A kiegyezés
1848. március 15-én Mo-n győzött a polgári forradalom és az áprilisi törvények (Mo polgári alkotmánya) elfogadásával létrejöttek a polgári, kapitalista átalakulás jogi keretei. A forradalom azonban elbukott. Az 1848-49-es szabadságharc leverése után Mo és Ausztria kapcsolata oly mértékben megromlott (Bach-rendszer, nemesség passzív ellenállása), hogy az osztrák tőke beáramlása szóba se jöhetett. Erre csak akkor kerülhet majd sor, ha a két ország politikai kapcsolata rendeződik. Ez 1867-ben a kiegyezéssel következett be. Mo-n 1867-től, a kiegyezéstől számítjuk a kapitalizmus kezdetét.
A kiegyezés előzménye, lényege és értékelése:
Az 1680-as években két súlyos válság következtében mindkét ország felismerte, hogy kölcsönösen egymásra vannak utalva; ezért közelednek egymáshoz.
A közeledés okai Ausztria részéről:
Külpolitikai okok:
- Az olasz egyesítés során Ausztria elveszítette Lombardiát (1859, Solferino-i csata) és megrendült a helyzete Velencében és Közép-Itáliában is.
- Az 1866-os Königratzi csatában Ausztria vereséget szenvedett a parasztoktól és így kiszorult a német egyesítésből
- Ausztria nemzetközi súlya jelentősen csökkent és fontos lett számára Magyarország.
Belpolitikai okok:
- Az 1860-as évekre egyértelművé vált a Bach-rendszer működésképtelensége. (finanszírozási gondok, elvi tévedések; és nem vonták be a magyar nemességet)
Gazdasági okok:
- Az osztrák tőkéseknek szüksége van a magyar piacra => nyomást gyakorol kormányára.
A közeledés okai Mo részéről:
Külpolitikai okok:
- Garibaldi lemondása után elveszett a remény, hogy Kossuth külső fegyveres segítséggel térhet haza. (a fegyveres fellépésre nincs mód, marad a politikai megoldás)
- Kossuth konföderációs tervezete (a Duna-menti népek összefogása Bécs ellen) egyenesen az udvar karjaiba sodorta a magyar nemességet. Ha valakivel össze kell fogni, akkor az a nálunk erősebb német legyen.
Belpolitikai okok:
- A parasztság a jobbágyfelszabadítás módjával elégedetlen. (a telekkel nem rendelkezők nem jutottak földhöz – 40%)
- a nemzetiségek lázadnak, mert úgy érzik, Bécs becsapta őket. (a szabadságharcban a nemzetiségek Bécs mellé álltak)
- A parasztok és a nemzetiségek elégedetlensége a nemessel való szembefordulással jelentkezett és a nemesség úgy gondolta, hogy csak az udvartól várhat segítséget.
Gazdasági okok:
- A magyar nemeseknek szüksége van az osztrák piacra, mert gabonáját máshol nem tudja eladni. (a kártalanítást felélte és nem korszerűsítette birtokát)
- A magyar nemeseknek szüksége van a megyei hivatalokra, mert tartalékait felélte és nem tud miből megélni
A kiegyezés lényege:
A kiegyezést a két ország uralkodó osztálya kötötte meg, és amelynek értelmében a két ország két központú, dualista állam, neve: Osztrák Magyar Monarchia (OMM) 1867-1918.
A Monarchiában közös:
- az uralkodó személye – Ferencz József – Mo királya és Ausztria császára
- Külügy, hadügy – és ennek ktgei is. (A közös ügyek ellenőrzésére mindkét ország parlamentje 60 fős delegációt jelöl)
A Monarchiában minkét állam önállóan kormányozza országát: önálló országgyűléssel és kormánnyal rendelkeznek, melyek a közös ügyek kivételével maguk döntöttek.
A kiegyezés értékelése:
Az 1867-es kiegyezés egyrészt a két ország politikai viszonyát rendezte, másrészt megteremtette azokat a feltételeket, amelyek az ország gazdasági fejlődését elindították. A kiegyezés tehát Magyarországon a kapitalista gazdasági fejlődés kezdete volt. Mivel a gazdaság kapitalista fellendülése a magyar feudális uralkodó osztály közreműködésével kezdődött így a magyar kapitalizmus nem tiszta polgári berendezkedés A magyar kapitalizmus sok feudális örökséggel terhelt, ún. félfeudális, félkapitalista berendezkedésű állam. A feudális uralkodó osztály a kiegyezéssel átmentette a birtokokat, ezzel a hatalmat is az új társadalomba.
Felemássága, negatívuma ellenére összességében mégis pozitívan kell, hogy értékeljük a kiegyezést, mert 1867. után a mg-ban és az iparban is jelentős fejlődés indult meg.
A kiegyezés hatása a gazdaságra és a társadalomra:
A gazdasági fejlődés megindulásának 3 feltétele van: a hitel, a vámunió (vámszövetség) és a közlekedés korszerűsítése, amelyeket a kiegyezés biztosít is => megindulhat a mezőgazdaság korszerűsítése és az ipar kibontakozása.
Mezőgazdaság
A mezőgazdaság kapitalista átalakulása Mo-n az ún. porosz módon történt, amelynek lényege, hogy a művelhető földterület nagyobb hányada nagybirtok, a kisebb hányad paraszti birtok maradt. A mezőgazdaság korszerűsítése különösen az 1870-es évek válsága miatt vált szükségessé. A külterjesről áttérnek a belterjes gazdálkodásra. Ez a növénytermesztésben a cséplő- és vetőgépek használatát, az ipari növények (cukorrépa) termesztését és a vetésforgó használatát jelenti.
Az állattartásban áttérnek az istállózó állattartásra, bizonyos állatfajták háttérbe, mások előtérbe kerülnek.
A korszerűsítésre azonban nem mindenkinek van pénze. A nagybirtokosok mellett a köznemesek és a parasztok szűk rétege képes a gazdaság modernizálására, csak így tudtak versenyképesek maradni. A köznemesi és paraszti birtokok egyre nagyobb hányada megy tönkre. A birtok nélkül maradt nemesek, a dzsentrik hivatalt vállaltak vagy a tiszti pályán érvényesültek. A földjüket vesztett parasztok a nagybirtokon kerestek munkát; kubikusnak álltak; a városban, az iparban helyezkedtek el vagy kivándoroltak Amerikába.
Ipar
A hitel segítségével az ipar is fejlődik. Mo gazdasági adottságai miatt elsősorban az élelmiszeripar (malom-, cukor-, söripar), a nehézipar (bányászat, kohászat, gépgyártás – a vasútgyártáshoz kapcsolódó iparágak) fejlődnek. A könnyűipar fejletlen, ami Ausztria fejlett könnyűiparának köszönhető.
Az ipar fejlődésével kialakul a munkásosztály és kibontakoznak a munkásmozgalmak. 1890-ben Mo-n megalakul az első munkáspárt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt.
Mit engedett Magyarország 48-hoz képest?
Lemondtunk az addig önálló hadügy-, külügyről és részlegesen a pénzügyről.
Ez 48-hoz képest engedmény, 49-hez képest, amikor visszavonták az áprilisi törvényeket, előrelépés, mert közös ügyek lettek.
Mit engedett Ausztria 49-hez képest?
A külügy, hadügy és a részleges pénzügy közös ügy lett, az összes többi magyar. 49-ben Mo-t teljesen beolvasztották Ausztriába.
Ausztria a poroszoktól szenvedett vereséget a königgratzi csatában, és nem a parasztoktól
VálaszTörlés