A NYELV, MINT JELRENDSZER
"Jel az, ami az érzékelésnek önmagát, a léleknek pedig önmagán kívül valami egyebet tár elébe. "
(Szent Ágoston)
A JELRŐL ÁLTALÁBAN
A szakértők többféleképpen határozzák meg a jel fogalmát, de abban mindenki egyetért, hogy a jel mindig valamilyen önmagán túli valóságra utal. Gyakorlatilag bármi lehet jel pl. a kék szín a térképeken, egy sípszó egy mérkőzésen, egy kérdőjel a mondat végén. Minél inkább jel valami, annál inkább közmegegyezés, konvenció kapcsolja össze azzal, amire vonatkozik.
A jeleket „lefordítjuk”, jelentésüket megfejtjük, és ösztönösen, vagy tudatosan felhasználjuk. A jelek felhasználásuk során jelzésekké válnak. Vannak egyedi, egyéni jelek, de a jelek többsége egy-egy nagyobb rendszerbe, jelrendszerbe illeszkedik.
| JEL | JELZÉS | JELRENDSZER | |
| A valóság egy darabjának felidézője | Üzenet, tájékoztatás. | Rokon jelzések gyűjtőtábora. | |
| JELÖLŐ | JELENTÉS | ||
| Amit érzékelünk (látunk, hallunk, stb.). Pl.: STOP feliratú KRESZ-tábla H-betű | Amit kifejez a jelölő. Amire a jelet használjuk. Pl.: Elsőbbségadás kötelező Kórház / helikopter-leszálló | ||
A JELEK TULAJDONSÁGAI
- Érzékszerveinkkel felfoghatók (láthatóak, hallhatóak, tapinthatóak stb.).
- Önmaguknál mindig többet jelentenek.
- Létrehozásuk absztrakción (elvonatkoztatáson) alapul.
- Az általánosítás, az osztályok közös nevei dolgok milliói között segítik az eligazodást.
- Csak az emberek közötti érintkezésben tölthetik be lényegi szerepüket, a jelzést.
- Sohasem elszigeteltek, mindig egy kisebb-nagyobb közösség használja őket. A közösség minden tagja elfogadja.
- Lényegi szerepük a jelzés, a tájékoztatás. Ez a tulajdonságuk - ha nem is akaratlagosan - érvényes az ún. "véletlen jelek" -re is, pl. a lábnyomok.
- Egy jelrendszer tagjai.
A JELEK CSOPORTOSÍTÁSA
A jelölő és a jelölt viszonya alapján három csoport különböztethető meg. A csoportosítás szempontja, hogy a jelölő, tehát az érzékelhető hangsor, kép stb. mennyire önkényes, vagy mennyire hasonlít az ábrázolt jelenségre. Hasonlóságról beszélünk, amikor a jelölő látványa, hangja stb. teljes egészében felidézi a jelentést [ikon]. Kapcsolatról, amikor tartalmi érintkezés van jelölő és jelölt között [index]. Társadalmi megállapodásról, amikor a jelölő önkényes kitalálás eredménye, semmilyen összefüggés nincs a jelölttel
| HASONLÓSÁG [IKON] | ÉRINTKEZÉS, KAPCSOLAT [INDEX] | TÁRSADALMI MEGÁLLAPODÁS [SZIMBÓLUM] |
| A jelölő felidézi a jelentést, hasonlít rá. (pl. a közlekedési lámpa tilos mezőjében szereplő álló és a szabad mezőben levő lépő emberalak) | A jelölő nem közvetlen hasonlóság alapján idézi fel a jelentést, de közöttük kapcsolat, tartalmi érintkezés van. (pl. a járművek számára égő közlekedési lámpa zöld mezőjében szereplő előre és jobbra mutató nyíl jelzi, hogy ebbe a két irányba haladhatnak) | Jelölő és jelölt viszonya pusztán az emberek közötti (társadalmi) megállapodáson alapul. (pl. a közlekedési lámpák színei) |
A NYELV FOGALMA
A nyelv a legegyetemesebb, leggyakrabban használt jelrendszer. Egy nagyobb közösségé, általában egy nemzet tulajdona. A külső és belső valóságot minden más jelrendszernél pontosabban fejezi ki. Rendszer jellege a változtatható jelek, és a viszonylag állandó szabályrendszer összekapcsolásából adódik. A nyelv alkalmazása, azaz a beszéd és az írás tulajdonképpen a megfelelő nyelvi jelek kiválasztását és a megfelelő szabályok segítségével való összekapcsolását jelenti.
A NYELV RENDSZER JELLEGE
A nyelv legkisebb elemei a fonémák (a beszédben hang, az írásban betű alakjában találkozhatunk velük). Egyes nyelvészek szerint a fonéma nem önálló nyelvi jel, csak jelelem, mivel nincs önálló jelentése. A legkisebb, önálló jelentéssel is rendelkező nyelvi jelek a morfémák, amelyeknek összekapcsolásával értelmes szavakat, szószerkezeteket, tagmondatokat, mondatokat, bekezdéseket és szöveget hozhatunk létre, ezek már általunk szerkesztett nyelvi jelek.
| JELEK | SZABÁLYRENDSZER | |||
| Szinakrón és diakrón módon (is) változnak | Viszonylag állandó. Jóval lassabban változik, mint a jelek csoportjai. Vörösmarty Mihály szerint ez a nyelv "csontozata". |
| ||
| FONÉMÁK | MORFÉMÁK | SZERKESZTETT JELEK |
| |
| Nincs önálló jelentésük, csak jelentés-megkülönböztető szerepük van (pl. bár-kár-nyár-vár). | Önálló hangtesthez önálló jelentés járul. abszolút szótövek toldalékok | szó |
| |
köszönöm :)
VálaszTörlés