Balassi Bálint(1554 – 1594)
A reneszánsz
- újjászületés (ókori görög-római művészetek); kultúrtörténeti korszak és korstílus
- Észak-Itália városállamaiban és a Németalföldön alakult ki
- Firenze, Genova, Padova, Milano, Velence – kereskedelem révén gazdagság
- a korstílus hordozója a feltörekvő polgárság, pl. a Mediciek
Jellemzői
- világiasodó kultúra a vallás fennmaradása mellett
- humanizmus: emberközpontúság, a reneszánsz polgárok világi ideológiája
- klasszikus műveltség és tudós magatartás
- emberi élet célja: a boldogság megtalálása, az élet örömeinek kihasználása
- megnő az egyéniség szerepe, fontos a halál után is fennmaradó hírnév
- reformáció: vallási mozgalom, célja a vallás megújítása
- fontos a biblia nemzeti nyelvekre való lefordítása
- a kor jellemző embere a polihisztor, pl. Leonardo
- magyar reneszánsz az 1400-as években éli virágkorát, központja Mátyás udvara
Balassi Bálint életútja
- Zólyom várában született, apja zabolátlan természetű arisztokrata földesúr
- kitűnő nevelés: egy ideig Bornemissza Pétertől, majd 1565-től Nürnbergben
- 1569 apját letartóztatják, Lengyelországba menekülnek, itt írja első művét
- Beteg lelkeknek való füves kertecske – németből fordítva
- 1575 apja Báthori István erdélyi fejedelem elleni hadjáratba küldi
- fogságba esik, de jól bánnak vele, ezért ott marad (művelt udvar)
- hazatértekor apja már meghalt, zilált anyagi ügyeket, pöröket hagyva maga után
- 1578 megismeri Losonczy Annát, Ugnád Kristóf feleségét, szerelmük 6 évig tart
- zűrzavaros ügyek
- hadnagy Egerben, majd Érsekújváron – mindenhonnan elbocsátják
- anyagi gondok – érdekházasság unokatestvérével (Dobó Krisztina) – botrány
- szerelmi remények az immár özvegy Losonczy Anna iránt
- 1589 Lengyelországba bujdosik
- Wesselényi Ferencnél vendégeskedik Dembnóban, birtokot kap
- Célia-szerelem (valószínűleg Wesselényiné Szárkándi Anna)
- 2 évvel később visszatér, majd 1593-ban részt vesz a „hosszú háborúban”
- 1594-ben Esztergom ostromakor megsebesül, majd meghal
- utolsó szavai: „Te katonád voltam, Isten!”
Költészetének általános jellemzői
- tudós költő, poeta doctus
- az első magyar nyelven megszólaló költőnk
- verseit egy-egy ismert dallamra írja
- ütemhangsúlyos és rímes verselés, Balassi-strófa (pl. Egy katonaének)
- 3×3-mas felépítés, 19-es szótagszámú sorok, belső rímek alkalmazása
Szerelmes versek
- 1589-ben új műfaj Magyarországon: reneszánsz szerelmi komédia
- új felfogás a szerelemről: sok jónak lehet a forrása
- fiatalkori udvarló költemények Petrarca mintájára
- utolsó Júlia-versek (1588) után műveit a Daloskönyvben foglalja össze
Hogy Júliára talála, így köszöne neki
- véletlen találkozás leírása, ujjongó bókok halmaza
- 2-4. áradó metaforasor több területet is felölel
- lelki élet, főúri élet, női test, természet (virágok) értékei
- költői eszközök: fokozás, túlzás, ismétlés
- 6. nézőpontváltás, jellegzetes lovagi helyzet ábrázolása
- lovag és úrnő között végtelen a távolság, Júlia csak mosolyog
- szókincs: trubadúr stílus (bús szívem) + magyar népköltészet (vidám, szerelem)
- forma: 4/4-es, hangsúlyos verselés belső rímekkel
A vitézi élet versei
Egy katonaének
- Lengyelországba bujdosásakor íródott visszaemlékezés – csak a jó dolgokra
- vitézi ének és tudós reneszánsz költészet összekapcsolása
- hármas szám különleges szerepe
- hárompillérű kompozíció a szentháromságra utal (1, 5, 9. versszakok)
- háromsoros versszakok, a sorok is három részre vannak osztva
- első pillér: szónoki kérdés, majd a tétel (a végeknél nincs szebb) bizonyítása
- a vitézi élet gondtalansága jelenik meg a következő két szakaszban
- második pillér: katonaéletet eszményi rangra emeli, erkölcsi nagyságát hirdeti
- utána már más, magasztosabb színben tűnnek fel az önfeláldozó vitézek
- lezárás: a két képsorozat összefoglalása, ódai jellegű dicsőítés
Istenes versek
- középpontjukban legtöbbször a bűnbánat áll, elődjének Villon tekinthető
- legjelentősebb istenes versek mögött valódi lelki konfliktusok állnak
Adj már csendességet…
- újszerű, ószövetségi jellegű viszony az istennel
- belső ellentétektől feszülő, izgatott vers
- formában is megjelenik: Balassi-versszak
- tömörített strófa, felszólító módú igék kiemelése
- három szerkezeti egység (gyakori Balassinál), a két szélső keretet alkot
- 1-2: könyörgés, 3-6: érvelés, 7-8: könyörgés
- érvelési szakaszban vita Istennel és önmagával is (belső vita)
- lezárás: harmónia keresése, tiltakozás a való világ értelmetlensége ellen
írta: Somogyi Tamás
Megjegyzés küldése