Előzmények:
Ø honfoglalás ->
895-896
Ø kalandozások
Észak-Itáliában
Ø Pozsonyi csata
-> 907-ben a Dunántúlt is elfoglalták.
Ø Augsburgi csata
-> 955 (A magyar kalandozások történetének egyik legjelentősebb ütközete a
magyar és német seregek között, és a magyarok vereségével végződött. Bár maga a
veszteség nem volt akkora, mint az akkori krónikások feltételezték, a csata a
nyugati kalandozások beszüntetését eredményezte.)
Géza fejedelemsége
(972–997)
- a törzsfők,
nemzetségfők hatalmát megtöri
- az erdélyi Gyula
lányát, Saroltot veszi feleségül
- (973)
quedlinburgi birodalmi gyűlés: hittérítőket kér Nagy Ottótól
-
megkeresztelkedik, bár szívében pogány marad
- fia, Vajk =
István keresztény nevelést kap, őt jelöli ki utódjának (primogenitúra
= keresztény öröklési rend, amely szerint az elsőszülött fiú örökli a
hatalmat)
I. (Szent) István
(997−1038)
A hatalom megszilárdítása
- házasság a bajor
Gizellával (→ rokonságba kerülnek a Szász-dinasztiával)
- Koppány (Géza
unokaöccse) igényt tart a hatalomra (pogány és keresztény öröklési rend harca)
→ István Veszprém mellett legyőzi
→ 1000/1001: esztergomi
koronázás a II. Szilveszter és (III. Ottó) által küldött koronával
- Gyula (Erdély),
Ajtony (Temesköz) legyőzése
- hatalmát
kiterjeszti az ország egészére → a földek közel 2/3-a királyi birtok
Királyi vármegyék
- területi alapon
nyugvó közigazgatási egységek: vármegyék megalapítása
(korábban vérségi,
nemzetiségi alapon rendezkedtek be)
- vármegye:
királyi + egyházi + magánföldesúri birtokok, központja valamely fontosabb
királyi vár, élén a megyésispán
·
királyi
várak + királyi birtokok = várispánságok, élükön várispánok → a királyi
hatalom képviselői helyi szinten [királyi jövedelmek kezelése (a várispán a
harmadát megkapja), katonai vezető, bíráskodás]
·
várnépek
(szolgák)
·
várjobbágyok
(katonák, várnépek tisztjei)
·
feladata:
királyi udvar ellátása
- nádorispán
= királyi udvar ispánja, a király utáni legmagasabb méltóság
- királyi
tanács: főpapok, ispánok
- hadsereg alapja:
várnépek, várjobbágyok, (a királynak közvetlenül alárendelt) vitézek
- központok:
Esztergom, Fehérvár
Egyházszervezet
- nyugati típusú
egyházszervezet kiépítése: egyházmegyék (püspökségek) megszervezése:
Esztergom (érsekség: biztosította a magyar egyház függetlenségét a német
birodalmi egyháztól), Kalocsa (érsekség), Veszprém, Győr, Pécs, Eger,
Gyulafehérvár, Csanád, Várad, Vác
•
földadományok
•
tized bevezetése
•
minden
tíz falu építsen templomot
•
kötelező
részvétel a vasárnapi miséken
- bencés
kolostorok (Pannonhalma, Pécsvárad)
- káptalanok:
püspökök munkáját segítik, tagjai a kanonokok → „hiteles hely” (oklevélkiadás)
Trónutódlás
- kedvező
külpolitikai helyzet
- új dinasztia a
Német-római Birodalomban → német támadás → István visszaveri őket (1030)
- a trónörökös Imre
herceg
¾ nevelője Gellért
püspök
¾ Intelmek megírása
¾ váratlan halála:
vadászbaleset (1031)
- unokaöccsét, Orseolo
Pétert (a velencei dózse fiát) jelöli utódjának
- unokatestvérét, Vazult
megvakíttatja → fiai (András, Béla, Levente) elmenekülnek az országból
Orselo Péter
(1038-1041, 1044-1046)
István halála után
a keresztény magyar állam fennmaradása még bizonytalannak tűnt.
Német támadás
A következő
évtizedekben az országot nemcsak belső trónviszályok, hanem külső, német
támadások is fenyegették.
Orselo Péter III.
Henrik német-római császárhoz menekült -> III. Henrik, Péter pártfogójaként
Magyarország ellen indult.
Ménfői csata
(1044)- Orselo Péter visszakapja a trónt, és hűbéresküt tesz a császárnak
(méltatlankodást keltett)
I.András
(1046-1060)
o
Vazul
fiait a Ménfői csata után visszahívták, András király lett.
o
A
magyar urak elutasítják a hűbéresküt.
o
1050-51-51
újabb német támadások (fényes magyar győzelmek)
o
további
királyok: Salamon (1063-1074), I. Géza (1074-1077)
Pogánylázadások
A meggyengülő
királyi hatalom láttán a régi rend, a pogányság támogatói szintén támadásba
lendültek. 1046-ban egy nagyobb pogánylázadás tört ki a keresztény egyházzal
szemben (Vata féle pogánylázadás). A felkelés során számos papot (Szt. Gellért)
megöltek, illetve sok templomot felgyújtottak.
András felhasználta
a felkelőket a németek ellen, majd leverte a felkelést.
I. (Szent) László
(1077–1095)
- trónviszályok →
Béla kisebbik fia, László kerül hatalomra
- harc Salamonnal
(a császár Salamont, a pápa Lászlót támogatja) → az ország belső és külső
helyzetének megszilárdítása
- (1083) István,
Imre és Gellért szentté avatása
- (1091)
Horvátország elfoglalása → zágrábi püspökség megalapítása
- kun és besenyő
támadások visszaverése
- szigorú
törvények:
§ magántulajdon
védelme: aki egy tyúk értékénél többet lop, halállal büntetik
§ a függés elől
menekülő kóborlók letelepítése
§ egyház erősítése,
pogány szokások elleni fellépés
I. (Könyves)
Kálmán (1095–1116)
- I. Géza fia,
kezdetben papnak nevelik
- öccse, Álmos
lázadása → Álmos és fia megvakíttatása
- hadjáratok:
Halics, Dalmácia (Zára, Spalato elfoglalása: megtartják viszonylagos
önállóságukat, és védelmet kapnak Velencével szemben)
- fellép a keresztes hadak fosztogatásai ellen
- nyitrai
püspökség megalapítása
- törvények:
v enyhít László
törvényeinek szigorán
v szintén a
magántulajdon védelme: egy négylábú állat értékét meghaladó lopás esetén jár a
halálbüntetés
v kóborlók letelepítése
v a vezető réteg
számára páncélos vitézek kiállítását írja elő
v a fiúágon kihaló nemzetségek birtokai
visszaszállnak a királyra (háramlási jog) -> megfogyatkozó királyi
birtokállomány pótlására.
III.Béla
(1172-1196)
Uralkodása alatt Magyarország
fejlődik, visszafoglalja Horvátországot, Dalmáciát és Szlavóniát.
§ Behívja a
cisztercia-rendet Magyarországra (Zirc, Bélapátfalva)
§ Jó kapcsolatokat
alakít ki Bizánccal.
§ Új adót szed: regálé
(királyi felségjogon)
§ Megszervezi a kancelláriát
(okmányok kiadása a feladata)
A területi
szerzemények és a növekvő királyi jövedelmek következtében uralkodását nagyfokú
birtokadományozások jellemezték, amik fiai alatt is folytatódtak.
II. András (1205-1235)
Nevéhez fűződik
többek között a magyar történeti alkotmány egyik legfontosabb dokumentumának,
az 1222-es Aranybullának a kiadása, amely nevét a király
aranypecsétjéről kapta.
Aranybulla: kimondta a
nemesek adó- es egyéb kötelezettségek alóli mentességét, előjogait, továbbá az
ellenállási záradék (pl. az angol Magna Chartához hasonlóan) biztosította őket,
hogy az oklevél király általi be nem tartása esetén az uralkodó erre való
kényszerítése nem minősül lázadásnak.
II. András
továbbá- a kor európai királyaihoz hasonlóan- részt vett egy szentföldi
hadjáraton is, azonban komolyabb sikereket nem ért el.
IV. Béla
(1235-1270)
Politikája
apjáéval ellentétes.
Közvetlenül trónra
kerülése után leszámolt apja híveivel és az anyja halálában vétkes nemesekkel
(Katona József: Bánk Bán).
Ø visszaszerzi apja
által eladományozott földbirtokokat ->felháborodást kelt
Ø Julianus barát
révén az 1230-a évek végére hírt kapott a közelgő mongol veszedelemről -> befogadta
a mongolok elől menekülő Kötöny vezette kunokat, ami tovább rontott
népszerűségén. (a nemesek megölik Kötönyt)
v A mongol (tatár)
hadak fővezére Batu kán volt.
v Muhi csata: 1240.
április 11. – a kezdeti magyar sikereket követően a tatárok körülfogták a
magyar tábort, és a csata a magyarok vereségével végződött.
v a tatárok
kifosztották az országot, majd 1242 márciusában hirtelen távoztak. (ittlétük
alatt- a történeti demográfia szerint- a magyar lakosság 20-50%-a veszett el)
·
IV.
Béla levonja a tanulságot.
·
Belátta,
hogy szüksége van nagybirtokosokra, ezért- kővárépítések, valamint nehéz
lovasság fenntartásának feltételével- birtokadományozásba kezdett, amely a főurak
megerősödéséhez vezetett.
·
A
magukat kőfallal körülvevő településeket városi rangra emelte.
·
A
lakosság hiányát nagyrészt német telepesek behívásával kívánta pótolni.
IV. Béla politikai
„pálfordulása” lehetővé tette, hogy komplex választ nyújtson a tatárjárás
okozta válságra. Ezen erőfeszítései miatt második honalapítónak
is nevezik, ugyanakkor uralkodása későbbi éveit megpecsételte a fiával, a
későbbi V. Istvánnal vívott polgárháború, amely a királyi hatalom végzetes
gyengülését eredményezte az őt követő utolsó három Árpád-házi uralkodó
számára.
Megjegyzés küldése