Byron(Angol romantika)

Az angol romantika

Az európai romantika elsô fontos dátuma: 1798. Ekkor adta ki Angliában William Wordsworth (viljem vördzvörsz; 1770-1850) és Samuel Taylor Coleridge (szemjuel téjlor kólridzs; 1772-1834) közös versgyűjteményét Lírai balladák címen. A kötet címe már romantikus célkitűzést jelez: a műnemkeveredést, epika és líra ötvözésének szándékát.

Az 1810-es években a második nemzedék, az angol költôk új csoportja lépett fel. Ezt a nemzedéket a nagy romantikus triász: Byron (bájron), Shelley (seli) és Keats (kítsz) képviselte.

Byron (1788-1824) régi fônemesi családból származott, a lordi cím birtokosa volt. Sokat utazott: bejárta Spanyolországot, Portugáliát, Görög- és Törökországot. 1812-ben szembefordult a fôúri osztály politikájával, s a parlamentben elmondott két beszédében a lázadó gépromboló munkások és az elnyomott ír nép védelmében emelte fel szavát. A konzervatív körök feleségétôl való elválását és féltestvére, Auguszta iránt érzett tragikus szerelmét felhasználva hajszát indítottak ellene. Kénytelen volt elhagyni Angliát: Svájcban majd Olaszországban telepedett le. Részt kívánt venni Görögországnak a török megszállás elleni szabadságharcában, de vágya, hogy a csatatéren essék el, nem sikerült: betegségben halt meg görög földön.

Híressé a Childe Harold zarándokútja című (csájld herold) verses lírai útirajza tette, melynek elsô két énekét 1812-ben adta ki. A kortársak a fôhôsben, aki aktuális célzásokkal, lírai kitérôkkel szakítja meg úti beszámolóját, az íróra ismertek.

Byron fô művének tekinthetô a befejezetlenül maradt, 16 énekbôl álló Don Juan (don dzsuan; 1819-1824) Az epika műneméhez is sorolható, de az eseménysorozatot meg-megszakítják a lírai meditációk, a szatirikus társadalombíráló megjegyzések, s átszövik a személyes célzások. Byron ezzel az alkotásával a romantikus verses regény műfaját teremtette meg, s hosszú idôre elindította Európában ennek az új műfajnak a divatját.

Drámai költeményei - pl. Manfred (1817), Kain (1821) - a fôszereplôk magányos, heroikus és tragikus küzdelmeit ábrázolják. A hôsök emberfeletti méretűvé, szinte titánná válnak, s így bukásuk is hatalmasabb. Hôsi harcukat a romantikus nyelv pátosza, képgazdagsága méltóképpen tudja kifejezni.

Byron pesszimisztikus világképe, rezignált lelkiállapota, hôseinek lemondó mélabúja és világfájdalma, bágyadt közönye: spleenje (szplín) valóságos divattá tette a "byronizmust" a 19. század elején Európában.

Samuel Berclay Beckett(1906-1989)

Az írországi származású, angol és francia nyelvű dráma- és regényíró, költô és esszéista, Samuel Berclay Beckett (számuel berkléj beket) Dublinban született. Tanulmányait is ott végezte,1927-ben francia-olasz szakon bölcsészdiplomát szerzett. 1928-ban angol lektor lett a párizsi Ecole Normale Supérieure (ekol normál szüperjôr)-ön,1931-ben pedig francia elôadó a dublini fôiskolán. 1932-ben otthagyta állását, majd néhány éves angliai és németországi tartózkodás után 1937-ben Párizsban telepedett le, ahol Joyce baráti köréhez tartozott. Tevékenyen részt vett az ellenállási mozgalomban, de a felszabadulás után visszavonult a politikai szerepléstôl.

1929-tôl jelentette meg írásait, esszéit, kritikáit, verseit, késôbb regényeit és drámáit. Filozófiai igénnyel megírt Proust tanulmányát (1931) a szakirodalom ma is kiemelkedô teljesítményként tartja számon.
Szépirodalmi műveit kezdetben angolul, majd nagy részüket franciául írta.

Műveinek francia és angol változata lényegesen eltéregymástól. Francia nyelven írt művei is a nyelv magas szintű művészetérôl tanúskodnak: az író viszonylag szűk francia szókincsébôl egy nyelven belüli nyelvet teremtett.

Művei sokáig nem találtak kiadóra, minthogy a háború után a francia közönség elkötelezett irodalmat igényelt, Beckett felfogása szerint pedig a művész csak magánemberként lehet társadalmilag elkötelezett.

Elsô regényének, a Murphynek (mörf ; 1938) alig van külsô cselekménye: egy Londonban élô ifjú ír egy utcalánnyal áll össze, majd elhagyja, és ápoló lesz egy elmegyógyintézetben. A magyarul is olvasható regény a szürrealistáktól kedvelt "fekete humor" egyéni változata.

Legjelentôsebb műveit teljes ismeretlenségben írta 1947 és 1950 között. Regénytrilógiáján már 1947-ben elkezdett dolgozni, de az csak jóval elkészülte után jelenhetett meg. (Molloy, 1951; Malone meghal, 1951; A megnevezhetetlen, 1953). Beckett regényei átmenetet képeznek Proust, Kafka és Joyce művei és az "új regény" irányzata között.

Negyvenhét éves korában a Godot-ra várva c. darabjának (godo; 1947-48) párizsi bemutatása (1953) hozta meg Beckett számára a sikert és világhírnevet.

Godot-ra várva

Beckett ebben a drámájában a középkori moralitások és misztériumjátékok hagyományához nyúlt vissza. (A moralitás valamilyen erkölcsi tételt bizonyító színjáték volt, általános típusokat megjelenítô és allegorikus szereplôkkel, a misztériumjáték pedig szabad téren, látványos külsôségek között valamilyen bibliai történetet - Ádám és Éva bűnbeesése, Krisztus szenvedéstörténete, az utolsó ítélet stb. - elevenített meg.) Beckett azonban a középkori drámai játékokkal szemben egy olyan abszurddá vált világot mutat be, melyben a megváltás magasztos mítosza is ellenkezôjére fordul, és példázatát kabaréjelenetek és bohóctréfák formájában játszatja el.

Hôsei teljesen elidegenedett világban élnek, mely kétségkívül visszautal a német megszállás alatt kialakult konkrét léthelyzetre és lelkiállapotra is. A darab szerkezetében kiemelt helyen, a második felvonás elején Vladimir és Estragon azokról a milliókról beszélgetnek, akik a háború és a fasiszta tömegmészárlás áldozatai lettek. A kopár földgolyón nem a falevél susog, hanem a hamu, félreérthetetlen célzással nemcsak a Bomba pusztítására, hanem az elektromos kemencékben elégetett emberek millióira is. Amikor Vladimir megállapítja, hogy "hullaház a lelkünk", akkor ezeknek az emberiség szégyenére megtörtént szörnyűségeknek tovább élô hatását, következményét rögzíti.

A darab nem meghatározott térben és idôben játszódó konkrét jelenetet tár elénk, alakjai sem valódi jellemek, Beckett műve intellektuális fogantatású filozófiai dráma, mely egyetlen színpadi metafora kibontásával olyan létállapotot jelenít meg, amelynek mögöttes területe az emberiség addigi története, mítoszvilága, kultúrája, filozófiája és művészete. A darab jelentése végtelenül gazdag, benne minden szó, minden jelzô, minden mondat, minden kép többszörös és többszörösen áttételes értelemmel bír.

A mű szerkezete a francia klasszicista drámákra emlékeztetôen igen szigorú és zárt. Mindkét felvonás ugyanazt a helyzetet tárja elénk: két csavargó vár Godot-ra, aki nem jön, csak üzen: "ma este nem jöhet, de holnap föltétlenül e jön". Az önmagába visszatérô körkörös szerkezet megfelel a filozófiai tartalomnak: semmi sem változik, minden ismétlôdik, akár a második felvonás elején elhangzó dalocska, "Egy kutya a konyhában. ". A darab végén a helyzet ugyanaz, mint az elején, csak "sűrűbb, minden mozzanat kellô megvilágítást kapott, az elsô felvonás minden reményét szétfoszlatta a második.

Godot alakját többféleképpen értelmezhetjük. A legvalószerűbb értelmezés szerint az emberiség Isten-képzetét testesíti meg. (Angolul God Istent jelent, az -ot végzôdés pedig francia kicsinyítôképzô.) De lehet bárki és bármi, ami után az ember hiába áhítozik, amire vár, ami erôt ad ahhoz, hogy tovább éljen.

A színpadkép sem konkrét helyre, tájra utal, ezért válik azonnal többjelentésűvé, az egész világ metaforájává. Egy holttá dermedt, üres tájon vagyunk, ahol a természet egyetlen jele a kiszáradt fa, melyben önkéntelen asszociációink útján esetleg az elveszett éden fáját ismerhetjük fel, mely valaha a tudás gyümölcsét kínálta az ember számára. A természeti szépet azonban semmiképp nem juttatja eszünkbe, a természettôl az ember végképp elidegenedett. A második részben a fa levelet hajt, mintegy jelezve a vegetáció folytonosságát és szükségszerűségét: a természet az embertôl függetlenül létezik és él tovább. Idegenné váltak az ember elôállította tárgyak is: Estragon lábára nem megy fel a cipô, Vladimir fejére nem illik a kalap.

A dráma szereplôi absztrakciók, és egy-egy sajátos párt alkotnak. A párok nem ellentétes, hanem kiegészítô viszonyban vannak egymással, a lehetséges emberi kapcsolatokat képviselik: az emberi kötôdést és a hatalmi viszonyt, az egymás mellé- és az alá- és fölérendeltséget.
A párok egyedei egymásra vannak utalva, és egy kicsit egymásból is vannak teremtve. Vladimir és Estragon sok olyan szöveget mond, mely arra vonatkozik, hogy egymás nélkül nem lehetnek. Ha nincsenek együtt, érezhetôen félemberek és félnek - Estragont
mindig megverik. Minden igyekezetük arra irányul, hogy el ne szakadjanak egymástól, mert akkor teljesen magukra maradnak a kegyetlen díszletek között. Pozzo és Lucky, az úr és a szolga egymást feltételezik, elválaszthatatlanul egymáshoz vannak kötözve, mint test és lélek.

A párosítás alapja az ember belsô világának felosztása. Vladimir a személyiség tudatos, Estragon pedig a tudattalan része, Pozzo lehet a test, Lucky a lélek.

A négy figura ugyanakkor - a középkori moralitások alakjaihoz hasonlóan - alapvetô emberi magatartásokat is képvisel. Estragon a testi, Vladimir a lelki életet élô ember. Vladimir az intellektuális, a gondolkodó, az absztrakcióra is hajlamos, az eszére is hallgató típus, Estragon földhözragadtabb, ösztönei irányítják. Vladimir: a kifejezô ember (dire: mondani, beszélni), Estragon: a cselekvô (go: menni, történni, valamivé válni).
Jellemük különbségét érzékeltetik a személyükhöz kapcsolódó kellékek: Vladimir legfôbb tartozéka a kalap, Estragoné a cipô. A két csavargó lehet a Krisztussal keresztre feszített két lator is.

Pozzo és Lucky az örök hóhér-áldozat pár. Kapcsolatukban az úr és a szolga viszonylatában a hangsúly nem azon van, hogy melyik az elnyomó és melyik az elnyomott - hiszen ez, mint a dráma szövegében is elhangzik, fordítva is lehetne -, hanem a kötélen, amely összekapcsolja ôket, a kényszeren, mely a létezés értelmetlenségében összebéklyózza a kínzót a meggyötörttel.ők alacsonyabb rendű lények, mint Vladimir és Estragon, akik legalább valami megoldásra várnak. Pozzo és Lucky beéri azzal, hogy kiélje önmaga lehetôségét, az úr, illetve a szolga létet.

Vladimir és Estragon a megválthatatlan emberi fajt képviseli a műben. "Ebben a pillanatban ezen a helyen az emberiség mi vagyunk" - mondja Vladimir. De ez amegállapítás a másik párra is érvényes. Mikor az elesett Pozzo az Ábel és Káin névre is hallgat, Estragon megjegyzi: "Ebben az egész emberiség benne van."

Beckett állandó témája a bűnös ember szenvedése, a megváltás keresése. Hôsei valami, csupán sejthetô bűn súlyát hordják magukban. A legfôbb bűn talán a közöny, melynek büntetése az életfogytiglanig tartó vegetáció. A közönnyel szemben a birtoklási vágy áll, mások kisajátítása - Pozzo Luckyt birtokolja -, amely ugyancsak bűnös. Vladimirt is izgatja a megváltás kérdése. A darab elején azt magyarázza Estragonnak, hogy a négy evangélista közül csak egy tud arról, hogy a Krisztussal keresztre feszített két lator közül az egyik üdvözült, megmenekült. Nem nagy a megváltás valószínűsége, de azért van valami remény.

A csavargókat erôsen foglalkoztatja az öngyilkosság gondolata is. Készek rá, hogy fölakasszák magukat, de egyszer nincs kötelük, másszor pedig a kötél elszakad. A darabban nem halhatnak meg, hiszen az emberiséget képviselik.

Az élet nagy kérdései kis- és közhelyszerű helyzetekben vetôdnek fel, a darab ettôl groteszk jelleget nyer. A művet átszövik az utalások a mindennapok banalitására, a mindenkitôl jól ismert hétköznapokra.

A két csavargó várakozás közben üres fecsegéssel, fölösleges cselekvéssel tölti ki az idôt. Godot-hoz való viszonyukról, a két latorról, Estragon megveretésérôl, az idô változásáról, gondolkodásukról, az út menti fáról, öltözékükrôl beszélgetnek, egyszer a cipô körül támadnak bonyodalmak, másszor kalapokat cserélgetnek. De ezek az akciók mind felületes és jelentéktelen mozgások: "Semmi sem történik, senki sem jön, senki sem megy el- borzalmas" - kiált fel egy alkalommal Estragon. Minden igyekezetük arra irányul, hogy szavaikkal, tetteikkel valamilyen űrt betöltsenek. "Milyen gyorsan múIik az idô, ha az ember jól szórakozik!" - állapítja meg Vladimir. Ez a szórakozás azonban csupán idôtöltés másvalami helyett. Az emberi lét lényegévé így a várakozás lesz. Akik Godot-ra várnak, élik életüket. Ez az élet azonban csupán vegetálás: esznek, szórakoznak, lehúzzák cipôjüket, felhúzzák, emlékeznek, beszélgetnek. Mindig ugyanaz történik velük, a 2. felvonás csaknem teljesen megegyezik az elsôvel, mindkettô ugyanazon zárszavakba torkollik.

Az epizódok egyrészt az élet eseménytelenségét, másrészt a sors iróniáját jelzik: a két cipô közül csak az egyik nem megy fel Estragon lábára, mint ahogy a két lator közül csak az egyik üdvözült.

A szereplôknek jobbára csak lényegtelen dolgokban van választási lehetôségük, abban pl., hogy fehér-, vagy sárgarépát egyenek-e. Csupa jelentéktelen dolog történik, ezeknek azonban aránytalanul nagy jelentôséget tulajdonítanak. Csetlenek-botlanak, és cselekvésképtelenségükben, mikrocselekvési mániáikban - halogatás, értelmetlen cselekvés, fikciógyártás, pedantéria, fontoskodás - a magunk lelki csetlés-botlására ismerhetünk. Mint ahogy ráismerünk a bürokratikus ügykezelés menetére is abban a dialógusban, amelyikben Vladimir és Estragon megbeszélik, hogy is volt, amikor találkoztak Godot-val. A köznapi banalitásokra való ráismerés azonban tovább vezet, segít megérteni létünk lényegesebb mozzanatait. A bürokráciát szatirikusan megjelenítô párbeszéd például mindjárt egy kétellyel folytatódik. Estragon felteszi a kérdést: "Nincsenek többé jogaink?'; és Vladimir felel. "Elbaltáztuk jogainkat." Ezt az infantilis, groteszk és kétértelmű beszélgetést az ezt követô döbbent csend és rettegésbe átcsapó figyelem máris allegóriába fordítja: érezzük, hogy itt most az emberrôl, az ember kiszolgáltatott helyzetérôl esett szó. A groteszk-köznapi közvetítés csupán azért rejti el a lényeges mondanivalót, hogy jobban láthatóvá tegye.
Beckett folytonos párhuzamokkal, visszatérô szavak láncolatával, egymással azonos, egybecsengô és mégis disszonáns mondatok hosszú sorával teremti meg művének nyelvi-költôi varázsát. A virtuóz módon megírt dialógus nem csak a társas érintkezésnek azt az ürességét figurázza ki, mely sokunknál a mindennapi lét jelentôs részét kitölti. Ez a nyelv egymásra gördülô és egymást kölcsönösen megsemmisítô jelekbôl áll. A kérdések legtöbbször megválaszolatlanok maradnak, a kijelentések célt tévesztenek. A folytonosan ismétlôdô kérdésekben és feleletekben nem a személyiség fejezôdik ki. Ez a nyelvi hanyatlás túlmutat önmagán, a lét, az értékek széthullását, egy egész kultúra felbomlását is jelzi. A csavargók párbeszédében az ösztönös megnyilatkozások sorozatába az egykori értelmes élet, egy korábbi kultúra már csak foszlányokban élô emlékei keverednek, a gondolat, a barátság, a boldogság, a költészet és a tudomány fogalma tartalmatlanná és bizarrá vált. Mihelyt értelme lesz valaminek, ez a jelentés rögtön szétfoszlik, eltűnik.

Ebben a világban minden hanyatlik, értékét veszti, tönkremegy, a végsô széthullás felé tart: a természet pusztul, a tárgyak használhatatlanná válnak, az ember fizikailag és szellemileg egyaránt degenerálódik, a viruló Pozzo megvakul, a szónokló Lucky megnémul. "Az asszonyok a sír fölött szülnek, lovaglóülésben, a nap egy percig csillog, aztán ismét éjszaka következik."

Pozzo éjszakamonológjában - mely egyébként stílusbravúrokkal profanizálja a természeti szépet - a reggel elveszett fényeirôl, a soron következô éjszaka rettenetérôl beszél. Végül baljós sejtelmei támadnak a jövôrôl: az égi fény elhalványul és ránk veti magát a sötétség. "îgy történik ez bizony ezen a kurva földön." Vladimir megérti, mit akart mondani, és a szokásra utal, mely segíti ôket abban, hogy beletörôdjenek a természettôl való kerülhetetlen függésükbe, kiszolgáltatottságukba. "Megszoktuk"- mondja, majd késôbb a darab vége felé:"A Ievegôt betölti jajgatásunk. A szokás azonban hatékony hangfogó." De nem tud beletörôdni, hogy ösztönösen alkalmazkodik az élethez: "az idô lassan múlik, tehát azon igyekszünk, hogy megtöltsük cselekvésekkel, ezek eleinte ésszerűnek hatnak, aztán szokássá válnak. Te persze azt mondod, hogy igy óvjuk értelmünket a megháborodástól. Természetesen. Néha azonban megfordul a fejemben, vajon az értelmünk nem tévedt-e régen el az éjszaka végtelen térein ?"

Pozzo vaksága szintén az eltévedésre utal. Amikor elesik, senki sem tud segíteni rajta.

Lucky félelmetesen kusza gondolkodásmonológja a meggyötört, megalázott, emberi méltóságától megfosztott embernek tébolyult kitörése valami torz, fájdalmas és badarságában is igen szép líra felé. Mesteri a felépítése: akadozva indul, majd a felbomlott agy egyszerre csak működni kezd, és egyre inkább eltelik működésének örömével. A vallás, a sport, a tudomány fogalmai keverednek elôadásában. Felismerhetô benne a fontos gondolatok közlésének vágya az isteni világrend értelmetlenségérôl, igazságtalanságáról, az emberi faj elnyomorodásáról, a világ várható pusztulásáról. Lucky mind nagyobb szenvedéllyel hadarja halandzsaszövegét, amelyet ô fontos tudományos kinyilatkoztatásnak képzel. Végül hallgatói kimerülnek, és minden összezavarodik.

A darabban minden bizonytalan. Az idô is viszonylagos, nappalok és éjjelek váltják egymást örök egyhangúságban. A szereplôk nem tudják, vajon ugyanott vannak-e, ahol tegnap voltak, és tegnap voltak-e ott, illetve voltak-e valahol. Ha a fa kihajt, kérdésessé válik, hogy ugyanaz a fa-e, ha a cipô ott van, ahol tegnap hagyták, kérdés, hogy ugyanaz a cipô-e. Kétessé válik egymás megértésének lehetôsége is, beszélgetnek, de nincs semmi bizonyosság, hogy ugyanaz a szó, mondat a másik számára is ugyanazt jelenti. Az örök mozdulatlanság azonosul az abszolút változással, az azonosság a nem azonossággal. Az író a valóság és az emberi tudat alapvetô kategóriáit minduntalan ellentétpárokra bontja, és így tudatunkat folytonos ide-oda váltásra, vibrálásra készteti az ellentétes pólusok között, a mozgás és mozdulatlanság, a tér és idô meghatározottsága és meg nem határozottsága, a személyek és tárgyak azonossága és nem azonossága, a jelentés és a jelentés hiánya, a mindennapi, a közönséges és a lényeges, az emberi kapcsolat és a kapcsolat hiánya között.

Beckett a magatartások, a különbségek és hasonlóságok játékával a létnek az abszurditását jeleníti meg. Műve hatásának egyik titka éppen a bizonytalanságba burkolt sokrétűség, az együgyűség álarcában megjelenô bonyolultság.

Vladimir és Estragon az emberi lét bizonytalanságát szimbolizáló, jelentés nélküli helyzetben találja magát, de nem képes lemondani a jelentésrôl, értékeket keres, a lét alatti lét mélységeiben vegetálva is meg akar érteni valamit a világból. Csináljunk valamit, amíg lehet, biztatják egymást, de hiába, mert nincs mit tenni. A darab elején Estragon azon igyekszik, hogy cipôjét levegye, de nem megy. Hiába minden igyekezet, kudarcba fullad minden mozdulat. Ám a megfejthetetlen és megváltoztathatatlan, az idegen és ellenséges világban sem szűnt meg az élet ösztöne, az ember biológiai élni akarása ennek is jelképe a levelet hajtó fa -, az ember kétségbeesetten kapaszkodik egy illúzióba, várja Godot-t, és ez a várakozás a reménytelenségben is kiirthatatlan reménység.

1. Hasonlítsuk össze Beckett művét Swift Gulliverének IV. könyvével és Az ember tragédiája falanszter- és eszkimójelenetével !

2. Hasonlítsuk össze a Beckett darabjában megjelenített szituációt Csehov Három nôvér c. drámájának állapotrajzával!

3. Keressünk olyan részleteket a darabban, amelyek Beckett humorát bizonyítják!

A Godot-t követô színművekben Beckett következetesen továbbfejleszti a maga negatív mitológiáját. (A játszma vége, 1957; Az utolsó tekercs, 1958; Ű, azok a szép napok, 1961.)

Beckett klasszikusan tiszta formában tudja kifejezni az elidegenedés, a magány, a reménytelenség élményét. Műveiben felmutatja a részvétet és szeretetet érdemlô embert, de iróniájával rögtön kérdésessé teszi, vajon érdemes-e szánalmunkra.

Az író kompromisszum nélkül néz szembe az ember kétségbeejtô és kilátástalan helyzetével, anélkül, hogy valami olcsó vigaszba kapaszkodna. îrásai azt bizonyítják, hogy talán mégsem olyan értelmetlen és reménytelen az ember léte, amíg bajait ilyen szellemi fölénnyel tudja megfogalmazni.

„A”10. tétel: A kultúra és a globalizáció kapcsolata

A globalizáció az egész világra kiterjedő folyamat, amely áthatol a nemzeti határokon.
A globalizáció a nyugat /amerikai/ kultúrát terjeszti minden kontinensen.
A folyamatot erősítik a  multinacionális cégek, melyek a világ nagyon sok pontján alapítanak cégeket, ezek arculata, technológiája azonos.

BENELUX ÁLLAMOK

Az EU előfutárai : 1922-től Luxemburg és Belgium gazdasági unióra lépett, ehhez csatlakozott 1944-ben Hollandia --- Biztosították az áru, a munka és a tőke szabad áramlását a három  ország között.

BENELUX ÁLLAMOK

Az EU előfutárai : 1922-től Luxemburg és Belgium gazdasági unióra lépett, ehhez csatlakozott 1944-ben Hollandia --- Biztosították az áru, a munka és a tőke szabad áramlását a három ország között.
Németország domborzata :
- síkság Ny-I területe
- Ardennek
- Északi - tenger kikötője
--- Németalföldi síkság ( Hollandia, Belgium )

Európai történelemben játszott szerepe :
- XII - XIII. sz.-ban kezdődött
- Gyarmatosítás ---- Hollandia fontos területeket szerzett, a világ csaknem minden táján.
(tengerparti helyzetének eredménye + kézműiparban iparosodás a XII - XIII.sz-ban )
Itt vívták meg az első ipari forradalmat. --- Kialakult a tőkés társadalom.
1566 - 81 - Északi tartományok kivívták a függetlenségüket ( későbbi Hollandia ) Belgium továbbra is Habsburg uralom alatt állt.
1651. Anglia: hajózási törvény ---- angol árut csak angol hajó szállíthat az angol gyarmatokra és -ról. ---- átvette Anglia a vezető szerepet.
Napóleon ideje alatt az egész terület francia fennhatóság alá került --- 1815. Hollandia és Belgium egységes államot alkotott és megszabadultak a francia fennhatóságtól. 1830. levált Belgium., ekkor lett Hollandia és Belgium a mai.
Belgium: tőkés fejlődés műhelyévé lépett elő a XIX. sz-tól , Európa fontos állama lett.
TERMÉSZETFÖLDRAJZ :
- tengerpart -- a világ felé " Európa kapuja " Közép, K, D Európából, ide futottak az utak.
- síkság --- különböző erőt képviselnek a mezőgazdasági termelésben.
- tengeri feltöltés kül. termékenységű talajokat hozott létre.
- folyami feltöltés
- jég munkája
- É-tengeri part állandóan süllyed ( évente kb. 2mm ) ---- jelentős területek vannak a tengerszint alatt.
- Ardennek ( ókori hegységrendszer egyik tagja ) --- előtérben kőszén képződött. Jelentős lepusztulás, feldarabolódás az ókor óta. ----- ércbányászatban játszott szerepe fontos. Vadregényes, szurdokvölgyes rendszer, erdő borítja ( erdőgazdaság ) táj: számos vár a sziklákon ( látvány )

BENELUX ÁLLAMOK
Európa legkisebb területű országai közé tartozik.
Összterülete : 66490 km ( + vízterület )
Belgium : 30,5000 km 10millió lakos
Hollandia : 33,8000 km 15,1 millió lakos
Luxemburg : 7,6000 km 400.000 lakos
_____________________
25,5 millió lakos
---- kis területen igen sok ember ---- nagy népsűrűség. ( Hollandia a világ legsűrűbben lakott ország ) Nagy népességet eltartani csak intenzív gazdálkodás mellett lehet.
BELGIUM ÉS HOLLANDIA ÖSSZEHASONLITÁSA :
1. Hollandia népessége etnikailag egységes (I indoeurópai nyelvcsalád germán csoportja )
Belgium kettéosztott népességű / nemzetiségű Délen : keltákból alakult vallonok, francia nyelven beszélnek. ( Belgium története során a többséget alkották, a kutúrára jelentős hatással voltak. )
Északon : germán csoport tagjai, a flamandok ( ma már ők vannak többségben - gyors népességnövekedés ) ---- állandó nemzetiségi ellentét. ( középső kisebb területen német népcsoport. )

2. Hollandia népessége az utolsó fél évszázad alatt gyorsabban növekedett, mint Belgiumé.
Hollandia : 1950-es évekig kb. 0,5 ezrelék, mára kb. 1/6-ra csökkent ---- A gyors gazdasági fejlődéshez szükséges munkaerőt Hollandia maga tudta biztosítani, külföldi munkaerő nem érkezett. ( Kevés idegen a gyarmatokról ment, amikor azok megszűntek kb. 700ezer fő --- nem igazán idegenek, mert a gyarmatok lakossága holland állampolgárságú volt. )
Belgium : a gyenge népességszaporodás nem tudta fedezni a II. v. h. után a munkaerő szükségletet ---- külföldi munkaerő ( ma ezek alkotják a szegregálódó városi lakosságot )
3. Mindkét ország igen belterjes mezõgazdálkodást folytat .
Hollandia a mezőgazdasági terület az összterület kb. fele ---- főleg állattenyésztés.
* szarvasmarha ( a rét és legelőgazdálkodás magas szinten áll, az állattartás feltételei minden szempontból kedvezőek.)
* sertés
* baromfi ( tojás nagy exporttétel )
Hollandia népesség 3,5%-a agrárkereső
Belgium népesség 2,1%-a agrárkereső
Hollandia mezőgazdasági kivitel nagyobb, mint mezőgazdasági behozatal ---- Hollandia nettó exportőr. Összkivitalének 1/5-e mg. ( hús, tejtermék, sajt, zöldség, virág - tulipán, tojás ) Mindkét országban magas a mg-I intenzitás, a ráfordítások is magasak.
Belgium jelentős mennyiségű gabonát kénytelen iportálni, mg-I exportja nem fedezi az importját ---- negatív mérleg.
4. energiagazdálkodás
Hollandia : Földgázmennyiség hatalmas. Kőolaj, kőszén --- behozni kénytelen.
Belgium : Hatalmas Kőszén vagyon. Megszűnt a szénbányászat ( amit gazdaságosan lehetett kitermelni, azt már kitermelték. ) Energiahordozóból behozatalra szorul, energiaszükségletének 60%-át atomenergiából fedezi.
5. Mindkét országban a legfontosabb iparág a fémfeldolgozás.
2. hely élelmiszeripar Hollandia
3 hely vegyipar
2. hely ruhagyártás Belgium
3. hely vegyipar
Hollandia legkorszerűbb technikák ( Marshall-segély a II. v. h. után ) --- iparszerkezete és felszereltsége korszerűbb, mint a belga. A volt gyarmatokról sok árut szállítanak be, ezt Hollandiában dolgozzák fel.
Belgium : textilipar jelentős szerepe ( brüsszeli csipke )
Mindkettőnél a gazdaság kulcs iparága a vegyipar, jelentőssége nagy. A gazdaság meghatározói a monopóliumok és a külföldi tőke érdekeltsége.
Hollandia : Royal Duch Shell nagy monopólium. Unilever élelmiszer és az elektronikai ipar is nagy monopóliumok.
6. Európa kapuja
A tengeri hajózás + belső közlekedés fejlettsége ( világon az első helyen áll )
Hollandia belvízi hajóutak. " Isten a tengert a Hollandok a partot teremtették. "
Hollandia területei : 2 terület --- határ: tenger felett 1m-es szintvonal jelöli ki.
Keletre : " fest- vidék " Nagyrészben jég által alakított felszín, morénák területe. Régen: sok tőzegláp --- kiszárították, termőfölddé alakították át. Felszín : podzolt talaj --- a terület termőképessége kicsi. Ez volt Hollandia szegényterülete.
Nyugatra : " Mars-vidék " Tengeri feltöltött terület, jó minőségű termőföldek . Magas színvonalú mezőgazdasági termelés lecsapolt területek. ---- Jó termőterület.
Hollandia - küzdelem a tengerrel
területén több beltenger ( egyre kevesebb szárazföld ) XIX., XX. sz. megpróbálják a tenger által elhódított területeket visszahódítani.
Delta-terv : Rajna torkolatvidékének átalakítását célozza meg.
Katasztrófák :
1421. vihardagály : 1500 ember halálát okozta
1574 vihardagály : 400 ezer ember halálát okozta
1953 vihardagály : 90 falut öntött el a víz. ---- védekeznek.
1. magasabb területeket alakítottak ki, ahova elmenekülhetnek
2. ezeket a magasabb területeket gátakkal kötötték össze
3. tengerpartnál : cölöpökkel építkeznek 7 -8 méteres cölöpökre építik a lakóházakat a kiszárított területeken is.
Amszterdam : kb. 700 ezer cölöp van leverve. Csatorna körkörös, ezeket hidak kötik össze.
Belgium : 2,5 km hosszú gát az Ínser-tónál. ---- a tengertől visszahódított területeket a magas sótartalom miatt nem lehet művelni.
1. sótartalom csökkentése
2. humusz pótlása ---- kb. 10évet vesz igénybe, míg a terület művelhető lesz.
Kristályelv : szabályos rendszerben telepítették a falvakat a kiszárított területeken. ( több alközpont ) Rajz :


Deltaterv : Rajna --- folyami elöntés. Gátakkal szabályozták. ---- Osztriga tenyésztés megmaradt. Zsilipek, gátak építése ( legnagyobb zsilip Rotterdamnál )
7.Mezőgazdaság
Hollandia : legintezivebb mezőgazdasági kultúra Hollandiában fejlődött ki. --- Németo. és Anglia nagy felvevőpiac. ( EU gazdaságpolitikája megakadályozza a mezőgazdasági konkurenciát. ) Legjelentősebb : É-ÉNy-I területeken - szarvasmarha-tenyésztés ( világtermelés jelentős része --- Világ elsők a tejtermék exportban. Edam, Gonda, Linburg --- sajtközpontok.
Sertés és baromfi tartás.
Északon : juh tartás ( Frizz-szigetek )
Takarmány : gabona ( szántó területek 1/3-a ) Búza délen, Rozs északon, zab, árpa, cukorrépa, burgonya gyümölcsök alma, körte , virágkertészet.
Randstadt = patkóváros
Hollandia központi Ny-I területe, összefüggő urbanizált terület, kb. 6 mill. ember él ( népesség kb. fele )
Legjelentősebb ipari központok :
- Amszterdam ( nem hivatalos főváros ) népesség kb. 1mill. Hidak és csatornák városa. Gyémánt csiszolás jelentős. ( gyémánt kereskedelem legnagyobb Belgium - Antwerpen ) Ipari központ, + kereskedelmi és pénzügyi központ.
- Eindhoven : holland nehézipar központja, komplex nehézipari bázis kijárat az Északi-tengerre. Minden nyersanyagot importál.
- Rotterdam : legjelentősebb és a világ legnagyobb forgalmú kikötője. 580 ezer ( agglomerációval együtt 1mill ) a népesség.
1957.EUROPORT : a város szívétől a tengerig húzódik 30km hosszan. Évente 30ezer tengeri hajó és 180ezer folyami hajó forgalma. Ipari tevékenysége : kőolajfinomitás.
- Utrecht : Amszterdam --- Rajna csatorna halad át --- belvízi hajózás fontos. Kulturális központ : egyetem. Vasútközlekedés központja.
A Randstadtot előre megtervezve fejlesztik. A patkó közepén : zöld szív ( mg.i termelés központja )
- Hága : Igazgatási főváros és királyi székhely.
Belgium :
növénytermesztés : - cikória
- dohány
Antwerpen és Brüsszel között "zöldövezet " ---- ellátja a környező városokat.
Ipari növények : cukorrépa
állattenyésztés : szarvasmarha
mg : erdőgazdálkodás
Ipari fejlettség XIX.sz. nehézipari bázis : Brüsszel, Brugge, Antwerpen, Oostende Liége --- színesfémkohászat.
Antwerpen, Rotterdam vetélytársa ---- a világ egyik legnagyobb kikötővárosa, de már kisebb a jelentősége, mint Rotterdamnak.
EU központja.
flamand 57%
vallon 32% népesség
Brüsszel kétnyelvű Központ. Több nagy autógyárnak vannak összeszerelő üzemei Belgiumban.
Luxemburg : világ első a vaskohászati termelés egy főre eső termelésében. Érdekeltek az EU létrejöttében ---- számos EU-os intézmény a Benelux államokban találhatók.

BENELUX ÁLLAMOK

Az EU előfutárai : 1922-től Luxemburg és Belgium gazdasági unióra lépett, ehhez csatlakozott 1944-ben Hollandia --- Biztosították az áru, a munka és a tőke szabad áramlását a három ország között.

Németország domborzata :

- síkság Ny-I területe

- Ardennek

- Északi - tenger kikötője

--- Németalföldi síkság ( Hollandia, Belgium )

Európai történelemben játszott szerepe :

- XII - XIII. sz.-ban kezdődött

- Gyarmatosítás ---- Hollandia fontos területeket szerzett, a világ csaknem minden táján.

(tengerparti helyzetének eredménye + kézműiparban iparosodás a XII - XIII.sz-ban )

Itt vívták meg az első ipari forradalmat. --- Kialakult a tőkés társadalom.

1566 - 81 - Északi tartományok kivívták a függetlenségüket ( későbbi Hollandia ) Belgium továbbra is Habsburg uralom alatt állt.

1651. Anglia: hajózási törvény ---- angol árut csak angol hajó szállíthat az angol gyarmatokra és -ról. ---- átvette Anglia a vezető szerepet.

Napóleon ideje alatt az egész terület francia fennhatóság alá került --- 1815. Hollandia és Belgium egységes államot alkotott és megszabadultak a francia fennhatóságtól. 1830. levált Belgium., ekkor lett Hollandia és Belgium a mai.

Belgium: tőkés fejlődés műhelyévé lépett elő a XIX. sz-tól , Európa fontos állama lett.

TERMÉSZETFÖLDRAJZ :

- tengerpart -- a világ felé " Európa kapuja " Közép, K, D Európából, ide futottak az utak.

- síkság --- különböző erőt képviselnek a mezőgazdasági termelésben.

- tengeri feltöltés kül. termékenységű talajokat hozott létre.

- folyami feltöltés

- jég munkája

- É-tengeri part állandóan süllyed ( évente kb. 2mm ) ---- jelentős területek vannak a tengerszint alatt.

- Ardennek ( ókori hegységrendszer egyik tagja ) --- előtérben kőszén képződött. Jelentős lepusztulás, feldarabolódás az ókor óta. ----- ércbányászatban játszott szerepe fontos. Vadregényes, szurdokvölgyes rendszer, erdő borítja ( erdőgazdaság ) táj: számos vár a sziklákon ( látvány )

BENELUX ÁLLAMOK

Európa legkisebb területű országai közé tartozik.

Összterülete : 66490 km ( + vízterület )

Belgium : 30,5000 km 10millió lakos

Hollandia : 33,8000 km 15,1 millió lakos

Luxemburg : 7,6000 km 400.000 lakos

_____________________

25,5 millió lakos

---- kis területen igen sok ember ---- nagy népsűrűség. ( Hollandia a világ legsűrűbben lakott ország ) Nagy népességet eltartani csak intenzív gazdálkodás mellett lehet.

BELGIUM ÉS HOLLANDIA ÖSSZEHASONLITÁSA :

1. Hollandia népessége etnikailag egységes (I indoeurópai nyelvcsalád germán csoportja )

Belgium kettéosztott népességű / nemzetiségű Délen : keltákból alakult vallonok, francia nyelven beszélnek. ( Belgium története során a többséget alkották, a kutúrára jelentős hatással voltak. )

Északon : germán csoport tagjai, a flamandok ( ma már ők vannak többségben - gyors népességnövekedés ) ---- állandó nemzetiségi ellentét. ( középső kisebb területen német népcsoport. )

2. Hollandia népessége az utolsó fél évszázad alatt gyorsabban növekedett, mint Belgiumé.

Hollandia : 1950-es évekig kb. 0,5 ezrelék, mára kb. 1/6-ra csökkent ---- A gyors gazdasági fejlődéshez szükséges munkaerőt Hollandia maga tudta biztosítani, külföldi munkaerő nem érkezett. ( Kevés idegen a gyarmatokról ment, amikor azok megszűntek kb. 700ezer fő --- nem igazán idegenek, mert a gyarmatok lakossága holland állampolgárságú volt. )

Belgium : a gyenge népességszaporodás nem tudta fedezni a II. v. h. után a munkaerő szükségletet ---- külföldi munkaerő ( ma ezek alkotják a szegregálódó városi lakosságot )

3. Mindkét ország igen belterjes mezõgazdálkodást folytat .

Hollandia a mezőgazdasági terület az összterület kb. fele ---- főleg állattenyésztés.

* szarvasmarha ( a rét és legelőgazdálkodás magas szinten áll, az állattartás feltételei minden szempontból kedvezőek.)

* sertés

* baromfi ( tojás nagy exporttétel )

Hollandia népesség 3,5%-a agrárkereső

Belgium népesség 2,1%-a agrárkereső

Hollandia mezőgazdasági kivitel nagyobb, mint mezőgazdasági behozatal ---- Hollandia nettó exportőr. Összkivitalének 1/5-e mg. ( hús, tejtermék, sajt, zöldség, virág - tulipán, tojás ) Mindkét országban magas a mg-I intenzitás, a ráfordítások is magasak.

Belgium jelentős mennyiségű gabonát kénytelen iportálni, mg-I exportja nem fedezi az importját ---- negatív mérleg.

4. energiagazdálkodás

Hollandia : Földgázmennyiség hatalmas. Kőolaj, kőszén --- behozni kénytelen.

Belgium : Hatalmas Kőszén vagyon. Megszűnt a szénbányászat ( amit gazdaságosan lehetett kitermelni, azt már kitermelték. ) Energiahordozóból behozatalra szorul, energiaszükségletének 60%-át atomenergiából fedezi.

5. Mindkét országban a legfontosabb iparág a fémfeldolgozás.

2. hely élelmiszeripar Hollandia

3 hely vegyipar

2. hely ruhagyártás Belgium

3. hely vegyipar

Hollandia legkorszerűbb technikák ( Marshall-segély a II. v. h. után ) --- iparszerkezete és felszereltsége korszerűbb, mint a belga. A volt gyarmatokról sok árut szállítanak be, ezt Hollandiában dolgozzák fel.

Belgium : textilipar jelentős szerepe ( brüsszeli csipke )

Mindkettőnél a gazdaság kulcs iparága a vegyipar, jelentőssége nagy. A gazdaság meghatározói a monopóliumok és a külföldi tőke érdekeltsége.

Hollandia : Royal Duch Shell nagy monopólium. Unilever élelmiszer és az elektronikai ipar is nagy monopóliumok.

6. Európa kapuja

A tengeri hajózás + belső közlekedés fejlettsége ( világon az első helyen áll )

Hollandia belvízi hajóutak. " Isten a tengert a Hollandok a partot teremtették. "

Hollandia területei : 2 terület --- határ: tenger felett 1m-es szintvonal jelöli ki.

Keletre : " fest- vidék " Nagyrészben jég által alakított felszín, morénák területe. Régen: sok tőzegláp --- kiszárították, termőfölddé alakították át. Felszín : podzolt talaj --- a terület termőképessége kicsi. Ez volt Hollandia szegényterülete.

Nyugatra : " Mars-vidék " Tengeri feltöltött terület, jó minőségű termőföldek . Magas színvonalú mezőgazdasági termelés lecsapolt területek. ---- Jó termőterület.

Hollandia - küzdelem a tengerrel

területén több beltenger ( egyre kevesebb szárazföld ) XIX., XX. sz. megpróbálják a tenger által elhódított területeket visszahódítani.

Delta-terv : Rajna torkolatvidékének átalakítását célozza meg.

Katasztrófák :

1421. vihardagály : 1500 ember halálát okozta

1574 vihardagály : 400 ezer ember halálát okozta

1953 vihardagály : 90 falut öntött el a víz. ---- védekeznek.

1. magasabb területeket alakítottak ki, ahova elmenekülhetnek

2. ezeket a magasabb területeket gátakkal kötötték össze

3. tengerpartnál : cölöpökkel építkeznek 7 -8 méteres cölöpökre építik a lakóházakat a kiszárított területeken is.

Amszterdam : kb. 700 ezer cölöp van leverve. Csatorna körkörös, ezeket hidak kötik össze.

Belgium : 2,5 km hosszú gát az Ínser-tónál. ---- a tengertől visszahódított területeket a magas sótartalom miatt nem lehet művelni.

1. sótartalom csökkentése

2. humusz pótlása ---- kb. 10évet vesz igénybe, míg a terület művelhető lesz.

Kristályelv : szabályos rendszerben telepítették a falvakat a kiszárított területeken. ( több alközpont ) Rajz :

Deltaterv : Rajna --- folyami elöntés. Gátakkal szabályozták. ---- Osztriga tenyésztés megmaradt. Zsilipek, gátak építése ( legnagyobb zsilip Rotterdamnál )

7.Mezőgazdaság

Hollandia : legintezivebb mezőgazdasági kultúra Hollandiában fejlődött ki. --- Németo. és Anglia nagy felvevőpiac. ( EU gazdaságpolitikája megakadályozza a mezőgazdasági konkurenciát. ) Legjelentősebb : É-ÉNy-I területeken - szarvasmarha-tenyésztés ( világtermelés jelentős része --- Világ elsők a tejtermék exportban. Edam, Gonda, Linburg --- sajtközpontok.

Sertés és baromfi tartás.

Északon : juh tartás ( Frizz-szigetek )

Takarmány : gabona ( szántó területek 1/3-a ) Búza délen, Rozs északon, zab, árpa, cukorrépa, burgonya gyümölcsök alma, körte , virágkertészet.

Randstadt = patkóváros

Hollandia központi Ny-I területe, összefüggő urbanizált terület, kb. 6 mill. ember él ( népesség kb. fele )

Legjelentősebb ipari központok :

- Amszterdam ( nem hivatalos főváros ) népesség kb. 1mill. Hidak és csatornák városa. Gyémánt csiszolás jelentős. ( gyémánt kereskedelem legnagyobb Belgium - Antwerpen ) Ipari központ, + kereskedelmi és pénzügyi központ.

- Eindhoven : holland nehézipar központja, komplex nehézipari bázis kijárat az Északi-tengerre. Minden nyersanyagot importál.

- Rotterdam : legjelentősebb és a világ legnagyobb forgalmú kikötője. 580 ezer ( agglomerációval együtt 1mill ) a népesség.

1957.EUROPORT : a város szívétől a tengerig húzódik 30km hosszan. Évente 30ezer tengeri hajó és 180ezer folyami hajó forgalma. Ipari tevékenysége : kőolajfinomitás.

- Utrecht : Amszterdam --- Rajna csatorna halad át --- belvízi hajózás fontos. Kulturális központ : egyetem. Vasútközlekedés központja.

A Randstadtot előre megtervezve fejlesztik. A patkó közepén : zöld szív ( mg.i termelés központja )

- Hága : Igazgatási főváros és királyi székhely.

Belgium :

növénytermesztés : - cikória

- dohány

Antwerpen és Brüsszel között "zöldövezet " ---- ellátja a környező városokat.

Ipari növények : cukorrépa

állattenyésztés : szarvasmarha

mg : erdőgazdálkodás

Ipari fejlettség XIX.sz. nehézipari bázis : Brüsszel, Brugge, Antwerpen, Oostende Liége --- színesfémkohászat.

Antwerpen, Rotterdam vetélytársa ---- a világ egyik legnagyobb kikötővárosa, de már kisebb a jelentősége, mint Rotterdamnak.

EU központja.

flamand 57%

vallon 32% népesség

Brüsszel kétnyelvű Központ. Több nagy autógyárnak vannak összeszerelő üzemei Belgiumban.

Luxemburg : világ első a vaskohászati termelés egy főre eső termelésében. Érdekeltek az EU létrejöttében ---- számos EU-os intézmény a Benelux államokban találhatók.

Csokonai Vitéz Mihály A felvilágosult eszme hirdetője és a szerelmi költészete

A felvilágosodás

Előzmények

- A feltörekvő polgárság egyre nagyobb szerephez jut az ipari forradalmak révén.

- A természettudomány jelentős felfedezéseket tesz, mely hatással van az emberek gondolkodására.

- A 18. sz. az ész, a világosság százada.

Jellemzői

- A polgárság ideológiájává (világnézetévé) növi ki magát.

- Szellemi mozgalomként indul, majd művelődéstörténeti korszakká válik.

- Feudalizmus-ellenesség

- Egyház-ellenessé (antiklerikalizmus)

- Racionalizmus (ésszerűsség, célszerűség) [ratio=ész, kidolgozója a francia Descartes – „Gondolkodom, tehát vagyok” (Cogito ergo sum)]

- Empirizmus (A megismerés alapja a tapasztalatszerzés) [kidolgozói: Bacon, Locke (filozófusok)]

- Deizmus (elismerik, hogy Isten teremtette a világot, de a továbbiakban a világ működését a természet törvényeire bízta)

Fontosabb országok

- Anglia

o Itt jelentkezik elsőként a felvilágosodás.

o Angol polgári és ipari forradalom.

o A városi élet fejlődése:

 London nemcsak ipari és kereskedelmi, hanem szellemi központ is.

o Irodalom: független a királyi udvartól.

o Új írótípus, aki írói működéséből, újságírásból próbál megélni  A sajtó fejlődése, 26 napilap megjelenése.

o Az angol felvilágosult irodalom legjelentősebb alakjai:

 Daniel Defoe: Robinson Crusoe, Jonathan Swift: Gulliver utazásai

- Franciaország

o Később, de fejlettebb formában jelentkezik a felvilágosodás  átveszik az angol tapasztalatokat.

o A francia forradalom előtti időszak, melyben a követelések erősebbek.

o A nagy francia Enciklopédia (1751-1772-ig tartott a szerkesztése).

 Szerkesztője: Denis Diderot

 Segítői:

• Montesquieu

• Voltaire

• Helvetius

• D’Holbach

o A tudományok, mesterségek és a művészetek értelmező szótára ábrákkal.

A felvilágosodás stílusirányzatai

- Szentimentalizmus

o A romantika felé közeledő irányzat, az empirizmusra épül. Az ész mindenhatóágába vetett hit megrendül, a tapasztalatokra épített lelki folyamatokat elemzi.

o Tipikus szereplői: szenvedélyes szerelmesek, akik például a társadalmi, vagyoni különbségek miatt nem lehetnek egymáséi.

o A szereplők érzelmekben gazdagok, ám cselekvésre képtelenek: szenvednek, gyötrődnek, visszahúzódóak lesznek.

o A sérült lelkű hősök a bánatukkal a természet magányába menekülne  elfordulnak a társadalmi kötöttséget jelentő várostól (a világtól elidegenedett ember).

o Jellemző műnem a líra.

o Jellemző műfaj az elégia.

 Rousseau: Új Héliose

 Kármán József: Fanni hagyományai – napló és levélregény

- Klasszicizmus

o A felvilágosodás uralkodó stílusirányzata

o Classis(latin)=osztály

o Eredeti jelentése: az első, a legjobb osztályba tartozó, kiváló, tökéletes

o Klasszikus alkotás: A művészi mondanivalót tökéletesen alakított formában jeleníti meg, örök érvényű, harmonikus alkotás.

o A polgárság ízlését és erkölcsét tükrözi.

o A klasszicisták racionalisták is egyben.

o Utánzás: Az antik művészet utánzása

o Miért? Mert művészileg tökéleteset alkottak.

- Klasszicizmus legfőbb stílusjegyei az irodalomban

o Mértéktartó, fegyelmezett stílus

o A művészek elvetnek minden felesleges díszítést

o A művek szerkezete áttekinthető

o Jól elkülöníthető részekből álló, logikusan elrendezett egész

o Az előkelők és jómódúak ízléséhez igazodik

o Jellemzi az eleganciára való törekvés, a kényes műgond

o A műnemek, műfajok nem keverednek egymással.

o Merev művészi szabályok (drámai hármas egység. tér, idő, cselekmény egysége, Arisztotelész Poeticáját nagyon is félreértették)

o Legfőbb műfajok: óda, epigramma, eposz, tanmese (a műalkotás erkölcsi célt szolgál), episztola, államregény, művelődési regén

- A rokokó

o Franciaországban bontakozott ki.

o Elnevezése utólagos, a rocaille (kagyló) szóból képezve utal a stílusban általánosan használt szétágazó csigavonalakra és a kagyló motívumára.

o Ez a stílus az udvari arisztokratikus kultúra utolsó kivirágzása.

o Jellemzője az erőteljes díszítettség, a kecsesség, a játékosság, a bájosság.

o Egyik leggyakoribb témája az erotika, az érzékiesség, a szerelem.

A felvilágosodás képviselői

- Franciák

o Voltaire (Candide)

o Rousseau (Új Heloise)

o Carmeille

o Racine

o Moliere

- Németek

o Goethe (Faust)

o Schiller (A kesztyű, Az örömhöz)

o Kölderlin

- Magyarok

o Kazinczy Ferenc

o Berzsenyi Dániel

A magyar felvilágosodás

I. szakasz (1772-1795)

- 1772 – Bessenyei György: Ágis tragédiája

- 1795 – a Martinovics-féle jakobinus mozgalom vezetőinek kivégzése

II. szakasz (1795-1825)

- 1825 – Széchenyi István az országgyűlésen birtokai jövedelmének egy részét felajánlja a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) megalapítására.

- Sajátos viszonyok:

o Nem volt számottevő polgárság

o A közép- és kisnemesség, a főúri családok tagjai lettek „felvilágosodottak”  a nyugati polgárság forradalmi eszméi átalakultak

o Mi volt a fő cél?

 Az elmaradottság leküzdése

 A kulturális haladás

 A nemzeti kultúra alapjául szolgáló nyelv művelése

o Mária Terézia 1760-ban testőrséget állítatott fel Bécsben  a magyar nemesifjak művelődhettek, megszervezték az első magyar írói társaságot

o Szépirodalmi folyóiratok: Magyar Museum, Orpheus, Uránia, Mindenes Gyüjtemén

o Testőr-írók: Baróczy Sándor, Barcsay Ábrahám, Bessenyei György

o Nyelvújítási harc

 Ortológusok  nyelvújítás ellenzői

 Neológusok  nyelvújítók

Csokonai, a felvilágosult eszme hirdetője

Az estve

- A cím pictúrát, azaz leírást ígér, azonban nagyobb ívű, átfogó-jellegű eszmei és stílushatásokat összegző alkotás

- 1792-ben írta 19 évesen

- Kazinczynak küldte el

- 1794-ben társadalombíráló résszel kiegészítve a Magyar Museumban jelenik meg.

- 1796-van a Diétai Magyar Múzsában jelenik meg, kivéve a középső részt.

- A műben Rousseau hatása érezhető, miszerint a romlott társadalommal szembe kell állni, és vissza kell térni a természethez.

- Szerkezet:

1. Az alkonyat ROKOKÓ leírása

2. A felvilágosodás eszméinek megfogalmazása KLASSZICISTA eszközökkel

3. A zárlat ódai hangja SZENTIMENTALISTA, visszafordulás a természethez

1. Az erdei alkonyat képei

Rokokó idill

Eszközei: hanyatló nap, harmat, rózsák, madárkák

Színek: tündöklő, pirul, aranyos

Akusztikai hatások: bömböl, hangicsál

Megszemélyesítés: „Mosolyog a híves szárnyon járó estve”

Alliteráció: „Barlangjában belől bömböl a mord medve”ű

„vidám melancholia”  mélabú, elérzékenyülés

Az erdő „Egy fűszerszámozott theátromot csinál”

Jelentése: illatosított színház, a fűszerszám a fűszer régi neve.

Az édes koncertek dallamára a Hold rezgő fényénél a gráciák (a báj, a kellem istennői) táncot járnak.

Illatérzék: fűszerszámozott theátrom – mennyei illat: zefírek – enyhe nyugati szellő

„E világba semmi részem sincsen”

Harmónia Diszharmónia

- Természet

- Édes koncertek

- Gráciák tánca

- Nyugalom - Társadalom

- Lárma

- A kevély, a fösvény csörtetése

- Kényektől részeg tolongás

2. „Bódult emberi nem, hát szabad létedre / Mért vertél zárbéklyót tulajdon kezedre?

Az éj, az elviselhetetlen emberi világ, a megromlott társadalom metaforájává válik.

Az eszmefuttatás a Rousseau-i gondolatmenetet követi.

 magántulajdon

 a szabadság elvesztése

 megromlott emberi viszonyok

Leltárszerűen számba veszi a társadalom visszásságait (háborúk, egyenlőtlenség, zsarnoki hatalom, kapzsiság, a jónak született ember bűnbe hajszolása).

A fogalmi érvelés túlsúlya jellemzi ezt a részt.

A korabeli magyar viszonyokra utal a dézsma, a porció, a földterületek bekerítése.

3. A megnyugvást adó természet képéhez tér vissza.

A természet fennkölt hangú, ódai megszólítása.

„Oh arany holdvilág

Oh édes erdei hangzások

Oh áldott természet”

A civilizáció teremtette egyenlőtlenség a természetben nem létezik, itt minden ember egyenlő.

A természet örökös földesura Csokonai  lelki gazdagság (arany holdvilág, éltető levegő, az erdei madarak éneke)

Konstancinápoly

Első változata: Egy város leírása (1785?), iskolai versgyakorlat.

1794-ben ezt a leírást fejtegetéssel egészítette ki.

Konstantinápolyt (Isztambul/Bizánc) idézi elénk.

A távoli városról veszélytelenebb beszélni, mint közvetlenül a hazáról.

A műben megjelenik Voltaire egyházellenességének hatása.

Konkrét képsor:

- Utcák színes forgataga

- Hárem = „damae-bibliotecha”

- „fénylő Stambul”

- „roppant templomok”

- „kőszálnyi mecsetek”

- Filozófiai általánosítások

- Babona, vak buzgóság

- Felidézi azt az időt, amikor még a természetben élt ember boldog volt

- Elítéli a fanatizmust  a minden embert és népet egybeölelő testvériséget hirdeti. A török hívők vakbuzgóságáról szólva a kereszténységről is beszél, erre utal a harang, a pénteki böjt, az oltár, a sekrestye.

A vers befejező része:

- Új világról szóló jövendölés

- Az értelem, a szeretet uralkodik majd.

- A harangokból szerszámot öntenek.

- A cifra tornyok emelése helyett „száz embertárson segítenek”

- A „boldog kor” eljövetelét csak a „késő századtól” reméli

A magánossághoz

- Szentimentalista mű

1. vsz.

- Megszólítja és hívja a Magánosságot

2. vsz.

- Leírja a Magánosság „lakhelyét”, a természetet.

- Filozófiai mondanivalóval is bír: az élet szépségeit és értékeit csak az érzékeny, művelt emberek veszik észre

4 - 5. vsz.

- Az előző részben bemutatott világ ellentétét írja le.

- Leírja, mely helyeket kerüli a Magánosság (királyi udvarokat, városokat), és kinek szül gyötrelmet (fösvények, nagyravágyók)

- Kedveli a szelíd falut, a természetet és az érző szívet

6 - 7. vsz.

- Ismét szemléletváltás: most a magány áldásait, jótéteményeit emeli ki (az erény, vagyis a virtus szülője, a bölcsesség forrása)

- Felvillan a későbbi romantika és a művészi szabadság gondolata

„Midőn teremt új dolgokat

S a semmiből világokat.”

„a sebes villám setétes éjjel”

8 - 9. vsz.

- A magánosság megérti a költőt és hűséges hozzá

- Számára a halál nem elrettentő, hanem kívánatos

10 - 11. vsz.

- Háromszor hangzik el az „Áldott Magánosság” megszólítás, amely a végső magánosságot, az elmúlást sietteti

A tihanyi Ekhóhoz

- Eredeti cím: A füredi parton

- Műfaja: elégia, ódai elemekkel

- Szerkezetileg három részre tagolható

I.

1. versszak

- A megszemélyesített alak megszólítása (invokáció)  ódai jelleg

- Megidézi a visszhangot, a párbeszéd valójában monológ:

- A nimfa csupán a csalódott költő szavait adja vissza (halvány Hold – szentimentális kép; a Hold is egyedül van, nincs társa)

2. versszak

- Füreden mások vigadoznak  A költő magányos, szomorú, boldogságra áhítozik

II.

3 - 6. versszak

- Több az emberség a durva bércekben, mint az emberekben, a jó barátok üldözői lettek.

- Szívtelen emberek, érdekházasság, tiran (zsarnoki) törvény (Lillára utal)

- A művészi kifejezőeszközök is a lelki fájdalom nagyságát sugallják: a vidám, boldog Lilla-verse természeti képeit vad természeti képek váltják fel. Így jut el a panasz-sor csúcsára… „még Lilla is…”

- „Te áldott lélek” – szeretettel emlékszik vissza Lillára

III.

7 - 10. versszak

- Éles vonalakkal válik el a második résztől.

- A költő fájdalmas büszkeséggel visszavonul a társadalomból, és az önként vállalt magánytól remél megoldást.

- A természet magányában remél az lenni, ami a társadalomban nem lehetett.

- „Ember [egyenlő] és polgár [nem alattvaló] leszek.”

Az utolsó szakaszban idősíkot vált

- Jövő idő

- Mint ember, tiszteletet érdemel

- Bízik a kései igazságszolgáltatásban

Csokonai szerelmi költészete

- 1797 nyarán ismerkedik meg Vajda Juliannával (Lilla)

- Kapcsolatuk kilenc boldog hónapig tartott, aztán Lillát férjhez adják máshoz (tiran törvény)

Tartózkodó kérelem

- 1795 előtt Laurához és Rózához írta szerelmes verseit

- Több versét átdolgozta és besorolta a Lilla – érzékeny dalok verseskötetébe.

- A vers miniatűr remekmű

- Rokokó stílus

- Csokonai korában énekelték

- Szimultán verselés: egyszerre ütemhangsúlyos és időmértékes verselésű

- A szerelem tűz (metafora)

- Tűz  Seb  Ír (gyógyír)  Tulipán (metafora)

- „Ajakid harmatozása” = szerelmes szavak

- Költői udvarlás: viszontszerelmet kér kedvesétől, az igenlő válaszért ezer ambrózia csókot ígér

- Az isteni szféra magasságaiba emeli a bókokat

 A keresztény angyali

 Az antik ambrózia összekapcsoló szavakkal

Az esküvés

- Csokonai esküt tesz, hogy örökké szeretni fogja Lillát, viszonzást vár

- Toposzok (hószín kéz, rózsa száj, tűz szem – ezekre esküszik Cs. Lillának.)

- Rokokó stílus

- Szimultán verselés

A boldogság

- Minden megszépül a természetben, vele van Lilla, a kertben leheveredve csókolóznak, iszogatnak, Anakreón verseit olvassák, friss epret esznek  tökéletes boldogság

- jázminos illat, a hűvös este, a susogó szellő, zöld gyepágy, eperillat

- Az utolsó három sorban a költő összegzi boldogságát.

A Reményhez

- A Lilla-versgyűjtemény utolsó verse. Műfaja elégico-óda

Szerkezete:

1 és 4. vsz. Tartalmi, érzelmi párhuzam

2 és 3. vsz. Hangulati ellentétesség

- A Lillával töltött 9 boldog hónap után a lányt férjehz adják, Csokonainak állása sincs  reményei összeomlanak

I. versszak IV. versszak

A megszemélyesített lelkiállapotot, a Reményt szólítja meg:

- Istenségnek látszik

- Csalfa, vak

- A boldogtalanokat hitegeti

- „Csak maradj magadnak” - Az élet értelmetlen lett a veszteségek után.

- Ellentétek:

- Zengő liget  Kietlen liget

- Nap  Éj

- A természet és az emberi táj kiüresedése

- Fájdalmas, egyetemes búcsút vesz: költészettől, jókedvtől, reményektől, szerelmektől  halálvágy

II. versszak III. versszak

- Értéktelített

- Rokokó kert: tavasz, nárciszok, csörgő patak, fák

- „Ezer virággal”

- Rózsák

- Életének reményekkel teli szép korszaka

- A viszonzott szerelem

„Lilla szívét kértem;

S megadá az ég” - Értékvesztett

- Tél

- A kert téli pusztulása: kiszáradt fa, patak, fa

- A rózsák elhervadnak

- Művészi vágyainak kudarca  gyöngykoszorúk (hírnév, dicsőség)

- Lilla elvesztése

„Óh, csak Lillát hagytad volna”

Shakespeare Élete és a Rómeó és Júlia

Élete

- Életéről nem sokat tudunk, az adatok hiányosak, gyakran pontatlanok.

- 1564 körül született Stratford-upon-Avon –ben.

- 18 éves korában feleségül vette Anne Hathaway-t akitől három gyereke is született

- 1586 körül elhagyja családját, életének következő öt éve homályba vész.

- 1592: Az első hír londoni létéről. Kapcsolatba kerül a színházzal.

- Az 1599-ben felépült Globe színház fő részvényese, sikeres színész és drámaíró.

- 1607-ig színészkedett.

- 1616-ban halt meg.

Írói munkássága

- Összesen 37 darabot és 154 szonettet írt

o Tragédiák: Julius Caesar, Hamlet, Lear király, Macbeth, Othello, Antonius és Kleopátra, Romeo és Júlia

o Királydrámák: VIII. Henrik, II.-III. Richárd, Henrik drámák, János király

o Vígjátékok: Szentivánéji álom, Velencei kalmár, Ahogy tetszik, Vízkereszt, Hét veronai nemes, Lóvá tett lovagok, A winsori víg nő, Sok hűhó semmiért, Minden jó ha a vége jó

A középkori színjátszás jellemzői

- A középkori drámákat naturalisztikus alapossággal mutatták be.

- Jellemző az örökös helyszínváltozás

- Különböző helyszíneken történő események egyidejű bemutatása

- A „Keresztény dráma” műfaja

A Globe Színház és az angol színjátszás

- A kívülről nyolcszögletű, belülről kör alakú Globe színház 1599-ben épült fel

- Neve összefügg az épület ormán viselt jelvénnyel, a földgömbbel

- Többemeletes, fából készült a színház, felül nyitott volt, így nappal természetes fény mellett tartották az előadásokat

- A színpad hármas beosztása lehetővé tette a különböző színterek gyors váltását

- Nem voltak díszletek

- A drámák nem felvonásokra, hanem színekre tagolódtak

- A női szerepeket is fiúk alakították

- A „hármas egység” (a hely, idő és cselekmény egységének) igénye nem lépett fel 

- A teret és az időt szabadon kezelték

- Hangulati ellentétesség, a hangnemek keveredése

A reneszánsz

- A renaissance = reneszánsz, újjászületést jelent

- A cél az antik görög és római kultúra újjáélesztése

- 14-16. sz. –re jellemző művelődéstörténeti korszak, stílusirányzat

- Társadalmi alapja a polgárság, bölcsője Itália

- Hazánkban, ahol nem alakult ki ekkor még polgárság, a nemesség töltötte be ezt a szerepet

- A humanizmus a reneszánsz polgárságnak a világi ideológiája. (homo=ember) „Mindennek a mértéke az ember” – emberközpontúság

Rómeó és Júlia

- Az angol reneszánsz első olyan tragédiája, melynek központi témája a szerelem

- A fő konfliktus a reneszánsz értékrend hívei és a középkori értékrend képviselői között feszül.

ÚJ ÉRTÉKREND RÉGI ÉRTÉKREND

- Szabad párválasztás rangtól és névtől függetlenül (tiszta érzések, reneszánsz életszeretet, életöröm)

- Reneszánsz szabadságvágy

- Rómeó, Júlia, Mercutio, Benvolio

- Érdekházasság

- Középkori erkölcsök

- A családok közti ősi viszály már nevetséges, és az okát sem tudják

- Montague, Capulet, Paris

A dajka és Lőrinc barát ingadoznak, Escalus, Verona hercege az események felett áll. Egyensúlyozó szerepe a megoldásban érvényesül.

Mercutio kulcsszereplő

- Tőle tudunk meg legtöbbet a szabadságról, az ifjúság a végtelen lehetőségek és a szabadság kora, de Mercutio korai halála azt bizonyítja, hogy a korlátlan szabadság érzése csak szép álom.

- Mercutio költő is, aki képzeletével képes átformálni a világot (pl.: álma Mab királynőről az I. felvonás 4. jelenetében)

- Az ő halála indítja el a katasztrófát

A mű szerkezete

- EXPOZÍCIÓ : Rómeó el szeretné felejteni szerelmét, Rózát

- BONYODALOM : Rómeó találkozik Júliával a bálon

- CSELEKMÉNY KIBONTAKOZÁSA : Házasságot kötnek, a viszály újra fellángol családjaik között

- TETŐPONT : Rómeó megöli Tybaltot, ezért a herceg száműzi Veronából

- MEGOLDÁS : Rómeó és Júlia halála, a két család megbékélése

A Shakespeare-i dramaturgia

- A hangulati elemek keveredése

- Fordulatos eseménysor

- A véletlenek fontos szerepe

- A kar szerepeltetése a mű elején

- A cselekmény viszonylag egyszerű (párhuzamos)

- Tér: váltakozó színhelyek, Tybalt halála után a belső színterek dominálnak, ezzel párhuzamosan Júlia kerül középpontba

- Idő: Jelen idő, a korfestés hiánya, a történet öt napot ölel fel

- Gyilkosságok, sok vér

- A dajka beszéde az angol népnyelv tükre

Reneszánsz vonások

- A mű legfőbb gondolatai reneszánsz életszemléletet tükröznek

o életszeretet (Mercutio képviseli)

o szabad párválasztás, igaz szerelem

o döntéseiket a szereplők önmaguk kívánják meghozni

- A mű legfőbb a reneszánsz bölcsőjében, Itáliában játszódik

Fordítók

- Vörösmarty, Petőfi és Arany vállalkozása volt „a magyar Shakespeare” megteremtése.

- Petőfi belekezdett a Rómeó és Júlia fordításába.

- További Shakespeare-fordítók:

- Kosztolányi Dezső és Mészöly Dezső (Rómeó és Júlia, valamint Szabó Lőrinc (Macbeth)

ZENEI FELDOLGOZÁS: Prokofjev – Romeo és Júlia

MEGFILMESÍTETTE: Zefirelli – Romeo és Júlia

A reformáció és ellenreformáció kulturális törekvései. A barokk kultúra.

A kapitalizmus korai formái a XVI. Század első felében Németországban is kibontakoztak. A politikailag széttagolt országban azonban az egyház hatalma erősebben érvényesült, az egyház kizsákmányolása nagyobb méretű volt, mint máshol. Ezért a társadalmi harc, a polgárság küzdelme a fejlődésért erősen egyházellenes formát öltött, és a reformációhoz vezetett. A humanizmusnak nagy szerepe volt a reformáció előkészítésében. A szellemi életre nagy hatással volt a németalföldi származású Rotterdami Erasmus. Szatirikus művei a kor legizgalmasabb kérdéseit írták le s feltárták a feudális világ visszásságait. Az egyházzal azonban nem szakított, hanem belső megújulásáért, megtisztulásáért küzdött, racionális alapokra helyezett teológiát kívánt. A humanista eszmék békés hirdetője, a radikális változtatásoktól idegenkedett. Így, noha előkészítője volt a reformációnak, azt tartózkodással fogadta. A XVI. Században a német szellemi életben erős erjedés indult. Humanista körök alakultak, a korábbinál merészebb programmal, az eszmék gyakorlati megvalósításának igényével. Luther Márton fellépése új irányba terelte az eseményeket. Amikor a híres 95 tételét kiszegezte(Wittenberg, 1517.X.31.), még nem gondolt a szakításra Rómával. Tételei mérsékeltek voltak, egy részük korábban is elhangzott, az adott forrongó egyházellenes helyzetben azonban óriási hatással volt a tömegekre. A tömegek sodorták magukkal Luthert a mozgalom élén, és változtatták a mérsékelt követeléseket az egyház egészére kiható reformációvá. A reformáció egyfelől a középkori eretnekségek folytatása magasabb fokon, másfelől új, önálló szellemi irányzat. Előzménye a humanizmus, de a reformáció nem a humanizmus közvetlen folytatása. A vallás alapelemeit(Isten, túlvilág) újra a tudat középpontjába akarta helyezni, ezért szembefordult a reneszánsz kultúrával. Elutasító álláspontra helyezkedett a művészettel szemben is, és a középkor művészetét bálványimádásnak minősítette. A humanisták többsége tartózkodó volt a reformációval szemben. De a reformáció társadalmi alapja ugyanaz, mint a reneszánszé, s a vallási mozgalom a polgárság támogatása a feudalizmus nemzetközi intézménye, a római egyház ellen. A reformáció a humanizmus számos eredményét a magáévá tette, felhasználta, s mivel elősegítette a műveltség széleskörű terjesztését az anyanyelven, gazdagította is. Luther később elfordult a tömegektől és a fejedelmek mellé állt. Ez azonban nem változtatott azon, hogy a pápai zsarnok uralom ellen lázadó nagy szellemi mozgalom elindítója volt. Tanítása egyszerű és népies. Az ember a hit által üdvözülhet, Isten és az ember közt nincs szükség az egyház misztikus közvetítésére. Isten tanítását meg lehet ismerni a Bibliából. A reformációban kialakuló új felekezetekkel hatalmas tömegek váltak ki a római egyházból. Legradikálisabb az anabaptizmus. A lutheri reformáció készítette elő a talajt a nála radikálisabb kálvini irányzatnak. Kálvin János a polgári igényeknek legjobban megfelelő egyházi tételeket és szervezetet dolgozta ki. Tanításának fontos része a preadestinatio. E szerint az Isten bizonyos embereket eleve kiválaszt az üdvösségre. Ezek tevékeny, a munkának élő, erős lelkű egyéniségek. Kálvin szerint az Isten az ember által formálja a világot, a munka tehát részvétel az Isten teremtő tevékenységében. Polgári vonás az is, hogy a kálvinizmusban benne van a racionalizmus némi igénye. A szertartások egyszerűsödtek, anyanyelven szóltak. A római egyházat a reformáció gyors terjedésével súlyos csapás érte. De hamar magához tért, rendezte sorait, megindította harcát elvesztett pozíciója visszaszerzésére. Az ellenreformációban nagy szerepe volt a tridenti zsinatnak és a jezsuita rendnek. A tridenti zsinaton(1545) a konzervatív álláspont győzött. A legkirívóbb visszaéléseket(pl. a búcsúcédulák árusítását) megszüntették, de mereven elutasítottak minden lényegbe vágó reformkísérletet. Az egyház élesen szembefordult a humanista irodalommal és a fejlődő természettudománnyal. A reformáció tanításait, összes műveit egyházi átokkal sújtották. Újult erővel éledt fel az inkvizíció. Az ellenreformációnak nagy lendületet adott a jezsuita rend megalapítása(1540). A rend katonai szervezet, főnöke a generális. A rend kerülte tagjainak vallási túlterhelését, nagy figyelmet fordított tudományos képzésükre. Uralkodó befolyásolásra tettek szert a közép és felsőoktatásban. Ügyes alkalmazkodással minden társadalmi rétegbe beférkőztek, s különösen az uralkodókat és a befolyásos embereket igyekeztek behálózni. Így politikai, állami döntések gyakori sugalmazói voltak.

A kor művelődéstörténetének nagy irányzata a barokk. Egyetemes kulturális jelenség, egész korszak az európai művelődés történetében. Keletkezésének társadalmi alapja a feudalizmus központosítás és abszolutizmus útján történő megerősödése a reneszánsz utáni Európában, s a katolikus egyház ellenreformációs tevékenysége. A kapitalizmus általános elterjedéséhez ekkor még hiányoztak a gazdasági-technikai feltételek. A hűbéri rend viszont alkalmazkodott az új viszonyokhoz, kihasználta a polgári fejlődés eredményeit és megerősödött. A barokk az újraéledő feudalizmus és a restaurálódó egyházi hatalom kifejezője. Társadalmi bázisa a nemesség, de más osztályok érdekei, néhol progresszív törekvések is helyet kapnak benne. A kor kultúrájában természetesen vannak vele ellentétes irányzatok is, különösen a Németalföldön és Angliában, ahol a polgárság a hatalom birtokosa lett. A szellemi életben azonban valamilyen mértékben minden országban érvényesült a barokk befolyása. A barokk ideje a XVI. Század végétől a XVIII. Század közepéig tart. A fejlett országokban rövid életű, a gazdaságilag elmaradottabb helyeken még a XVIII. Században is jelentős tényező. Keletkezésében más tényezők is szerepeltek. A technika és a tudomány fejlődése a középkor végi Európában felgyorsult. A felfedezett új területekkel a világ hatalmasan kitágult. A középkorral szemben modernnek tűnő, az antik formákat használó reneszánsz az egyre bonyolultabbá váló valóság kifejezésére alkalmatlan lett. A filozófia és a természettudományok ekkor még nem tudtak egységes képet adni a világról. Ebben a helyzetben a vallás lépett fel a jelenségek egységes magyarázatának ígéretével. Az ellenreformáció nyíltan vallott célja az egyház egységének és a katolikus hittételek tekintélyének helyreállítása. A barokkban kifejezésre jut a katolikus egyház nagy kísérlete, hogy a vallási tudatformát újra uralkodóvá tegye. A barokk kor szellemi törekvéseinek fő jellemzője a hit és a valóságról szerzett ismeretek ellentmondásának valamilyen feloldása. A barokk alkotások nagyméretű kompozíciói , az eposzok, a freskók, a valóságot elfedő látványos díszítések a széthullt szálakat akarják egybefoglalni. A barokkban illuzionista látszatvilág alakult ki a valóság felfokozása révén: a vallási és világi hatalmak az erő, a szépség, a nagyság jegyében jelentek meg. Találó mondás: A barokk lényege egy még tudatossá nem vált társadalmi válság ragyogó leplezése. Meghökkenteni, lenyűgözni, gyönyörködtetni, leginkább formai elemekkel lehet. A régi tartalmat az új történelmi helyzetnek megfelelő korszerűbb formai elemekkel, a tömegeket megragadó szuggesztivitás erejével akarták újraéleszteni. Az igazi célt azonban a templomok mutatták meg. Az előző kor diadalmas alkotásait akarják velük túlszárnyalni, ezért nagy méretekre törekedtek. A pompa szertelen túlhajszolása, a szabálytalan mozgalmas formák, az érzékek elkápráztatására törekvés, misztikum, sejtelmesség jellemzi e templomokat. A barokk templomban a hívő nemcsak a prédikációt hallja, hanem az arany díszítésektől roskadozó falakon, a képek, a szobrok sokaságán, a lebegő angyalok, a vallásos extázisban vonagló szentek misztikus jelenetein a csodákat is szemlélheti. Az új stílus kiválóan alkalmas volt arra is, hogy az uralkodó osztály pompakedvét kielégítse. (Leghíresebb alkotása, a versailles-i királyi kastély, hosszú időn át a főúri kastélyok mintaképe.) A barokk főleg a katolikus országokban terjedt el. Azokban az országokban viszont, ahol a reformáció diadalmaskodott, nemcsak másképpen jelentkezett a barokk, hanem tovább éltek a humanizmus és a reneszánsz hagyományai is, és a polgári átalakulás talaján új szellemű művelődés bontakozott ki.

A Németalföld már a feudalizmus korában a “városok hazája” volt, erőteljesen fejlődő kézműiparral. Amikor pedig a világkereskedelem középpontja az Atlanti-óceán partjaira tolódott át, forgalmának legnagyobb haszonélvezője lett és fokozatosan a tengeri kereskedelem urává vált. A XVI. Században a spanyol hódítókkal szemben kivívta függetlenségét és köztársaság lett. Polgári fejlődése a tőkés fejlődés korai szakaszának eredménye. A polgári fejlődés gyorsulásával nagy kulturális fellendülés járt együtt. A protestantizmus a korai polgári forradalmak ideológiája lett. A reformáció a Németalföldön gyorsan gyökeret vert. A fejlett társadalom igényeinek legjobban a kálvinizmus felet meg. A vallás hatása erős volt a mindennapi élet szokásaira, a gondolkodásra a szellemi életre. Az egyház szerepe jelentős. Az itáliai kultúrának nagy volt az ösztönző hatása. A németalföldi, szorosabban a holland szellemi élet sajátossága a kultúra egyes területeinek eltérő fejlődése, különböző szintje. Az irodalom a humanizmus és a reneszánsz hagyományai folytatta, fejlődésének lehetőségeit azonban a kálvinista puritanizmus szűkre szabta. Különösen a színház és a dráma fejlődését gátolta, s ezzel az irodalom világiassá válásának polgári viszonyok közt természetes folyamatát. Az irodalom így alkalmatlan volt súlyosabb, modernebb társadalmi mondanivaló kifejezésére. Nem voltak nagy tehetségei, teljesítménye elmaradt a nyugat-európai irodalmak színvonalától. Az új társadalom emberének legfőbb kifejezési formája a festészet lett. A holland aranykor ragyogó fejezet a piktúrában, az újkori kifejezési formák egyik megteremtője. A városok polgári életviszonyai fejlett szellemi élete új közízlést teremtettek, a festészetet a realizmus felé terelték. Az itáliai reneszánsz után, a barokk uralma idején olyan realista festészet alakult ki, amely hűen tükrözi a polgári társadalom mindennapi életét. A képek iránt erőteljes társadalmi szükséglet támadt. A protestánssá lett templomokba ugyan nem tűrték meg a képeket, de a középületek, a lakóházak, sőt a műhelyek és a kocsmák is tele voltak velük. Képleltárak, árverési katalógusok mutatják a gyűjtés valóságos szenvedéllyé válását, de azt is, hogy a műalkotások egyre inkább áruvá váltak. A holland polgárt nem vonzották az ókori témák. A festők a holland élet hétköznapjait ábrázolták. Nyugalmas témáikat, az arcképeket, a holland életet és tájat eszményítés és mitológiai törekvés nélkül, valóságszerűen igyekeztek visszaadni. A képen a polgár önmagát, a maga életét látta, amilyen volt, vagy amilyen szeretett volna lenni. Ez magyarázza az életkép, a tájkép, a csendélet nagy népszerűségét. A holland festészet e műfajokban hozott újat. A művész nem egy főúri mecénástól függ: az előkelő megbízók helyébe a polgárság lépett, s a művész a piacon kialakult áron adta el a művét. A holland aranykor értéke Rembrandt művészete. A lelki élet mély ábrázolásával, a fényhatások művészi alkalmazásával messze a kortárs művészek fölé emelkedett. Az első polgári társadalom művelődésének fontos tényezője, hogy széles tömegek igényeit ki tudta elégíteni. Ebben különösen nagy szerepet játszottak a könyvkiadás és a főiskolák, egyetemek. A holland nyomdászat a legfejlettebb volt Európában. Hollandiában nem volt cenzúra sem. Itt nyomtatták ki az egyház vagy mások által tiltott könyveket. A polgári családoknak házi könyvtáruk volt, s a parasztok nagy része is megtanult írni-olvasni. Európában itt a legkisebb az analfabéták száma. A fogalommá vált Elzevir-kiadások -kisebb formátuvu sorozataikkal- a polgárság igényeinek ismeretében jelentek meg. A holland könyvkiadás a modern európai könyvkultúra előzménye. A felszínre törő tudományos energiák a holland főiskolákat, egyetemeket, az európai szellemi élet elsőrendű tényezőivé, a haladó tudomány központjaivá tették. Az egyetemek újak, a skolasztikus hagyományok nem kötötték őket, helyet adtak a legmodernebb irányzatoknak is. Ez magyarázza a filozófia, a csillagászat, a botanika gyors fejlődését. A holland tudósok nagy része elfogadta a kopernikuszi rendszert. A polgárság viszonya a kulturális fejlődéshez e korai időszakban sem egyértelmű. Támogatta a tudományt és a művészetet, de nem tűrte meg neki kellemetlen igazságok kimondását. A XVIII. Században a vallásos keretek lazulását, sőt bomlását figyelhetjük meg. A holland kultúra nem vált ugyan teljesen világivá, a filozófia és a tudomány még nem győzte le a vallást, de megjelent egy nagy filozófus, Spinoza. A Németalföld jelentősen hozzájárult a polgári kultúra fejlődéséhez. A XVII. Század végére Anglia tört az európai fejlődés élére.

Anglia A XVI. Században még a középkorban élt, messze elmaradt a fejlett európai szellemi élettől, a XVII. Század második felében pedig már angol tudósok dolgozták ki az új természettudományos világképet, s a polgári társadalom elméleti alapjait. Anglia gazdasági hatalmát az alapozta meg, hogy míg korábban nyersgyapjút termelt, amit a Németalföldön dolgoztak fel, most kifejlesztette posztóiparát, s ez már a XVI. Században tőkés vállalkozássá alakult át. Ez a század az anyagi és szellemi javak gyors felhalmozódásának kora az angol polgárság történetében. Viszonylagosan nyugodt időszak: itt nem volt parasztháború, a reformáció nem járt olyan heves összecsapásokkal, mint más országokban, s lezárult egy középutas változattal, az anglikán egyház megszervezésével. A humanizmus nem rekedt meg a főúri udvarokban, hanem a humanista szellemű iskolák révén szétáramlott. A XVI. Század vége, a XVII. Század eleje az angol reneszánsz nagy korszaka. A képzőművészet kevésbé bontakozott ki. A vezető szerep az irodalomé, s ezen belül a drámáé Mind Londonban, mind a vidéki városokban rendkívül élénk színházi élet virágzott ki. Az előadásokat a lakosság minden rétege látogatta. A drámaírás legnagyobb alakja Shakespeare. Az Erzsébet-kori gazdasági egyensúly felbomlásakor jelentkező világnézeti, gazdasági válságban a reneszánsz emberközpontú világnézete széthullt. A korszak ideológiája a puritanizmus lett, a reformáció utolsó jelentős irányzata. A puritanizmus a lelki egyenlőség elvét vallotta. A puritanizmus befolyásának növekedésével a színház hanyatlásnak indult, 1640-ben a parlament bezáratta a színházakat. A forradalom felé haladó Angliában az államhatalom megszigorított a cenzúrát is, s ez érvényesült a művészet valamennyi ágában. 1641-ben azonban a cenzúra megszűnt, s a szabadabb légkör kedvezett a tudományos eszmék terjedésének.

A tudomány, a filozófia és a nevelés a korai polgári fejlődés idején.

Nagy hatásuk volt a földrajzi felfedezéseknek. Igazolódott a Föld gömbalakjáról korábban is vallott felfogás. A tudomány fejlődését a reneszánsz indította el. Kopernikusz évtizedes kutatással hat tételben foglalta össze felfedezéseit. Bizonyította a Föld tengely körüli forgását és a Nap körül keringését. A természettudományos kutatás legfőbb területe a mechanika lett. Első nagy tudósa az újkori fizika megalapítója, Galilei. A maga készítette teleszkóppal figyelte a csillagok nagy sokaságát, a bolygók holdjait. Galilei kísérleteivel megteremtette a dinamikát. Kepler fontos pontokon helyesbítette Kopernikusz kutatásait. Megállapította a bolygók Nap körül keringésének törvényeit. Gilbert a mágnesességről szóló művével lépett elő. Rendszeressé vált a boncolás, és sok új ismeret született a szervezetről, a betegségekről és a gyógyításukról. Vesalius megalapozta az anatómiát, az angol Harvey a vérkeringés törvényeit tárta fel. A skolasztikával való szembefordulás első formája a panteizmus: Isten azonosítása a természettel. A humanizmus legnagyobb gondolkodója Giordano Bruno. Milyen tényezők irányítják a népek, az országok sorsát? Mi a társadalmi változásokban az emberek, mi a fejedelmek szerepe? Ilyen és hasonló kérdésekre kereste a választ Machiavelli. A reneszánsz gondolkodók a régi és az új határán többnyire utópisztikus megoldáshoz jutottak. Maga a kifejezés is Morus Tamás ilyen irányú, Utópia című műve nyomán keletkezett. Ez a mű az angol humanizmus első szakaszának legnagyobb alkotása. Campanella olasz szerzetes hirdette, hogy a tudomány célja az emberek életének jobbá tétele. Különösen fontosnak tartotta a természettudományokat. A megszilárduló polgári életforma a XVII. Században szabadabb gondolkodást tett lehetővé, és új igényeket támasztott a tudománnyal és a filozófiával szemben. A tudományok sorra leváltak a filozófiáról. Francis Bacon a megismerés empirikus módszereiről kidolgozott elvei széles körben elterjedtek. A XVII. Században kialakuló francia racionalizmus legnagyobb alakja Descartes. Szintén új módszert és világnézetet dolgozott ki. Szerinte a legfőbb igazság: “Gondolkodom, tehát vagyok!”. A megismerés fő forrása az ész, még az Isten megismeréséé is. A gyakorlati pedagógia neves úttörője Vittorio de Feltre. A szatirikus regényéről ismert Rabelais a neveléstörténet egyik klasszikusa. A realisztikus műveltség híve. Montaigne élesen bírálta a középkori nevelést. Esszék című művében szembefordult a dogmatizmussal. Hatással volt a pedagógia fejlődésére Rotterdami Erasmus is. A nevelés szerinte csak emberséges bánásmóddal, a gyermek egyéni hajlamainak tanulmányozása alapján lehet eredményes. Merészen új gondolataikkal új fejezetet nyitottak a pedagógiai elmélet történetében az első utópisták, s hatásuk éppen azért volt szélesebb, mert a társadalom egészének vizsgálatába helyezték el a nevelés kérdéseit, s többé-kevésbé regényes formában.

E gondolatokhoz nagyon hasonlítottak az eretnek mozgalmak nevelési elvei. Vezetőik a műveltség fontosságát helyesen ítélték meg, s mivel hittételeik alapja az anyanyelvre lefordított Biblia, legfontosabbnak az anyanyelvi írás-olvasás tanítását tartották. A latint, a skolasztikus módszereket elvetették. Különösen széles körű művelődési törekvésekkel találkozunk a huszita mozgalomban. A művelődés és a nevelés jelentőségét a katolikus egyház elleni harcban Luther is felismerte és arra törekedett, hogy az iskolát az új hit terjesztésének eszközévé tegye. Az ellenreformáció is látta a nevelés fontosságát. A katolikus országok közép és felsőfokú oktatásának irányításában a jezsuiták vették át a vezető szerepet. Tantervük sokoldalú volt, alapos műveltséget adott. A művelődés egyik legjelentősebb eszköze továbbra is a könyv. A humanisták a kódexeket becsülték nagyra. A nyomtatott könyvek csak a XV. Század végén kapnak otthont a könyvtárakban. A nagy kereslet fellendítette a könyvmásoló műhelyeket, s a Németalföldön könyvmásoló testületek is alakultak. A reformáció idején egész sor német városban alakult könyvtár(Hamburg, Nürnberg, Augsburg), s az egyetemeket már könyvtárral alapították(Jena, Königsberg). Az oxfordi Bibliotheca Bodleiana(1602), a milánói B. Ambrosiana(1609), a példájukra alakított párizsi Királyi Könyvtár, a madridi Királyi Könyvtár már teremkönyvtárak. Állományukat rendszeresen gyarapítják, megindul a katalogizálás, rendszerezés.

A barokk építészet

Itália építészete a XVll. században a manierizmus meglepő hatásokra alapozó és minden harmóniát nélkülöző épületei elfeledtették a reneszánsz nagy mestereinek a barokk felé mutató vonásait. Elsősorban Michelangelóra gondolunk, az ő művei közül is főleg a római Szent Péter templom kupolájára. A XVll. század nagy építészegyéniségei visszatértek Michelangelóhoz, és új harmóniát hoztak létre. Az így keletkezett új stílus is szertelen formákkal, nyugtalan hullámzással és a díszítmények túlburjánzásával lep meg bennünket, de ezt bizonyos belső logikával és sajátos harmóniával teszi. Az ellenreformáció sikeres előretörése, a vallás új felfogásának elterjedése megadták a szükséges eszmei alapot is ahhoz, hogy ez az új összhang megteremtődjön. Megerősödött azaz európai országokban elfogadott szokás, hogy a Rómában tett utazás a jó nevelés része. Aki nem járt Rómában, az nem kapott kellő útravalót az élethez. Így a világi megrendelők is a Rómában látottakhoz igazodtak. A velencei Santa Maria dell' Salute-templom erős fény-árnyék hatásaival, gazdag díszítettségével és ragyogó városképi elhelyezésével megfogja a nézőt. Jóllehet nem egészen értjük a külső láttán, hogy hogyan is alakul az épület, de ez nem zavaró. A hatalmas, csigavonalakban csavarodó elemekkel megtámasztott kupola láttán centrális térre gondolunk. De már a külsőben is gyanút kelt bennünk a második kupola, amely közvetlenül az első mögött áll. A belsőben aztán a nyolcszögletű körüljáróból a kupola alá belépve újabb titokként tárul elénk a második kupola alatti tér. Itt van az oltár is, sőt még mögötte is egy kis térrész. Ez a második kupola alatti, két félkupolával bővített kisebb centrális tér végül is hosszanti elrendezésűvé alakítja a két centrális részt.Longhena így eléri, hogy szinte megszédíti a nézőt, aki csak az alaprajz ismeretében érti meg igazán, mit is látott. Természetesen az alaprajz a templomba lépéskor nem szokott a kezünkben lenni. Ez a térrel történő varázslás jellegzetesen barokk gondolat. Az építészet feladata a Rómában született új stílus hamar elterjedt Észak-Itáliában is, és nem sokat váratott magára az európai elterjedése sem. Ennek több oka volt. Az ellenreformáció terjedésével a pápai udvar visszanyerte irányító szerepét. A bíborosok, püspökök gyakori római látogatásai azzal is jártak, hogy látva az új templomokat, hazatérve hasonlóakat rendeltek. Így az európai építészek rákényszerültek, hogy maguk is Rómába utazzanak, és a helyszínen tanulmányozzák az új stílust. A jezsuita rend templom- és rendházterveit a rend római generálisával kellett aláíratni. Természetesen jobb esélye volt annak, hogy a generális egy a saját templomához, a római Il Gesuhoz hasonlító épület tervét aláírja. Ilyeneket is készítettek az európai jezsuita építkezéseknél. A barokk építészet feladata tehát templomok, királyi és fejedelmi kastélyok, városi paloták, polgári lakóházak építése. Megnő a városépítészet jelentősége. Téralakítás: a barokk építészet az axis mentén szervezett terek csoportját egy hangsúlyos, a haladás célját kijelölő, uralkodó térmotívumnak rendeli alá. A hosszirányú templomoknál ez a kupolatér kiemelése. A palotáknál és kastélyoknál a tengely mentén egymást követő terek kapcsolata. Jellemző megoldás az enfilade. Enfilade: a francia barokk palota és kastély térsorolási módszere. Díszes ajtóit azonos tengelyre fűzték, így összenyitásukkor hatásos távlat jött létre. A barokk palota térsorának egyik legfontosabb eleme a belépőt fogadó tágas előcsarnok, amelyből ünnepélyes hatású lépcső vezet fel az épület középtengelyében elhelyezett első emeleti díszterembe. Ehhez csatlakoznak kétoldalról enfiladeként a szalonok. Ez a hangsúlyos szint az úgynevezett piano nobile (nemes emelet). A paloták és kastélyok dísztereinek jellegzetesen barokk típusa a francia építészetben kifejlődő, folyosószerűen elnyújtott galéria. A templomépítészetben leggyakoribb a hosszanti elrendezés. De igen jelentősek a középpontos térszerkezetek is. Az áthidalások boltozottak. A hagyományos ívformák (félkör, szegmens) mellett igen gyakori a kosárív. Kedvelt forma a kosáríves csehsüvegboltozat, tükörboltozat, elliptikus kupola. Sajátos barokk megoldás az olyan kettős héjú kupola, amelynél a belső héjat nagyméretű opeion nyitja meg s azon keresztül feltárul a külső kupolatér freskóval díszített felülete. Rizalit: a homlokzat megmagasítása, az alapsíkból teljes magasságban, derékszögű vagy lépcsős vonalú kiugrással képzett páratlan számú nyílással áttört, hangsúlyosan tagolt falszakaszokkal. Manzárdteto: 2 eltérő hajlású síkkal képzett magas tető. Itália: két irányzat alakult ki, az egyik vezéregyénisége: Lorenzo Bernini, a másiké: Francesco Borromini. Bernini műveire a méltóság és a szervezettség jellemző. Legfontosabb művei: a S. Pietro előtti téregyüttes, a S. Andrea al Quirinale és a Chigi-Odescalchi palota.Francesco Borromini: szenvedélyes egyénisége nem tűrte a szabályokat. Meghökkentő újszerűséggel alakította épületeit. Legfontosabb művei: San Carlo alle Quattro Fontane, San Ivo alla Sapienza, Sant't Agnese. Franciaország: a stílusra jellemző megoldások a tömegformálásban alakultak ki a kert és enteriőrművészetben. A francia barokk stílusát rendszerint XIV. Lajos stílusának nevezik. A nagy alkotások a kastélyépitészet terén keletkeztek. Épületek: Versailles-i kastély, Dome des Invalides, Louvre keleti homlokzata. Anglia: Szent Pál székesegyház, Magyarország: Esterházy-kastély, Jászói premontrei templom (cseh-morva hatás) nagyszombati és győri jezsuita templom Gödöllő: volt Grassalkovich kastély

Szobrászat

Barokk = szokatlan, szeszélyes, különc gondolkodásmód

A renaissance szobrászat problematikája a különböző mesterek, főleg Michelangelo alkotásaiban teljesen kimerült. A csodáló vagy féltékeny utódok számára nem maradt más hátra mint a kiváló előképeket saját eszközeikkel felülmúlni. Szabadjára engedni a technikai virtuozitást, fokozni a külső és belső mozgás jelenségeit, növelni a méreteket és elfinomítani az arányokat, kikeresni az alakok vagy csoportok szinte lehetetlenek tűnő egyensúlyi helyzetének megoldásait. Mindez a külsőségek ragyogásához és belső értékek elsekélyesedéséhez vezetett. Egyéniség helyett a típus, mozdulat helyett a szabvány, érzés helyett pedig a szenvelgés vált uralkodóvá.

A valóság élethű visszaadására törekedtek. Végsőkig kiaknázzák a kontraposzt nyújtotta lehetőségeket. Meglepetést keltő fény-árnyék hatásokra törekszenek. Az ölelkező mozdulattal egymáshoz kapcsolt alakok csoportja szinte kikényszeríti a nézőt, hogy járja körül a műalkotást.

Az ókori művészek örököseinek érezték magukat, s alkotásaikat mindig az antik emlékéhez mérték.

A korszak kezdetének szobrászatát kissé egyhangú, lélektelen klasszicizáló felfogás, gondos, részletező faragás jellemezte.

Maderno, Mochi és a XVII. század első harmadában tevékenykedő szobrászok jelentősége abban áll, hogy lépésről lépésre előkészítették a barokk szobrászat kibontakozását. Műveiben a felfokozott mozgás, az érzelmek, a lelki élet ábrázolásának szándéka, a formák fellazítása, a környezettel való kapcsolat megteremtése, kifinomult faragási technika a seicento szobrászatának alapvető törekvéseit vetíti előre.

Bernini formált igazi érett barokk művészi stílust. Felfogását festőiség, mozgalmasság, drámaiság és pátosz jellemezte. Bravúros mintázása, virtuóz faragása addig elképzelhetetlen, a szobrászat lehetőségeit szinte meghaladó feladatok megoldására is alkalmassá tették. Komolyan vette a témát, és szobrait a kifejezés szándéka határozta meg. Márványkezelése bámulatos volt. Anyagszerűsége utolérhetetlenül befejezett. A márvány felületének kifejező kezelésében a legjobb mesterek közé sorolható.

Legjelentősebb műve az Apolló és Daphné, a Borghese-gyűjtemény része. A férfi és a női test, a szikla és drapéria, a fakéreg és a levelek anyagszerűsége szinte érzéki hatást kelt. Lassan fává változó nő és a csodálkozó férfi. A művésznek egyetlen szoborcsoportban kellett összefoglalnia a hosszú eseménysort, az üldözés, a kétségbeesett segélykérés és az átváltozás pillanatait. A történetből egyetlen pillanatot ragadott ki, amely az előzményeket, az üldözés és menekülés folyamatát éppúgy magába foglalta, mint a bekövetkező eseményeket, a megriadó Daphné rémült mozdulatát és a babérfává váló lánytest átváltozását.

Dávid: csodálatraméltó szuggesztivitással láttatja a cselekvés döntő pillanatában kifejtett erőt és mozgást, a teljes összpontosítás feszültégét.

Bernini festői irányzatával szemben a művészek egy csoportja nyugodtabb, fegyelmezettebb csoportépítést, kevesebb mozgást, rajzosabb mintázást kívánt. Hívei: Algardi, Duquesnoy.

A barokk művészet társadalmi szerepének megfelelően a szobrászatban is azok a témák jutottak túlsúlyra, amelyek a kegyeletet, a hit erejét fokozták, diadalát hirdették. Az egyházi épületek külsején - fülkékben, oromzatokban igen sok szobrászati alkotás kapott helyet, de még fontosabb szerephez jutottak a belsőkben. A XVII. században a fő és mellékoltárok, a szentély és a kápolnák díszítésében egyre jelentősebb feladatot kapott a szobrász.

A barokk oltárok mozgással teli, monumentális hatású alkotások. Az itáliai oltárokon egyre gyakrabban bontakozik ki egységes cselekmény.

A XVII. század utolsó évtizedének plasztikáját a sokszínűség, az elemek kimeríthetetlen gazdagsága és a mintázás illuzionizmusa jellemzi.

Német szobrászat: nagy hangsúly a gesztusok mellett a redőzet hullámzása, kavargó-csavarodó áramlása.

A portré:

Az arcvonások és a személyiség belső jegyeinek megörökítését mindennél fontosabbnak tartották.

Bernini továbbfejlesztette a bensőséges, magánember portréit és a "hivatalos", uralkodó vagy nagyúri portrét.

Szabadtéren álló szobrok

A barokk kert szerves része az építészeti koncepciónak; formálásának elve megegyezik a kastélyéval. Szobordíszei nem öncélú, hanem része az egész együttest átfogó programnak: ugyanazt a jelképes politikai-ideológiai mondanivalót hirdeti, mint az épület festett vagy plasztikus díszítményei. A kastélykertet már a XVI. században allegorikus figurák mitológiai jelenetek népesítették be.

Festészet

Rembrandt Harmensz van Rijn (1606-1669)

Hollandiában, Leydenben született. Mint arcképfestő szerzett magának először elismerést. A Tulp doktor anatómiájának sikerét több megbízás követte. Arcképfestészetének főműve az Éjjeli őrjárat.

Vallásos tárgyú képeket is festett, mind ószövetségi, mind újszövetségi témákat feldolgozott. A képeket minden illuzionista külsőségtől mentesen, mint történelmi vagy mint életképeket fogott fel és valósított meg. A mitológiát is tárgykörébe vonta ugyanolyan tárgyilagossággal mint vallásos képeit.

Festészetét úgy jellemezhetjük, hogy ifjúkorának részletező, tapogató, külsőségekben is realista stílusától töretlen és állandóan felfelé ívelő vonalban haladt, a részletek nélküli nagyban való látás és megjelenítés, a színek és a fény külön és egymásra vonatkoztatott gazdag buzgása felé. Kevés színnel nagyon színes tudott lenni, a fénnyel pedig alkotott és jellemet épített.

A barokkra jellemző a lendületes vonalvezetés.

A barokk zenében is kimutathatók a barokk képzőművészet és irodalom stílusjegyei: ünnepélyes hangvétel, nagy, lenyűgöző arányok, ellentétek szembeállítása, hírtelen, váratlan tempómódosítások.

A barokk zene feszültséget teremtő, mozgalmas, dinamikus, sűrűn alkalmaz díszítéseket.

A barokk zene stílusjegyei nemzetenként is mást jelentenek, eredményeznek. A zenében a barokk a legnagyobb formaalkotó korszak. Olyan zenei formák és műfajok alakulnak ki, amelyek ma is használatosak. Kezdik megkülönböztetni az énekes és a hangszeres muzsikát egymástól, s a vokális zenén belül szétválik a szólóének és a kórus.

Létrejönnek a csak egyes hangszereket foglalkoztató kamaraegyüttesek, kialakul a több hangszercsoportot magába foglaló barokk zenekar, melynek felépítése a későbbi szimfonikus zenekarok máig érvényes modellje lett.

A barokk zenekar összeállítása

A barokk kor zenekarának nélkülözhetetlen szólama volt a continuó, melyet csembaló, orgona vagy lant játszott. Ez a szólam biztosította a tömörséget és a folyamatosságot (continuó = folyamatos). A continuón általában a zenekar vezetője játszott.

A barokk zene talán legfontosabb stílusjegye, hogy a reneszánsz polifóniáját mégjobban beteljesíti, a fényűzésig fokozza. A polifonikus szerkesztésen belül pedig kiemelkedő szerep jut a kontrapunkt (ellenpont) zeneszerzői technikának. Az adott szólamhoz képest a másik "pont ellen pontot", hang ellen hangot állít a zeneszerző. A jó ellenpontban a szólamok egymás ellen dolgoznak, egymást kiegészítik, egyik a másikat kilendíti a helyzetéből. Az ellenpont a zeneszerzői íráskészség legjobb iskolája volt, mindmáig a zeneszerzés tantárgy fontos ágazata. Az énekestől, hangszerestől nagy figyelmet kíván, hogy szólamát összehangolja a másikkal, ugyanakkor a lehető legvilágosabban kiemelje saját szólamának sajátosságát.

A barokk zene műfajai

I.Énekes műfajok

1.Az opera

Létrejöttének előzményei a pásztorjátékok, vásári komédiák. A szenvedélyes egyéni érzelmek kifejezésére a hangszerrel kísért szólóének, a szólómadrigál látszott a legmegfelelőbbnek. Ezt a görög drámák hangszerrel kísért szólóénekéről nevezték el monodiának, azaz énekbeszédnek. Firenzében létrejött egy zenei társaság "Camerata" néven, amely elsőként vezette be az akkordokkal kísért szólóének gyakorlatát, s meghirdette vezérgondolatát: a zenének mindenkor a szöveget kell szolgálnia. Zeneszerzői arra törekedtek, hogy dallamaik megközelítsék az élő beszéd kifejező erejét. A zeneszerzők műveiket már nem csupán kisebb körök, társoságok, rezidenciák (egyház, királyi, hercegi udvarok) számára írták, hanem a nagyközönség elé szánták a műveiket.

1637-ben Velencében megnyílt az első belépődíjas operaház, s 1662-ben Londonban már nyilvános hangversenyeket rendeztek.

Mindezek a próbálkozások segítették egy új műfajnak az operának a megszületését. Az opera egy adott dráma megzenésítése, melyben a szólóének, kórus, zenekari együttes és tánc egységes kompozícióba olvad össze.

Szövegkönyvét idegen szóval librettónak nevezzük. A műfaj kialakulása idején a szerzők a zenedráma (dramma per musica) elnevezést használták, s a szövegkönyvek témáját főként a mitológia tárgyköréből válogatták. (Mitológia: egy nép történetéhez kapcsolódó mítoszok "istenekről, isteni származású hősökről szóló történetek " összessége).

Az opera, témája szerint lehet: opera seria (komolyopera), mely bonyolult lelki vívódásokról, hősökről, társadalmi problémákról szól, valamint opera buffa (vígopera). Ez utóbbinak szerkezete megegyezik a komolyoperáéval, témája azonban könnyed, szórakoztató.

Az operában a történetet énekelve adják elő. Ez kétféleképpen lehetséges: az egyik az eseményt továbblendítő, a beszéd lejtését követő énekbeszéd, idegen szóval recitativo (e: recsitatívó), amelyet csembaló vagy orgona akkordjai kísérnek. Az ilyen éneklési móddal a szereplők rövid idő alatt sokat mondhatnak el a történetből. Az éneklés másik formája a hangszerrel kísért szólóének, az ária, mely rendszerint érzelmes, lírai tartalmú. Ebben nem is annyira a történet, inkább a szép ének, az érzelmekre, szívre ható dallamosság a fontos.

Az operában azonos időben egyszerre többen is énekelhetnek. Az együtténeklők számától függően beszélhetünk duettről, tercettről, kvartettről, és kvintettről, attól függően, hogy ketten, hárman, négyen vagy öten énekelnek egyszerre. Ha egy prózai műben négyen-öten egyszerre beszélnének, abból zűrzavar támadna. Csodálatos módon az operában ez nem zavaró körülmény, mert a zenében éppen a többszólamúság teremt harmonikus egységet.

Az ókori drámában a kórusnak rendkívül fontos szerepe volt. Dicsért, elmarasztalt, lelkesített, tanácsolt, vígasztalt, egyszóval mindvégig kapcsolatban állt a szereplőkkel. Ezt a hagyományt a kórus az operában is megtartotta.

Az operazenekar általában szimfonikus összetételű, de a legkülönfélébb hangszerek is helyet kaphattak benne, például Erkel elsőként szerepeltette együttesében a cimbalmot, s ezzel indult el ennek a népi hangszernek a komolyzenei térhódítása. A zenekar szerepe a kezdéstől a zárásig, azaz a nyitánytól a fináléig tart. A nyitány hangulatteremtő bevezető zene, a finálé az egyes felvonások látványos, színes zárójelenete. Az operaszínpadon a változatosságot és a látványosságot fokozzák a kóruson kívül a balett- és a különböző táncjelenetek. A barokk opera kimagasló mestere Claudio Monteverdi (1567-1643)