Birák, Sámuel, Királyok

Birák:

Történeti bev.

Bírák története Józsuétól Sámsonig

Függelékek: Dán-szentély, Gibea bűne és Benjamin törzse elleni háború

A honfoglalás leírása különbözik Józsuéétől

Honfoglalás – hűség korszaka

Birák kora – hűtlenség korszaka

Birák jelentőségének összizraelita értelmezése (pedig szerepük korlátozott és helyi jellegű)

Szájhagyomány -> kora királyság idején: Szabadítók könyve -> Dtr irodalmi tevékenység

12 bira: 6 szabadító + 6 bíráskodó

Jahve üdvözítő tevékenysége nyilvánul meg, nem emberi kezdeményezés

Sámuel 1-2:

Egy egység -> két tekercsre írták

Septuagintában: Sámuel + Királyok -> királyságok

-> királyok 1-2-3-4

Részek:

Sámuel

Sámuel és Saul

Saul és Dávid

Dávid királysága

Kiegészítés

Királyság kezdetei -> beágyazás a hagyományokba

Megőrizte a források nagy részét a Dtr redakció alig nyúlt hozzá

Sámuel a birák korához tartozik. Személye ellentmondásos. Döntő szerepe van a kir. kialakulásában.

Filiszteus veszély -> királyság szükségessége (Isteni akarat)

Dávid eszményi király

Királyok 1-2:

Egy egység

Részek:

Salamon

Júda és Izrael Izrael megsemmisüléséig

Júda Jeruzsálem elfoglalásáig (+ Gedalja helytartósága és Jojachin megkegyelmezése)

Dtr szerkesztés eredménye

Királyok története: hűtlenségek sorozata -> bűntetések -> egészen a fogságig

Sok forrás -> hiteles

Vallási cél -> nem ír le minden részletet, de felhívja a figyelmet a forrásokra

Dtr tört mű, Józsue

700 év története a Deuteronomium szellemében

Egységes -> 1 szerző! (nem redaktor) -> engedi a hagyományanyagot megszólalni, összekötő részeket is ír

Dt/Dtr iskola: redakció

Józsue könyve: Átkelés a Jordánon, hódítás, felosztás, Józsue búcsúbeszéde, halála, temetése

Birák könyve: Honfoglalás rövid összefoglalása, majd ciklikusan: elpártolás, bűntetés, megtérés, szabadítás, nyugalom

Sámuel könyve: Sámuel bira. Birák kora -> királyság: Saul, Dávid

Királyok könyve: Salamon uralkodása, kettészakadás, babiloni fogságig

Beszédek -> a szerző reflexiói -> teológiai vezérfonal

A babiloni fogság idejéből tekint vissza

Deuteronomium szelleme: szövetségi hűség

Többféle forrást használ

- Hivatalos feljegyzések, listák

- Irodalmi, történeti írások

- Szájhagyomány

-> teológiai szempontból válogat

Valószínűleg nem a fogságban keletkezett, de a VI-IV. szd. között

A fogság okait keresi -> egészen a honfoglalásig megy vissza -> Izrael bűnei

A fogság nem végleges állapot -> lehetséges a megtérés

Dávid idealizálása -> remény

Józsue könyve:

A honfoglalás egyetlen nagy hadicselekmény -> idealizált, leegyszerűsített kép -> teológiai esemény

Jahve ígéretének beteljesedése, dicsősége

Felhívás a hűségre

Összizraelita tudat (pl. honfoglalás)

É és D elfoglalása külön hagyomány volt -> összekapcsolja Józsue személyében

Leviticus, Numeri, Deuteronomium

Leviticus: kizárólag kultikus-rituális törvények

Áldozatbemutatás

Papság

Tiszta és tisztátalan dolgok

Engesztelő nap

Szentség

Fogadalmak megváltása

Végig papi írás

Több különböző korú törvény

Kánoni formájában illeszkedik a Pent. elbeszélésbe -> Kapcsolat a Sínai szövetségkötéssel, Áron és fiainak felszentelése

Izrael szent kultuszközösség -> a kultuszban Isten akarata nyilvánul meg

Numeri:

népszámlálás, rendelkezések a levitákról és a tábor rendjéről

vándorlás: Sína -> Kádes -> Moáb

vándorlás az ígéret földjének határáig

Lazább összefüggés a részek között

R: JE + P

Pusztai vándorlás végső időszaka. Sínai esemény folytatása

Megvalósult kultusz

Lázadás -> bűntetés

Deuteronomium: Királytörvény: a király trónralépésekor a törvényről másolatot kell készíteni -> 2. törvénykönyv

Mózes búcsúbeszéde, utasításai -> nem mehet be Kánaánba

Mózes 1. beszéde

Mózes 2. beszéde

deuteronomiumi törvény

Mózes 3. beszéde

Moáb földjén kötött szövetség

Mózes utolsó tettei, halála

A pentateuchus záró része. Korábban: Dtr tört mű bevezetője

Keletkezése: 622: Józia király -> Templom restaurálása -> egy törvénykönyvet találnak -> elkötelezi magát (nem azonos a Deut-mal, legfeljebb csak része)

Jeruzsálemi kultuszcentralizáció -> Júdához kötődik

Rokonság É-i országrésszel ?

Dt -> Dtr iskola -> a fogság körüli időben -> redakció

Tanítás központja: Isten népe

-> ingyenes kiválasztás teológiája

-> Isten ajándékokat ad

-> viszontszeretet

Genezis, Exodus

Elbeszélés + törvények -> Izrael életrendje

Genezis:

Őstörténet

Pátriárkák

Ábrahám

Izsák

Jákob

József története

Végső formáját a papi iskola (vagy végső redaktor: R) teremti meg a fogság után.

Az emberiség történetét Izraellel kapcsolja össze.

Legfontosabb a pátriárkák története

Pátriárkák (elbeszélések) -> nemzetség

József (novella) -> királyság

Pátriárkákat üdvtörténeti távlatba helyezi.

Üdvösség: méltatlanság, de meghívottság

Ábrahám az egész emberiséget képviseli

Jövő: a történelem az üdvösség felé halad. Ígéret és beteljesedés

Exodus:

szabadulás Egyiptomból

pusztai vándorlás

Sínai szövetségkötés

Jogi szövegek: Szövetség könyve, A szent sátor előírásai

Végső formáját a papi iskola (vagy végső redaktor: R) teremti meg a fogság után.

Kevés D szöveg

JE + P : a lehető legtöbbet átvette -> ismétlések, feszültségek

Nagyobb egységekből szerkesztett, lazábban kapcsolódnak. Nincsenek nemzetségtáblák.

Az üdvtörténelem Izrael számára legkiemelkedőbb része.

Isten nem elméleti-filozófiai eredetű, hanem történeti tapasztalás

A kivonulás és vándorlás örök jelek

Ingyenes választottság -> engedelmesség

Engedetlenség -> Isten büntetése -> evangélium és törvény

Pent-kritika a 70-es évek közepétől

Okmányelmélet teljes elutasítása

Szájhagyomány kevésbé fontos

Korai Jahvista források fentartásával:

Elfogadják az okmányelméletet, de módosítva

J Salamon korában, de kevesebb anyag

VIII. szd. E (önálló?)

JEDtr redakció

JEDtr + P

Késői Jahvista hagy., tem., ling adottságok újraért.:

Az egész okmányelméletet kétségbe vonják!

Jahvista átértékelése: 1. átfogó elbeszélés az őstörténettől a honfoglalásig

Biz: közel áll a dt/dtr teológiához, korábban nem szerepel a Sínai, exodus és pátriárkai hagyomány -> A fogság végén keletkezett

A végéből indul ki! Honfoglalás-elbeszélés, Deuteronomium

A Jahvista szöveg feltételezi a Deuteronomisztikus történeti művet. -> bevezetője annak, kiterjeszti a világ teremtéséig

A papi írás a Jahvista versenytársa.

Késői Jahvista hangsúlyozásával:

Egyik elméletet sem fogadja el (okmány, forma, hagyomány)

Az egész összefüggő elbeszélés a fogságban vagy utána alakult ki -> a szájhagyománynak nincs szerepe

A Jahvista önálló szerző

J és E nem párhuzamos, hanem újraértelmezés -> több lépcsőben

Jahvista nagyredakció a fogság idején

Papi redakció (nem önálló forrás)

J a Dtr tört mű prológusa.

Formatörténet a többi elutasításával:

Szájhagyomány

A párhuzamosság nem igazolható

Szájhagyomány: önálló elbeszélések -> nagyobb egységekbe foglalás

őstörténet, kivonulás, Sínai perikópa, pusztában, honfoglalás

Az okmányelmélet a Jahvista létén múlik -> nem igazolható

E sem létezik

Dtr redakció -> nem tudni mikor.

-> teljes összefüggés

A véges forma későn alakult ki.

P nem létezik