I. A tömegkommunikáció általános kommunikációs forma, amely mind témáiban, mind potenciális felhasználói körét tekintve univerzálisra tör. Elvileg nincs olyan témai, mely – a közegnek megfelelő – feldolgozásban ne válhatna a tömegkommunikáció tárgyává, és nincs olyan emberi egyén vagy közösség, aki ne válhatna a tömegkommunikáció felhasználójává, címzettjévé.
A társadalom kommunikációs rendszerében különleges és egyre fontosabb szerepet játszik a tömegkommunikáció. A "tömegnek" itt kettős értelme, jelentése van: egyrészt arra utal, hogy a kommunikációnak ez a formája nagyszámú emberhez, tömeghez juttat el üzeneteket, másrészt azt fejezi ki, hogy a szétsugárzott üzenetek, napjaink fogyasztási cikkeihez hasonlóan, tömegcikk jellegűek, a tudatipar termékei.
II. Korszakai:
1.) Őskor
Barlangrajzok, barlangfestmények
2.) Ókor
Színházi előadások, népgyűlések
3.) XV. Század
Gutenberg – könyvnyomtatás, kódexek
4.) XIX. század
Ipari forradalom, tömegtermelés, tömegtársadalom, urbanizáció ( => írástudás elterjedése, közös nyelv és kultúra elsajátítása), újságok, rádió
5.) XX. Század
Számítógép, internet, körlevelek, csevegő programok, televízió
Gutenberg-galaxis a XV. század közepétől napjainkig terjedő időszak, ami az emberiség írásba foglalt kulturális örökségét jelenti
III. Különbség a tömegkommunikáció és a személyek közötti kommunikáció közötti
Tömegkommunikáció | Személyek közti kommunikáció | |
Nagyközönségnek szól | 2 vagy több személy között | |
Közvetett módon (modern hírközlő eszközök útján) | Közvetett vagy közvetlen módon | |
Témája bármi lehet * | Témája bármi lehet (gyakran személyes) | |
rögzítik | Általában nem rögzítik | |
Egyirányú ** | kétirányú (van visszacsatolás) | |
Általában szervezett, nyelvileg és formailag megszerkesztett, hozzáértő emberek irányítják | Szervezett vagy szervezetlen | |
közlő és befogadó között térbeli és/vagy időbeli távolság van | közlő és befogadó között térbeli és/vagy időbeli távolság lehet | |
* Tartalmuk szerint a közleményeket hat csoportra oszthatjuk:
1. politikai jellegű közlemények (hírek, hírmagyarázatok, kommentárok, politikai magazinok stb.)
2. ismeretterjesztő műsorok, újságok (természetfilmek, stb.)
3. szórakoztató műsorok ( quiz műsorok, vetélkedők, stb.)
4. bulvár témájú közlemények (valóságshow-k, pletykalapok, stb.)
5. reklámok (piacgazdaság marketingfolyamatainak eljuttatása a fogyasztókhoz)
6. filmek (témájuk bármi lehet)
** a közlő és a befogadó a közlés során sohasem cserél szerepet (ha van is visszajelzés, az a rendszeren kívül megy végbe)
IV. A tömegkommunikáció fajtái1. Írott (könyv, újság, stb.)
2. Vizuális (képeslap, plakát, stb.)
3. Auditív (rádió)
4. Audiovizuális (hangosfilm, TV)
V. A tömegkommunikáció funkciói:
1. Szocializáció (pl. különböző társadalmi csoportokra jellemző szerepek elsajátításának elősegítése)
2. Integrálás (biztosítani, hogy minden nemzet, réteg, társadalmi csoport megismerhesse a másikat, valamint biztosítani a hozzájutást az egymástól eltérő nézetek, életkörülmények helyes megítélésére).
3. Motiválás (egyéni és társadalmi célok , a személyes és közösségi törekvések, döntések ösztönzése és szinkronba hozása
4. Konszenzusteremtés ( pl. hozzájárulás az eltérő álláspontok megismeréséhez, a közérdekű kérdésekben az információcsere biztosítása, a nemzeti ügyek iránti érdeklődés felkeltése és ébrentartása stb.)
5. Oktatás, kutatás (új ismeretek feltárása, régi tapasztalat átadása, személyiségformálás stb.)
6. Kulturális csere (pl. nemzeti kultúra értékeinek őrzése és továbbadása, kulturális termékek terjesztése, alkotókészség ösztönzése stb.)
2. Integrálás (biztosítani, hogy minden nemzet, réteg, társadalmi csoport megismerhesse a másikat, valamint biztosítani a hozzájutást az egymástól eltérő nézetek, életkörülmények helyes megítélésére).
3. Motiválás (egyéni és társadalmi célok , a személyes és közösségi törekvések, döntések ösztönzése és szinkronba hozása
4. Konszenzusteremtés ( pl. hozzájárulás az eltérő álláspontok megismeréséhez, a közérdekű kérdésekben az információcsere biztosítása, a nemzeti ügyek iránti érdeklődés felkeltése és ébrentartása stb.)
5. Oktatás, kutatás (új ismeretek feltárása, régi tapasztalat átadása, személyiségformálás stb.)
6. Kulturális csere (pl. nemzeti kultúra értékeinek őrzése és továbbadása, kulturális termékek terjesztése, alkotókészség ösztönzése stb.)
VI. Hatása a nyelvre
- A nyelvben is változások következnek be. Egyre inkább jellemzőek a lecsupaszított közlések, a magyartalan fordítások, stílustalanságok, humorizáló társalgásmód.
- az írott nyelvben is egyre lazább szövegszerkesztési módot használunk, elmosódnak a nyelvtani határok.
- A fiatalok között pedig a nyelvnek egy külön formája alakult ki. Gyakran már úgy írunk, mintha beszélnénk – írott-beszélt nyelv alakult ki (internetes csevegés, SMS)
* élőszóbeli megnyilvánulások
* szlenges írásmód
* rövidítések
VII. Hatása a gondolkodásra
- Gondolkodásra, elmélyülésre sosem ad időt, hiszen rögtön újabb érdeklődést kelt fel. Lényegében ez azt jelenti, hogy a médiumok csak egy leegyszerűsített világképet sugallnak, igazából semmit sem mutatnak be alaposan, ennek ellenére mégis tetszést érnek el.
- A filmekben, sorozatokban, TV műsorokban megismert nem létező hősök, helyzetek kiragadnak minket a hétköznapjainkból, ezért a valós életünkben gyakran összemosódik a valóság és az álomvilág. Ezek a műsorok mégis szórakoztatónak találjuk.
- A színes, látványos reklámok figyelemfelkeltőek, ezért a legegyszerűbb dolgokból, eseményekből is fő híreket kovácsolnak. A hatás eléréséhez gyakran blickfangos címeket használnak
- a tudatosan megszerkesztett, megtévesztő reklámszövegek könnyen elhitetnek velünk kedvezőnek tűnő üzleti / piaci ajánlatokat, amik viszont leginkább csak az árusító számára kedvezőek. Legtöbb reklámban a reklámozó vállalat frappáns szövegekkel próbál minél több pénz kihúzni a befogadó zsebéből
- A biztosítók, bankok hirdetései és a politikai kampányok a legnagyobb hirdetési felületeket tulajdonítják ki.
- a média hatását a percekre lebontott hallgatósággal, nézettséggel mérik.
- habzsolásra, túlfogyasztásra készteti fogyasztóit, ezáltal tompítja a kritikai érzéket. Másrészt azonban válogatásra készteti a közönséget, feltételezve a kritikai szempontokat.
- Szelektálja, monopolizálja és manipulálja az információt, hirdetés és reklámipar, hozzájárul bizonyos tabuk lerombolásához, megváltoztatja a férfi – nő, gyerek – szülő kapcsolatot, sztereotipizál (megváltoztat bizonyos szerepeket), viselkedésmintákat ad.
- különféle célok szerint szelektált és továbbított információkat az általuk meghatározott irányba képesek terelni
- Szelektálják a híreket, csak azokat olvassák be, melyek az érdekeknek megfelelnek
- Elhallgatják az adott esemény rossz oldalait, csak a jókat hangsúlyozzák, ezáltal a laikus hallgatókat könnyen megtévesztik.
VIII. A tömegkommunikáció képlete:
TK (tömegkommunikáció) = A + 2P
• A: Aktualitás – aktuális eseményekről szól
• P: Publicitás – nyilvános, közérdekű dolgokról szól
• P: Periodicitás – bizonyos időközönként újra és újra megjelenik (pl. napilapok, heti lapok, híradások, stb.)
TK (tömegkommunikáció) = A + 2P
• A: Aktualitás – aktuális eseményekről szól
• P: Publicitás – nyilvános, közérdekű dolgokról szól
• P: Periodicitás – bizonyos időközönként újra és újra megjelenik (pl. napilapok, heti lapok, híradások, stb.)
