Kölcsey Ferenc(1790-1838)
Életútja
Magányos ifjúság
-         1790-ben születik Sződemeteren (Erdély)
-         visszahúzódó, zárkózott természet; korán árvaságra jut, bal szeme hiányzik
-         sokat olvas: klasszikusok, franciák (felvilágosodás), kortársak (Kisfaludy)
-         debreceni kollégium után joghallgató Pesten
Kazinczy hatása
-         megsemmisíti ifjúkori alkotásait
-         bekapcsolódik a pesti irodalmi életbe
Vidéki elszigeteltség
-         vidéken ide-oda költözik, végül Csekén köt ki
-         földesúri életforma nem fér össze költői ambícióival
-         tudós tanulmányokat közöl (pl. Nemzeti hagyományok)
-         öccse halála után vidéken marad a családot támogatni
Politikai aktivitás
-         1829 Szatmár megye aljegyzője, majd főjegyző
-         1831 képviselő a reformországgyűlésben
-         korszakalkotó mű: Országgyűlési napló
-         1835 ellentmondó követutasítások miatt lemond
-         megírja fiának a Parainesist, amiben összefoglalja világnézetét
-         politikai perekkel foglalkozik (Kossuth, Wesselényi)
Hirtelen halál
-         1838-ban nyári zápor következtében megfázik, egy hét múlva meghal
Költészete
-         romantikus lírai költő, verseire a nagy ellentétek szembeállítása jellemző
-         dicső múlt és sivár jelen
-         nagy hatású, szuggesztív erejű költői képeket használ
-         választékos szóhasználat
-         magyar nemesség erőteljes bírálata, a nemzetért való hazafias aggódás
Költői korszakai
-         1814-1817 - személyes jellegű versek, egyéni érzések, hangulatok megfogalmazása
-         pl. Elfojtódás
-         1823-1832 - közösségi versek időszaka
-         pl. Himnusz, Vanitatum vanitas, Zrínyi dala, Emléklapra, Huszt
-         1837-1838
-         pl. Zrínyi második éneke, Rebellis vers
Elfojtódás
-         az önmagát sebző pátosz kifejeződése
-         kifejezőkészség hiányát próbálja kifejezni, ennek tragédiája jelenik meg
-         fogalmi úton lehetetlen
-         a kifejezést a költői eszközök halmozása segíti
-         zenei eszközök, zilált, szabálytalan kompozíció
-         100 évvel később Ady felidézi a Sírni, sírni, sírni című lírai költeményében
Vanitatum vanitas
-         cím: hiúságok hiúsága - vallásos, bibliai tárgyú verset sejtet
-         első versszak még nem szűnteti meg az illúziót
-         a vers egy tétel hosszú, alapos, minden részletre kiterjedő kifejtése
-         témamegjelölés az első versszak végén: „mind csak hiábavaló”
-         Kölcsey kiábrándultsága, pesszimizmusa szólal meg - minden érték mulandó
-         filozófiai mondanivaló: a történelem az ok és a cél fogalmaival nem megfogható
-         ábrázolás külső nézőpontból (középkori prédikátor)
-         távolságtartó, sztoikus, emellett szatirikus és ironikus magatartás keveredése
-         fontos eszköz az általánosítás és a költői túlzás
-         szerkezet
-         első és utolsó két versszak keretbe foglalja a halmozásos fokozást
-         belső keret: általános megállapítások között egyedi példák (3-6. versszak)
-         párhuzamos szerkezetű, epigrammaszerű csattanóval végződő versszakok
Himnusz
-         cím az alcímmel együtt a múltra utal, bár a vers a jelenről szól (cenzúrától való félelem)
-         ódai nézőpont, hasonló a Vanitatum vanitaséhoz
-         prédikátori szerep, középkori jeremiádok történelemszemlélete
-         Isten megszólítása E/2-ben, az elbeszélő részben megjelenik T/1 nézőpont is
-         Isten a felhalmozott bűnök miatt jogosan bünteti a magyarságot
-         kompozíció: első és utolsó versszak keretet alkot
-         magyar történelem fontosabb állomásainak kiemelése
-         játék az idővel: gyakran megjelenik a jelennel való párhuzam/ellentét
-         költői eszközök: sűrítés, elvont képek (pl. metonímia)
-         romantikus szókincs: balsors, lángtenger, vélrözön, megbűnhődés
-         logikus felépítés
-         1. vsz. áldást kér az Istentől
-         2-3. vsz. természeti adottságok általi harmónia
-         4. vsz. a tragikum és félelem semmissé teszi a harmóniát
-         5. vsz. belső viszályok (utalás Berzsenyi Magyarokhoz I.-jére)
-         6-7. vsz. irracionális félelemérzet, elvont, általános képekben
-         8. vsz. a felütés néhány változtatással, elégikus hangnemben jelenik meg
-         bebizonyosodik, hogy csak Isten segítsége teremthet újra harmóniát
-         1843-ban Erkel Ferenc zenésíti meg
Zrínyi dala
-         hét évvel a Vanitatum vanitas után íródik, de ugyanazt a szemléletet tükrözi
-         herderi jóslat: a kis nemzetek életképtelenek, el fognak tűnni
-         múlt és jelen szembeállítása
-         Zrínyi és a költő közti párbeszéd valójában belső dialógus
-         a vándor (Zrínyi) csak hírből ismeri a magyarságot, keresi a régiek legendás hazaszeretetét
-         megjelenik a nép siralmas állapota, a paraszti nyomorúság
-         egyenrangú felek, két költő közt zajlik a párbeszéd
-         Kölcsey saját osztályából ábrándul ki (nemzet alatt a nemesi nemztet érti)
Zrínyi második éneke
-         nyolc évvel a Zrínyi dala után íródik
-         nem egyenrangú felek: a költő a megszemélyesített sorshoz könyörög
-         könyörgésben végig bujkál egy halvány remény
-         Kölcsey felismeri, hogy a kor nemessége már nem képes megmenteni az országot
-         alapvető probléma: belső nemzeti összetartás hiánya
-         a hazát saját népétől kellene megvédeni, ez pedig lehetetlen
-         rövid, kategorikus mondatok: a sors akarata kikezdhetetlen
-         a magyarságnak nincs jövője
-         új nép veszi majd birtokba földünket, amely majd érdemes lesz a továbbélés jutalmára
-         befejezés lírai rekviemmé magasztosul - a boldogság lehetősége csak a magyarok eltűntével válhat valóra
Rebellis vers
-         elmulasztott történelmi lehetőségek miatti keserű szemrehányás
-         népre kimondott átok forrása a nemzet jövőjéért érzett rettegő aggodalom
-         rövid, epigrammatikus szerkezet
Huszt
-         Kölcsey politikailag aktív korszakának jellegzetes verse
-         felvilágosodás-korabeli szerkezet: pictura (lebegő rémalak), majd sententia
-         végén csattanó: erkölcsi tanulság
-         „Hass, alkoss, gyarapíts” – azóta szállóigévé vált
-         romantikus képsor ellentétben áll a klasszikus versformával (disztichon)
-         Kölcsey a nosztalgia ellen foglal állást, előremutató gondolatokat és cselekvést vár el
-         neológus szemlélet; Kölcsey a nyelvújításnak is élharcosa
Prózája
Búcsú az országos rendektől
-         1832-36-os országgyűlés kudarca komor pesszimizmusba sodorta Kölcseyt
-         ellentmodó követutasítások saját elvei ellen is szólnak, ezért lemond
-         ismét felerősödik benne a nemzethaláltól való félelem
Parainesis Kölcsey Kálmánhoz
-         unokaöccséhez írt 40-oldalas mű
-         Kölcsey egész életfilozófiája megjelenik
-         az erényes élet legfőbb szabályainak gyűjteménye
-         Kölcsey személyes élményeiből indul ki
-         alaptétel: az ember nem önmagának, hanem a közösségnek él
-         főbb elvek
-         Isten szeretete
-         emberiség és a haza szeretete
-         ismeretszerzés, tudomány és munka egybekötése
-         retorikai ismeretek elsajátítása, anyanyelv tökéletes ismerete
-         műveltség, forrásai a könyvek - ezek írása az egyéni fejlődés csúcsa
- a mű során végig jelen van a szerénység és az alázat a haza előtt
Írta: Somogyi Tamás
Kölcsey nem a fiának írta a Parainesist, hanem az unokaöccsének...
VálaszTörlés