Kölcsey Ferenc(1790-1838) [irodalom]

Kölcsey Ferenc(1790-1838)

Életútja

Magányos ifjúság

- 1790-ben születik Sződemeteren (Erdély)

- visszahúzódó, zárkózott természet; korán árvaságra jut, bal szeme hiányzik

- sokat olvas: klasszikusok, franciák (felvilágosodás), kortársak (Kisfaludy)

- debreceni kollégium után joghallgató Pesten

Kazinczy hatása

- megsemmisíti ifjúkori alkotásait

- bekapcsolódik a pesti irodalmi életbe

Vidéki elszigeteltség

- vidéken ide-oda költözik, végül Csekén köt ki

- földesúri életforma nem fér össze költői ambícióival

- tudós tanulmányokat közöl (pl. Nemzeti hagyományok)

- öccse halála után vidéken marad a családot támogatni

Politikai aktivitás

- 1829 Szatmár megye aljegyzője, majd főjegyző

- 1831 képviselő a reformországgyűlésben

- korszakalkotó mű: Országgyűlési napló

- 1835 ellentmondó követutasítások miatt lemond

- megírja fiának a Parainesist, amiben összefoglalja világnézetét

- politikai perekkel foglalkozik (Kossuth, Wesselényi)

Hirtelen halál

- 1838-ban nyári zápor következtében megfázik, egy hét múlva meghal

Költészete

- romantikus lírai költő, verseire a nagy ellentétek szembeállítása jellemző

- dicső múlt és sivár jelen

- nagy hatású, szuggesztív erejű költői képeket használ

- választékos szóhasználat

- magyar nemesség erőteljes bírálata, a nemzetért való hazafias aggódás

Költői korszakai

- 1814-1817 - személyes jellegű versek, egyéni érzések, hangulatok megfogalmazása

- pl. Elfojtódás

- 1823-1832 - közösségi versek időszaka

- pl. Himnusz, Vanitatum vanitas, Zrínyi dala, Emléklapra, Huszt

- 1837-1838

- pl. Zrínyi második éneke, Rebellis vers

Elfojtódás

- az önmagát sebző pátosz kifejeződése

- kifejezőkészség hiányát próbálja kifejezni, ennek tragédiája jelenik meg

- fogalmi úton lehetetlen

- a kifejezést a költői eszközök halmozása segíti

- zenei eszközök, zilált, szabálytalan kompozíció

- 100 évvel később Ady felidézi a Sírni, sírni, sírni című lírai költeményében

Vanitatum vanitas

- cím: hiúságok hiúsága - vallásos, bibliai tárgyú verset sejtet

- első versszak még nem szűnteti meg az illúziót

- a vers egy tétel hosszú, alapos, minden részletre kiterjedő kifejtése

- témamegjelölés az első versszak végén: „mind csak hiábavaló”

- Kölcsey kiábrándultsága, pesszimizmusa szólal meg - minden érték mulandó

- filozófiai mondanivaló: a történelem az ok és a cél fogalmaival nem megfogható

- ábrázolás külső nézőpontból (középkori prédikátor)

- távolságtartó, sztoikus, emellett szatirikus és ironikus magatartás keveredése

- fontos eszköz az általánosítás és a költői túlzás

- szerkezet

- első és utolsó két versszak keretbe foglalja a halmozásos fokozást

- belső keret: általános megállapítások között egyedi példák (3-6. versszak)

- párhuzamos szerkezetű, epigrammaszerű csattanóval végződő versszakok

Himnusz

- cím az alcímmel együtt a múltra utal, bár a vers a jelenről szól (cenzúrától való félelem)

- ódai nézőpont, hasonló a Vanitatum vanitaséhoz

- prédikátori szerep, középkori jeremiádok történelemszemlélete

- Isten megszólítása E/2-ben, az elbeszélő részben megjelenik T/1 nézőpont is

- Isten a felhalmozott bűnök miatt jogosan bünteti a magyarságot

- kompozíció: első és utolsó versszak keretet alkot

- magyar történelem fontosabb állomásainak kiemelése

- játék az idővel: gyakran megjelenik a jelennel való párhuzam/ellentét

- költői eszközök: sűrítés, elvont képek (pl. metonímia)

- romantikus szókincs: balsors, lángtenger, vélrözön, megbűnhődés

- logikus felépítés

- 1. vsz. áldást kér az Istentől

- 2-3. vsz. természeti adottságok általi harmónia

- 4. vsz. a tragikum és félelem semmissé teszi a harmóniát

- 5. vsz. belső viszályok (utalás Berzsenyi Magyarokhoz I.-jére)

- 6-7. vsz. irracionális félelemérzet, elvont, általános képekben

- 8. vsz. a felütés néhány változtatással, elégikus hangnemben jelenik meg

- bebizonyosodik, hogy csak Isten segítsége teremthet újra harmóniát

- 1843-ban Erkel Ferenc zenésíti meg

Zrínyi dala

- hét évvel a Vanitatum vanitas után íródik, de ugyanazt a szemléletet tükrözi

- herderi jóslat: a kis nemzetek életképtelenek, el fognak tűnni

- múlt és jelen szembeállítása

- Zrínyi és a költő közti párbeszéd valójában belső dialógus

- a vándor (Zrínyi) csak hírből ismeri a magyarságot, keresi a régiek legendás hazaszeretetét

- megjelenik a nép siralmas állapota, a paraszti nyomorúság

- egyenrangú felek, két költő közt zajlik a párbeszéd

- Kölcsey saját osztályából ábrándul ki (nemzet alatt a nemesi nemztet érti)

Zrínyi második éneke

- nyolc évvel a Zrínyi dala után íródik

- nem egyenrangú felek: a költő a megszemélyesített sorshoz könyörög

- könyörgésben végig bujkál egy halvány remény

- Kölcsey felismeri, hogy a kor nemessége már nem képes megmenteni az országot

- alapvető probléma: belső nemzeti összetartás hiánya

- a hazát saját népétől kellene megvédeni, ez pedig lehetetlen

- rövid, kategorikus mondatok: a sors akarata kikezdhetetlen

- a magyarságnak nincs jövője

- új nép veszi majd birtokba földünket, amely majd érdemes lesz a továbbélés jutalmára

- befejezés lírai rekviemmé magasztosul - a boldogság lehetősége csak a magyarok eltűntével válhat valóra

Rebellis vers

- elmulasztott történelmi lehetőségek miatti keserű szemrehányás

- népre kimondott átok forrása a nemzet jövőjéért érzett rettegő aggodalom

- rövid, epigrammatikus szerkezet

Huszt

- Kölcsey politikailag aktív korszakának jellegzetes verse

- felvilágosodás-korabeli szerkezet: pictura (lebegő rémalak), majd sententia

- végén csattanó: erkölcsi tanulság

- „Hass, alkoss, gyarapíts” – azóta szállóigévé vált

- romantikus képsor ellentétben áll a klasszikus versformával (disztichon)

- Kölcsey a nosztalgia ellen foglal állást, előremutató gondolatokat és cselekvést vár el

- neológus szemlélet; Kölcsey a nyelvújításnak is élharcosa

Prózája

Búcsú az országos rendektől

- 1832-36-os országgyűlés kudarca komor pesszimizmusba sodorta Kölcseyt

- ellentmodó követutasítások saját elvei ellen is szólnak, ezért lemond

- ismét felerősödik benne a nemzethaláltól való félelem

Parainesis Kölcsey Kálmánhoz

- unokaöccséhez írt 40-oldalas mű

- Kölcsey egész életfilozófiája megjelenik

- az erényes élet legfőbb szabályainak gyűjteménye

- Kölcsey személyes élményeiből indul ki

- alaptétel: az ember nem önmagának, hanem a közösségnek él

- főbb elvek

- Isten szeretete

- emberiség és a haza szeretete

- ismeretszerzés, tudomány és munka egybekötése

- retorikai ismeretek elsajátítása, anyanyelv tökéletes ismerete

- műveltség, forrásai a könyvek - ezek írása az egyéni fejlődés csúcsa

- a mű során végig jelen van a szerénység és az alázat a haza előtt