopóliumról beszélünk

Az egyetlen termelő a monopólium létezésének szükséges, de nem elégséges feltétele.

Feltételei: kizárólag egy eladó legyen.

Más termék árának változása ne hasson a termékre.

A tiszta monopóliumnak csak saját költségeit és a termékeinek keresleti görbélyét kell figyelembe venni.Nincsenek versenytársak.

A valódi monopólium nagyon ritka, hiszen létezésének egyik szükséges hogy egyetlen eladója legyen, ill. a terméknek ne legyen közeli helyettesítője.

Kereslet és határbevétel:

A határbevétel megmutatja, hogyan változik az összes bevétel, ha egységnyivel nő a termékből eladott mennyiség.

Monopólium határbevétele:

Adott mennyiséghez tartozó határbevétel mindig kisebb lesz, mint a piaci ár. A határbevétel az eladott mennyiség növekedésével csökken.

Teljes bevétel változása= csökkentett ár* mennyiség növekménye-árcsökkenés*előző mennyiség.

Határbevétel=csökkentett ár-árcsökkenés*előző mennyiség.

Rugalmasság és határbevétel közötti összefüggések:

Rugalmas keresletnél: az árcsökkenés a teljes bevétel emelkedésével jár. Rugalmasnál az árbevétel pozitív.

Ha E>1 akkor mr>0 ez igaz megfordítva is.

Egységnyi rugalmas keresletnél:

Az árváltozás nem okoz válltozást a bevételben. E=1 akkor MR=0 ez fordítva is igaz!

A határbevétel nulla.

Rugalmatlan keresetnél: árcsökkenés hatására csökken az összes bevétel. A határbevétel negatív. E<1>

Profitmaximalizálás:

Feltétele: a határköltség és a határbevétel kiegyenlítődjön.

Ahol a határprofit pozitív ott a termelés növelése emeli a profitot.

Ahol a határprofit negatív ott a termelés csökkentése növeli a profitot.

A maximális profitot a Q0 termelési mennyiség biztosítja, ahol a határbevétel éppen egyenlő a határköltséggel.

A monopóliumban a termelés mennyiségének meghatározásával párhuzamosan el kell döntenie a termék árát.

Előfordulhat, hogy a határköltség és a határbevétel két helyen metszi egymást. A két metszéspont közül csak az egyik maximalizálja a profitot. Tehát ott termel ahol a határköltség egyenlő a határbevétellel és a határköltség görbe meredekebb a határbevételi görbénél, vagyis alulról metszi.

A monopólium is csak akkor termel rövidtávon, ha olyan árat tud megszabni, amely nagyobb az átlagos változó költségnél.

Munkakereslet: A termelési tényezők kereslete származékos kereslet, amely a fogyasztási javak keresletéből származik.

Rövid távú munkakereslet: ha a munkabérek emelkednek a termékárakhoz képest, akkor csökken a termelés és ezzel a munkakereslet. Ha pedig a termékárak növekednek a munkabérhez képest, akkor bővül a termelés és a munkakereslet is.

Hosszú távú munkakereslet: Az alkalmazott termelési eljárásokat a termelési tényezők árának aránya határozza meg. Ha a megtermelendő termékmennyiség változatlan marad és a munkabér emelkedik a tőke bérleti díjához képest, akkor a munkakereslet csökken.

Megtakarítás: A megtakarítás létezése a tőkeállomány gyarapításának, a tőkefelhalmozásnak szükséges feltétele. A fogyasztó megtakarítási döntése során a jelenbeli és jövőbeli fogyasztás között választ.

Fogyasztói türelmetlenség: minél hamarabb fogyasztunk el valamit annál többre értékeljük azt. Ha a fogyasztó jövedelem csökkenésre számít akkor növeli a megtakarítását, elhalasztja a fogyasztást. Ha a fogyasztó jövedelem növekedésre számít, akkor hitelfelvétellel előrehozza a fogyasztását. A fogyasztók jövedelme ingadozik, de a fogyasztó kisimított fogyasztási pályára törekszik.

Befektetések:

Vagyontárgyak, olyan tartós javak amelyek hosszabb időn át nyújtanak szolgáltatásokat. Lehet fizikai tárgy ,(tőkejavakm ingatlan, műkincs, nemesfém) , pénzügyi javak (részvény, kötvény) , emberi tőke (munkaerő). A vagyontárgy megvételével tehát az újdonsült tulajdonos jelenbeli költségek árán jövőbeli hozamok sorozatához jut.

Vagyontárgyak piaca:

Vevők max. a vagyontárgyak tőkésített értékét hajlandók megfizetni.

A jelenlegi tulajdonosoknak érdeke, hogy a vagyontárgyat a legtöbbet ígérő vevőnek adja el, ha max. árajánlat meghaladja a tulajdonos által kiszámított tőkésített értékét.

Adó: jogi kényszer útján kivetett és behajtott közvetlen ellenszolgáltatás nélküli jövedelemátengedés. Holtteherveszteség: bizonyos intézmények álltal okozott olyan veszteségek, amelyek nem válnak senki nyereségévé.

Tőkepiac: részpiacok összessége, a tőkejavak adás-vételével foglalkozik a tőkejavak és a pénztőke piacára bontható, a pénzpiac értékpapír és klasszikus pénzpiacra osztható.

Értékpapír: kötvény: hitelezési viszonyt testesít meg, garantált kamatozású, fix lejárat. Részvény: tulajdonviszonyt testesít meg nincs lejárata, a tulajdonos számára osztalékot biztosít az eredményesség függvényében.

Kamat: a kölcsönadott pénz használati díjja, meghatározott pénzösszeg.

Kamatláb: a kamat és a kölcsönadott pénzösszegarányát fejezi ki százalékban egy évre.

Nominál kamatláb: a kölcsönért ténylegesen fizetett kamat és a kölcsönadott összeg arányát fejezi ki százalékban.

Reálkamatláb: a kamat hány százalékát teszi ki a kölcsönadott pénz reálértékének, százalékban meghatározva.

Piaci kamatláb: az adott lejáratú, adott kockázatú hitelre átlagosan felszámolt kamatláb.

Jövőérték: a befektetés jövőbeni értéke a befektetett értéknek és a banki kamatnak az összege.

Jelenérték: a jövőben várható bevétel jelenbeni értékét mekkora összeg eredményezne ugyanakkora bevételt, ha adott kamatláb mellett azt a bankba helyeznénk. Nettójelenérték: tőkebefektetés várható bevételének diszkontált összege és a befektetett összeg különbsége.

Belső kamatláb: a befektetés átlagos jövedelmezőségi rátája az a kamatláb, amely mellett a befektetés nettó jelenértéke nulla.

Megtakarítás: a fogyasztásra illetve a termelési tényezőkre el nem költött jövedelem értéke, elhalasztott vásárlás.

Földjáradék: a föld használata során keletkező gazdasági járadék, ami a föld tulajdonosát illeti meg, a járadék nagysága megegyezik a tényleges ár és a következő legjobb felhasználásban szerezhető ár közötti különbséggel. A föld ára a tőkésített földjáradék

Share this:

Megjegyzés küldése

 
Copyright © 2007- Érettségi vizsga tételek gyűjteménye. Designed by OddThemes | Distributed By Gooyaabi Templates