Jászai Oszkár a XX. sz. című folyóirat szerkesztője, publicistája.
A tudományosság = az egyetemes okok keresése, egy alaptörvény kutatása.
Két módszere van: deduktív és induktív.
A sajtótudománynak a természettudomány módszertanát kell átvennie. Minden olyan írás, ami folyoiratokban megjelenik és közéleti, az publicisztika.
Olyan oktató-kutató rendszerre van szükség, ami lehetővé teszi, hogy egy tudományág önálló életet éljen.
Az egyes tudományágak a létező reális világ jól elkülöníthető jelenségeit vizsgálják. Mindössze 10 éve foglalkoznak vele Magyarországon. 3 nagy egyetemen (ELTE, JPTE, JATE).
Ennek a tudományágnak ki kell, hogy alakuljon az önálló fogalami apparátusa.
A sajtóműfajok jellegzetességeit vizsgáljuk.
2 módszer:
Empirikusok:
-megfigyelés, tapasztat
-induktív leírandó jelenségek
-minden egyes dolgot megvizsgálnak, s így próbálnak meg általánosítani
-a sajtótudomány vizsgálatának a tárgya a nyelv
Racionalisták:
-deduktív módszer
-hipotézisrendszereket állítanak fel, feltételeznek valamit, s csak utána vizsgálják a valóságot
Magyarországon a felsőfokú újságíróképzés 1953-ban indult, szovjet mintára.
Solt Andor: műfaji kérdésekkel, sajtóműfajjal foglalkozott
(1956.) Műfaj és műfajelmélet c. könyve
A forradalom után megszünt a képzés.
Ami a műfajelméletet illeti, tudományos igénnyel meghatározott és általánosan elfogadott igényről nem beszélhetünk, de létezik szakmai megegyezés, ami pótolni látszik az elmúlt évtizedekben elmaradt tudományos munkát.
Újságírás és határterületei:
-novella (szépirodalom)
-riport (újságírás)
-szociográfia (társadalomtudomány)
A szerző sem tesz különbséget a műfajok között.
(Magyar Fórum: Csurka>> nem árt olvasni, Csurka nyelvi kifejezőkészsége miatt
Csurka prózája műfajilag meghatározhatatlan.
-Az újságíró mindig az induktív módszer híve. A valóságból dolgozik. A szépirodalom a fikció területe. A szocializmusban az újságírás a deduktív módszert követte.
-Az író és az újságíró gyakran ugyanazokkal az írói módszerekkel dolgozik. Cél az élmény és az ismeret.
-Az újságírás tömegigényeket elégít ki.>> kisebb a mozgástér.
-Az újságírás sokkal kevésbé igényli az egyéniséget, de felértékelődik a kreativitás, az ötlet.
-Alapvető különbség a szépirodalom és az újságírás között, hogy a szépirodalom kulcsszava a fikció, az újságírásé a tényszerűség.
-Az újságíró számára óriási kísértés, hogy elszakadjon a valóságtól.
-Az újságíró nagyon közel van a valósághoz, tudósít a világról, míg a szépíró felül képes emelkedni a lényegen, egy cseppben írja le az egész óceánt, míg az újságíró leragad a cseppnél.
(N. M. - Meztelenek és holtak
Irwin Shaw - Oroszlánkölykök)
Sajtóműfajok elmélete:
Újságírásban használt fogalmi apparátus. A szaktudomány feladata: általánosságokat megfogalmazni, törvényszerűségeket megállapítani.
Műfaj:
A műfaj a „csomagolás”, de nem válik el élesen a tartalomtól. Szigorú forma pl. szonett.
Tartalom: a szerző a formán belül mit hoz létre. A tartalom szorosan kapcsolódik a formához. A forma külső és belső eleme is a műnek,hiszen a műfaj nemcsak formai kötöttségeket jelent. A szerző meghatározza, milyen elemek alapján szerkeszti az anyagot, milyen stílusa, milyen stilisztikai, hangulati elemeket tartalmaz.
Az újságírásban a műfajkülső és belső (tartalmi, formai, hangulati és stílusbeli) jegyeknek az összessége, mely megkülönbözteti egymástól az alkotások (médiatermékek) egyes típusait.
Egyre nagyobb az igény a szakújságírókra, akik egy-egy terület specialistái.
Nő a kereslet a klasszikus, tehetségalapú, művelt, nagy tapasztalatú újságírók iránt is.
Az iparszerű hírtermelés tömegesen igényli a futószalagon képzett, egy-egy részterületre képzett szakembereket. Rohamosan felértékelődik a tehetség, az öröklött képesség, az a titokzatos „valami”, amit csak a kivételezettek pl. Oriani Fallacci, Günther Walvarth, Truman Capotte, Norman Wiedermajer, Richard Capotis… birtokolhatnak.
Napjaink sztárjai a tényfeltáró újságírók.
Bernstein, Woodvard nem tehetségükkel, szenvedélyükkel lettek világhírűek, hanem a
Wasington Post újságíróikéntkényszerítették távozásra Richard Nixont (U.S.A. egykori elnöke). Rábizonyították, hogy hazudott.
Napjaink újsága túllépett azon, hogy tájékoztasson és szórakoztasson.
Szolgálat: a hatalom kinek a szolgálatában tevékenykedik.
A média ma már rendelkezik azzal a hatalommal, hogy akár politikusokat buktasson meg!
A modern média alapkérdése:
Miben áll a média hatalma?
Hatalmi ág-e a média?
A francia felvilágosodás óta a demokrácia alapkérdése az, ki vagy mi képes megakadályozni a korlátlan hatalom kiteljesedését, létezik-e garancia az önkényuralom kizárására.
Hatalommegosztás elmélete (Montesquieu):
Alapvető a hatalmi ágak elválasztása, a kölcsönös függőség, ellenőrzés, valamint az ellensúly beépítése a kormányzat mechanizmusába.
Korunkban a legfontosabb ellensúly a média, amely képes eljátszani az ellenőr szerepét is.
A média napjainkban nemcsak felnőtt a klasszikus ágak közé, hanem át is vállalt azokból.
Hatalmi ág:
1.Törvényhozás (parlament):
A törvényhozói hatalom jogszabályokat alkot (magatartási szabályok; pl. pirosnál meg kell állni).
A mindennapi társadalmi együttműködés alapjait jelenti, befolyásolja alapvető életviszonyainkat.
Van-e szabályozó hatalma a médiának? Igen. Alapvetően befolyásolja életvitelünket. (pl. milyen terméket választunk).
2.Bírói hatalom:
-Ellenőri feladatokat lát el.
Ha nem jogkövető a magatartásod (bűntett)
(Rablás = erőszak + lopás)
A bíró a jogszabályokban leírt elvont magatartási formákat hasonlítja össze a hétköznapok átlagos magatartási formáival.
A média amikor a bírói hatalmat játssza el, akkor túlterjeszkedik a bírói hatalom határain, mert nemcsak a jogkövető magatartást követeli meg, hanem olyan etikai szabályokat is, amelyeket az erkölcs hozott létre.
A média ezáltal nagyobb hatalomal rendelkezik, mint a bírói hatalom.
3.Végrehajtó hatalom:
-Kormány - önkormányzat
Alapvető feladata, hogy végrehajtsa és kikényszerítse a jogszabályokban foglaltakat, működtesse az intézményrendszert
A média a nyilvánosság erejével képes súlyos krízishelyzeteket megoldani (pl. taxis blokád)
A végrehajtó hatalom és a társadalom között az egyetlen híd a média.
A médiának formális értelemben nincs szankcionális, kényszerítő ereje. Közjogi értelemben a média semmiképpen sem önálló hatalmi ág, hiszen nem rendelkezik sem kényszerítő apparátussal, sem szankcionális erővel. Hatalmi jellege abban áll, hogy befolyásolni képes a magatartást és rendelkezik azzal a képességgel, hogy morális és etikai nyomást gyakorolva képes felemelni vagy sárba taposni egyes személyeket vagy intézményeket, sőt eszményrendszereket is. Fontos feladata, hogy ellenőrzi a három klasszikus hatalmi ágat.
A média szerepe és funkciója:
A média ezzel a hatalmával képes visszaélni (pénz, hatalom, választások, hírnév)
Kundera:
„Az újságírónak jogában áll megkérdezni: feleljen egyértelműen, hogy igen vagy nem?”
Az igen és nem között óriási a mesgye.
Tízparancsolat: Ne hazudj!
„Aki azt mondja, hogy ne hazudj, annak előtte azt kellene mondania, hogy válaszolj, noha Isten senkit sem hatalmazott fel arra, hogy ezt követelje.”
Két olyan foglalkozás van, amelynek művelői közmegegyezés szerint „mindennel jogosan foglalkoznak”, a világ minden jelenségét joguk van megítélni: az újságíró és a politikus.
A média vagy újságírás ma már nem elégszik meg azzal, hogy pusztán tájékoztat, hozzá akar járulni az eredményekhez, részt akar venni a folyamatokban és rendelkezik az aktív közreműködés eszközeivel.
Konrád György: A modern média funkcióiról
Korunk embere áhítozik olyan személyiségekre, tekintélyekre, akik miközben hasonlítanak rá, képesek a világot magyarázni, átlátni, tanácsot adni.
Ilyenek a nagy tanítók: Jézus, Buddha, Mohamed, Marx.
Nélkülük gyámoltalanok lennénk, szükségünk van rájuk, mert ha ők nincsenek, kártyaolvasóktól és horoszkópautómatáktól tudnánk meg, mi vár ránk.
Korunk tekintélye a média.
Az ezredvég bonyolult világában az átlagembernek az eligazodásban szüksége van segítségre.
Pl. antikvitásban (a reneszánszig) Platon (IV. könyve: barlangjelenet)Ő képes volt a világot totalitásában láttatni.
A modern kor a tudomány helyett a médiára bízza ezt a feladatot. Max Weber szerint a tudomány már képtelen a mesterséges absztrakció világát túlterjeszkedni.
Walter Lippmann modellje:
-polihisztor (aki szintézisre képes)
-politikus
-újságíró
Modern korunk elérhetetlen, átláthatatlan és elgondolhatatlan.
A globalizáció, tömegkommunikáció stb. annyi kérdést vet fel, hogy nincs esélyünk elérni a jelenségeket tapasztalati módon.Az újságíró beszámol minderről.
Lippmann szerint nem jutunk a dolgok mélyére.
Lippmann modelljében korunk embere nem a való világ közvetlen és biztos ismerete, hanem a maga alkotta vagy másoktól átvett képek alapján viselkedik!
Fejünkben egy többé-kevésbé valósághű kép áll össze a világról, s cselekedeteinket ez határozza meg.
Hogyan jut el az üzenet az emberhez?
-közvetítő közeg: tömegmédia, művészet
„Minden irodalmi tevékenység kezdete és vége az engem körülvevő világ visszaadása belső világomon keresztül.” (Goethe)
Lippmann szerint tárolt képekkel, prekoncepciókkal, előítéletekkel, indítékokkal és érdekkel operálunk, hogy megfejtsük a külvilágból érkező üzeneteket. Ezek az interpretációk és gondolati extrapolációk mintákká vagy sztereotípiákká állnak össze. Ezek a sztereotípiák azok, amelyek meghatározzák az emberi cselekvést.
Lippmann szerint a sztereotípiákat szintén öntőmintákba töltik, az ember aztán előhívja, s reprodukálja az eszméket, s az öntőmintának megfelelően reagál a külvilág ingereire.
William Rivers és Matthew:
-médiaszociológusok az U.S.A.-ban
Bár Lippmann csak a közvélemény és az újság kapcsolatáról ír, koncepciója kiterjeszthető minden tömegmédiára.
A média ugyanis, mint az ismeretek legfőbb forrása, a külvilágra vonatkozó ismereteket juttatja el az emberekhez, akik aztán a közéleti ügyek gondolati képeinek kialakításához használják fel ezeket az üzeneteket!
A tömegmédiákra úgy tekinthetünk, mint amelyek álkörnyezetet iktatnak az ember és az igazi világ közé. Ezt a fajta leegyszerűsített, vulgáris, az átlagember számára felfogaható és használható világot méltán nevezhetjük pszeudó-világnak (ál, hamis, nem valóságos világ). Ez a világ mintegy mesterséges burokkal veszi körül az embert, és betüremkedik a közösség kulturális és mindennapi életébe.
John Naisbitt és Patricia Aburdene: Megatrendek c. könyvük
Fuldoklunk az információban, ugyanakkor ki vagyunk éhezve az ismeretekre.> A médiából kapott információk használhatatlanok használati utasítás nélkül.
Raymond Aaron:
A kormány szabadon hozza-e meg döntéseit?
Az állampolgárok csupán egy szűk területen érzik magukat kompetensnek, tehát hajlamosak arra, hogy másokra ruházzák át az állam igazgatása által megkövetelt bonyolult döntések meghozatalának felelősségét. Azok a polgárok döntenek így, akik kizárólag a pénz hatalmasai által manipulált sajtóból, rádióból és TV-ből informálódnak.
Amerikai újságírók társaságának alapelvei:
1.A média elsődleges célja az általános boldogulás szolgálata azáltal, hogy informálja a népet,
és képessé tegye a napirenden lévő témák megítélésére.
A légitársasági informatikai rendszerekre a széleskörű kapcsolattartás jellemző. Az 1. ábrán látható az egyes rendszerek közötti kapcsolat modellje, az utasközeli rendszereket sötétebb árnyalat jelöli. Az ábra egy légitársaság rendszereit emeli ki, de természetesen ezek mellé a részrendszerek mellé mindig oda kell képzelni a többi légitársaság saját rendszereit illetve a globális egyközpontú rendszereket, hiszen a kapcsolat nemcsak az ábra síkjában van meg, hanem többdimenzióban is. Például a különböző helyfoglalási illetve DCS rendszerek egymással kapcsolatban állnak.
Az alapadatokat tároló menetrend szinte kivétel nélkül minden más részrendszerrel kapcsolatban áll, a teljes menetrendi periódusra vonatkozó SSM (Standard Schedule Message) és az eseti ASM (Adhoc Schedule Message) üzenetek révén. A helyfoglalás, a jegytarifálás és a jegykiadásrendszere általában egy adatállományból dolgozik, így a felhasználó számára egységesen átjárhatóak.
A DCS rendszer a helyfoglalási rendszertől kapja az utaslistát (PNL - Passenger Name List), illetve ennek mindenkori aktualizálását (ADL - Additional Name List). A DCS a végső utaseladási listával (PFS - Passenger Final Sales) zár vissza a helyfoglalási rendszer felé, és információkat küld a célállomás felé is. Ezen listákból készített statisztikák alapján állítható be a későbbi túlkönyvelés mértéke a Yield Management rendszerben. A DCS rendszer a célállomás felé adatot szolgáltat a különleges utaskezelésről, pl. VIP (PSM - Passenger Service Message), az átszálló utasokról (PTM - Passenger Transfer Message) illetve a repülőgép terheléséről (LDM - Load Message).
A FIDS kapcsolatban áll a helyfoglalási és az utasfelvételi rendszerekkel. A TELETEXT kapcsolat révén jut el az aktuális járatinformáció a TV-nézőkhöz is.
A CARGO rendszer a terhelési és a manifesztációs adatokat küldi a FIDS illetve a DCS részére (Load Manifest), ezáltal az optimális berakodást segíti. A CARGO rendszernek, hasonlóan a helyfoglalási rendszerhez, széleskörű kapcsolata van más nem légitársasági ügynökségi rendszerekkel (CCS - Cargo Community System). A Bevétel-elszámolási rendszerek szoros kapcsolatban állnak az alapadatokat szolgáltató rendszerekkel.
A CUTE (Common Use Terminal Equipment) használatával az adott légitársaság a külföldi repülőtereken is a saját rendszereivel tudja utasait kiszolgálni. A rendszer lényege, hogy ugyanaz a munkaállomás több host-ot is képes access-álni, így időben elkülönítve mindig más és más légitársaság utasait tudja kiszolgálni. A CRS/GDSEUROCONTROLL rendszerben jelennek meg. (Computer Reservation System / Global Distribution System) az egyes helyfoglalási rendszerek közötti kommunikációt segíti. A repülési tervek elkészítésében az egységesítési törekvések egy közös
A rendszerek közti üzenetcserét a SITA hálózat könnyíti meg. Megoldható az üzenetek kezelésének automatikussá tétele, vagyis az érkező és a rendszer által felismert message-ek automatikusan karbantartják az adatállományok megfelelő részét, illetve automatikusan generálódnak a kimenő üzenetek.
A rendszereknek egymással összhangban kell működni, és ez az összhang csakis megfelelő kapcsolatok révén valósítható meg. Hiszen ha egy adott járaton valamely ok miatt géptipuscsere történik (pl. Fokker-ről Boeing-re), akkor ez a csere érinti az összes többi alrendszert, melyeket el kell látni a változtatás okozta aktuális információkkal. Könnyen lehet, hogy új személyzetet kell találni, megváltozik az új géptipus repülési ideje, hiszen a lecserélt repülőgép más műszaki adottságokkal rendelkezik. Ráadásul a helyzet akkor a legbonyolultabb, ha a géptipuscsere miatt más gépeket is át kell rotálni, mivel azokra a gépekre is meg kell oldani az összes változtatást. Ezen példán keresztül is könnyen látszik, hogy a helyzet nem egyszerű, főként ha figyelembe vesszük, hogy itt globális rendszerekről van szó, amelyek az egész világot átszövik.
Az első gótikusnak tekinthető épület a Párizs melletti St Denis-apátság, melyet 1144-ben szenteltek fel. (Bár gótikus stílusjegyek már korábbi épületekben is feltűntek)
A gótikus stílus jegyei jól ismertek: csúcsív, támív és a bordás boltozat. (bár egyik sem gótikus találmány) Tökéletesen új azonban ezeknek a motívumoknak az új esztétikai cél érdekében való egyesítése. Ez a cél az élettelen faltömegek életre keltése, a térbeli mozgás gyorsítása, a gótikus boltozat elsődleges célja az anyagtalan könnyűség látszata, vagyis elsősorban esztétikai és nem anyagi megfontolás.
St Denis-ben szerveződtek először gótikus rendszerré a különféle technikai és vizuális újítások. (bordás boltozat, váltakozó alakú térszakaszok, támpillérek tömör falak helyett)
A templombelső hatása könnyed, a levegő szabadon áramlik, a hajlatok rugalmasak, igen erős a koncentráltság.
Mivel a boltozati terhelést mesterien vezetik le az épület külső részén, magában a székesegyházban földöntúli súlytalanság érzete támad. Ezt a lenyűgöző összhatást erősítik a karcsú arányok, a meredeken égbe szökő pillérek, oszlopok és csúcsívek, az áttört falsíkok, amelyeknek ablakain keresztül földöntúli fény árad a templomtérbe, valamint az elegánsan megmintázott, könnyed szobrok.
A középkori vallásos világkép egyik kulcsfontosságú tényezőjét a jelképek alkották. A gótikus székesegyház alaprajza általában kereszt alakú, főbejárata a kereszt hosszanti szárának nyugati végén található, a szentély pedig átellenben a keleti oldalon áll, azon az égtájon, ahol Krisztus kereszthalált halt.
A székesegyház három részből áll: a hosszházból, a keresztházból és a szentélyből. A hosszház főhajója általában magasabb az azt szegélyező mellékhajóknál; a főhajót a mellékhajóktól pillérkötegeken és féloszlopokon nyugvó csúcsívek árkádok választják el. Szentélyét a belső szentélykörüljáró és a külső kápolnasor egészíti ki.
A keresztháznak saját északi és déli homlokzata volt, amelyet - a hosszház nyugati oldalához hasonlóan - tornyok szegélyeztek. A külső képet döntő mértékben befolyásolták a szobrokkal díszített kapuk.
Az összefüggő tömör falfelületek helyébe oszlopokkal és mérművel tagolt ablaksíkok kerültek. Ez a gótikát kiváltképp jellemző mérmű szolgált keretül a pompás üvegfestészetnek.
A főhajó két oldalán pillérkötegek és csúcsíves árkádok nyúlnak a magasba. Az árkádok fölött, a gádorban egy keskeny folyosó, a trifórium húzódik, amely csúcsíves, többnyire háromrészes tagokból álló árkádsort képez. A trifórium gyakorta magasabb a mellékhajók tetejénél, és ily módon kiegészítő fényforrásként szolgál.
A templom felső részén és a szentélyben a fény a színes üvegfestményekkel gazdagon díszített, hatalmas ablakokon árad be. A karcsú oszlopok és mérművek geometrikus mintákat hoznak létre.
A székesegyház külseje hasonló jellegzetességeket mutat, mint a belseje, amennyiben itt is világos tagolással és hangsúlyozott vertikalitással találkozunk. Utóbbihoz járul, hogy a függőleges elemek a vízszintesekre kerültek. A tömör falat kapuk, ablakok, támívek és támpillérek, valamint szobrok szakadatlan láncolata lazítja fel, így gazdagon tagolt, díszes építészeti rendszer tárul a szemünk elé; a nyugati homlokzat erőteljes tornyai pedig még inkább fokozzák a hatást. A szobordíszes harangtornyok kúpos, gyakran áttört sisakokban végződnek.
A keresztboltozat csúcsíves formában, kőbordákkal továbbra is általános maradt, de a gótika késői korszakában gyakran találunk olyan boltozatmezőket, amelyeknek boltozatsüvegei nem kereszt, hanem csillag alakú rajzolatot mutatnak (csillagboltozat), vagy hálót (hálóboltozat), mely utóbbiakkal a teremtemplomokat boltozták (pl. Nyírbátori ref. templom, Szeged alsóvárosi templom).
Szimbólumok
A gótika művészete sohasem elégedett meg csupán külsőlegesen tökéletes formával, hanem egyúttal nagy fontosságot tulajdonított a szimbolikustartalomnak. A legkülönbözőbb jelentéstartalmak a legmagasabb rendű művészetekben kapták meg kifejezési formájukat.
Pl. rózsaablak - a rózsa az erényekkel ékeskedő Szűz Máriát jelképezi
A mindent beragyogó napfény pedig Krisztus szimbóluma, Isten mindenhatóságának kifejezője.
Fontos szerepet játszik a számszimbolika, mindennek előtt a szent hármas szám.
A templomablak
Az a rengeteg alak és jelenet, amely egy gótikus katedrálist díszíti, a kereszténység tanításának valóságos enciklopédiáját alkotja; úgyszólván kőbe vésett és üvegre festett prédikáció. Forrásul az Ó- és Újszövetség jelenetei kínálkoztak. A központi szerepet Krisztus és Mária játszotta, rajtuk kívül megjelenik a Szentírás szinte valamennyi prófétája, királya, evangélistája, továbbá a szentek népes családja.
Az alakok attribútumaik révén ismerhetők fel. Szt. Pétert pl. mindig a mennyország kulcsával ábrázolták. Nagy teret foglalnak el a Jézus életéből vett jelenetek, amelyeket leginkább domborműveken ábrázoltak.
A nagy központi motívumokon kívül akadt még számos egyéb ábrázolás is, amelyeket úgyszólván a központi történések magyarázataiként foghatunk fel. A profán témák közt ábrázolták pl. a hét szabad művészetet. Mindegyik alaknak megvan a maga attribútuma: a Gramatikának virgács, a Retorikának a tábla, a Dialektikának a kígyó, az Aritmetikának a számolótábla, a Geometriának az inga., az Asztonómiának a szextáns, a Muzsikának a lant.
Gyakran ábrázolták a hónapokat és az egyes hónapokban elvégzendő munkálatokat is: a szántást, a fák megmetszését, az aratást, a disznóölést stb.
Szobrok
A gótikus szobroknak az volt a feladatuk, hogy a templomot díszítsék. Az épület számos helyén megjelentek: oszlopfőn, mérműveken, fiatornyon, kapun, kúszólevélen és vimpergán[1], továbbá a templom belső terében is.
A székesegyházak szobrait is a függőlegesség elve és szinte súlytalan lebegés jellemzi. Karjuk szorosan testükhöz simul, leszorított lábfejek pedig a földtől való elszakadás érzetét keltik: a szobrok nem állnak, hanem inkább lebegnek. Hosszúkás, vékony köntösük díszítő szerepet játszik, továbbá arra szolgál, hogy hangsúlyozza a szobrok vertikalitását, s feledtesse a "hiányzó" csípőt és a vállakat. A testhez képest a fej kicsi. Az alakok keskeny ívelt szeme és bájos mosolya hozzájárul a lelki-szellemi mondanivaló hangsúlyozásához. A szobrok lába alatt talapzat található, fejük felett kőből készült baldachin emelkedik. Olybá tűnik, mintha a figurák egy fülkében lennének elhelyezve.
A gótikus szépségeszménynek megfelelően különösen a női alakok hosszúkásak. Köntösük redőzete tipikusan S alakú. Máriát a gótikában igen gyakran ábrázolták. Így rengeteg Mária-szobrot készítettek templomok számára 1400 körül, a "lágy stílus" megjelenése táján alkották meg a német föld keleti részén és Ausztriában az ún. "Szép Madonna" típusát.
A székesegyházak további fontos eleme a kapuk szinte szobrászati megmunkálása. Befelé keskenyedő bélletüket fülkékben elhelyezett nagy méretű szobrok díszítik. Felettük domborműves vagy apró szobrokkal díszes archivoltokat, hornyolt íveket találunk. A főkaput osztósudár tagolja két részre, ezen ugyancsak egy nagy méretű - többnyire Krisztust vagy Máriát ábrázoló - szobrot találunk.
A szobrok gyakran díszesen be voltak festve: a kéz és az arc enyhe bőrszínben pompázott, a hajat pedig sokszor aranyozták. A köntöst és szegélyét ornamenssel díszítették, és igaz- vagy hamisgyönggyel ékesítették: a földöntúli ragyogással a jelenség mennyei mivoltát hangsúlyozták.
Középkori városok
A gótikus építészet az egyházi építészetben érte el tetőpontját, de világi épületeket - várakat, házakat, városházákat, céhházakat, kórházakat, erődítményeket és hidakat - is emeltek gótikus stílusban. A városokat megerősített falakkal, kapukkal és tornyokkal vették körül, ezeket felvonóhidakkal és vizesárokkal látták el. A falakon belül szűkös volt a hely, ennek következtében az utcák gyakran nagyon keskenyek voltak.
A világi építészet egyik legjelentősebb példája az avignoni pápai palota.
A korábban még városokban is túlnyomó vályog- és faházak mellett egyre gyakoribbá váltak a kőházak.
Angol gótika
Sajátos úton haladt az angol gótikus művészet, amely sok tekintetben eltér a kontinens fejlődésétől. Az angol gótika kialakításában egyrészt a normann hagyományok, másrészt a ciszterci rend is fontos szerepet kapott.
A fejlődés fő iránya az ún. korai angol (early English) stílusban mutatkozott, amely a katedrális gótika külön angol válfaja, és a XII. század végétől kb. 1250-ig tart. Klasszikus példája Salisbury gyönyörű székesegyháza. De ebben a korban épült a lincolni, a wellsi, a yorki, a bristoli székesegyház.
Bár az angol gótika nem mindenben éri el az észak-francia színvonalat, kétségtelen, hogy a kezdeti tapogatózás után a XIII. sz. elejétől meglepő gyorsasággal fejlődik ki néhány évtized alatt számos olyan szerkezeti és formai eredményt elérve, amelyek a kontinensen jóval később valósulnak meg.
Az angol késői gótika továbbra is meglehetősen függetlenül alakította ki művészetét a XIV. sz.ban, ahol a század második harmadában jelent meg a sajátosan angol, ún. függőleges stílus (perpendicular). A mintegy kétszáz évig uralkodó, jellegzetesen helyi késő gótika többnyire megőrzi a bazilikaszerkezetet, de a tereket, elsősorban a főhajót erősen kiszélesíti. A falakat tágas ablakokkal törik át, amelyek a XV-XVI. sz-ban már szinte üvegdoboz jelleget adnak az épületnek. A nyílások előbb csúcsívesek, majd szegment-, illetve Tudor-ívesek lesznek, szélességük főként a későbbi korszakban megközelíti, sőt meghaladja magasságukat.
A boltozatok előbb szövevényes hálószerkezetűek, azután legyező-, végül csillárboltozatokká válnak.
Ebben a korban épült a gloucesteri székesegyház, valamint a windsori és cambridge-e királyi kápolnák.
Felhasznált irodalom:
Maria Christina Gozzoli: A gótikus művészetről, Corvina Budapest, 1990.
Entz Géza: A gótika művészete Corvina Budapest, 1978.
Gerő László: Az építészeti stílusok Holnap Kiadó Bp., 1998.
Nikolaus Pevsner: Az európai építészet története Corvina 1974.
Simplex: egyirányú átviteli mód. Az egyik gép az adó, a másik a vevő. Ilyen átviteli módon működik például a rádió vagy a televízió.
Half-duplex: változó irányú átviteli mód. Mindkét gép lehet adó vagy vevő, de egy időben csak az egyik irányú adatátvitel lehetséges. Ilyen átviteli módon működik, pl. a CB rádió.
Duplex: kétirányú átviteli mód. Mindkét gép egy időben lehet adó és vevő. Ilyen átviteli módon működik, pl. a telefon.
Az emberi kommunikáció (és ezen belül az emberi nyelv is) az állati kommunikáció egyik típusa, amely (szemben a racionalisták által vallott referenciális tudásátadással) úgy fogható fel, mint egy élőlény (akár állat, akár ember) olyan viselkedési aktusa, amely megváltoztatja egy másik állat/ember magatartásának valószínűségi mintázatát olyan módon, hogy ez a kommunikáló élőlény számára, sok eset átlagában, fennmaradása, szaporodása szempontjából előnyös.
A tömegkommunikáció azon kommunikációs csatornák összefoglaló neve, melynek célja a lehető legtöbb ember egyidejű elérése (rendszerint annyi embert, amekkora az adott ország teljes lakossága). A kifejezés az 1920-as években született, az első, teljes országokat lefedő rádióadók létesülésekor, illetve a hatalmas példányszámban, nem egy esetben már más országokban is terjesztett napi és hetilapok, magazinok jellemzésére. A tömegkommunikáció egyes kritikusai szerint olyan tömegkultúrát alakít ki, melyben a szociális kapcsolatok jelentősen atomizálódnak (a lehető legminimálisabbra csökkennek), mely révén az emberek roppant fogékonnyá válnak a modern tömegkommunikáció behatásaira, elsősorban a propaganda és a reklámok révén.
Az utóbbi években felgyorsult technikai fejlődés miatt az irodában a modern informatikai eszközök nélkülözhetetlenné váltak mert a régiek(telex, távirat) lassúsága miatt nem tudta kiszolgálni az igényeket Úgy, mint a:
Információ megszerzésére és továbbítására használható. Tárolásra is alkalmas de nem biztonságos mert a hőérzékeny papíron könnyen elveszhet az információ. Ezeket a dokumentumokat archiválni kell. Többirányú kommunikációs eszköz.
Információ megszerzésére használható. Egyirányú kommunikációs eszköz. Nagy tömegeket lehet vele elérni. Előnye a rádióval szemben hogy akárhol és akármikor hozzáférhetünk az adatokhoz.
Egy szerelmi, érzelmi fellángolás hatására keletkezett.
Múzsája: Dr. Szöllős Henrikné Marton Márta
Helyszín: Lillafüred (hegyek, tó, Szinva patak) Az írók Gazdasági Egyesületének kongresszusán találkoztak.
Műfaja: óda (fenséges tárgyról, dologról, személyről emelkedett hangnemben írt költemény)
Hangneme: magasztos
Jellegzetessége: zenei szerkesztő elv. (öt tétel + coda{=mellékdal}
1. rész:MEDITÁCIÓ, SZEMLÉLŐDÉS
a,Állókép
Hely-helyzet megjelölés: csend és szelíd, szomorú magány
A költő testtartását érzékelteti a soráthajlás(=enjambement)
b,Eszmélkedés
A táj minden eleme a kedves alakját idézi
Áttűnések impresszionista képek, metaforák
Szinva patak: a második rész vízmotívumát előlegezi meg
2-3. rész:SZERELMI VALLOMÁS
a, 2.rész:A fő téma megjelenése és variálása
szenvedélyes szerelmi vallomás
vízesés hasonlat
csapongó ellentétek
„a távol közelében”
„földön és égbolton”
„édes mostoha”
A magánytól a szeretett lénytől való elszakadástól való félelem
b, 3. rész:Bensőséges szerelmi vallomás
Anaforás hasonlatok
A költő szempontjai: mit érzek én
Az összetartozás élménye
Erős érzés → állandó, végtelen,
Az ösztönök és a tudat összefonódása
Finom erezet → a test belső szerkezetének megjelenése
4. rész: A 2-3. részben megjelenő fő téma kibontása
Önmegszólítás
Biológiai vízió – a szeretett nő belső szerveinek működése Naturalizmus: „az örök anyag boldogan halad benned a belek alagútjain…”
Az eddigi alantas téma költői megfogalmazása
Az első rész fordítottja: a kedves testrészei idézik a természeti képeket.
„vérköreid miként a rózsabokrok”
„Lombos tüdőd szép cserjéi”
Elragadott látomás A szerelem „öntudatlan örökkévalóság” A női testben valósul meg az emberi lét örökérvényűsége.
5. rész: LEZÁRÁS
Újra a valóság
Kijózanodás: a szavak nem tudják kifejezni mit érez
Újra fellobban a szenvedély, a vágy hogy egymáséi lehessenek
Visszatérés a vershelyzetbe
A vereség beismerése, eszmélkedés
„el vagyok veszve azt hiszem”
6. rész: MELLÉKDAL
Hétköznapi realitás
Egyszerűség
Az otthon a harmonikus emberi élet vágya
Az első öt rész feszültségeit oldja fel
Elbizonytalanodó remény
A háromszor ismétlődő „talán”
A mellékdalt József Attila már nem Mártához írta
Később csatolta hozzá, múzsája Róza
