A barokk és Zrínyi Miklós
A barokk elnevezést csak 1750. után kezdték használni, mégpedig elítélő, gúnyos értelemben. Azokra a művészi alkotásokra, főleg épületekre alkalmazták, amelyeket mértékteleneknek, túl díszítettnek, bizarrnak tartottak. A stílusmegnevezés azonban hamarosan elvesztette gúnyos értelmű mellékízét. Ettől kezdve alkalmazták a reneszánszt követő korszak ( XVII. XVIII. sz.) művészetére, irodalmára, majd a korszak egészére.
Az építészet jegyei a zárt szerkezetű antik elemekből alakulnak ki. A barokkban a fő cél az erő kifejezése. A mozgás szétfeszíti a kereteket, és gyakran átlépi az egyik művészet a másik határait. A barokk alkotás célja a meghökkentés, gyönyörködtetés, lenyűgöző hatás keltése, misztikus révületbe emelés. Minden művészeti ágában jellemző vonás a festőiség, a kontraszt kihasználása, a dinamizmus, a mértéktelen díszítettség, az érzelmek ábrázolása a borzalmastól az extatikusig.
A barokk a világot hierarchikusan tagoltnak érzékeli. A harmóniát sugározzák a barokk alkotások.
A barokk kialakulásában és elterjedésében nagy szerepe volt az ellenreformációnak, s különösen a jezsuita rendnek. A barokk kultúra és művészet elterjedésének másik fontos, gazdasági és társadalmi tényezője a refeudalizálás, a feudalizmus újbóli megerősödése.
A képzőművészethez hasonlóan a barokk irodalmi alkotások is kedvelik a bravúros formai elemeket: a merész asszociációkon alapuló költői képeket, a meglepő ellentétektől feszülő hasonlatokat, a virtuóz rímtechnikák. Kedvelik a bonyolult összetételű körmondatokat, a rokon értelmű vagy rokon hangzású szavak halmozását, az erős érzelmi tartalmú kifejezéseket. Új műfajkánt ekkor jelenik meg a drámát, zenét, táncot, képet egyesítő opera.
Magyarországon az első barokk művészeti és irodalmi alkotások a század 40-es éveiben jelennek meg. Felépül a nagyszombati jezsuita egyetem (1635.) a barokk szellemiség központja, és Kismartonban az Esterházy-kastély (1764-1766). A magyar barokk irodalom legjelentősebb világszínvonalon alkotó költője és írója Zrínyi Miklós.
Zrínyi Miklós (1620-1664)
- 1566 szeptember 8. gróf Zrínyi Miklós, a költő dédapja egy hónapi védekezés után kitör a rommá lőtt várból és hősi halált hal
- 1636. itáliai utazása
- 1646. elkészül a Szigeti veszedelem című eposza
- 1647. Zrínyi horvát bán és Dél-Magyarország katonai főparancsnoka lett
- 1649. megírja Tábori kis tracta hadtudományi munkáját
- 1651. Bécsben megjelenik az Adriai tengernek Syrenaia című alkotása benne a Szigeti veszedelem című eposza más verseivel együtt
- 1653. megjelenik a Vitéz hadnagy című hadtudományi munkája.
- 1656. megírja Mátyás király életéről való elmélkedések című művét
- 1661. megírja a török áfium ellen való orvosság című röpiratát
- 1663. szeptember 9. Zrínyi az egész magyar hadsereg főparancsnoka lesz
- 1664. január-február Zrínyi téli hadjárata a török ellen
- 1664. november 18. Zrínyi Miklós halálos balesete
A Szigeti veszedelem
Az 1640-es évek közepén Zrínyiben a 30 éves háborúban szerzett tapasztalatai megérlelték az a felismerést, hogy a magyarság csak saját erejéből, nemzeti összefogással képes megszabadulni a töröktől. Eszméjének megvalósításához meg kellet győznie a magyar fő- és közép nemeseket. Az ő buzdításukra és nekik dedikálva írta meg 1645-1646 telén fő művét a Szigeti veszedelem című eposzát.
Az eposz Szigetvár 1566-os ostromát, a várvédők, elsősorban a költő dédapjának, Zrínyi Miklósnak hősies küzdelmét és halálát, a török felett aratott győzelmét mondja el.
A szigetiek mentesek azoktól a bűnöktől, amelyek a korabeli magyarságot jellemezték. A legkiválóbb erények testesülnek meg bennük: hazaszeretet, önfeláldozás, bajtársiasság, erkölcsi tisztaság, vagyis mindaz, amit a kor heroizmusa elvár. Ilyen védősereg ellen nem elégséges a törökök számbeli, anyagi és technikai fölénye. Ezért hihető el, hogy győzelműk Szigetvárnál csak látszatsiker. Valójában veszítenek, hiszen seregük szétzüllik, vezérük elpusztul, miközben a szigetiek megdicsőülnek.
Az eposz egyik fő erőssége a szerkezete. A kompozíció eleget tesz a barokk szerkesztés kettős követelményének: látomásos elemeivel a valóság határain túlra ragadja az olvasó képzeletét, miközben a részletek reális ábrázolásával megteremti a valóság illúzióját. Az események három cselekményszálon indulnak el. 1. isteni rendelkezés az égben ( látomás), 2. Arszlán budai pasa palotai vállalkozása (reális ábrázolás), 3. Zrínyi imája (látomás és realizmus).
A szerkesztés egyik érdekes megoldása, hogy a tulajdonképpeni főcselekmény, a vár ostroma, csak a VII. énekben kezdődik. A terjedelmes bevezetőnek fontos szerepe van. Megismerjük Magyarország korabeli állapotát, a magyarság bűneit, a megbocsátás feltételeit. Felvonul előttünk a hatalmas török sereg és látjuk a feszület előtt imádkozó Zrínyit.
A hosszú bevezető elsősorban arra szolgál, hogy hihetővé tegye: nem lehetetlen legyőzni a hatalmas támadó sereget.
A vár ostromát bemutató hét ének (VII-XIII) szerkezete két szempontból érdemel figyelmet. Egyik a tömörítés, a másik a változatosság. A magyaroknak dicsőséget hozó ostromot leíró X. éneket Juranics és Radivoj hősi, de tragikus kimenetelű története előzi meg. A török sereg széthullását, a lázadást bemutató XI. ének után Delimán és Cumilla szerelmi epizódja következik. Majd a pogány érzéki szerelem ellenpárjaként Deli Vid és Borbála története, a hitvesi szerelem szép példája. Fontos szerepük van az eposzban a végzetszerűséget érzékeltető véletleneknek is. Ezek sorozatát zárja a XIII. énekben a postagalamb elfogása. A szultán, aki már fontolgatta az ostrom feladását, az elfogott segélykérő levélből értesült a vár súlyos helyzetéről, és felkészül a végső támadásra.
A végkifejletet megrajzoló két utolsó ének a barokk festészet fény-árnyék technikája szerint épül fel. Alderán, a sötétség ura az egész alvilágot mozgósítja Zrínyiék elpusztítására, de már nincs hatalma fölöttük. A fény fiai Gábriel arkangyal vezetésével visszaűzik a pokolbeli szellemeket, a hősöket pedig felviszik a menybe, akik így diadalmaskodnak.
Az eposz monumentális képei, hasonlatai, jelzői, egész barokkosan gazdag színes nyelvhasználata jelenítik meg a heroizmust, a hősi, gyakran véres eseményeket és az ezektől elválaszthatatlan halált. Szembetűnő a hősi élet megkívánta testi és lelki erő megnyilvánulásait festő képek sokasága: szél, vihar, villámlás, mennydörgés, láng, zivatarnak ellenálló hegycsúcs, tölgy stb. Az eposz verselése nem követi az antik példát. A magyar verselés egy változatában, a négyrímű tizenkettesben íródott.
Magyar eposzi hagyomány nem lévén, Zrínyi az antik és az olasz epikus mintákat követte.
Az 1645-1646 telén írt eposzt Zrínyi először csak 1651-ben jelentette meg nyomtatásban - más verseivel együtt - Adriai tengernek Syrenaia címmel. A kötetben az eposzt idillek, szerelmes versek előzik meg. Ezekre, a Violának nevezett kedveshez írt versekre utal vissza az eposz első versszaka. Zrínyi ezzel is Vergiliust látszik követni, aki egyes kódexek bizonysága szerint az Aeneis elé négysoros verset írt, melyben hős eposzi vállalkozását összehasonlította korábban írt szerelmi és pásztorköltészetével. Az eposz után epigrammák következnek, majd a költő vallásos számvetése: a Feszületre című óda. A kötetet utóhang zárja. Ebben a költő hallhatatlanságot ígér magának.
Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (rövid története)
Témamegjelölés és segélykérés
(I.,1–6.) Az invokációban Zrínyi Isten anyjához, Máriához fordul, hogy a történelmi valóságnak megfelelően írhasson. Isten úgy dönt, ha a magyarok megbánják bűnüket és visszatérnek hozzá, az őket bántó töröktől megvédi őket.
A magyarság bűnei
(I.,7-24.) Az eposz cselekménye a mennyben kezdődik. Isten letekint a földre, és úgy látja, hogy a magyar nép nagyon megváltozott. Istentelenség, széthúzás, irigység él közöttük. Pedig mennyi jót tett velük, attól kezdve, hogy az őshazából idehozta őket. Megérdemlik, hogy bosszút álljon rajtuk. Megparancsolta Mihály arkangyalnak, hogy szálljon le a pokolba; a haragos fúriák közül válasszon egyet, és küldje Szulimánba. A fúria gerjessze haragra a szultánt a magyarok ellen.
A szultán jellemzése
(II., 44-50.) Az író méltatja Szulimán nagyságát, aki bár pogány volt, de talán soha nem volt még ilyen úr a törökök közt. Zrínyi elismeréssel szól az ellenség vezéréről. A szultánt kiváló katonai vezetőnek minősíti. Az elszánt Szulimán és csapata nemcsak a magyarokat, de az egész világot le tudta volna győzni.
Az Isten vértanúsággal tiszteli meg Zrínyit
(II., 78-86.) Zrínyi az eposz főhőse a feszület előtt imádkozik. Arra kéri Istent, hogy irgalmazzon a magyaroknak. A feszület háromszor hajlik a hős katona felé, és a kapitány szózatot hall. Könyörgése meghallgatásra talál, megadatik neki a mártírhalál. Megtudja azt is, hogy Szulimán hadával Magyarország ellen támad, először Szigetvár felé veszi útját, és mielőtt elérné a mártírhalál, Szulimán mellett több ezer pogány török pusztul el általa.
Zrínyi szózata vitézeihez
(V., 23-28.; 34-38.) Zrínyi a haditanácson szól a Szigetvár ellen hamarosan meginduló török támadásról. Hangsúlyozza, hogy mérhetetlen nagyságú támadókkal szemben a katonai sikerek után erkölcsi fölényük tudatában vehetik fel a küzdelmet. A magyar seregnek a keresztény hazáért, családjukért, tisztességükért kell harcolniuk. A szigetvári leventék egymás után esküt tesznek, hogy életük végéig kitartanak Zrínyi mellett.
Farkasics Péter elsiratása
(VII., 37-48.) Farkasics Péter megsebesül és meghal. Zrínyi megható szavakkal búcsúzik hű vitézétől, majd eltemetteti. Miért olyan kegyetlen az élet, hogy pont azt ragadja el a halál, akire nagy szükség lenne? Még a vén kígyó is megfiatalodik, ha elveti bőrét, de az ember nem tud megújulni a halál után. A természeti jelenségek sokáig tartanak, de az ember, aki uralkodik ezek felett nem tud győzni a halál felett. Farkasics Péter vitéz neve fennmarad, ha testét a föld befedi is.
A szigeti hősök vértanúsága
(XV.,54-64.; 96-108.) Zrínyi már ismeri élete végét, megmaradt ötszáz bátor harcosa élén kiront a várból. A bán megjelenése döbbenetet, félelmet kelt a törökök között. A legkegyetlenebb török harcos, Delimán, aki soha félelmet nem ismer, ő is reszket. Zrínyi és vitézei elszántan gyorsan csapnak össze a törökkel. Szulimán érzi a vesztét, hogy jobb lenne elmenekülni. A párbeszéd most „egyszemélyes”; az eposzi hős szavaira a „világverő” Szulimán már nem tud válaszolni, mert Zrínyi derekában ketté szakasztá. Zrínyi legyőzhetetlennek tűnik; közelharcban senki sem merészkedik vele. A hőst csak egy távoli golyó képes megállítani. Zrínyit halála pillanatában körülveszi az angyali sereg, és lelkét Gábriel arkangyal, míg a többiekét az angyalok viszik az égbe.
Peroratio / Berekesztés/
Az író lezárja a művet. Befejezte nagyhírű munkáját, melynek sem az idő, sem a legnagyobb ellenség, az irigység nem árthat. Munkája még akkor is fennmarad, amikor ő már nem lesz az élők sorában, Hírét nem csak „pennájával”, hanem „bajvívó szablyájával” is megalapozta. Míg él, addig harcol a pogány török ellen.
Jellemzés:
magyar sereg: kis létszámú, bátor, hazaszerető, elszánt, vállalja a mártírhalált, harci cseleket alkalmaz, a kezdeti ellenállás után Istenhívő lesz, lelkes, jókedvű vitézek
török sereg: megszámlálhatatlan harcos, túlerőben vannak, lebecsülik a magyar várvédőket, hisznek a babonában, pogány ígéreteiket megszegik, gyakran vakmerőek, néha gyávák,- előfordul, hogy megfutamodnak
Miért fontos Zrínyi szózata?
Szulimán nagy sereggel készül Szigetvár ostromára. Zrínyi maroknyi seregével próbálja megvédeni. Lelkesítő szavakat intéz serege vezetőihez. Isten segítségével és irgalmával rendíthetetlen hittel akar győzelmet aratni a pogány felett. Hirdeti, hogy az egész világ előtt megerősíthetik a magyarok hírnevét, becsületét. Elszántsággal megvan a remény, hogy legyőzzék a világbíró császárt. Harcolni kell a hazáért, Istenért, az uralkodóért, a családért, a saját tisztességért és életért, a hírnévért. Erőt, bátorságot, elszántságot öntött szavaival a szigetvári vitézekbe, akik hittel követték őt a harcba.
Mi lesz az utolsó csata végkimenetele? Hogyan győz a magyar sereg?
Az utolsó csata XV. ének. Zrínyi ötszáz mindenre elszánt vitézével kitör Szigetvár várából. A törökök félnek őt meglátni, még Szulimán is reszket. Menekülni próbál, de Zrínyi utána siet és derekában ketté szakasztá, majd még száz és száz pogányt. A török nem mer karddal szembeszállni velük, hanem messziről lő a janicsárság. Isten a segítségükre van, elküldi angyalit. Egy golyó Zrínyit a földre veti, vitézeivel is janicsár golyó végez. Gábriel arkangyal a bán lelkét viszi Isten elé. A magyar sereg megdicsőül. Ez erkölcsi győzelem- mivel a valóságban vereséget szenvedtek.
Mik voltak a magyarok bűnei?
Amikor Isten lenéz a földre, észreveszi, hogy a magyarok nem jó úton járnak
· nem akarnak bálványt imádni, szabadok akarnak lenni gondolataikban is
· nem tisztelik Isten nevét, Fiának (Jézusnak) áldozatkészségét az emberekért, nem cselekszenek jókat, nem tisztelik a kort
· romlott erkölcsűek, káromkodnak, irigyek, gyűlölködők, becsapják a másikat, lusták nem segítik a egymást, széthúzók
· lopnak, embert ölnek és duhajkodnak
· nem becsülik meg, hogy Isten tejjel- mézzel folyó Pannóniában telepítette le őket
· hálátlanok, Istenük ellenére tesznek
Megjegyzés küldése