Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században

Előzmények:

Ø honfoglalás -> 895-896

Ø kalandozások Észak-Itáliában

Ø Pozsonyi csata -> 907-ben a Dunántúlt is elfoglalták.

Ø Augsburgi csata -> 955 (A magyar kalandozások történetének egyik legjelentősebb ütközete a magyar és német seregek között, és a magyarok vereségével végződött. Bár maga a veszteség nem volt akkora, mint az akkori krónikások feltételezték, a csata a nyugati kalandozások beszüntetését eredményezte.)

 

 

Géza fejedelemsége (972–997)

- a törzsfők, nemzetségfők hatalmát megtöri

- az erdélyi Gyula lányát, Saroltot veszi feleségül

- (973) quedlinburgi birodalmi gyűlés: hittérítőket kér Nagy Ottótól

- megkeresztelkedik, bár szívében pogány marad

- fia, Vajk = István keresztény nevelést kap, őt jelöli ki utódjának (primogenitúra = keresztény öröklési rend, amely szerint az elsőszülött fiú örökli a hatalmat)

 

I. (Szent) István (997−1038)

 

A hatalom megszilárdítása

- házasság a bajor Gizellával (→ rokonságba kerülnek a Szász-dinasztiával)

- Koppány (Géza unokaöccse) igényt tart a hatalomra (pogány és keresztény öröklési rend harca) → István Veszprém mellett legyőzi

→ 1000/1001: esztergomi koronázás a II. Szilveszter és (III. Ottó) által küldött koronával

- Gyula (Erdély), Ajtony (Temesköz) legyőzése

- hatalmát kiterjeszti az ország egészére → a földek közel 2/3-a királyi birtok

 

Királyi vármegyék

- területi alapon nyugvó közigazgatási egységek: vármegyék megalapítása

(korábban vérségi, nemzetiségi alapon rendezkedtek be)

- vármegye: királyi + egyházi + magánföldesúri birtokok, központja valamely fontosabb királyi vár, élén a megyésispán

·        királyi várak + királyi birtokok = várispánságok, élükön várispánok → a királyi hatalom képviselői helyi szinten [királyi jövedelmek kezelése (a várispán a harmadát megkapja), katonai vezető, bíráskodás]

·        várnépek (szolgák)

·        várjobbágyok (katonák, várnépek tisztjei)

·        feladata: királyi udvar ellátása

 

- nádorispán = királyi udvar ispánja, a király utáni legmagasabb méltóság

- királyi tanács: főpapok, ispánok

- hadsereg alapja: várnépek, várjobbágyok, (a királynak közvetlenül alárendelt) vitézek

- központok: Esztergom, Fehérvár

 

Egyházszervezet

- nyugati típusú egyházszervezet kiépítése: egyházmegyék (püspökségek) megszervezése: Esztergom (érsekség: biztosította a magyar egyház függetlenségét a német birodalmi egyháztól), Kalocsa (érsekség), Veszprém, Győr, Pécs, Eger, Gyulafehérvár, Csanád, Várad, Vác

•         földadományok

•         tized bevezetése

•         minden tíz falu építsen templomot

•         kötelező részvétel a vasárnapi miséken

 

- bencés kolostorok (Pannonhalma, Pécsvárad)

- káptalanok: püspökök munkáját segítik, tagjai a kanonokok → „hiteles hely” (oklevélkiadás)

 

Trónutódlás

- kedvező külpolitikai helyzet

- új dinasztia a Német-római Birodalomban → német támadás → István visszaveri őket (1030)

- a trónörökös Imre herceg

¾   nevelője Gellért püspök

¾   Intelmek megírása

¾   váratlan halála: vadászbaleset (1031)

- unokaöccsét, Orseolo Pétert (a velencei dózse fiát) jelöli utódjának

- unokatestvérét, Vazult megvakíttatja → fiai (András, Béla, Levente) elmenekülnek az országból

 

 

Orselo Péter (1038-1041, 1044-1046)

István halála után a keresztény magyar állam fennmaradása még bizonytalannak tűnt.

 

Német támadás

A következő évtizedekben az országot nemcsak belső trónviszályok, hanem külső, német támadások is fenyegették.

Orselo Péter III. Henrik német-római császárhoz menekült -> III. Henrik, Péter pártfogójaként Magyarország ellen indult.

Ménfői csata (1044)- Orselo Péter visszakapja a trónt, és hűbéresküt tesz a császárnak (méltatlankodást keltett)

 

I.András (1046-1060)

o   Vazul fiait a Ménfői csata után visszahívták, András király lett.

o   A magyar urak elutasítják a hűbéresküt.

o   1050-51-51 újabb német támadások (fényes magyar győzelmek)

o   további királyok: Salamon (1063-1074), I. Géza (1074-1077)

 

Pogánylázadások

A meggyengülő királyi hatalom láttán a régi rend, a pogányság támogatói szintén támadásba lendültek. 1046-ban egy nagyobb pogánylázadás tört ki a keresztény egyházzal szemben (Vata féle pogánylázadás). A felkelés során számos papot (Szt. Gellért) megöltek, illetve sok templomot felgyújtottak.

András felhasználta a felkelőket a németek ellen, majd leverte a felkelést.

 

I. (Szent) László (1077–1095)

- trónviszályok → Béla kisebbik fia, László kerül hatalomra

- harc Salamonnal (a császár Salamont, a pápa Lászlót támogatja) → az ország belső és külső helyzetének megszilárdítása

- (1083) István, Imre és Gellért szentté avatása

- (1091) Horvátország elfoglalása → zágrábi püspökség megalapítása

- kun és besenyő támadások visszaverése

- szigorú törvények:

§  magántulajdon védelme: aki egy tyúk értékénél többet lop, halállal büntetik

§  a függés elől menekülő kóborlók letelepítése

§  egyház erősítése, pogány szokások elleni fellépés

 

 

I. (Könyves) Kálmán (1095–1116)

- I. Géza fia, kezdetben papnak nevelik

- öccse, Álmos lázadása → Álmos és fia megvakíttatása

- hadjáratok: Halics, Dalmácia (Zára, Spalato elfoglalása: megtartják viszonylagos önállóságukat, és védelmet kapnak Velencével szemben)

 - fellép a keresztes hadak fosztogatásai ellen

- nyitrai püspökség megalapítása

- törvények:

v enyhít László törvényeinek szigorán

v szintén a magántulajdon védelme: egy négylábú állat értékét meghaladó lopás esetén jár a halálbüntetés

v  kóborlók letelepítése

v a vezető réteg számára páncélos vitézek kiállítását írja elő

v  a fiúágon kihaló nemzetségek birtokai visszaszállnak a királyra (háramlási jog) -> megfogyatkozó királyi birtokállomány pótlására.

 

III.Béla (1172-1196)

Uralkodása alatt Magyarország fejlődik, visszafoglalja Horvátországot, Dalmáciát és Szlavóniát.

§  Behívja a cisztercia-rendet Magyarországra (Zirc, Bélapátfalva)

§  Jó kapcsolatokat alakít ki Bizánccal.

§  Új adót szed: regálé (királyi felségjogon)

§  Megszervezi a kancelláriát (okmányok kiadása a feladata)

 

A területi szerzemények és a növekvő királyi jövedelmek következtében uralkodását nagyfokú birtokadományozások jellemezték, amik fiai alatt is folytatódtak.

 

II. András (1205-1235)

Nevéhez fűződik többek között a magyar történeti alkotmány egyik legfontosabb dokumentumának, az 1222-es Aranybullának a kiadása, amely nevét a király aranypecsétjéről kapta.

 

Aranybulla: kimondta a nemesek adó- es egyéb kötelezettségek alóli mentességét, előjogait, továbbá az ellenállási záradék (pl. az angol Magna Chartához hasonlóan) biztosította őket, hogy az oklevél király általi be nem tartása esetén az uralkodó erre való kényszerítése nem minősül lázadásnak.

 

II. András továbbá- a kor európai királyaihoz hasonlóan- részt vett egy szentföldi hadjáraton is, azonban komolyabb sikereket nem ért el.

 

 

IV. Béla (1235-1270)

Politikája apjáéval ellentétes.

Közvetlenül trónra kerülése után leszámolt apja híveivel és az anyja halálában vétkes nemesekkel (Katona József: Bánk Bán).

Ø visszaszerzi apja által eladományozott földbirtokokat ->felháborodást kelt

Ø Julianus barát révén az 1230-a évek végére hírt kapott a közelgő mongol veszedelemről -> befogadta a mongolok elől menekülő Kötöny vezette kunokat, ami tovább rontott népszerűségén. (a nemesek megölik Kötönyt)

 

v A mongol (tatár) hadak fővezére Batu kán volt.

v Muhi csata: 1240. április 11. – a kezdeti magyar sikereket követően a tatárok körülfogták a magyar tábort, és a csata a magyarok vereségével végződött.

v a tatárok kifosztották az országot, majd 1242 márciusában hirtelen távoztak. (ittlétük alatt- a történeti demográfia szerint- a magyar lakosság 20-50%-a veszett el)

 

·        IV. Béla levonja a tanulságot.

·        Belátta, hogy szüksége van nagybirtokosokra, ezért- kővárépítések, valamint nehéz lovasság fenntartásának feltételével- birtokadományozásba kezdett, amely a főurak megerősödéséhez vezetett.

·        A magukat kőfallal körülvevő településeket városi rangra emelte.

·        A lakosság hiányát nagyrészt német telepesek behívásával kívánta pótolni.

 

IV. Béla politikai „pálfordulása” lehetővé tette, hogy komplex választ nyújtson a tatárjárás okozta válságra. Ezen erőfeszítései miatt második honalapítónak is nevezik, ugyanakkor uralkodása későbbi éveit megpecsételte a fiával, a későbbi V. Istvánnal vívott polgárháború, amely a királyi hatalom végzetes gyengülését eredményezte az őt követő utolsó három Árpád-házi uralkodó számára.

 

Világgazdasági válság, európai integráció, globalizáció ellentmondásai

Világgazdasági válság:

·         Az európai gazdaság csak állami beavatkozással és az amrikai tőke segytségével tudott talpra állni

·         Világkereskedelem visszaesett

o   Szűkűlt a piac

o   Kiesett Oroszország

·         Csak az USA gazdasága fejlődött gyors ütemben

o   Világgazdaság motorja lett

o   Életszínvonal nőtt, ezáltal nőtt a fogyasztás, ezáltal nőtt a kereslet

§  Konjuktúra (gazdasági élet fellendülése)

·         Befektetésre ösztönzött

·         DE: a fogyasztás (piac) azonban nem nőtt olyan ütemben, ahogyan a termelés és külföldön sem lehetett növelni az eladásokat, túltermelés alakult ki

·         1929: tőzsdepánik: hirtelen mindenki el akarta adni a részvényeit, de senki sem vett részvényeket

o   Okt. 24: túzsdekrach: láncreakciót indított el, a részvények elértéktelenedése miatt a vállalatok és a lakosság kivette befektetéseit a bankból

§  A bank csődbe ment

·         A hitelezés leállt

o   Csökkentek a beruházások

·         A vállalatok visszafogták vagy leállították a termelést

o   Munkaerú elbocsátása

§  Termelés méginkább visszaesett

·         A világgazdaság összekapcsolta a Föld minden régióját, a viszzaesés minden kontinensre kiterjedt. A válság azokat az országokat sújtotta leginkább, amelyek jelentős exportot bonyolítottak le és nem rendelkeztek gyarmatokkal

o   Vagy fejlettségük (USA, Németország)

o   Vagy sajátos helyzetük révén (Argentína-marhahús)

·         A kormányok próbálták kezelni a problémát

o   Csökkentették az állami költségvetést

o   Leépítették a hivatalokat

o   Megvonták a támogatásokat

o   Vámokkal védték országuk piacait

§  Ezek tovább rontották a helyzetet

·         Milliók váltak munkanélkülivé, kerültek utcára, éheztek, miközben tengerbe szórták a gabonát és kávéval fűtötték a mozdonyokat

·         A középrétegek helyzete is romlott, de a felsőbb réteg életszínvonala alig változott

o   Megrendült az emberek bizalma a polgári demokráciában (ezt a szélsőjobb és szélsőbal kihasználta)

·         Dontő politikai kérdés lett a válság megoldása

o   Megy-e demokratikus keretek között, vagy sem

·         Keynes, angol közgazdász:

o   Sürgette az állami beavatkozást

o   Ne az állami költségvetéseket és a beruházásokat csökkentség, mert akkor beszűkül a piac

o   Termelés beindítása, fogyasztás ösztönzése

o   Állam olyan ágazatokat támogasson, amelyek termelnek a piacra

§  Közlekedés

§  Szolgáltatások

§  Energiatermelés

·         New deal: Franlin D. Roosevelt nyerte az 1932-es választást

o   Állami beavatkozást hírdetett

o   1933: négynapos bankzár:

§  Megakadályozta a betétek tömeges kivételét

§  Megtiltotta az arany kivitelét (védte a dollárt)

§  Szigorúan ellenőrzött bankok nyithattak csak újra

o   Inflációt gerjesztett

§  Olcsó beruházás

o   Közmunkaprogram (célja: munkahelyteremtés):

§  Autópályák építése

§  Tennessee szabályozása

o   Polgári Takarék Hadtest: napi 1 dollár költőpénz

o   Korlátozta a gazdasgi versenyt

§  Egységes feltételek

§  Minimálbér

§  Társadalombiztosítás

o   Rádióban közvetlenül szólt az emberekhez

o   Enyhült a válság (nem szűnt meg)

·         Dawes-terv:

o   Németország jóvátételt fizet az antantnak

o   Az antant törleszti a hiteleit az USAnak

o   A törlesztésből befolyt pénzből az USA hitelt ad és befektet Németországba

Európia integráció:

·         A háború traumája szükségessé tette a nacionalizmus meghaladását. A szovjet előretörés szükségessé tette a legyengült nyugati államok szorosabb együttműködését. A gazdasági újjáépítés során az USA elvárta az együttműködést.

·         Az integrációs folyamat elindítása Schuman francia külügyminiszter nevéhez köthető. Elképzelése szerint a gazdasági integrációt lehet a legegyszerűbben megvalósítani, majd ennek sikeressége esetén a politikai integráció automatikusan követné.

o   Az integráció kulcsa a német-francia megbékélés, a rajnai és lotaringiai iparvidékek termelési integrációja.

·         1951-ben ezzel a céllal megalakult az Európai Szén- és Acélközösség

o   Franciaország, NSZK, Olaszország, Benelux államok

·         1952. május 27-én szintén Párizsban írták alá az Európai Védelmi Közösséget

·         1957-ben írták alá a Római Szerződéseket. Létrejött az Európai Atomenergia Közösség (Euratom), az atomenergia békés célú termelésének összehangolására. Megalakult az Európai Gazdasági Közösség (közös piac) a „négy szabadság” megvalósítására: a tagállamok között szabaddá vált a tőke, az áruk, a szolgáltatások és a munkaerő áramlása.

·         1965-ben az Egyesülési Szerződéssel összevonták a három szervezetet Európai Közösségek (EK) néven.

·         1973. január 1. Az első bővítési körben csatlakozott Nagy-Britannia, Írország és Dánia, ezzel az európai integráció az USA-hoz és Japánhoz mérhető gazdasági nagyhatalommá vált.

Globalizáció ellentmondásai:

·         Környezet pusztulása:

o   Az élőlények természetes élőhelyei a világ minden táján pusztulnak. Ennek fő okai: az ember direkt beavatkozása a természetbe (erdőirtások, vízierőművek építése stb.), a civilizáció "természetes" pusztítása (az iparosodás és a népességnövekedés következtében fellépő, a határokon átlépő víz- és levegőszennyezés és ennek következményei), a nukleáris energia felhasználása következtében bekövetkezett károsodások és a háborúkban bevetett környezetpusztító haditechnikák.

o   "üvegházhatásnak" nevezett globális felmelegedés, melynek oka a légkörbe került nagymennyiségű széndioxid, mely nem engedi a földről a hőt eltávozni. A hőmérséklet megnövekedésével a sarki jég olvadásának következtében megnőhet a tengerek vízszintje és a tengermelléki országok egy része víz alá kerülhet.

o   A harmadik világ legnagyobb környezeti veszélyeinek egyike a háztartási használatra szolgáló tiszta víz hiánya, ami a betegségek, 80 %-át okozza.

·         Felborult egyensúly Észak és Dél között:

o   A világ demográfiai (népesedési) helyzetét pillanatnyilag rendkívül nagy eltérések jellemzik. Az északi félteke ipari országaiban a népesség egy csökkenő tendenciát mutat. A Dél elmaradott országai viszont ijesztő, ha ugyan nem "öngyilkos" demográfiai robbanást élnek át.

·         Népesség változása:

o   A fejlettebb államokban alig nő a lakosság száma, míg a fejletlenebb régiókban igen dinamikusan emelkedik a számuk. A legmagasabb növekedési ráta Afrikában figyelhető meg.

·         Migráció:

o   Korunk egyik legsúlyosabb problémája, hogy háborúk, polgárháborúk, gazdasági okok miatt milliók kénytelenek elhagyni lakóhelyüket. Döntő többségük a déli országok polgára, akik a fejlett északi régiókba igyekeznek (gyakran illegális módon).

Az ipari forradalom (hullámai, gazdasági, társadalmi és ökológiai hatásai)

 Az első ipari forradalom

Definíció

Ipari forradalom: az 1780-as években, Angliában kibontakozó gazdasági fellendülés, amelyben korszakalkotó technikai és iparszervezési újítások születtek, illetve folytonossá vált a gazdaság fejlődése

Kialakulása

Anglia, Észak-Amerika

·        A kézműipart felváltja a gyárban folyó gyorstermelés

§  Gyár: olyan üzemszervezési forma, ahol gépekkel végzik a termelést → a neolitikus forradalom óta (földművelés megjelenése) a legnagyobb változás

·        A kéziszerszámokat felváltják a gépek

·        Víz-, szél-, állati energia helyett gőzenergia és szén (kőszén)

Előfeltételei

·        Mezőgazdaság fejlődése:

§  polgári földtulajdon kialakulása → tőke áramlik a gazdaságba

§  feudális kötöttségek lazulása → jobbágyok helyett bérmunkások

§  a háromnyomásos gazdálkodást a új fölművelési forma, a vetésforgó váltja fel→ takarmánynövények termesztése

§  nincs ugar → legeltetés helyett istállózó állattartás → földek rendszeres trágyázása

§  tagosítás a gépek megjelenésével: a szétszórt földterületeket igyekeztek egy tömbben egyesíteni

§  nő a terméshozam + munkaerő felesleg jelenik meg az iparban és a bányászatban

·        Tőke:

§  hitelintézetek megjelenése

§  1694 → angol bank: a gyarmatok kifosztása segítette a tőke kialakulását

Kibontakozása

·        Textiliparban:

§  változások jelennek meg

§  1764 → Hargreaves találmánya: „fonó Jenny”(lányáról nevezte el) → szövőgépek megjelenése

§  fő alapanyaga a gyapot: tengerentúli rabszolgatartó ültetvényeken termelik (pl.: India, Amerika)

§  a textil export sokszorosára nő

·        Közlekedésben, szállításban:

§  1769 → James Watt gőzgép tökéletesítése

§  nő az igény közlekedés és szállítás fejlesztése

§  1807 → Fulton gőzhajó

§  1810 → McAdam féle macskaköves út → jó és stabil

§  1825 → Stephenson feltalálja a gőzmozdonyt („Rocket”) → vasútépítési láz Európában és Észak-Amerikában

§  olcsó szárazföldi szállítás megvalósul

§  vasútépítés miatt fellendül a (szén)bányászat, a vaskohászat, a gépgyártás → fejlődik a nehézipar

·        Távközlés fejlődése:

§  1825 → Morse távíró

§  1850 körül gépekkel gyártanak gépeket → ezzel zárul az első ipari forradalom

Következmények

·        demográfiai robbanás

·        okai:

·        mezőgazdaság fejlődése

·       higiéniai viszonyok javulása: védőoltások elterjedése, orvostudomány fejlődése → járványok visszaszorulnak

·        urbanizáció=városiasodás

·        jelentős a migráció

§  belső migráció: falvakból → városokba

§  külső migráció: Európából főleg Észak-Amerikába, a gyarmatokba

·        néhány évtized alatt hatalmas iparvárosok jönnek létre

§  vízvezetékrendszer, csatornázás

§  lakások ezrei

§  vagyoni alapú szegregáció: munkásnegyedek, kertváros, villanegyed, bérházak

·        Környezetszennyezés → új globális probléma az emberiség életében

 

Kísérletek és elméletek a társadalmi ellentétek feloldására

·        ipari forradalom átalakítja a társadalmat

·        ipari munkások → proletárok válnak a legnépesebb csoporttá

·        rendkívül rossz életkörülmények

·        tőkések profitot maximalizálták

§  alacsony bérek

§  munkaidő növelése

§  nők és gyermekek alkalmazása

§  gépesítés

§  nincs megrendelés → azonnali elbocsájtás

§  nem tömörülhetnek szervezetekbe

·        következmény → borzalmas életkörülmények, munkások jogait és érdekeit nem védi senki

·        alvilág terjeszkedik → ahogy az alkoholizmus is

Megoldási kísérletek

1.     Luddisták

·        géprombolók mozgalma → kormány keményen fellép ellenük (brit kormány)

2.     Szakszervezeti mozgalom

·       céhek mintájára → rászorulókat felkarolják → közösen lépnek fel (béremelés, rövidebb munkaidő)

·        fő fegyverük a sztrájk

3.     Chartisták:

·       szavazati jogot követelnek → törvényekkel akarnak javítani a helyzetükön → parlament elutasítja → de megszületnek a gyári törvények → női- és gyermekmunka korlátozása → tízórás munkaidő

4.     Utópista szocialisták

·        baj gyökerét a szabadversenyes kapitalizmusban látják → ideális társadalom helyette

·        mindenki munkás és tulajdonos

·        vagyoni egyenlőség magántulajdon korlátozása → közösségi tulajdon növelése

·        nem kell verseny a gazdaságban

·        embernek szociális, vagyis közösségi lénnyé kell válnia

·        Robert Owen: „jótékony gyáros” kipróbálta a gyakorlatban és becsődölt

·        Saint-Simon: követői vallási szektát alapítottak

·        Fourier: falanszter-elmélet → Madách kritizálja

5.     Forradalmi munkásmozgalmak

·        Auguste Blanqui: teljes vagyoni- és politikai egyenlőség → akár diktatúra árán is

·        Louis Blanc: munkához való jog → állam köteles biztosítani

·        Proudhon: tőke=lopás

·       termelők közvetlenül cseréljenek → nincs szükség államra → ő gondolataiból fog kibontakozni az anarchisták mozgalma

6.     Marxizmus

·        kommunizmus:

§ 1847 → kommunisták szövetsége

§ 1848 → kommunista kiáltvány

·        céljuk: kizsákmányolástól mentes társadalom

·        két alapító: Karl Marx és Friedrich Engels

·       Hegel nyomán történelmet ellentétes erők harcaként fogják fel → Osztályharc-elmélet: egyre többet termelő társadalmat eredményezett

§ Őskor: osztályok nélküli társadalom

§ Ókor: osztályharc a rabszolgák és a rabszolgatartók közt zajlik

§ Feudalizmus: jobbágyok és földesurak

§ Kapitalizmus: munkások és tőkések

§ Szocializmus: átmeneti állapot → munkások átveszik a hatalmat → proletár diktatúra felszámolja az osztályokat

§ Kommunizmus: osztályok nélküli társadalom

Ø vagyoni egyenlőség → nincs magántulajdon

Ø Marx szerint Angliában lesz először proletár forradalom → világforradalom

 

Ipari forradalom újabb hullámai

·        második ipari forradalom a 19. század második felében

·        motorja a nehézipar

·        új tudományos eredmények → elektrotechnika és vegyészet

·        felhalmozott tőke lehetővé teszi az ipari alkalmazást

·        szén mellett új energiaforrások → elektromosság és kőolaj

·        vas mellett acél →Bessemer kohó

·       Az árucikkek tömegtermelése szintén fejlődésnek indult, az étel, az ital, a ruházat, a közlekedés, a korai rádiók és gramofonok előállításának gépesítése a lakosság szükségleteit szolgálta, egyúttal egyre több munkahelyet teremtett

·       A korra jellemző a harmadik szektor, a szolgáltató ipar megjelenése és előretörése. A „második ipari forradalom” a centrum kiszélesedésével és átrendeződésével járt együtt

·       Az átrendeződő világgazdaság új és növekvő súlyú vezető hatalmai Németország és az Amerikai Egyesült Államok

Közlekedés

·        vegyipar fejlődik → kőolaj finomítás

·        belsőégésű motorok feltalálása → Otto és Benz

·        a század végére ipari méretű autógyártás

·        Henry Ford és a futószalag termelés → Ford T-modell

§  Galamb József magyar tervező dolgozott neki a modellhez

·        1900 → Zeppelin → Schwarz Dávid a feltaláló

·        1903 → Wright testvérek repülőgépe

Elektromosság

·        világítás → szénszálas izzó → Thomas Edison → éjszakai műszak is megoldható ezután

·        villanymotorok

·        hírközlés fejlődése → Bell → telefon

§  Puskás Tivadar → telefonközpont

·        tömegtermelés → fogyasztás növelése

·        hadiipar fejlődése

·        kialakul a hírszerzés, gyorstüzelő fegyverek és harci járművek

·       vegyipar: alumínium az első, papírgyártás fellendül, gumi, cement, műanyag → 19. század: műtrágya

·        Jedlik Ányos: dinamó

·        Bláthy Ottó, Déri Miksa, Zipernowski Károly: transzformátor

Új ipartermelési módszerek

·        beruházások rendkívül tőkeigényesek → bankok betársulnak nagyvállalatokba → finánsztőke

·        monopol kapitalizmus kialakul → piac egy bizonyos részét egy nagyvállalat uralja

A második ipari forradalom alapvetően átalakította a társadalmat Európában. Élesen elkülönült egymástól centrum és periféria, melynek lemaradása behozhatatlanná vált. Míg nyugaton a középréteg irányította az államot, keleten torlódott társadalom alakult ki, ugyanis jelen voltak a feudális maradványok (jobbágyság, nemesség) és a tőkés elemek is (burzsoázia és munkásság). Ez azért alakult így ki, mert a két ipari forradalom – első és második – egyszerre zajlott le a térségben. Továbbá bekövetkezett a demográfiai robbanás, ugyanakkor megindult a kivándorlás is.

Kialakultak világszerte a monopóliumok.

Monopóliumok fajtái

1.     Kartell

·        nagyvállalatok felosztják a piacot

·        megegyeznek az árakban, bérekben

·        korlátozzák a versenyt

2.     Szindikátus

·              vállalatok feladják önállóságuk egy részét → nyersanyag beszerzést vagy értékesítést egy központi szervre ruházzák

3.     Konszern

·        bankok irányítása alatt különböző iparágakból létrejövő nagyvállalat

4.     Tröszt

·        egy-egy iparág nagyvállalatai összeolvadnak

5.     Korporáció

·        sok kisebb vállalat termelési láncát, integrációját jelenti

·        Az USA-ban jellemző

6.     Holding

·        a nyereséges részvények felvásárlására és nagyvállalatok ellenőrzésére alakult egyesülés

Jellemző a részvénytársaságok megjelenése

A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével működik, és a részvényes kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének, vagy kibocsátási értékének a szolgáltatására terjed ki

A részvénytársaság kötelezettségeiért a törvényben meghatározott kivételekkel a részvényes nem felel

Társadalom alakulása Magyarországon

Magyarországon 8–10 család birtokolta az összes termőföld ⅓-át. A népesség 66%-a paraszt, a maradék pedig középbirtokos és dzsentri. A dzsentrik képesítés nélküli hivatalnoki, papi és katonai funkciókat töltöttek be, míg a tőkekezelők és bankárok alkották a burzsoáziát. Kezdett kialakulni a modern középosztály is a vállalkozókból, értelmiségiekből és politikusokból.

Még mindig globális probléma