Jó tanácsok [irodalom]

Jó tanácsok

Szövegértés

• Elsőként úgy olvassa el a szöveget, hogy próbálja megérteni, mi a fő témája, és melyek a résztémái!
• Azután olvassa végig a szöveggel kapcsolatos feladatokat! Oldja meg közü­lük azokat, amelyekre már az első elolvasás után tudja a választ!
• Addig olvassa újra a szöveg részleteit, ameddig minden, az egyes részekhez kapcsolódó feladatot meg tud oldani!
• Minden esetben pontosan azt tegye, amit az utasításszöveg kér!
• Válaszait világosan, szabatosan fogalmazza meg!
• Ügyeljen a helyesírásra!

Az érvelő fogalmazás

• Ha szövegrészlet (idézet, mottó) alapján ír érvelő szöveget, elsőként értel­mezze, mi a szöveg legfontosabb gondolata!
• Gondolja végig azt, mivel ért egyet, mit cáfol, mivel egészíti ki az idézett szöveg tartalmát! Hogyan tudná a témát más oldalról megközelíteni?
• Ha kérdésre kell válaszolnia, próbáljon állító és cáfoló választ is adni! Majd mérlegelje, hogy melyik tükrözi inkább a véleményét!
• Ha tételmondatot kap az érvelő fogalmazáshoz, döntse el, hogy elfogadja-e vagy cáfolja a tételmondat tartalmát!
• Bármelyik úton is indul el, először gyűjtse össze és csoportosítsa a véleményét bizonyító különféle ötleteket kulcsszavakban!
• Válogasson az összegyűjtött érvötletek közül aszerint, hogy melyek az erősebb érvek!
• Tervezze meg, hogyan halad az érvelésben! Keretes vagy a fokozásos érvelést alkalmazzon!
• Kezdje hatásos kérdéssel, kijelentéssel, problémafelvetéssel!
• Utaljon a kifejtés menetére az elővázlatban!
• Építsen be a fogalmazásba többféle érvelési módot, többféle érvtípust, saját példát!
• Egyszerűen, világosan fogalmazza meg a véleményét! Ha szükséges, értel­mezze a tételben előforduló főbb fogalmakat!
• Ne ugyanazt a véleményét fogalmazza meg többféleképpen, inkább igyekez­zen változatos érvekkel bizonyítani!
• Ha tud, idézze szó szerint mások véleményét a témáról, hivatkozzon adatokra, kutatási eredményekre, irodalmi példákra!
• A cáfolat célja a saját vélemény megerősítése. Ezért a cáfolat után tömören ismételje meg a véleményét!
• Alkalmazzon a szövegben többféle stíluseszközt: hasonlatot, példázatot, me­taforát, párhuzamot, ellentétet, felsorolást, fokozást!
• Kérdezzen többféleképpen a szövegben: tegyen fel problémafelvető kérdést; kérdezzen azért, hogy utána megadja a választ; fogalmazzon meg nyitva ha­gyott retorikai kérdéseket!
• Ha szükséges, foglaljon össze a szöveg végén!
• Zárja fogalmazását egy újabb hatásos érvvel vagy idézettel, saját véleményének frappáns megfogalmazásával, humoros közléssel, a téma továbbgon­dolásával, cselekvésre buzdítással vagy kérdéssel!

Az érvelő szöveg szerkezete

Bevezetés: problémafelvetés, témamegjelölés, elővázlat.

Tárgyalás: a vélemény megfogalmazása;

a tétel fontosabb fogalmainak az értelmezése;

a vélemény bizonyítása példával, többféle érvvel;

a saját vélemény megerősítése, és ha a gondolatmenet úgy kívánja;

az ellenvélemény cáfolata.

Befejezés: összegzés, a téma továbbgondolása, érzelmi zárás

(idézet, kérdés, felhívás, humor stb.).

Egy mű értelmezése, értékelése

Elemzésében következetesen tartsa szem előtt az adott feladatot!

Háttérként legyen tisztában:

• a tárgyalt alkotás műfaji sajátosságaival,
• témájával,
• ihlető élményével!
• Terjedjen ki a figyelme:
• az alkotó feltételezett céljára,
• a mű üzenetére,
• a cím szerepére a szöveg értelmezésében,
• az alkotás általános hangulati hatására,
• a mű szerkezeti felépítésére,
• a szerkezeti egységek egymáshoz való viszonyára
• az egyes szerkezeti egységek külön-külön jellemzőire!
• Az epikus művek elemzése során tanácsos kitérnie:
• az elbeszélő, leíró és a párbeszédes részek arányára, az arányok által kiváltott gondolati és hangulati hatásra,
• az elbeszélő részek hangnemére, az író előadásmódjára.
• a leírások funkciójára és hangulati elemeire,
• a párbeszédek tartalmára, hatására, hangulatkifejező vagy jellemző erejére,
• a jellemábrázolás egyéb eszközeire,
• a főhős jellemére, tetteinek mozgatóira (a lélekrajzra),
• a külső vagy belső konfliktus jellegére, eredetére, fokozódására vagy oldódására,
• a főhős és más szereplők viszonyára,
• a műben lezajló folyamatokra és a végkifejletre.
• A lírai alkotások elemzése során tanácsos figyelembe vennie a hangulati hatást keltő és a gondolatot erősítő nyelvi eszközöket:
• a szóképeket (a metaforát, a metonímiát, a szinesztéziát stb.),
• az alakzatokat (az ellentétet, a párhuzamot, a felsorolást, a halmozást. a fokozást stb.),
• a zenei eszközöket (a ritmust, a rímet, az alliterációt, a hangutánzó szavakat stb.),
• a szerző szóhasználatát (igék, névszók, jelzők),
• a mondatszerkezeteket.
• Mellőzze a felesleges életrajzi adatokat!
• Vigyázzon a szerkezeti arányokra!
• Kerülje az epikus mű cselekményének részletes ismertetését, csak egyes cselekményegységekkel igazolja állításait!
• Kerülje a lírai művek „prózára fordítását"!
• Az állításait támassza alá idézetekkel! Ha szükséges, fogalmazza meg, hogy mit kíván igazolni az idézett sorokkal!
• Használja pontosan az irodalomelméleti fogalmakat, szakkifejezéseket!
• A nyelvi, művészi eszközökről nem elég megállapítani, hogy „vannak benne..."! Azt is vizsgálja meg, hogy mi a funkciójuk, hogyan hatnak!
• A stíluseszközök hiánya is stíluselem, jelentése lehet.
• A befejezésben csak azt összegezze, amit az elemzés valójában bizonyított is!
• Ne feledje! A jó dolgozat egyéni gondolatokról és érzelmekről tanúskodik, és hangvétele is tükrözi írójának személyiségét.

Összehasonlító elemzés

• Elsőként olvassa el figyelmesen az összehasonlításra vonatkozó feladatot!
• Mielőtt megfogalmazná gondolatait, olvassa el külön-külön mindkét alkotást!
• Olvasás közben terjedjen ki a figyelme a két mű közös és eltérő vonásaira egyaránt!
• Gondolkodjon el mind az eltérő, mind a közös vonások kiváltó okairól!
• Az ilyen típusú fogalmazások legkényesebb pontja a logikai felépítés. Az összehasonlítás megfogalmazása előtt készítsen egy jól felépített, alaposan átgon­dolt vázlatot, amely pontosan rögzíti a dolgozat logikai menetét!
• Ha a dolgozatban egymást követően szeretné elemezni a két művet, a másodikról szólva mindig utaljon vissza az előző alkotásról leírtakra!
• Ha a két művet folyamatosan egymás mellé helyezve elemzi, nagyon ügyeljen az összehasonlítás szempontjainak határozott kiemelésére!
• A befejezésben ne feledje el tömören összegezni az összehasonlítás során szerzett tapasztalatait! Itt kell jól körülhatárolt választ adnia a címben foglalt kérdésre is.

Share this: