A nemzetiszocializmus jelleme
Nemzeti szocializmus: Németországban 1923-ban indul útjára, a forradalom és a parlamentális demokratikus rendszer elleni válaszként. Felfogása szerint a demokrácia csak zűrzavart és rendetlenséget okoz. A válságból kivezető út az Új Rend, amely az erőre és a hatalom tiszteletére rakja le a társadalom alapjait.
Németországban 1919-33 között a Weimar-i köztársaság működik, ami polgári, demokratikus és több párt van jelen benne. Az ország gazdasági nehézségekkel küszködik – jóvátétel fizetése Franciaország felé - .
Több puccskísérlet van ebben az időszakban, hol a hadsereg, hol jobboldali csoportok akarták átvenni a hatalmat – nem sok sikerrel. Sok kisebb párt alakul. 1919-ben Münchenben létrejön a Náci párt (NSZDAP), ekkor még jelentéktelen. Adolf Hitler nem alapító tag, de még 1919-ben belép a pártba. Hamarosan megalakul a náci párt fegyveres szervezete az SA (Sturmadteilung = rohamosztag), mely 1922-ben jött létre. Ernst Röhm lett a vezetője, aki jól szervezett párthadsereggé alakította (országos hálózata van).
1923-ban megpróbálják átvenni Bajorország irányítását – müncheni sörpuccs - . Túszul ejtették a bajor miniszterelnököt, és a kormánytagokat. Azonban a puccs nem sikerül, a vezetőket börtönbe zárják, Hitler is börtönbe kerül. Ez alatt az évek alatt írja Mein Kampf című könyvét, és ki is adja.
Programja:
- a demokrácia lassan működik és tehetetlen
- elítéli a Párizs környéki békét – ezeket módosítani kell
- kommunizmus és munkás ellenes - ezeket fel kell számolni Németországban
- egy nagy Németország létrehozása, ami az összes európai németet tömöríti
- Keleti-élettér elmélet – inkább közép és kelet Európa felé kell terjeszkedni, itt kell majd földet osztani a parasztoknak
- antiszemitizmus, a „vér és a föld védelmében”
- koncentrációs táborok: ahova kezdetben a politikai hovatartozás miatt kerülnek az emberek, majd a zsidók megsemmisítésére szolgál. Ez a végső megoldás, azaz az Endlösung
- a karizmatikus vezetőbe vetett hit, az úgynevezett Früher elv, mely az egyén tökéletes feloldódását követeli a közösségben, elve: „Te semmi vagy, a néped minden.”
- fajelmélet: a germán árja faj uralomra termett, a többiek szolgaságra
1924-től javul a gazdasági helyzet a Dawes - tervnek köszönhetően. Strésemannak nő a népszerűsége. A köztársági elnök Ebert, koalíciós kormányzás van. Ebert halála után Hindenburg tábornok lesz a köztársasági elnök, aki fenn akarja tartani a demokráciát.
Strésemann elutasítja a Young – tervet, mert az nem kedvező, de még ebben az évben meghal.
Hitler törvényes választásokon akarta megszerezni a hatalmat, nem puccsal. A választásokon 37%-ot ér el. Olyan programot ajánl, ami minden társadalmi csoportnak azonnali javulást ígér – szociális demagógia.
A munkásoknak: - több munkalehetőséget
fizetésemelést
tőke elleni fellépést
A parasztoknak: - földet és kedvezményes kölcsönöket
Az értelmiségnek és a tisztikarnak: - álláslehetőséget
A nagytőkéseknek: - a kommunista és munkásmozgalom megszüntetését
Felhatalmazási törvény: A kormány a parlament megkérdezése nélkül is hozhat döntéseket.
1933. január. 30. – Hitler koalíciós kormányt alakít
február. 27. – Kigyullad a Reichstag, a parlament épülete
A nácik a kommunistákat vádolják ezért. Ezzel az ürüggyel megsemmisítik a választáson elért eredményüket, majd Hitler be is tiltja a pártot. Ezután nem sokkal betiltja a szociáldemokrata pártot és a polgári pártokat is.
Így az 1933. novemberi választásokon már csak a náci párt indult. Létrejött a nemzetiszocialista pártállam, az egypárti náci diktatúra. A 4 millió fegyveres tagot számláló SA követelte a második forradalmat, de Hitler megfékezte őket. 1934. június 29-30-ra virradó éjjel került sor a „hosszú kések” éjszakájára, amikor több mint ezer politikai gyilkosságra került sor. Megölték az SA vezetőinek a többségét, köztük Röhmöt. Az akciót az 1923-ban létrehozott SS (Schutzstaffel = védcsapat) és a Gestapó (titkos államrendőrség) hajtotta végre. 1934-re Himler vezette SS Hitlerhez feltétlenül hű fegyveres erővé vált. Az SA gyakorlatilag megszűnt. Hindenburg halála után Hitler lett a birodalmi vezér.
A nácik határozottan beavatkoztak a gazdaságba. A csőd közelben lévő kis- és középvállalkozásoknak be kell olvadniuk a monopóliumba. 1935-től új beruházások: autópálya és vasútépítés, valamint a hadiipar fejlesztése. A parasztgazdaságokban csak a legidősebb fiú örökli a földet. A politika sikereket ér el, mert megszűnt a túltermelés, ezzel szemben felszámolódott a munkanélküliség, növekedett a fizetőképesség.
1935-ben a nürnbergi törvények megfosztották a zsidókat állampolgári jogaiktól. Erős az állami beavatkozás, emellett folyik a demokrácia felszámolása 1938 november a „kristályéjszaka” : A nácik szétverték és felgyújtották a zsidó tulajdonban lévő üzleteket, vállalatokat, zsinagógákat, imaházakat.
Megjegyzés küldése