Báruk, Jeremiás levele, Tóbiás, Judit

Báruk:

Bevezetés

A száműzöttek bűnbánati imája

Bölcsességi költemény

Vigaszdal

Báruk: Jeremiás kísérője

Szerzője több ember. Végső formája: 1. szdban.

Nem tartalmaz eredeti gondolatokat -> más könyvek hatása

Jámborság, bűnbánat komolysága

Jeremiás levele:

Szeptuaginta: külön könyv

Vulgata: Báruk 6. fejezete (katolikus kánon is)

Szerzője: Jeremiás

Nem levél -> tanítás a bálványok kultusza ellen

Keletkezése: 300 körül

Tóbiás:

Történeti könyv

Tanító célzatú novella:

A Törvényhez és népéhez hűséges Tobit a fogságban

Az ifjú Tóbiás útja Médiában

Tóbiás és Sára visszatér Ninivébe

Epilógus

Isten gondviselő -> engedelmességgel tartozunk

Sokat merít a biblikus hagyományból

Keletkezése: 200 körül. Szerzője ismeretlen.

Valláserkölcsi tanítás -> jócselekedetek

Angyalok: jó és rossz. Gondviselés eszközei

Judit:

Vulgata: történeti könyvek

Csak fordításban maradt ránk

Nebukadnezár  Jahve -> Jahve az egyedüli Isten

Judit: megüli Nebukadnezár hadvezérét -> Jahve eszköze

Részek:

Nebukadnezár isteni igényekkel lép fel

Nebukadnezár  Jahve

Jahve az egyedüli Isten

Vallásos tanítás. Izrael tapasztalatait szabadon kezeli. -> pontatlanság

Perzsa vagy hellenista kor

Jahve megmentő hatalma

Keletkezése: II-I. szd. Palesztina

Judit győzelme: hazugság és csábítás -> követendő?

Hűség -> Isten védelme

Ezdrás, Nehemiás, Krónikák

Krónikás történeti mű: a 3 könyv szoros összefüggést alkot -> szerzőjük a Krónikás

a) Egy átfogó mű a teremtéstől Ezdrás és Nehemiás koráig. Krónikás + kiegészítések

Jeruzsálem kultuszának igazolása

b) Létezik Krónikás tört. mű, de nem azonos ezekkel

Az eredeti mű apokrif: Ezdrás 3.

c) Nem létezik a krónikás tört. mű. A Krónikák és Ezdrás-Nehemiás nem egységes -> más a szerzőjük

Ezdrás és Nehemiás:

apokrif: Ezd 3. 4.

Részek:

Fogságból visszatérés, templom építése

Ezdrás pap -> a zsidó közösség újjászervezése

Nehemiás története: Jeruzsálem építése

Ezdrás felolvassa a törvényt

A Jeruzsálemi közösség megszervezése (Neh)

Források:

Héber és arám dokumentumok

Ezdrás elbeszélés

Nehemiás emlékirata

Keletkezése: 400-250 között

Tanítás: a megújulás teológiai értékelése

Templom: Isten jelenléte

Kultuszhely -> szent város újjászületése

Jeruzsálem: Isten népének jele

Krónikák:

elnevezése Szt. Jeromostól ered

Héber kánon: írások

Szeptuaginta: történeti könyvek

Részei:

Nemzetségtáblák Ádámtól Dávidig

Dávid uralma

Salamon uralma

Júda királyai a fogaságig

Kánoni könyvekből vett források + kiegészítések (megnevezett ismeretlen forrásokból)

Keletkezése: 400-200 között

Az alapművet fokozatosan kiegészítették

Tudatos válogatás a forrásanyagban

Izrael múltját a jelenre való tekintettel mutatja be.

Vallási írás (a Krónikás teológus) -> Izrael több, mint pol. közösség -> Isten népe

Isten országa -> Dávid királyságában

Dávid: az isteni uralom legkiemelkedőbb építője

Jeruzsálemi templom különleges szerepe

Teokrácia: Izrael ideális életrendje -> Az izraelita közösség igazi királya Isten. A király Isten képviselője.

Isten még a földi életben megjutalmaz v. bűntet.

Eszter, Dániel

Eszter:

főhőse: Eszter

görög: Ezdrás és Judit könyve között (történeti könyv)

Vulgata: Judit és Makkabeusok között

kiegészítések a görögben

Részek:

Eszter királyné lesz

Zsidók elleni terv és meghiúsítása

Marodekus kitűntetése

A diaspórában élő zsidóság ragaszkodása hagyományaihoz

Részletes leírás + fiktív adatok

Nem hiteles történet -> regényszerű

Magyarázat a Purim ünnephez -> idegen eredetű -> nemzeti jelleget kap

III-II. szd. keleti diaspóra

Nehezen kapott helyet a kánonban

Hiányoznak a vallásos motívumok és Isten neve -> a látszat ellenére vallásos -> Isten üdvözítő szándéka

Kiegészítések a görögben: imák, Isten gondviselése -> Katolikus kánonban is

Dániel:

Héber Biblia: Írások

Görög Biblia: Próféták

Görög: kiegészítések (Katolikus kánonban is)

A makkabeusi korban keletkezett, nem Dániel a szerző.

Méd-perzsa uralom időszakában játszódik -> nincsenek pontos adatok

Tisztában van a hellenisztikus viszonyokkal

Nyelvezete szintén késői keletkezésre utal

Részei:

Fogságba hurcolt Dáneil és társai története

Dániel látomása -> egy angyal magyarázza

Szemléleti atalakulás -> apokaliptika -> türelmetlen várakozás

A jövőt az üdvösség és bűn szemszögéből nézi

Sajátos kifejezési forma -> terjedelmes látomások

Oka: szenvedés a hellenizálástól

Elbeszélések az elején: haggada -> vallási és erkölcsi tanítás

Pesszimizmus: bűn terjedése (egyetemes történelem)

Történelem: Isten és a gonosz harca -> ítélet felé halad

Ítélet után: üdvösséges jövő

Remény és bizalom: Isten a jövőt is kezében tartja.

Birák, Sámuel, Királyok

Birák:

Történeti bev.

Bírák története Józsuétól Sámsonig

Függelékek: Dán-szentély, Gibea bűne és Benjamin törzse elleni háború

A honfoglalás leírása különbözik Józsuéétől

Honfoglalás – hűség korszaka

Birák kora – hűtlenség korszaka

Birák jelentőségének összizraelita értelmezése (pedig szerepük korlátozott és helyi jellegű)

Szájhagyomány -> kora királyság idején: Szabadítók könyve -> Dtr irodalmi tevékenység

12 bira: 6 szabadító + 6 bíráskodó

Jahve üdvözítő tevékenysége nyilvánul meg, nem emberi kezdeményezés

Sámuel 1-2:

Egy egység -> két tekercsre írták

Septuagintában: Sámuel + Királyok -> királyságok

-> királyok 1-2-3-4

Részek:

Sámuel

Sámuel és Saul

Saul és Dávid

Dávid királysága

Kiegészítés

Királyság kezdetei -> beágyazás a hagyományokba

Megőrizte a források nagy részét a Dtr redakció alig nyúlt hozzá

Sámuel a birák korához tartozik. Személye ellentmondásos. Döntő szerepe van a kir. kialakulásában.

Filiszteus veszély -> királyság szükségessége (Isteni akarat)

Dávid eszményi király

Királyok 1-2:

Egy egység

Részek:

Salamon

Júda és Izrael Izrael megsemmisüléséig

Júda Jeruzsálem elfoglalásáig (+ Gedalja helytartósága és Jojachin megkegyelmezése)

Dtr szerkesztés eredménye

Királyok története: hűtlenségek sorozata -> bűntetések -> egészen a fogságig

Sok forrás -> hiteles

Vallási cél -> nem ír le minden részletet, de felhívja a figyelmet a forrásokra

Dtr tört mű, Józsue

700 év története a Deuteronomium szellemében

Egységes -> 1 szerző! (nem redaktor) -> engedi a hagyományanyagot megszólalni, összekötő részeket is ír

Dt/Dtr iskola: redakció

Józsue könyve: Átkelés a Jordánon, hódítás, felosztás, Józsue búcsúbeszéde, halála, temetése

Birák könyve: Honfoglalás rövid összefoglalása, majd ciklikusan: elpártolás, bűntetés, megtérés, szabadítás, nyugalom

Sámuel könyve: Sámuel bira. Birák kora -> királyság: Saul, Dávid

Királyok könyve: Salamon uralkodása, kettészakadás, babiloni fogságig

Beszédek -> a szerző reflexiói -> teológiai vezérfonal

A babiloni fogság idejéből tekint vissza

Deuteronomium szelleme: szövetségi hűség

Többféle forrást használ

- Hivatalos feljegyzések, listák

- Irodalmi, történeti írások

- Szájhagyomány

-> teológiai szempontból válogat

Valószínűleg nem a fogságban keletkezett, de a VI-IV. szd. között

A fogság okait keresi -> egészen a honfoglalásig megy vissza -> Izrael bűnei

A fogság nem végleges állapot -> lehetséges a megtérés

Dávid idealizálása -> remény

Józsue könyve:

A honfoglalás egyetlen nagy hadicselekmény -> idealizált, leegyszerűsített kép -> teológiai esemény

Jahve ígéretének beteljesedése, dicsősége

Felhívás a hűségre

Összizraelita tudat (pl. honfoglalás)

É és D elfoglalása külön hagyomány volt -> összekapcsolja Józsue személyében