Katona József: Bánk bán
A dráma keletkezéstörténete
A romantika jellemző vonásai
- XVIII. század végén kibontakozó új művészeti és szellemi áramlat
- nemzeti küzdelmek, kapitalizmus lendülete
- új világból való kiábrándulás
A romantika Magyarországon
- a magyar értelmiség szűk rétege a XIX. század elején fokozatosan növekedni kezd
- kritikai lapok indulnak, pl. Kossuth országgyűlési tudósításai
- megalakul a Kisfaludy Társaság – pályázati felhívások fellendítik az irodalmi életet
- megindul a színjátszás, 1837-ig (Nemzeti Színház) csak vándorszíntársulatok
- a század elején népszerűek a romantikus, nemesi szemléletű múltidéző drámák
- nemesi értékek: becsület, hazaszeretet, előjogok védelme
Katona József (1791–1830)
- Kecskeméten születik 1791-ben, apja jómódú, majd elszegényedő takács
- 1802-1807: pesti és kecskeméti piarista gimnáziumban tanul
- utána az egyetemre előkészítő filozófiai osztályokat végez
- 1810-1813: Pesten jogot tanul, közben a pesti magyar színtársulat tagja
- színész, rendező, dramaturg, műfordító, valamint saját darabokat is ír
- tragédiái: István, a magyarok királya, Jeruzsálem pusztulása, Ziska
- reménytelenül szerelmes Széppataky Rózába
- 1815 – elkészül a Bánk bán első változata
- az Erdélyi Múzeum (Döbrentei lapja) pályázatára küldi el, de nem ér el semmit
- 1820-ban megjelenik a második, javított és átdolgozott kiadás
- Katona sokat merít Bárány Boldizsár Rosta című szakértő kritikájából
- a cenzúra nem engedi színházban előadni
- Katona alügyész, majd főügyész Kecskeméten
- 1821 – elemzés a magyar színjátszás fogyatékosságairól
- 1830 – szívszélhűdésben meghal
Bánk bán
A királynőgyilkosság vándortémája
- első megjelenés 1268-ban, egy ausztriai verses krónikában
- Képes Krónika, Magyarok Krónikája, Anonymus: Gesta Hungarorum
- Hans Sachs, Bonfini (Mátyás történetírója), Daniel Defoe, Franz Grillparzer
A Bánk bán közvetlen előzményei
- kortárs német irodalom hatása – átvett szövegrészek
- Schiller Ármány és szerelem című drámája
- reformkor felé mutató szellemiség, újszerű, romantikus szemlélet
- Bánk a nemzeti egységet és a békét képviseli
A dráma utóélete
- először 1833-ban mutatják be Kassán
- 1848. március 15-én este a Bánk bánt adja a Nemzeti Színház
- 1861-ben operaváltozat Erkel Ferenc zenéjével és Egressy Béni szövegével
- elsőként Arany János ír róla elismerő szakértő kritikát (utána Erdélyi János, Gyulai Pál)
- Illyés Gyula átdolgozza, elsimít néhány apróbb hibát és pontatlanságot
Szerkezet
- Shakespeare-i drámaszerkezet
- Katona állítólag korábban Hamletet is eljátszotta, fordított Shakespeare-t
- klasszikus, szabályos szerkesztés (a dráma szerkezeti elemeinek az 5 szakasz felel meg)
- a tragédiát a főhős megkésett felismerése okozza
- romantikus vonások
- több szálon futó, szerteágazó cselekmény
- álompor, rejtekajtó, szerelmi bájital, gyilkosság a nyílt színen
- akció és dikció egysége – a nyelv a helyzethez alkalmazkodik
- szentimentalizmuson túllépő, romantikus formanyelv
- a műben egybefonódnak a magán- és közéleti konfliktusok
- fő témaköre az élősködő idegen hatalom elleni lehetséges magatartásformák
- a válságos politikai helyzetből személyes tragédiák következnek
- mindez a főszereplők becsületének és önbecsülésének dimenziójában tükröződik
- szerelmi és történelmi tragédia egyben – a végén csak a történelmi látszik megoldódni
- a Bánk bánt konfliktusos és középpontos drámának is tekinthetjük (Bécsy Tamás elmélete)
- a mű és a konfliktusrendszer középpontjában a címszereplő áll
- minden erő rá irányul, minden sérelem, ha áttételesen is, de őt is sérti
- a helyszín és az idő egysége csak egy-egy szakaszon belül érvényesül
- a szakaszoknak önálló funkciójuk van; ritmus szempontjából is eltérőek
- az egyes szakaszokban váltakozva kerül előtérbe a magán- és a közélet
- minden szakasz hangsúlyos jelenettel zárul
- fontos szerep jut a szakaszok közti cselekménynek
Expozíció, előversengés – I. szakasz
- a mű in medias res indul (az „előversengés” az első változatban még nem szerepelt)
- konfliktusok, valamint a főbb szereplők bemutatása
- Bánk megfigyeli Melindát, amint engedi Ottónak, hogy megfogja a kezét
- eleinte Melinda kerül a dráma középpontjába
- féltett testvér, hitves, vágyakozás tárgya, rivális, stb.
- Gertrudis királyné saját hatalmának megszilárdításán fáradozik
- minden fontosabb pozícióba saját (meráni) embereit ülteti
- férje távollétében igyekszik a nádorrá előléptetett Bánkot távol tartani
- a magyarok elnyomott nép, ez indulatokat szít
- békételenek Petur vezetésével összeesküvést szerveznek a királyné ellen
- itt jelenik meg a bojóthi (spanyol) nemzet, amely szintén elnyomott, és már-már kihal
- bojóthiak hazájuknak tekintik Magyarországot
- Simon feleségének 7 fia születik, akik közül hatot titokban nevel
- Mindez Simon és Mikhál párbeszédéből derül ki
- Gertrudis testvérével, Ottóval, beszélgetést folytat Melinda elcsábításáról
- Gertrudis nem a célt, hanem a módszert és az eredményt helyteleníti
- Gertrudis egyszerre beszéli le és bátorítja Ottót
- valószínűleg tud Biberach cselszövéséről (hevítő és altató), de nem szól bele
- Bánk a felvonást hosszú monológgal zárja, melyben széttépi tündéri láncait
- lerántja a fátylat a két legfőbb értékről: haza, becsület
Bonyodalom – II. szakasz
- a nagyúr (Bánk) hazatérve szembesül a magyarságot sújtó szörnyűségekkel
- beszél Tiborccal és Peturral is, még nem hagyja egészen meggyőzni magát
- Petur jellemét itt ismerhetjük meg
- az uralkodó feltétlen híve: amikor Bánk Endrére hivatkozik, Petur leborul előtte
- Biberach elárulja Ottót (látja, hogy a királyné oldalán kevesebb esélye van a „fennmaradásra”)
Kibontakozás – III. szakasz
- kibontakozik Bánk és Melinda konfliktusa
- Bánk az érzelmeivel hinni próbál Melindának, de a józanész nem engedi
- Tiborc fájdalmas monológban ismerteti a parasztság nyomorát
- tragikomikus helyzet: Bánk nem képes figyelni, reakciói saját sorsára vonatkoznak
- Ottó leszúrja Biberachot (lézengő ritter)
- ráébred, hogy kijátszotta őt, de nem ezért, hanem félelemből öli meg
Tetőpont – IV. szakasz
- Gertrudis őrültnek mondja Melindát, bár tudja, hogy igaza van
- Melinda a királynő uralkodása által kiváltott magánéleti konfliktusokat jeleníti meg
- Mikhál a közéleti problémákra (nyomor) helyezi a hangsúlyt
- Bánk Tiborccal elküldi Melindát az udvarból
- Bánk felelősségre vonja Gertrudist, és hirtelen felindulásból leszúrja
- zsebre vágja a csengettyűt, amikor Gertrudis a szolgát hívná – a király távollétében ő az úr
- ennek hatására kitör a nemesi zendülés
Megoldás – V. szakasz
- megjön a király (deus ex machina-szerű mozzanat)
- Peturra terelődik a gyilkossági gyanú, ezért családjával együtt lemészárolják (Solom hibájából)
- Ottó megöli Melindát, majd elmenekül az országból
- záró képben a kiegyenlítődés, a béke, a hibák beismerése, a fásultság uralkodik
- a király nem ítéli el Bánkot, mivel az Isten már megtette helyette
- tanulság: elnyomó idegeneket félre kell állítani
- csak liberális nemzeteszme és szellemiség biztosítja a problémák emberséges megoldását
- Endre legvégül gyermekeihez, a jövő királyaihoz fordul
A szereplők rendszere
- a mű szereplői három csoportba oszthatók (Arany János)
- mindhárom csoport egy-egy vezéregyéniség köré csoportosul
- a csoportok tagjai a vezéregyéniségek elveit, véleményét képviselik
- az egyes csoportok alakjai a dráma során nem, vagy alig változtatják álláspontjaikat
- az egyetlen kivétel Bánk bán, aki modern, romantikus, érzékeny karakter
Bánk bán köre – Melinda, Petur, Mikhál, Simon, Tiborc
- céljuk Gertrudis önkényuralmának megdöntése
- mindannyian elnyomott nemzet sarjai - magyarok, illetve bojóthiaiak
- Tiborc és Melinda kivételével nemesek
- Melinda érzékeny, finom lelkű, hűséges, de naiv
- Petur áll a nemesi ellenállás élén
- a magyar nemes tipikus megtestesítője: heves, indulatos, forrófejű
- Bánknál szűkebb látókörű, nem humanista (nőgyűlölő)
- Bánk eleinte nem kötelezi el magát mellettük, próbál királyhű maradni
- Tiborccal folytatott párbeszéde, valamint az országjáró körútja során tapasztalt borzalmak mégis meggyőzik az ellenállás szükségességéről
- Tiborc a leginkább szenvedő réteg, a parasztság képviselője
- Bánkhoz közvetlen, baráti viszony fűzi
- helyzetüket a harmadik szakaszban található monológban fejti ki
Endre köre – a király, illetve a királypártiak
- Endre: Bánkhoz hasonló szerető férj, államférfi és igazságra törekvő ember
- Myska (a királyfiak nevelője), Solom (Myska fia)
- az uralkodóházat, így egészen az utolsó jelenetig Gertrudist is képviselik
- a végén belátják, hogy Bánk tette jogos volt
Gertrudis köre – Ottó, Biberach, Izidóra
- mindenben a királynét, illetve a merániakat támogatják
- Ottó elkényeztetett, döntésképtelen, gyenge, gyáva kéjenc
- minden érték hiányzik belőle, hibáival gyakran kérkedik is
- a mű végén elmenekül, de előtte bosszúból megöli Melindát
- Biberach (lézengő ritter) embergyűlölő, ravasz, cinikus
- számára a pénz az egyetlen érték: „Ott a haza, ahol a haszon”
- számára nincsenek erkölcsi korlátok
Bánk alakja
Hamleti alkat
- magánéleti és közéleti tragikum összefonódása
- gondolat és tett konfliktusa - cselekvésképtelenség
- bosszú kötelezettsége szemben állnak világszemléletével
- sejtés és megbizonyosodás problémája – sejtések alapján cselekszik, gyakran hibásan
- nem látja tisztán Gertrudis és körének szándékait és tetteit
- feladata az egyensúly helyrebillentése, ezért saját elveit kell feladnia
Modern, romantikus személyiség
- a feudalizmus és felvilágosodás határán
- Bánk kényes feudális jogaira
- tevékenysége a reformkort előlegezi meg, bár egyes szándékai még homályosak
- legfőbb értékei a haza és a becsület
- becsületére az összes szereplő közül ő helyezi a legnagyobb hangsúlyt
- lobbanékony természet, gyakran ítél első benyomás alapján
- Melinda egyetlen félreérthető gesztusát (engedi a homlokára tenni Ottó kezét) félreérti
- feleségét és gyermekeit hirtelen felindulásból megátkozza
- emberszeretet, békevágy mindvégig jellemzi
- saját tetteitől is elborzad, Gertrudis megölése után a lelki összeomlás szélén áll
- Gertrudist csak önvédelemből öli meg
Melinda és a haza
- számára a két legszentebb érték
- váltakozó erővel késztetik előre a bosszúállásig
- mindkét értéket egyszerre csak Gertrudis veszélyezteti – neki kell meghalnia
- a királyné halála nem jelent megoldást az időközben kibontakozó magánéleti válságra
Gertrudis alakja
- Gertrudis számára az egyetlen érték a hatalom
- az önkényuralom megtestesítője, a magyarok elnyomója
- királynő akar lenni, nem királyné
- férfias, uralkodásra termett jellem
- hatalmát minden eszközzel megszilárdítani igyekszik
- Bánk eltávolítása
- saját hivatalnokok mindenhová
- az udvar méltóságának megóvása
- Bánkhoz méltó ellenféllé nagyhatalmi pozíciója, illetve politikai lehetőségei teszik
- személyes értékei messze alulmúlják Bánkéit
- Gertrudis a mű jellemábrázolásának csúcspontja
- büszkeség
- fontos számára a becsületesség látszata, az igazságosnak tűnő viselkedés
- Ottóval való beszélgetésében válik nyilvánvalóvá
- tudja, hogy Ottó szándéka tisztességtelen ám gőgje nem tudja elviselni, hogy Ottó sikertelenségével szégyent hozzon a királyi udvarra
- hazaszeretet
- a cselekmény fő mozgatórugója nem csak a királyné esetében
- a tragédia közvetlen okozója
- Gertrudis akkor veszti el az önuralmát, amikor Bánk a merániaiakat bírálja
király
VálaszTörlésEgyszerűen tökéletes