ADY ENDRE ÉLETE, KÖLTÉSZETE

ADY ENDRE: 1877 Érmindszent- 1919 Budapest
Erdélytol északra a Szilárdságban született, Érmindszenten, melyet ma Adyfalvának neveznek. Öntudatos, kisnemesi család sarja, családja eredetét 7 évszázadra vezette vissza. Ond vezér unokájának mondta magát. Családja már teljesen elszegényedett, apja: Ady Lorinc, paraszti származású, anyja: Pásztor Mária papleány, aki félto szeretettel óvta fiait, különösen Endrével, az idosebbik fiúval voltak nagy terveik. A kisúri öntudat fontos útravalója Adynak: nagy szerepet játszott politikai, és movészi magatartásának kialakításában.
Középiskolai tanulmányait a nagykárolyi piarista gimnáziumban kezdte, majd a zilai református kollégiumban érettségizett. Zilahon írja elso verseit, Kossúth ódája a helyi lapban jelenik meg. Beírattkozott a debreceni jogi akadémiára, de nem fejezi be, a nagy példaképnek: Csokonainak tulajdonított garabonciás életmód vonzotta, és az újságírói pálya alkalmasnak mutatkozott.
1899 áprilisában a függetlenségi Debrecen c. lap munkatársa lett
-1899 júniusában megjelent elso verseskötete: Versek címmel.
Csakhamar szokösnek érezte Debrecent: a múlandóság városát, mely verseiben az elmaradottság jelképe lett. Nagyváradra ment, és a Szabadság c. lap munkatársa lett. Ekkor döntötte el, hogy szakít a jogi pályával, és újságíró lesz. Nagyváradot már igazi városnak látta, vérbeli újságírók között dolgozott. Sokat tanult barátaitól pl. Bíró Lajostól. Ismereteit könyvek helyett az emberektol szerezte, sokat járt kávéházakba, irodalmi szalonokba. Kívánló érzékkel, ösztönösen rátalált a hiteles hírforrásokra, és biztonsággal tájékozódott a kor politikai köreiben.
Élesen támadta a feudalizmust konzerváló eroket:
- Egy kis séta c. cikke miatt pert indítottak ellene, Adyt 3 napi fogházbontetésre ítélték.
Elment az újságtól a Nagyváradi Naplóhoz, s kialakította saját radikális álláspontját. Neveltetése, temperamentuma az ellenzék soraiba vitte. A tekintélytiszteletet csak önmagát illetoen torte, akkor volt elemében, ha ellentmondhatott. Nagyvárad kitágította nézeteit, bevonta ot a politikai életbe, megismerte az új idok tanait: a polgári radikalizmust.
1903-ban védelmébe vette a Huszadik Század köréhez tartozó, darwinizmusa miatt bírált Somlo Bódogot. Publicisztikája jelentosebb volt ekkor, mint költészete.
-1903 szept. Még egyszer c. kötete megjelenik, de ugyanolyan visszhangtalan maradt, mint az elso, pedig néhány verse már elolegezi a késobbi Adyt, Pl.: A Fantom c. (1900), az Új versekben 1906-ban Az én mennyasszonyom c. kapja. Újfajta noi eszményt hírdet, az ún. Perdita szerelmet helyezi erkölcsi magaslatokra. Ennek megfeleloen él: egy futó kapcsolatánat következtében szifiliszt kap, amit a felsobbrendoség kitüntetésének vesz.(Nietzsche)
1903-ban találkozik a romantikus, nagy szerelemmel. Augusztusban megismeri Diósiné Brüll Adélt, akit verseiben Lédának nevez. ( neve fordítottja, a spártai mitológiában fehér hattyút jelent) Szerelmük fordulópont Ady életében, movészetében, Léda nemcsak a szerelmes versek múzsája, hanem szerelme vezeti be a francia nyelvben még járatlan költot a francia szimbolista movészetbe, Baudelaire költészetébe, mely hat Adyra. Adél movelt, érzékeny, büszke, szeszélyes no, aki szabadházasságban élt férjével, de ragaszkodott a házasság kereteihez, Adynál 5 évvel volt idosebb. Diósi Ödönnel, aki kereskedo volt, csak az anyagi függés tartotta együtt, de Adyval férje is rokonszenvezett. Mikor Ady betegsége kiújjúlt, páratlan emberiséggel ápolják. 1902-1911 között 7-szer voltak Párizsban (Ady késöbb, nimt a Vasárnapi Újság tudósítója)
1905-ben hazatérnek, ekkor MO.-on a választásokon megbukott a szabadelvo irányzat. Ady a "darabont-kormány " sajtóirodájának munkatársa (illegális)
- Ismeretlen Korvin-kódex margójára( 1905) MO: Nyugat és kelet között hajózó komp.
Barátságot köt Jászi Oszkárral, a 20. sz körével.
-1906 február: megjelenik 3. kötete: Új versek címmel. A barátai, ellenségei megérzik, hogy ez a kötet korszaknyitó a magyar irodalm számára. Megindul a harc ellene, és mellette, Ady az irodalmi élet legvitatottabb személyisége lett.
- 1907 Vér éa arany c. kötete. Áchim András vezette paraszmegmozdulások hatására megírja elso forradalmi verseit.
1908-ban meginduló Nyugat munkatársa lett, 1912-tol, szerkeszto. A Nyugat elso számában az o versébol közölnek, és megjelenik A magyar Pimodán címo esszéje.
1908 tavaszán részt vesz Nagyváradon a Holnap nevo irodalmi társaság megalapításában (Ady, Babits, Juhász Gyula, Balázs Béla, Tóth Árpád) verseikbol antológiát jelentetnek meg szeptemberben. A versgyojtemény felér egy hadüzenettel, és a konzervatív irodalmi fórumok kíméletlen támadását váltja ki. Adyt nemcsak az ellenfelek értetlenségét bántja, hanem a szövetséges társaké ( a fekete zongoráról Ignótus kritikája) Büszkeségét bántja, hogy nevét a többi költo nevével együtt emlegetik,
-A duk-duk affér c. epés cikkében barátait, híveit támadja meg., amit értetlenség fogad, Ady visszakozik, kiengeszteli barátait.
-Küldöm a frigy-ládát c. versét(1906) Párizsból küldi Csizmadia Sándornak,(a szocialista munkáslíra megteremtoje) aki a Népszava c. újságba nem javasolja Ady moveit betenni, mert szerinte Ady szimbolizmusa nem a munkásságnak való.
1909-tol Ady egyre gyakrabban szorul szanatóriumi kezelésre, hogy rendbehozzák kimerült idegeit, és legyöngült fizikumát. Különbözo lapok munkatársa( 1910:Világ, 1912:Népszava) A Léda-szerelem is egyre terhesebb, a no elvesztette fölényét Adyval szemben, kétségbeesetten kapaszkodna a férfibe.
1912-ben szakít Lédával, Két verssel búcsúzik tole: Valaki útravált belolünk, Elbocsátó, szép üzenet.
A hirtelen szabaddá vált költo körül rajzanak a nok. o ugy érzi ideje lenne megállapodnia.
1914-ben meglátogatja Csucsán a kastély 20 éves szép kissé egzaltált kisasszonyát: Boncza Bertát, akivel 1911-tol levelezett. A lány irodalmi halhatatlanságra áhitozik, George Sand, Szendrei Júlia példája lebeg a szeme elött. Ady Csinszkának nevezi ot. 1914 júni 26-án megkéri a lány kezét.
1915 márc. megtartják az esküvot.
A súlyosan beteg Adyt katonai sorozással zaklatják, utoljára csak a laktanyában kapja meg a fölmentést. Ezért a soviniszta sajtó támadja. Iszonyú megpróbáltatás számára az 1916.augusztusában meginduló román támadás. Román barátja : Octivan Goga a magyarok ellen fordul. 1917-ben Boncza Miklós meghal, Csinszkával Budapestre költöznek.
-1918 A halottak élén c. kötete: Hatvani Lajos bíztatására írja. Az oszirózsás forradalom BP-en éri, ekkor már súlyos beteg.
-Üdvözlet a gyozonek: utolsó verse.
A Vörösmarty Akadémia alakuló ülésére elmegy, de az elnöki beszédét már nem képes elmondani, 1919. január 27-én meghal. A nemzet halottjaként temrtik el.
KÖTETEI:
-Új versek 1906
-Vér és arany 1908
-Az Illés szekerén 1909
-szeretném, ha szeretnének 1910
-A Minden-Titkok versei 1911
-A menekülo Élet 1912
-A magunk szerelme 1913
-Ki látott engemo 1914
-A halottak élén 1918
INDULÁSA:
Ady elso két kötete még nem lép túl a századvég átlagköltészetének dekadens, szenvelgo érzésvilágán. Az 1899-ben megjelrnt A Versek c. kötetében még Petofi, Vajda, Ábrányi Emil utánérzésekkel van tele. Az 1903-ban megjelent Még egyszer c. kötete már a nagyváradi tájékozódás eredményeként Revitzki Gyula sejtelmes, elégikus lírái figyelhetoek meg .
ÉN_ SZEREP, ARC POETIKA:
A fiatal Ady a közélrti feladatot vállaló lírai hagyományok felol indult el.
-Góg éa Magóg fia vagyok én (1905)
Az Új Versek nyitódarabja. Nemcsak egy új költészeteszmény nevében lép fel, (mint Pl. Az új vízeken járok címo 1905 ), hanem jogot formál arra, hogy a Kárpátok alatti országok közállapotait ostorozza. A 4 versszakos movet túlságosan megterheli jelképes értelmo tulajdonnevekkel.( Verecke, Dévény Pusztaszero Vazul ) A vers programot ad, de mégsem kiáltvány szero, mert a költoi magatartást állítja elotérbe. A küzdésvágy és a reménytelenségérzetkettossége alapveto élménye Adynak. A roppant akadályok csak növelik a költo elszántságát. A küldetés teljesíthetetlensége kap hangot.
-A magyar Messiások (1907)
A megváltók sorsa más, mint a világ többi részén. Egyetlen sóhajnak hat a vers.
-Ének a porban (1905)
Együtt jelenik meg az egyéni és a közös sors. A mozdulatlan magyar világ mozdulni akaró, nagyálmú hose a költo, akinek küzdelme eleve bukásra van ítélve.
-Beszélgetés egy szekfovel (1907) Az Ady-versek lírai hose sose szenved teljes kudarcot, felolemelkedik a tragikumon.
-A Muszáj Herkules (1908)
A küldetéses ember gogje felyezodik ki.
-Petofi nem alkuszik (1910)Elode nagy hatásáról szól.
-Hunn új legenda. (1913) Hatvany Lajosnak írja: Nemcsak az egyéni mítosz, az én-tudat kap kifejezést, hanem a költészet klasszikus hivatása: a közösségteremtés is.
Különös arc-poetika ez: egymással ellentétes szemléleteket egyesít. Az ÉLET fogalma egyszerre jelentette nála a külso, és a belso történés világát, küldetéstudata sokat köszönhet Nietzsche-neko felsorendo ember-mítoszának. Ady vállalta a költo-váteszi szerepet.
SZIMBOLISTA, SZECESSZIÓS látásmód.
Ady költoi forradalmát a szimbolizmus jegyében vitte véghez.
-A disznófejo nagyúr( Harc a nagyúrral 1905)
-Az os kaján ( 1907)
-A fekete zongora (1907)
-A fehér kendo (1908)
E versek jelentései már jóval összetettebbek, a szimbólista jelkép csak akkor hiteles, ha többértelmo, mivel a lényeget ragadja meg, s csak a dolgok felszine egyértelmo. A szimbólizmus elutasítja a pozitivizmus egysíkuságát, naiv okság magyarázatát, olyan világot követ, amely titokzatos, elrendelés szero. A metafizikus akarat és életfilozófiák hatnak rá.
Ady movészi érzékenysége kezdetben a szeccesszióhoz kapcsolódik, különös, bizarr, egzitikus, erotikus témái, dekoratív vonalai jellemzik, más a személyiség kultusza, amely összefügg a századvégi pszichológizmussal, minden emberi és társadalmi és problémák mögött lélektani okokat keres.( Freud) Az elso szimbólista kötetei az 1906-ban kiadott Új versek és az 1908-ban kiadott Vér és Arany. ( Élet, Halál, Nyár, osz, Párizs, Hortobágy, Kaján) Valamennyi szimbólum, melyek a középpontban álló személyiségre utalnak.
Ady költészete örökös szereplíra.
- A Hortobágy poétája 1905. Hortobágyi táj elvetélt bajnoka
- Mátyás bolond diákja 1906. Elképzelt, vagy valóban létezett ose a magyar nyelvvel küszködo diáknak.
- Az Úr Illésként elviszi mind 1908. A Úr kiválasztottja: Illés próféta, akit tüzes szekér repít a mennybe.
A szecessziós szerepjátszás emlékeztet a romantikusokra: a költoi én a képzelet segítségével a szegényes valóság fölé próbál kerekedni, az egyén világát keresi - építi. A szecesszió movésze széthullónak és bizonytalannak érzi azt, amit tagad, és így megfoghatatlanná válik a különbözés, az eredetisé és az egyéniség alakja. Ady költészetének egészen az 1910-es évek végéig alapveto gesztusa az szecessziós önfeltárúlkozás. Különös egyéniségnek mutatja be önmagát: öszintének, titokzatosnak, érzékinek és mindentudónak, álhatatos bajvívónak és a halál rokonának.
- Búgnak a tárnák 1905. A személyiség meghasonlását mutatja be. (Freud írásai)
Ady költészetét a szecessziós vonásokat elismerve szimbólistának kell tartanunk, mert azzal hoz újat a magyar líra történetében, hogy a lírai hos köré épített szimbólumrendszer segítségével egyéni mítoszt teremt. A líra történés színhelyét a foszereplo Én belso terébe helyezi "A lelkem ódon babonás vár".
- A vár fehér asszonya 1905.
A héjanász Lédával vagy a bírkózás a Disznófejo Nagyúrral éppoly látomásszeroen jelenik meg, mint a Ganges és a Tiszaparti táj. A vershelyzet eleve jelképes értéko, mely nem fordítható le egyértelmo fogalmak nyelvére.
- A temetés a tengeren 1906. Élet és a halál kerol szembe egymással. (horváth János figyel fel rá, hogy Ady-nál az élet és a halál - egy.
- Kocsiút az éjszakában 1909. A költoi én belso, képzeletbeli táját jeleníti meg, az én belso monológját halljuk. Minden jelképes értelmet kap. Ez a verse Ady legtökéletesebb alkotása, a nagy bölcseleti "tudatversek" közé tartozik.
Ady nem csak a magyar irodalomszemléletet újította meg, hanem a verselést is. 1906-ban Ignotus figyelt fel arra, hogy Ady verseinek többsége szimultán ritmusú: a hangsúly és az idomértékes lejtés egyaránt szerepet kap. 1939-ben Németh László újfajta elméletet állított fel: szerinte Ady versei un. "tagoló" versek. Ez kizárja a szimultán verselést. 1979-ben tudományos vitát rendeztek a Tiszaparton címo vers ritmusáról. A résztvevok többsége szimultánnak fogta fel, de a hangsúlyos és az idomértékes verselés metszetei egybe esnek, ez a szimultá ritmus új típusát eredményezi. Ady verseinek meghatározó építoeleme a hangulat.
Az Új versektol a Halottak élén 1918 címo kötetig nagy gondot fordított arra, hogy ciklusokba rendszerezze verseit. (Baudelaire : A Romrás Virága 1857) Az Új vereseket (1906) Lédához írta ajánlással, külön nyitó- és záróverse van. Az egyes ciklusok tematikus egységet alkotnak. (Léda asszony zsoltárai, A daloló Párizs, Szoz ormok vándora) Az Új versektol kezdve minden verscím három szóból áll. A Illés szekerén 1909 címo kötet kompozíciója szimmetrikus. A kötet kiemelt helyzeto verse Az utca éneke középen található. E ciklusok elrendezésében teljességre törekedett Ady.
LÁTOMÁSSZERo TÁJVERSEK:
- A Magyar ugaron az Új versek legnagyobb visszhangot kiváltó ciklusa nem csak a konzervatív erok dühét váltotta ki, hanem a progresszív irodalom tehetségeinek felháborodását is. (Babits, Kosztolányi) A versben a táj, az ország elátkozott föld, melyben minden és mindenki pusztúlni kárhoztatott. Ezek a versek nem leírják, hanem látomászeroen megidézik a tájat, mely a kultúrális környezetet, a civilizálatlanságot, a parlagiasságot is jelölik. Ez utóbbi jelképe a Gémeskút. A Magyar ugar világa fantomszero, idejétmúlt. Ady nagy ellensége Rákosi Jeno kritika-sorozatot írt errol.
Ady tájverseinek alaphelyzete, a költoi én és a külvilág feloldhatatlan ellentéte. A Magyar ugar vegetációjával, mozdulatlanságával szemben az Én képviseli a változást, illetve a változás vágyát. A küldetéstudat épp oly sorsszero, mint az ugar mozdulatlansága. Ezek a versek szinte nem is tájversek, hanem értékleírások. A kultúrálatlan magyar világot két világgal szembesíti:
- Egy párizsi hajnalon 1904, A Gare de l' Esten 1905 vaghy Párizs az én Bakonyom 1906.
- A Tisza-parton a Ganges-parti tájjal
LÉTHARC VERSEK
Nagyfokú dinamizmus jellemzi oket.
- Harc a Nagyúrral 1905
- Az os Kaján 1907
- A fehér kendo 1908
A költoi én egyes vagy többesszám elso személyo alany kozmikus hosként jelenik meg, e movek erosen dramatizáltak, sokszor balladaszero verstörténés során az én szükségszeroen kudarcot szenved és felmagasztosúl, tragikus pátosz uralja a verseket ( Nietzsche)
A Léda szerelem:
Megrendíto, nagy, titkos élményként jelenik meg Ady verseiben. Csupa rejtély, csupa bizonytalanság ez a szerelem, elválások és egymásratalálások sora. Ambivalens érzelmeket tár fel Ady. A Léda-versek gyakori gesztusa a Hódolás, a könyörgés, a fenyegetés, megbánás, de az együttlét öröme hiányzik belolük.
- Egyedül a tengerrel 1906
- Így szaladsz karjaimba 1909
- A Szajna partján 1906
- Héja-nász az avaron 1905
A létharcversek dinamizmusával írja le szerelmi csatáját. Disszonancia jellemzi, a szerelmesek jelképe a ragadozó héjapár, útjuk a nyárból az oszbe, életbol a halálba tart, míg sor kerol az egymás húsába tépo halálos ölelésre.
- Lédával a bálban. 1907. ok a halálarcú fekete pár.
A Léda-versekben rendkívol mozgalmas, harsány igék dominálnak, ezek az un. expressziv stílusjegyek. A Léda-versekkel barátkozott meg a közönség leghamarabb, Reinitz Béla megzenésítette.
- Egy ócska konflisban 1904.
- Meg akarlak tartani
- Hiába kisértsz hófehéren 1905
Mint sláger lett híres. A Léda-versek állandó témája a halál, költészetének javarésze a halál közelségének tudatában született.
- A Halál rokona 1907: a fáradt beteg, menekolni vágyó lélek a halált érzi otthonának.
- Párizsban járt az osz 1906. A halál itt egyszerre elégikus és tragikus.
- Három oszi könnycsepp 1906. A népdalokra emlékeztet (Kölcsey: Elfojtódás, Vajda János: A vaáli erdoben, az elmúlás és a betegség iránti érzékenység, nosztalgia, alapveto témája e két költonek is.)
ISTENES VERSEK
- Sötét vizek partján 1907. E versben merol fel eloször az Isten-hit motívuma
1908-tól megszaporodnak az istenes versek, mely az Illés szekerén címo kötetben önálló ciklust alkotnak, 1912-ig minden verskönyvben helyet kapnak. Ady nem hitt a tételes vallásban, de ateista sem volt.
- Az Isten az irodalomban 1910. Esszé, a vallásról szól.
- Menekülés az Úrhoz 1917. Nem Isten léte a fontos, hanem a támaszkeresés.
- Álmom az Isten 1907.
- Hiszek rendületlenol Istenben 1910.
Ezek a versek épp oly személyes kapcsolatként mutatják Isten és az ember összetartozását, mint Balassi vallásos lírája. De a modern ember racionalista kételkedése is szerepet kap és ez bonyolúltabbá teszi a kapcsolatot. A költo menekolne hozzá, áhítozik szeretetére, ugyanakkor félti tole személyiségét és idegenol, ridegen áll vele szemben.
- A Sion-hegy alatt 1908. Megbotránkoztatást keltett Isten profán leírásával. A költo bizonytalan és tétova, gyerekkori emlékek nyomán keres valakit, de elfeledte a gyermeki imát és a bizalmat. Nem bone, hanem hitetlensége kérhoztatja kudarcra. A vers középpontjában egy sikertelen találkozás áll. A balladaszero történésnek a pátosz és irónia ad kifejezést.
- Istenhez hanyatló árnyék 1911. Szándékosan dísztelen archaizáló szöveg. ( 109. zsoltárt is beleszotte )
FORRADALMI VERSEK
1906 Achim András vezette parasztmozgalmak hatására írta meg elso forradalmi verseit, mely az Illés szekerén címo kötetben jelent meg.
- Az utca éneke
- Nostra Res Agitur 1903
- Dózsa György unokája 1907
- Csák Máté földjén 1907
- A grófi széron 1907
- Proletár fiú verse 1908
- Álmodik a nyomor 1909
- Hadak Útja 1908
- Toz csiholója 1912
1911-1912-ig a politikai ellentétetk kiélezodnek, 1911-ben meggyilkolják barátját Achim Andrást. 1912 május 13. a vérvörös csütörtök napja. Sokan várják a forradalom kirobbanását.
- Rohanunk a forradalomba. A vihar elotti helyzetképet ad, forradalmi induló hangjai is felcsendolnek, sok a bibliai utalás, apokaliptikus mo. Expresszív stílusú.
- Rengj csak föld
- Szent Lélek karavánja.
- Magyar jakobinus dala 1908. Összefogást hírdet az elnyomott nemzetiségiekkel.
- Az új Kísértet 1910.
MAGYARSÁG VERSEK
Déry Tibor és Babits Mihály az utolsó nemzeti költonek nevezte Ady-t. A Darwini elméletbol származó kiválasztódás tétele nagy szerepet játszott a nemzeti gondolkodásban.
- Nekünk Mohács kell 1908. Benedek Marcell szerint ez egy fordított Himnusz: nem Isten áldását, hanem büntetését kéri.
- Az én magyarságom 1908.
- A föl-földobott ko 1909.
- Pimasz szép arccal 1910.
Ady faj fogalma összhangban volt a korabeli természettudományi ismeretekkel.
- A márciusi naphoz 1910.
- Az ido rostáján 1913. Nemzethalál látomása.
- A fajok cirkuszában 1910. Tisztán látta a költo váteszi szerep megkésettségét. Magyarország sorsa tragikus és irónikus.
KURUC VERSEK
A kiegyezés, a milleneum után nagy szerepet kap a Rákóczi kultusz és a kuruc romantika. Ady neveltetésére is hatott ez, de verseiben a Rákóczi hagyományokról elválasztotta a nemesi önigazolást szolgáló torzításokat.
- A harcunkat megharcoltuk 1909. Elso kuruc vers.
- Esze Tamás komája. 1910.
- A sípja régi babonának 1913.
A kuruc versek szerepdalok, a költo beleéli magát egy meglévo szerepbe.
- A bújdosó kuruc rigmusa 1909.
- Az utolsó kuruc 1910.
KORSZAKVÁLTÁS
1910 és 1914 között sajátos magatartásbeli és poétikai változás következett be Ady költészetében. A szimbólikus látásmód szerepe fokozatosan csökken verseiben.
- A menekülo Élet 1912. A kötet egyharmada tartalmaz jelképet.
- A magunk szellem 1913.
- Ki látott engem 1914
- Hun, új legenda 1913.
- Az eltévedt lovas 1914. A háború kitörése után a Nyugat-ban jelent meg. A vers az ido mítukus erejét érzékelteti. Szimmetrikus vers. Szimbólikus jelentések egységes jelképrendszerbe illeszkednek. A vers egy elátkozott világban egy kiüresedési folyamatot mutat be. Mozdulatlanság és sejtelmesség jellemzi. A költoi én távolságot tart a tájjal. A költo és a címszereplo inkább emberfölötti. A lovas az utat téveszto magyarságot képviseli, tágabb értelemben az egész emberiségre vonatkoztatható. Baljós és fantomszero a lovas, aki arra itéltetett, hogy állandóan úton legyen és ne érkezzen meg sehova.
KÖLTÉSZETE A HÁBORÚ IDEJÉN
Több kötetnyi verset írt a háború idején, ezekbol válogatta Hatvany Lajos segítségével a Halottak élén anyagát 1918. Jelképrendszerének középpontjában az Ido és a Magyarság mítosza áll. Apokaliptikus világát tragikus felhang, a magyarság elpusztulásának végzete hatja át.
- Tegnapi tegnap siratás 1914
- Véresre zúzott homlokkal 1917
- Mégsem, mégsem, mégsem 1914
- A rémnek hangja 1917
- Egy nagy tivornyán 1917
- A mesebeli János 1917
- Krónikás ének 1918-ból.
A háború altt írt versekben a látomások, szózatok, siralmak, vallomások a leggyakoribbak. Hangnemük a Bibliára épol. Gyakori az archaizálás.
- Esaiás könyvének margójára 1914. Kötetlen prózavers, mely a Biblia szakaszai szerint tagozódik.
- Emlékezés egy nyár-éjszakára 1917. Expresszív stílusjegyek jellemzik.
- Ember az embertelenségben 1916. Alapja a román támadás megindulása.
CSINSZKA VERSEK
A Halottak élén prológusa a személyessg kiszorulását jelenti a háború alatt írt költeményekbol. Ez alól a Csinszka versek kivételek, mely az életbe való kapaszkodás, hol hálás, hol könyörgo gesztusa. Ezek a versek rendkívol puritánok, képszegények, jelzotlen kifejezésekbol, vázlatos mondatokból, éppúgy nem lehet a szerelem belsoségességére következtetni, mint az ellenkezojére. Sokkal személytelenebbek, mint a Léda-versek, hangulatuk, formájuk letisztúlt.
- orizem a szemed 1916
- De ha mégis 1918
UTOLSÓ KÜLDETÉS
1918 novemberében írta utolsó versét, súlyos betegen, de küldetést teljesítve.
- Üdvözlet a gyozonek. Az Antant hatalmak megértését kéri, hasonlít Petofi utolsó verséhez, a Szörnyo ido-höz. A magyarság két legnagyobb költo vátesze a nemzeti lét kritikus pillanataiban végezte pályáját.

Egy XX. Századi lírai mű bemutatása

Ady Endre helye a század költészetében: Ady Endre (1877-1919) 1877-ben született Érmindszenten, református, kisnemesi hagyományú családban. Zilahon járt gimnáziumba. Debrecenben jogot tanult, de nem fejezte be, hanem újságíró lesz. Kisvártatva megjelenik első kötete „Versek” címmel. Nemsokára kiderül, hogy halálos beteg, vérbajos.
Nagyváradon lesz újságíró a Nagyváradi Naplónál, amely korának egyik legnagyszerűbb lapja. Újságíróként sikereket ér el, megjelenik újabb verseskötete, a „Még egyszer”. Nagyváradon találkozik szerelmével, Diósy Ödönné Brüll Adéllal, azaz Lédával. Léda révén kijut Párizsba, és a város felszabadító hatása folytán megjelenik újabb verseskötete, az első igazi Ady-kötet, az „Új versek” 1906-ban. Ez a kötet gyökeres fordulatot jelent a magyar költészetben, a magyarságról alkotott képben. A XX. Század költészetének nyitánya.

A versek bemutatása: Az „Új versek” cím nélküli nyitódarabja: Góg és Magóg fia vagyok én

Góg és Magóg fia vagyok én
Hiába döngetek kaput, falat
S mégis megkérdem tőletek:
Szabad-e sírni a Kárpátok alatt?

Verecke Híres útján jöttem én,
Fülembe még ősmagyar dal rivall,
Szabad-e Dévénynél betörnöm
Új időknek új dalaival?

Fülembe forró ólmot öntsetek,
Legyek az új, az énekes Vazul,
Ne halljam az élet új dalait,
Tiporjatok reám durván, gazul.

De addig sírva, kínban, mit se várva
Mégiscsak száll új szárnyakon a dal
S ha elátkozza százszor Pusztaszer
Mégis győztes, mégis új és magyar.

A vers Ady új költői magatartását, magyarságképét is tartalmazza. A vers hőse bezárva érzi magát a Kárpátok által, de nem tud kitörni, még sírni is tilos Magyarországon. Verecke útján jött a honfoglalókkal, de most nyugatról akar betörni, mert új daloknak jött el az ideje. Pusztaszer, azaz az ősi Magyarország elpusztítja, aki újat akar, de a vers hőse mégis harcba száll, mert így is magyar.
A versre élesen ellentétes két pólus jellemző: a költő és Pusztaszer ellentéte. A költő honfoglaló és újító, Kelet és Nyugat egységét hirdeti, hatalmas erejű, fegyvere a dal, és magyar, győztes. Ezzel szemben Pusztaszer a honfoglalásra hivatkozik, magát keletinek hirdeti, gyűlölködik, eltapos, durva, látszólag felülkerekedik.
A költő azonban mégis dalol új hangon, mert ő az igazi magyar, az ő oldalán az igazság.
A vers óriási botrányt keltett, megadta az új költészet alaphangját.
Magyarország újfajta ábrázolása teljesen kifejtett formában megjelenik az Ugar-versekben, amelyek közül az egyik A Tisza-parton

Jöttem a Gangesz partjairól
Hol álmodoztam déli verőn
A szívem egy nagy harangvirág
S finom remegések: Az erőm

Gémes kút, malom alja, fokos,
Sivatag, lárma, durva kezek,
Vad csókok, bambák, álom-bakók
A Tisza-parton, mit keresek?

A vers hőse szólal meg, az első versszakban arról, hogy a Gangesz partjairól jött, ott kellemes volt, erre utalnak a kifejezések: álmodozás, szív, harangvirág, finom remegések. A második versszak csupa névszóból áll: fokos, sivatag, durva kezek, hogy a Tisza-part, mint Magyarország szimbóluma csupa rosszat, barbárt jelentsen. A vers ama verseknek a rokona, amelyek témája az idegen földre került ember, vagy virág sorsa, amelyet megöl az idegenség, a hideg, a barbár világ: ilyen vers például Janus Pannonius „Egy dunántúli mandulafáról” című verse: a mandulafa kivirágzik a barbár tájon, de a Pannon tájon még túl korán van, hiszen a késői fagyok el fogják pusztítani a szépséget. Janus Pannonius is a barbár Magyarországról, és a költészetről, illetve azok ellentétéről beszél, csak az Ady-vers sűrítettebb. A vers két versszaka élesen ellentétes értéktartalmú, tehát a vers értékszembesítő vers, és szabályos tükrözésnek tekinthető. Petőfi Magyarországa jelenik meg, de a megváltozott világgal együtt megváltozott értéktartalommal.
Az Ugar-versek másik példája A magyar Ugaron című vers.

Elvadult tájon gázolok
Ős, buja földön dudva, muhar.
Ezt a vad mezőt ismerem
Ez a magyar Ugar.

Lehajlok a szent humuszig:
E szűzi földön valami rág.
Hej, égig nyúló giz-gazok,
Hát nincsen itt virág?

Vad indák gyűrűznek körül,
Míg a föld alvó lelkét lesem,
Régmult virágok illata
Bódít szerelmesen.

Csönd van. A dudva, a muhar,
A gaz lehúz, altat, befed,
S egy kacagó szél suhan el
A nagy Ugar felett.

A versben az Ugar Magyarország szimbóluma. Az ugar szót először Széchenyi használta Magyarországra, hogy kifejezze elmaradottságát, műveletlenségét. Ez az Ugar gazzal és dudvával van tele, elpusztítja a szépet és a jót, és a vers hősét is, aki a „régmult virágok illatát” keresi. Azaz a föld termékeny, valaha jó volt itt, de minden tönkrement. Így a vers idő- és értékszembesítő vers: a jelen reménytelen, hiába a szépséget kereső hős, a hiábavalóságot mutatja a kacagó szél is, amely a kilátástalan helyzetet jeleníti meg.
A versben a táj csak a kifejezni akart világképet szimbolizálja, semmi kapcsolatban nincs a valósággal, csak elemenként feleltethető meg. A két világ ellentétes hangulata és értékrendje az ellentétes elemekből áll össze. Ilyen például az elvadult tájjal szemben az „én” , és az ős, buja föld.

A versek hatása, üzenete: A versek megváltoztatták a Magyarországról alkotott képet: nagy vihart kavartak, mert a negatív értékelést a kortársak zöme nem akarta elfogadni. Az Ady utáni generációk innen merítették a magyarság-felfogásukat. Ady Kelet-Nyugat felfogása ma is példamutató.

NYELVI - IRODALMI MŰVELTSÉGI FELADATSOR

A feladatok többsége az alábbi vershez kapcsolódik:


A KÖZELÍTŐ TÉL

Hervad már ligetünk, s díszei hullanak.
Tarlott bokrai közt sárga levél zörög.
Nincs rózsás labyrinth, s balzsamos illatok
Közt nem lengedez a Zephyr.

Nincs már symphonia, s zöld lugasok között
Nem búg gerlice, és a füzes ernyein
A csermely violás völgye nem illatoz,
S tükrét durva csalét fedi.

A hegy boltozatin néma homály borong.
Bíbor thyrsusain nem mosolyog gerezd.
Itt nemrég az öröm víg dala harsogott:
S most minden szomorú s kiholt.

Oh, a szárnyas idő hirtelen elrepűl,
S minden míve tünő szárnya körül lebeg!
Minden csak jelenés; minden az ég alatt,
Mint a kis nefelejcs, enyész.

Lassanként koszorúm bimbaja elvirít,
Itt hágy szép tavaszom: még alig ízleli
Nektárját ajakam, még alig illetem
Egy-két zsenge virágait.

Itt hágy, s vissza se tér majd gyönyörű korom.
Nem hozhatja fel azt több kikelet soha!
Sem béhúnyt szememet fel nem igézheti
Lollim barna szemöldöke!

[1804-1808 között] Berzsenyi Dániel versei Merényi Oszkár tanulmányaival. Szépirodalmi Kiadó Bp., 1976. 210. o.


1. Mit jelentenek az alábbi szavak?
Labyrinth ………………………………………………………….. 1 pont
Symphonia ………………………………………………………….. 1 pont
Nektár ………………………………………………………….. 1 pont


2. Berzsenyi eredetileg az Az Ősz címet adta alkotásának, de elfo¬gadta Kazinczy Ferenc javaslatára A közelítő tél címet.
Érveljen röviden a változtatás ellen vagy mellett!

(Berzsenyi Dániel kézírása)
………………………………………………………………………...…..
………………………………………………………………………...…..
….………………………………………………………………………… 2 pont


3. Állapítsa meg a „fedi”, „ízleli”, „illetem”, „hozhatja”, „igézheti” igealakok közös jellemzőit!
…………………………………………….………………………………. 1 pont


4. Keressen a versben a jelentésbeli kapcsolóelemek közül az aláb¬bi¬akra két-két példát:
rokon értelmű szavak és kifejezések: …………..………………...……
……………………………………………………………………..……
szóismétlés: ………………………………………………………….....
……..…………………………………...………………...……………... 2 pont


5. A szöveg utolsó mondatából írja ki a hozzárendelő (predikatív), valamint a tárgyas szintagmát!

predikatív szintagma: ………………………….…………………...……
tárgyas szintagma: …………….…………………………………...… 2 pont


6. Idézzen és nevezzen meg három különféle költői képet a versből!

Idézet A költői kép megnevezése
……………………………………………….
………………………………………………. ……………………….
1 pont
……………………………………………….
………………………………………………. ……………………….
1 pont
……………………………………………….
………………………………………………. ……………………….
1 pont


7. A IV. versszakban a szerző az Ószövetségből a Prédikátor könyvét idézi fel. Ugyanerre a megidézett szövegrészre tá¬masz¬kodik a Vanitatum vanitas című vers is. Ki ez utóbbi mű szer¬zője?
Szerző: .………………………………...………………...………… 1 pont


8. Berzsenyi Dániel több versében felidézi példaképét. Ki volt ő?
………....………………………………...………………......……… 1 pont


9. Mi példaképének alapvető erkölcsi és esztétikai felfogása, melyek ismert életelvei?
……………………………………………………...………………..
………………………………………………………...……………..
……………………………………………………………...………..
………....……………………………….………………...………… 3 pont



10. Milyen szerepet játszottak a következő helyszínek, személyek Berzsenyi életében, életművének közvetítésében?

Sopron …………………………………………...……… 1 pont

Dukai Takács Judit ………………………………………..…………. 1 pont

Nikla ………………………………………..…………. 1 pont

Vitkovics Mihály ………………………………………..…………. 1 pont

Kodály Zoltán …..……………………………………..………... 1 pont


11. Mutassa be a sententia – pictura szerkesztési elv lényegét és sajátosságait! …………………………………………….………………..………...
…………………………………………………………………….…
………....………………………………...………………...………… 2 pont


12. Jellegzetes klasszicista alkotásnak tekinthető-e Berzsenyi e műve? Említsen három jellemző klasszicista jegyet.
………………………………………………………………...……...
………………………………………………………………...……...
……………………………………………………………………......
………....………………………………...………………...………… 3 pont


13. Mely műfaj jellemző jegyeit ismeri föl a műben? Nevezze meg a műfajt, és indokolja válaszát!
……………………………………………………………………...
……………………………………………………………………...
………....………………………………...………………...………… 1 pont


14. Mi jellemzi a vers idő- és értékviszonyait? Álláspontját a szöveg két grammatikai jellemzőjével indokolja!
…………………………………………………..…….……………...
…………………………………………………..…….……………...
………....………………………………...………………...………… 2 pont



15. Milyen ritmusban íródott a költemény, milyen jellegzetes strófaforma jellemző rá?
…………………………………………………..…………………...
………....………………………………...………………...………… 2 pont

16. A táj más alkotásokban is az életélmény, a léthangulat kifejezését szolgálja.
Nevezze meg a következő idézetek szerzőit!

„Mit érzek? …míg szóllok, egy kis nyájas szellet
Rám gyengén mennyei illatot lehellett.
Suhogó szárnyával a fák árnyékinál
Egy fűszerszámozott teátromot csinál,”

Szerző: .………………………………...………………...……………. 1 pont

„Jeges ágak között zörgő
időt vajudik az erdő.
Csattogó fagy itt lel mohát
s ideköti csontos lovát
pihenni.”

Szerző: .………………………………...………………...……………. 1 pont

„Ó mennyi város, mennyi nép.
Ó mennyi messze szép vidék!
Rabsorsom milyen mostoha,
Hogy mind nem láthatom soha!”

Szerző: .………………………………...………………...………… 1 pont


17. Miért mondja Kölcsey Ferenc Berzsenyit búcsúztató gyász¬beszé¬dében:
„Berzsenyi olvasá az ítéletet, mely versei felett mondatott, … elveink szentsége sem oltalmazhat meg akár tévedéstől, akár félreértéstől.”
………....………………………………...………………...………… 1 pont


18. A 20. század második felének egy jelentős magyar költője Vergiliust tartotta mesterének; emlékét idézve több eclogát is írt. Ki ő?
………....………………………………...………………...………… 1 pont


19. Mi a közös gondolat a 20. századi szerzőktől idézett vélemé¬nyek¬ben?

„Világok határán áll Berzsenyi is.” (Németh László)
„Berzsenyi is romantikus pompázó – tehát nem klasszikus, hűvös lélek.” (Füst Milán)
„S nincs-e őbenne is „romantikus izzás”, s valami különös couleur locale [helyi színezet] is, minden külsőleges klasszicitása ellenére?” (Babits Mihály)
„Antik külsőségei alatt egy modern ember sebzett méltósága sajog.” (Horváth János)
…………………………………………………..…….……………...
…………………………………………………..…….……………...
………....………………………………...………………...………… 2 pont


Egy mű adott szempontú értelmezése

Ady Endre: A Sion-hegy alatt

Borzolt, fehér Isten-szakállal,
Tépetten, fázva fújt, szaladt
Az én Uram, a rég feledett,
Nyirkos, vak, őszi hajnalon,
Valahol Sion-hegy alatt.

Egy nagy harang volt a kabátja,
Piros betükkel foltozott,
Bús és kopott volt az öreg Úr,
Paskolta, verte a ködöt,
Rórátéra harangozott.

Lámpás volt reszkető kezemben
És rongyolt lelkemben a Hit
S eszemben a régi ifjuság:
Éreztem az Isten-szagot
S kerestem akkor valakit.
Megvárt ott, a Sion-hegy alján
S lángoltak, égtek a kövek.
Harangozott és simogatott,
Bekönnyezte az arcomat,
Jó volt, kegyes volt az öreg.

Ráncos, vén kezét megcsókoltam
S jajgatva törtem az eszem:
„Hogy hívnak téged, szép öreg Úr,
Kihez mondottam sok imát?
Jaj, jaj, jaj, nem emlékezem.”

„Halottan visszajöttem hozzád
Én, az életben kárhozott.
Csak tudnék egy gyermeki imát.”
Ő nézett reám szomorún
S harangozott, harangozott.

„Csak nagyszerű nevedet tudnám.”
Ő várt, várt s aztán fölszaladt.
Minden lépése zsoltár-ütem:
Halotti zsoltár. S én ülök
Sírván a Sion-hegy alatt.
(1908)

Ajánlja az idézett Ady művet egy, a magyar irodalom alkotásait bemutató európai antológiába. Ajánlását indokolja a műben megjelenített istenélmény, a vershelyzet, a szerkezet, a hangnemi sajátosságok értelmező bemutatásával!


25 pont


REFLEKTÁLÁS EGY (KOR)JELENSÉGRE


„Szöveget marcona, barokk főúrral indítani: jó: ilyenkor valami zsibongó bizsergés bizsergeti az ember mellkasát, előre köszönnek neki a személyi számítógépek, a szakácsa pedig, mert mért ne volna szakácsa (kinek is?), meglepetésül bárányfarkat ad föl rántva, ami olyan, mint a borjúláb, csak még finomabb…”
Esterházy Péter: Harmonia Caelestis

Sokak szerint ma kevesen olvasnak kortárs szépirodalmat. Ennek lehetséges okairól és következményeiről egy kb. egyoldalas esszében fejtse ki véleményét – szerzők és/vagy művek említésével!


20 pont
GYAKORLATI ÍRÁSBELISÉG

Ön nagyobb pénzösszeghez jutott, melynek egy részét felajánlja egy, az Ön véleménye szerint fontos tevékenységet végző alapítvány számára. Írjon rövid, legfeljebb egy oldal terjedelmű adományozó levelet az alapítvány igazgatójának, melyben kifejezi szándékát és kifejti indítékait! (Aláírásként ezúttal az Ön neve helyett N. N. szerepeljen.)


15 pont





NYELVI-IRODALMI MŰVELTSÉGI FELADATSOR
MEGOLDÓ KULCS


A KÖZELÍTŐ TÉL

Hervad már ligetünk, s díszei hullanak.
Tarlott bokrai közt sárga levél zörög.
Nincs rózsás labyrinth, s balzsamos illatok
Közt nem lengedez a Zephyr.

Nincs már symphonia, s zöld lugasok között
Nem búg gerlice, és a füzes ernyein
A csermely violás völgye nem illatoz,
S tükrét durva csalét fedi.

A hegy boltozatin néma homály borong.
Bíbor thyrsusain nem mosolyog gerezd.
Itt nemrég az öröm víg dala harsogott:
S most minden szomorú s kiholt.

Oh, a szárnyas idő hirtelen elrepűl,
S minden míve tünő szárnya körül lebeg!
Minden csak jelenés; minden az ég alatt,
Mint a kis nefelejcs, enyész.

Lassanként koszorúm bimbaja elvirít,
Itt hágy szép tavaszom: még alig ízleli
Nektárját ajakam, még alig illetem
Egy-két zsenge virágait.

Itt hágy, s vissza se tér majd gyönyörű korom.
Nem hozhatja fel azt több kikelet soha!
Sem béhúnyt szememet fel nem igézheti
Lollim barna szemöldöke!

[1804-1808 között] Berzsenyi Dániel versei Merényi Oszkár tanulmányaival. Szépirodalmi Kiadó Bp., 1976. 210. o.

1. Mit jelentenek az alábbi szavak?
labyrinth Útvesztő 1 pont
symphonia összhang (itt madárdal); zenei műfaj 1 pont
nektár a görög istenek itala 1 pont

2. Berzsenyi eredetileg Az Ősz címet adta alkotásának, de elfo¬gadta Kazinczy Ferenc javaslatára A közelítő tél címet. Érveljen röviden a változtatás ellen vagy mellett!
Világos álláspont, ezt alátámasztó meggyőző érv/ek 2 pont;
tartalmilag elfogadható gondolat érv nélkül: 1 pont;
elkent, általános válasz 0 pont. 2 pont

3. Állapítsa meg a „fedi”, „ízleli”, „illetem”, „hozhatja”, „igézheti” igealakok közös jel¬lemzőit!

Kijelentő mód, jelen idő, tárgyas (határozott tárgyra utaló) ragozás.
3 jó válaszelem 1 pont, ennél kevesebb 0 pont. 1 pont
4. Keressen a versben a jelentésbeli kapcsolóelemek közül az aláb¬bi¬akra két-két példát:
rokon értelmű szavak és kifejezések: pl.: hervad – hullanak; elvirít – enyész;
szép – gyönyörű; bimbaja – virágait; szomorú – kiholt stb.
2 jó példa: 1 pont
szóismétlés: nincs, nem, itt, minden, még, hágy stb. 2 jó példa: 1 pont 2 pont

5. A szöveg utolsó mondatából írja ki a hozzárendelő (predikatív), valamint a tárgyas szintagmát!

Predikatív szintagma: fel nem igézheti szemöldöke 1 pont
Tárgyas szintagma: szememet fel nem igézheti 1 pont 2 pont

6. Idézzen és nevezzen meg három különféle költői képet a versből!

Idézet A költői kép megnevezése
homály borong; mosolyog gerezd; idő elrepül; míve…lebeg, itt hágy…tavaszom; itt hágy…korom; hozhatja…kikelet megszemélyesítés
1 pont
balzsamos illatok; durva csalét; a hegy boltozatin; szárnyas idő; tűnő szárnya; koszorúm; nektárját; zsenge virágait stb. Egytagú metafora
1 pont
néma homály szinesztézia
1 pont

További példák:
gerezd; koszorúm; nektárját; ajakam; virágait; korom; kikelet; barna szemöldöke – rész-egész szinekdoché
öröm víg dala; koszorúm, nektárját: ok-okozati metonímia
idő…míve; tavaszom; korom; kikelet: időbeli metonímia
minden….jelenés: kéttagú metafora
minden…., mint a kis nefelejcs:hasonlat

1 jó példa, megnevezéssel 1 pont

7. A IV. versszakban a szerző az Ószövetségből a Prédikátor könyvét idézi fel. Ugyanerre a megidézett szövegrészre tá¬masz¬kodik a Vanitatum vanitas című vers is. Ki ez utóbbi mű szer¬zője?
Kölcsey Ferenc 1 pont


8. Berzsenyi Dániel több versében felidézi példaképét. Ki volt ő?
Horatius (Quintus Horatius Flaccus) 1 pont


9. Mi példaképének alapvető erkölcsi és esztétikai felfogása, melyek ismert életelvei?

„carpe diem”; „arany közép”; tanítás és gyönyörködtetés; erkölcsfilozófia (pl. cselekvő magatartás, ellensúly tartása, a személyes belső szabadság értéke a világ adottságainak tudomásul vétele mellett.
Lényeges adatok egyezése: 1-1 p. 3 pont

10. Milyen szerepet játszottak a következő helyszínek, személyek Berzsenyi életében, életművének közvetítésében?

Sopron Az itteni evangélikus líceumban végezte alap- és középfokú tanulmányait (1788-1795 között) 1 pont
Dukai Takács Judit Feleségének, Dukai Takács Zsuzsannának nővére (a dunántúli Helikon elismert költőnője; Levéltöredék barátnémhoz 1 pont
Nikla Dunántúli helység, itt élt és gazdálkodott 1 pont
Vitkovics Mihály pesti íróbarátja (több episztolájának címzettje) 1 pont
Kodály Zoltán A magyarokhoz II. című ódájából 1936-ban készített kórusművet 1 pont

11. Mutassa be a sententia – pictura szerkesztési elv lényegét és sajátosságait!

A sententia (bölcs mondás, bölcsesség, aforizmatikus tanulság) váltakozik; szerves egységben van a picturával (kép, látvány, ábra, reprezentáció); a horatiusi elv érvé¬nye¬sü¬lé¬se a tanítás és a gyönyörködtetés kettős érvényesülését szolgálja.

lényeges elemek egyezése 1-1 pont 2 pont

12. Jellegzetes klasszicista alkotásnak tekinthető-e Berzsenyi e műve? Említsen három jellemző klasszicista jegyet.
Nem. Fő indok: a tanító szándék hiánya.
antik toposzok, motívumok, lexika, versforma
3 jó válaszelem 3 pont, 2 elem 1 pont, ennél kevesebb 0 pont 3 pont

13. Mely műfaj jellemző jegyeit ismeri föl a műben? Nevezze meg a műfajt, és indokolja válaszát!
A megnevezés és az elégiára utaló legalább egy meggyőző indok 1 pont. 1 pont

14. Mi jellemzi a vers idő- és értékviszonyait? Álláspontját a szöveg két grammatikai jellemzőjével indokolja!

Elfogadható: időszembesítő (értékszembesítő); bonyolultabb szer¬kezet, mindhárom grammatikai idő szerepet kap; a grammatikai idők egybefonódnak; vagy mind a három idősík szembesített jelenléte; időhatározók.
Megnevezés 2 indokkal 2 pont, 1 indokkal 1 pont. Indoklás nélkül 0 pont. 2 pont

15. Milyen ritmusban íródott a költemény, milyen jellegzetes strófaforma jellemző rá?

Antik időmértékes verselés; aszklepiádészi strófa.
2 jó válaszelem 2 pont, 1 válaszelem 1 pont. 2 pont

16. A táj más alkotásokban is az életélmény, a léthangulat kifejezését szolgálja.
Nevezze meg a következő idézetek szerzőit!

„Mit érzek? …míg szóllok, egy kis nyájas szellet
Rám gyengén mennyei illatot lehellett.
Suhogó szárnyával a fák árnyékinál
Egy fűszerszámozott teátromot csinál,”

Szerző: Csokonai Vitéz Mihály 1 pont

„Jeges ágak között zörgő
időt vajudik az erdő.
Csattogó fagy itt lel mohát
s ideköti csontos lovát
pihenni.”

Szerző: József Attila 1 pont

„Ó mennyi város, mennyi nép.
Ó mennyi messze szép vidék!
Rabsorsom milyen mostoha,
Hogy mind nem láthatom soha!”

Szerző: Babits Mihály 1 pont

17. Miért mondja Kölcsey Ferenc Berzsenyit búcsúztató gyász¬beszé¬dében:
„Berzsenyi olvasá az ítéletet, mely versei felett mondatott, … elveink szentsége sem oltalmazhat meg akár tévedéstől, akár félreértéstől.”
Kölcsey az ún. elvi kritika megteremtésekor Berzsenyit választotta egyik példának; köte¬tét elemezve bemutatatta a modern irodalomelméleti vélemény érvé¬nyesí¬té¬sé¬nek eszköz- és módszertárát; Berzsenyit sértette a kritika: egyrészt elhallgatott, másrészt sok időt töltött a válaszra való készüléssel és a válasz megírásával; Berzsenyi temetésén Kölcsey Ferenc gyászbeszédét olvasták fel, amelyben kritikusként megkövette költőtársát.
Lényeges adatok egyezése 1 pont 1 pont

18. A 20. század második felének egy jelentős magyar költője Vergiliust tartotta mesterének; emlékét idézve több eclogát is írt. Ki ő?
Radnóti Miklós 1 pont


19. Mi a közös gondolat a 20. századi szerzőktől idézett vélemé¬nyek¬ben?

„Világok határán áll Berzsenyi is.” (Németh László)
„Berzsenyi is romantikus pompázó – tehát nem klasszikus, hűvös lélek.” (Füst Milán)
„S nincs-e őbenne is „romantikus izzás”, s valami különös couleur locale [helyi színezet] is, minden külsőleges klasszicitása ellenére?” (Babits Mihály)
„Antik külsőségei alatt egy modern ember sebzett méltósága sajog.” (Horváth János)

Utalások Berzsenyi költészetének a romantikát megelőlegező jelleg¬zetességeire.
Minden kifejtett jó válasz elfogadható. A válasz minőségétől függően adható: 2, 1 vagy 0 pont. 2 pont



A nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor összpontszáma 40 pont



A szövegalkotási feladatok értékelése

Az értékelési útmutató címszavakban közli az elvárható jó megoldás tartalmi össze¬tevőit. Az ettől eltérő jó megoldás elfogadható. A vizsgázó teljesítményének értékelését nem befo¬lyá¬sol¬hatja sem az, ha az értékelők személyes értékítélete eltér a feladatban tárgyalt prob¬léma, kérdés, jelenség álta¬lá¬nosnak tekinthető megítélésétől, sem az, ha a vizsgázó vé¬le¬ménye eltér az általánosnak tekinthető megközelítéstől.

HELYESÍRÁS, ÍRÁSKÉP

A helyesírás értékelése az írásbeli érettségi dolgozatok jelenleg érvényes javítási útmutatója szerint történik. Az értékelő tanár a feladat megoldásában talált helyesírási hibákat aláhúzza, majd az útmutatóban feltüntetett módon kialakítja a vizsgázó helyesírási hibáinak összpontszámát.
• A helyesírási hibák miatt összesen 15 pont vonható le az összteljesítményből.
• Az íráskép rendezetlensége, illetve a nehezen olvasható kézírás miatt összesen 3 pont vonható le az összteljesítményből.

A SZÖVEGALKOTÁSI FELADAT/OK ÉRTÉKELÉSÉNEK
ÁLTALÁNOS KRITÉRIUMAI
TARTALMI KIFEJTÉS A SZÖVEG MEGSZERKESZTETTSÉGE NYELVI MINŐSÉG
– a feladat értelmezése, kifej¬tése; szövegbázisú fela¬da¬tok¬ban a gondolat¬ébresztő szö¬vegre vonatkoz¬tatás;

– nyelvi és irodalmi művelt¬ség, tájékozottság, indokolt hivatkozás, idézés;
tárgyszerűség; az állítások bizonyítása;

– problémaérzékenység;
a témához való személyes viszonyulás kifejezése (pl. reflexió, állásfoglalás).

– világismeret, gondolkodási kulturáltság. – a feladatban megjelölt műfaj elemeinek való megfelelés;
a témának, a címzettnek, a mű¬fajnak, a tartalmi mon¬dandónak megfelelő szerkezet kialakítása;

– koherens szövegszerkezet (pl. térbeli és időbeli viszonyok; logikai és jelentésszintű kap¬cso¬latok létrehozása; kulcs¬szók, előre- és visszautalások, nyelv¬tani, je¬len¬tésbeli és prag¬matikai kapcsolatok megteremtése);

– arányosság és tagolás (pl. a fel¬vezetés, tárgyalás, lezárás aránya; a témaváltás jelölése, bekezdések szerkesztése);

– az adott terjedelem meg¬tar¬tása. – a köznyelvi norma biztos ismerete;

– adekvát és változatos szó¬használat, a feladatnak és a kommunikációs helyzetnek megfelelő szókincs, hang¬nem, stílus;

– világos és lényegre törő, szabatos előadásmód;

– gördülékeny, érthető, mondat- és szövegalkotás;

– olvasható kézírás, rende¬zett íráskép.

A FENTI SZEMPONTOKAT AZ ÉRTÉKELŐK ÉRTELEMSZERŰEN, A FELADAT JELLEGÉTŐL FÜGGŐEN ALKALMAZZÁK A MEGOLDÁSOK ÉRTÉKELÉSÉBEN

Egy mű adott szempontú elemzése

Ady Endre: A Sion-hegy alatt

Borzolt, fehér Isten-szakállal,
Tépetten, fázva fújt, szaladt
Az én Uram, a rég feledett,
Nyirkos, vak, őszi hajnalon,
Valahol Sion-hegy alatt.

Egy nagy harang volt a kabátja,
Piros betükkel foltozott,
Bús és kopott volt az öreg Úr,
Paskolta, verte a ködöt,
Rórátéra harangozott.

Lámpás volt reszkető kezemben
És rongyolt lelkemben a Hit
S eszemben a régi ifjuság:
Éreztem az Isten-szagot
S kerestem akkor valakit.
Megvárt ott, a Sion-hegy alján
S lángoltak, égtek a kövek.
Harangozott és simogatott,
Bekönnyezte az arcomat,
Jó volt, kegyes volt az öreg.

Ráncos, vén kezét megcsókoltam
S jajgatva törtem az eszem:
„Hogy hívnak téged, szép öreg Úr,
Kihez mondottam sok imát?
Jaj, jaj, jaj, nem emlékezem.”

„Halottan visszajöttem hozzád
Én, az életben kárhozott.
Csak tudnék egy gyermeki imát.”
Ő nézett reám szomorún
S harangozott, harangozott.

„Csak nagyszerű nevedet tudnám.”
Ő várt, várt s aztán fölszaladt.
Minden lépése zsoltár-ütem:
Halotti zsoltár. S én ülök
Sírván a Sion-hegy alatt.
(1908)


Ajánlja az idézett Ady művet egy, a magyar irodalom alkotásait bemutató európai antológiába. Ajánlását indokolja a műben megjelenített istenélmény, a vershelyzet, a szerkezet, a hangnemi sajátosságok értelmező bemutatásával!

Az értékelés fő szempontja az ajánlásban írott érvelés minősége és az ezzel összefüggésben kifejtett értelmezés.
Lehetséges tartalmi elemek:
– a felnőtt (kétkedő, hitetlen) ember istenkeresése; középpontjában az Istennel való találkozás lehetetlensége;
– ellentmondásos istenkép; ambivalencia;
– érkezés és távozás, megtérés és eltávolodás kettőssége;
– a gyermeki hit elemeivel fölruházott furcsa „figura” a felnőtt lélekben rejtőző Isten utáni vágyat, tulajdonképpen a megkérdőjelezhetetlen bizonyosság vágyát szimbolizálja;
– a Sion-hegy többjelentésű jelkép;
– a gyermekkor és a felnőtt ellentéte; a gyermekkori szemlélet megidézése;
– balladaszerű történések;
– idősíkok;
– játékos, groteszk és elégikus modalitás.
A fenti elemektől eltérő minden jó megoldás értékelendő.

Adható pontszámok: 0, 5, 10, 15, 20, 25
25 pont

REFLEKTÁLÁS EGY (KOR)JELENSÉGRE


„Szöveget marcona, barokk főúrral indítani: jó: ilyenkor valami zsibongó bizsergés bizsergeti az ember mellkasát, előre köszönnek neki a személyi számítógépek, a szakácsa pedig, mert mért ne volna szakácsa (kinek is?), meglepetésül bárányfarkat ad föl rántva, ami olyan, mint a borjúláb, csak még finomabb…”
Esterházy Péter: Harmonia Caelestis

Sokak szerint ma kevesen olvasnak kortárs szépirodalmat. Ennek lehetséges okairól és következményeiről egy kb. egyoldalas esszében fejtse ki véleményét – szerzők és/vagy művek említésével!

A kortárs irodalom megítélése heves viták tárgya, az ezzel kapcsolatos vélemények egyike sem vált uralkodóvá. Kívánatos, hogy a vizsgázó nyitott érvelése ne próbálja túlzottan le¬egyszerűsíteni a problémát.
Különösen fontos a kiegyensúlyozott érv-vezetés, bármi legyen is a vizsgázó véleménye a kortárs szépirodalom értékével kapcsolatban.
Érvelését példákkal kell illusztrálnia. Optimális a kérdés esszészerű megközelítése lehet.
Az okok (pl. az irodalom nyel¬vének összetettebbé válása, a kultúra háttérbe szorulása, az új médiák hatása) és kö¬vetkezmények (pl. a kultúra elszegényedése, a műveltség hanyatlása, a megértés képességének defektusai) felsorolásánál, a konkrét érvek pontosságánál a vélemény szerkesztettsége fontosabb szempont lehet.
Mindenképpen elvárható a személyes vélekedés, álláspont indoklása, ennek részeként szerzők és/vagy művek említése.
Adható pontszámok: 0, 5, 10, 15, 20

20 pont

GYAKORLATI ÍRÁSBELISÉG

Ön nagyobb pénzösszeghez jutott, melynek egy részét felajánlja egy, az Ön véleménye szerint fontos tevékenységet végző alapítvány számára. Írjon rövid, legfeljebb egy oldal terjedelmű adományozó levelet az alapítvány igazgatójának, melyben kifejezi szándékát és kifejti indítékait! (Aláírásként ezúttal az Ön neve helyett N. N. szerepeljen.)

Az értékelés fő szempontja a kommunikációs helyzetnek megfelelő levél tartalmi, szerkezeti, formai normáinak teljesülése:
– megszólítás;
– bevezető: a levélírás okainak tisztázása, bemutatkozás;
– indoklás: az indítékok leírása;
– az alapítvány tevékenységének méltatása;
– érdeklődés a technikai részletekről (számlaszám, kapcsolatfelvétel, stb.);
– a levél formális lezárása;
– dátum;
– aláírás.

Adható pontok: 0, 5, 10, 15
15 pont

A magyar nyelv és irodalom emelt szintű érettségi írásbeli dolgozat
eredménye

Elérhető pontszám Elért pontszám
Nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor 40
Egy szöveg értelmezése 25
Reflektálás egy korjelenségre 20
Gyakorlati írásbeliség 15
Összesen 100

Társadalom ismeret - MINTA A KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELADATRA II.

Néhány szó a projektérettségi jellegéről
Ezen a szinten egy új, a hazai iskolai gyakorlatban kevésbé ismert vizsgaforma jelenik meg: az ún. projektvizsga, vagy projektérettségi.
A projektérettségi lebonyolítási rendje – az érettségi vizsgaleírás alapján – a következő:
A vizsga témája lehet bármely hétköznapi, vagy tudományos terület leírása, bemutatása. A központilag megadott téma többnyire általánosabb jellegű, ami többféle – a helyi viszonyoknak megfelelő - megközelítést is lehetővé tesz: pl. Környezetszennyezési problémák lakóhelyeden, Egy kisebbségi helyzetben élő család története, vagy helyzete stb. A vizsga megítélése nemcsak a téma tartalmi kifejtésére, hanem a feldolgozás módjára is vonatkozik. Ez az iskolai forma ugyanis leg¬fő¬kép¬pen azt a módot, azokat a készségeket kívánja megtanítani, amelyek egy-egy új téma, feladat feldolgozásához szükségesek.

Ebben az értelemben a vizsga fő alapelvei a következők:
1. A projekt-munka elkészítése önálló kutatási tevékenység legyen. A vizsgázó – a tanári út¬mu¬tatásokat és konzultációkat felhasználva – önállóan válassza ki a témáját, önállóan kutasson, dolgozzon, s a vizsga eredménye is reprodukció he¬lyett minél inkább produkció legyen.

2. A vizsga másik nagyon fontos alapelve a komplex megközelítés. A Tár¬sadalomismeret tárgy komplex jellegét – azt, hogy többfele műveltségi terület (szocio¬ló¬gia, politológia, pszichológia, gazdaságtan, filozófia stb.) ötvöződéséből jött létre – ugyanis a vizsga keretében is érvényesíteni kell. Konkrétan mindez azt jelenti, hogy a témakörök kiválasztásakor és a munka megtervezésekor a Társadalomismeret tartalmi struktúráját – mint megközelítési módokat – is figyelembe kell venni. Például egy családra, iskolára, helyi társadalomra vonatkozó téma esetében társa¬dalom¬is¬me¬reti pszichológiai, vagy gazdasági, valamint jelenismereti (általánosabb össze¬füg¬gé¬se¬ket is tartalmazó, azokra kitekintő) megközelítéseket is alkalmazni kell.

3. A vizsgát azért nem nevezzük egyszerűen házi dolgozatnak, mert annál jóval tágabb műfajú keretekkel rendelkezik. Ebben az értelemben a következő típusú műfajokban lehet az adott témát feldolgozni (a listát természetesen lehet meg bővíteni):
• hagyományos házi dolgozat – egy téma 10-15 oldalon történő leíró bemutatása
• kérdőíves felmérés készítése és összegzése
• szerkesztett (írásban) interjú(k) készítése
• audiovizuális produktum (CD, fotósorozat)
• közéleti diák rendezvény megszervezése az iskolában és annak részletes dokumentálása.
• műsorsorozat, önálló kiadvány készítése az iskolaújság, iskolarádió,
iskola¬televízió számára (írásos dokumentáció és beszámoló)
• iskolán kívüli közéleti akció (pl. környezetvédelmi) szervezése, illetve az abban való szisztematikus (értékelhető) részvétel (írásos dokumentáció és beszámoló)

4. A vizsga elkészítésének menetrendje meghatározott feladatokat, illetve állomásokat tartalmaz, amelyeket a konzultációkat tartó, illetve vizsgáztató tanárnak kell ütemeznie és ellenőriznie. A munka egyes szakaszainak pontos rögzítése azért fontos, hogy a vizsgázó kész¬ségszinten sajátítsa el az ilyen jellegű munkavégzés kultúráját. Az ajánlott konzul¬tá¬ciós szakaszok a következők (természetesen az adott feldolgozásmódtól függően ez a sza¬ka¬szolás a témának megfelelően módosul:
• A téma kiválasztásához szükséges (esetleges) megbeszélés
• A téma kiválasztása után hipotézis kialakítása
• Bibliográfia készítése – a fontos irodalmak kiválasztása
• Tervezet készítése a munka részeire vonatkozóan, illetve hálóterv készítése a munka ütemezésére
• Részfejezet készítése
• A nyers változat elkészítése
• Tanári bírálat
• Korrigálás
• Leadás, megvalósulás
• Az elkészített produktum szóban történő megvédése az érettségi vizsgabizottság előtt.
A bemutatott példa
Mivel ezen a területen projekt jellegű érettségi még nem volt Magyarországon, ezért ilyen feladatot és főleg a feladat teljes megoldási folyamatát itt nem tudjuk bemutatni. A projektmunka folyamatának bemutatása – hipotézis, anyaggyűjtés, a különböző tevékenységek naplószerű bemutatása, a produktum elkészítése, majd megvédése – meghaladná az itteni kereteket. (Az érettségi követelményrendszerhez készülő útmutatóban azonban mindezt részletesen bemutatjuk) Ebből adódóan itt csupán egy projektmunka rövidített eredményét (írott anyagát) mutatjuk be.


A projektvizsga feladata

Mutassa be az 1990-es ún. taxisblokád történetét!
A projekt eredménye (részletek)
Politika és társadalom
- Taxisblokád Magyarországon - 1990. október 25-28-ig -

A történet idõrendben

1990 október 25. - csütörtök
18 óra. Taxis tüntetés és útlezárás kezdôdött tegnap este a fôvárosban, majd fokozatosan átterjedt az ország többi részére is. Az útlezárások miatt gyakorlatilag megbénult az ország közlekedése. Az ok: a benzin árának 85 százalékos emelése.
21 óra. A szervezôk petíciót adtak át a Parlamentben Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszternek. A taxisok alkalmi szóvivôje, Horváth Pál kifejtette: a benzinár emelésének ez a mértéke – úgy érzik – megélhetésüket fenyegeti immár, ezért arra kérik a kormányt, hogy vonja vissza az intézkedést. Siklós Csaba azzal válaszolt, hogy erre nincs mód, hiszen a kormány kényszerhelyzetben van, nincsenek sem olaj, sem pénztartalékai, amelyekkel a szovjet szállítások kiesését pótolni tudná. Hozzátette: az áremelés egyik célja volt az is, hogy üzemanyag-takarékosságra késztessék az autósokat. A taxisok képviselôi jelezték, hogy a tiltakozó akciók folytatódnak.

1 óra 25 perc. Dr. Barna Sándor, Budapest rendôrfôkapitánya a következõkben állapodott meg a taxisok képviselôjével, Horváth Pállal: a taxisok szabad közlekedést biztosítanak a Lánchídon, ennek fejében viszont a belügyminiszter már reggel 8 órakor tárgyalásokat kezd velük a benzin árának alakításáról. A taxisok megígérték azt is, hogy a többi hídon idônként átengednek jármûveket.
12 óra. Az ország összes fôútvonalán "összeomlott" a közlekedés. A tiltakozók megígérték: nem fogják akadályozni, hogy kenyér jusson a boltokba, az iskolákba, óvodákba, kórházakba.
A déli órákban fokozódott a feszültség a fôvárosban: az Árpád híd pesti hídfôjénél rendõri erõdemonstráció kezdõdött, de a többezres tömeg nem engedte át a rendõröket a hídon. Horváth Balázs belügyminiszter utasítására a rendôrség meghátrált. Késõbb Dr. Barna Sándor, Budapest rendôrfôkapitánya kijelentette: amennyiben parancsot kap a tömegek elleni erôszakos fellépésre, lemond tisztségérôl.

17 óra 40 perc. Folytatódtak a korábban többször is félbeszakadt tárgyalások a taxisok és a kormány képviselõi között. A kormány képviselõi kijelentették, hogy a taxisok saját szakmai követelésének teljesítésére vannak különbözô technikai megoldások. Egy általános üzemanyagár-visszaállításra azonban nincs lehetôség.

1990. október 27. - szombat
1 óra 40 perc. A kormány és a magánfuvarozók képviselôi a péntekrôl szombatra virradó éjszakán ideiglenes megállapodást kötöttek. Eszerint a fuvarozók képviselôi a blokád felfüggesztésére szólítják fel társaikat, a tárgyalásokat vasárnap délelôtt tovább folytatják, s ugyanerre a napra összehívják az Érdekegyeztetô Tanácsot, azzal a szándékkal, hogy hétfô estig megtalálják a kölcsönösen elfogadható kompromisszumos megoldást. Addig a felemelt árak vannak érvényben.

6 óra. A taxisok által szervezett válságstáb rövid közleményében a blokád fenntartására szólított fel. A Teherfuvarozók Budapesti Ipartestületének egyik vezetôje, Harmati Jenô elmondta: a taxisok képviseletében tárgyaló Barcsai Jenô nem volt tisztában azzal, hogy a fuvarozók többsége nem ért egyet a blokád megegyezés elõtti felfüggesztésével. Így született a megállapodást visszavonó, a blokád fenntartására felszólító közlemény.

14 óra. A köztársasági elnök sajtóirodája közölte: Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke pénteken bejelentett szándékától eltérôen - mivel a kormány, valamint a személy- és teherszállítók képviselôi között reményekre jogosító tárgyalások folynak - nem kezdeményezi az Országgyûlés rendkívüli ülésének összehívását.

15 óra 05 perc. Ausztria benzinszállítmányokat ajánlott fel Magyarországnak azonnali segítségként az üzemanyag-áremelés és az útlezárások miatt kialakult helyzet enyhítésére.

18 óra. Kormánypárti, a taxismegmozdulást elítélô tüntetés kezdôdött szombaton délután a Parlament elôtt. A kormánypárti tüntetôk szónokai tiltakozásukat fejezték ki az ellen, hogy a nemrégiben kivívott magyar alkotmányos demokráciában „egy szûk kisebbség önös érdekei védelmében egy egész ország életét megbénítja”.

22 óra 47 perc. A kormány és a fuvarozók képviselôinek közös nyilatkozata:
A kormány szigorúan tartja magát a törvényes rendhez, és kifejezi tárgyalási és megegyezési szándékát. A kormány kinyilvánítja, hogy a benzinár-növekedés kapcsán kirobbant törvénytelen demonstrációt nem tartja elfogadhatónak. Az Érdekegyeztetô Tanács 1990. október 28-án megtartandó ülése elé olyan megoldást terjeszt, amely a jelenleg megállapított érvényes fogyasztói árak mellett - meghatározott mértékben - kedvezményes üzemanyag-vásárlást tesz lehetôvé a magyar gépkocsitulajdonosok számára. Reális lehetôséget lát literenként 10-12 forintos kedvezményre, illetve kompenzációra, szakmai tárgyalások során megállapítandó mennyiségi keretek között. A nyugodt érdekegyeztetésnek azonban feltétele, hogy az útelzárások az egész országban megszûnjenek.

23 óra. Rövid idõre ismét feszültté vált a helyzet, mivel a Belügyminisztérium - Szabó Gyõzõ országos rendõrfõkapitány aláírásával - a korábbi megegyezéssel ellentétes, fenyegetõ hangvételû nyilatkozatot adott ki, amelyben a blokád azonnali megszüntetésére szólította fel a taxisokat. A feszült helyzetet a Magyar Televízió Napzárta címû mûsora oldotta fel, amelyben Szabó Gyõzõ egyértelmûen kijelentette, hogy nem lesz erõszakos rendõri beavatkozás a taxisokkal szemben.

1990. október 28. - vasárnap
21 óra. A dél óta tartó többszöri érdekegyeztetô tárgyalásokon, amelyeken a kormány, a munkavállalók és munkáltatók képviselõi vettek részt, közeledtek az álláspontok. A kormány javaslata az volt, hogy a jelenlegi benzinárakat 12 forinttal csökkentsék addig, amíg a Parlament nem dönt az üzemanyagárak teljes felszabadításáról. Rabár Ferenc pénzügyminiszter ígéretet tett arra, hogy semmiféle erôszakot nem kívánnak alkalmazni a blokád résztvevôivel szemben. Az okmány aláírása után az országban megkezdõdött a blokád megszüntetése, valamennyi határátkelôhely járhatóvá vált.

Olvasói levelek
1. Az a meggyôzôdésem, hogy a megjelent cikkek nem tükrözik a nép véleményét, bármennyire hangoztatták ezt a taxisok. Ebben megerôsített az egyszerû, higgadt, a politikától távol álló emberek véleménye – és ôk vannak többségben. A történtekkel kapcsolatban két fô kérdést lehet feltenni: az egyik jogi, a másik gazdasági. A józan magyar állampolgárok többsége igenis elítéli a taxisok által alkalmazott módszert, amely közönséges útonállás. Nincs joga egyetlen taxisnak és magánfuvarozónak sem, hogy az állampolgárokat közúti mozgásukban korlátozza. Különösen visszatetszô volt az a kijelentésük, hogy ôk ezt nemcsak saját magukért, hanem a nép érdekében teszik. Megbízta valaki ôket, hogy a nép nevében járjanak el? Nem vonom kétségbe, hogy voltak, akik szimpatizáltak velük, de ez sem jogosít fel senkit arra, hogy saját akaratát terrorista módon másokra kényszerítse. Ilyet egyetlen demokratikus államban sem lehet megcsinálni, csak Magyarországon.

2. Szeretném az MDF-et és a belügyminisztert értesíteni, hogy a „rendetlenkedô”, barikádot építô, demonstráló embereken kívül több millióan ültek otthon rokonszenvezve, figyelve az eseményeket. Mi, kisemberek ugyanis az elsô pillanatban felismertük, hogy itt nem a benzinárról van szó. A kormány intézkedései, „viselkedése” az, ami kiváltotta belôlünk a rokonszenvet a demonstrálókkal, sôt túl a rokonszenven azt is, hogy ha kell, támogatjuk ôket. Miért nem ismerte fel ezt a kormány? Ha pedig felismerte, miért taktikázott olyan gyatrán, ami a még kétkedôket is a taxisok mellé állította? Az MDF-hez: ha a tévé és rádió elôtt figyelôk nem tartottak a többnapi, fegyelmezett, utcára vonult taxisok által szervezett rendbontásoktól, volt okuk megrémülni, amikor felelôtlen emberek tüntetôket hívtak az utcára. Mi, vidékiek – és gondolom, a fôvárosiak is – akkor kezdtünk el félni. Megcsapott bennünket ötvenhat szele.
(Magyar Hírlap, 1990. november 14.)
Korabeli vélemények
Interjúk a szereplőkkel

Dr Barna Sándor - Budapest rendõrfõkapitánya.
Azonnal behívattam a fôszervezôk egyikét, Horváth Pál urat, közöltem vele, hogy ez törvénytelen, s jogunkban áll a föloszlatás, aztán ismertettem vele a következményeket is. Ugyanakkor megállapítottam, hogy ez már több, mint sima tiltakozás, hiszen a rendôreimtôl megtudtam, hogy kézi erôvel ezt már elhárítani nem lehet, mivel teherautók, kamionok is keresztbe álltak a hidakon és az egyes csomópontokon. Ugyanakkor e demonstráció rögvest hangot kapott a tömegkommunikációban, s azonnal egyrészt rokonszenv, másrészt ellenszenv alakult ki a lakosság egyes csoportjaiban. Tehát egy jelentôs tábor – a kormány inflációellenes politikájának hiányát érezvén – a fuvarozók mellé állt, azaz egy gazdasági-állampolgári engedetlenségi mozgalommá dagadt az egész akció....
...Én azt mondtam: eleve föl sem tételezem a belügyminiszterrôl, hogy a polgárok ellen olyan erôszakot alkalmazhasson, ami által vér folyhat. Kizárt! De tény, hogy ilyen parancsot egyébként nem hajtanék végre...
...Elmentem {egyedül, vezérõrnagyi egyenruhában - a szerk.} az Országház és a Tévészékház elé is, sôt végiggyalogoltam a Margit hídon is. Tudni akartam, mi újság, hogyan vélekednek az utca emberi a dologról...teljesen jóindulatúan fogadtak az emberek. S megerôsítettek azon hitemben, hogy a taxisok „csak” kirobbantották az egészet. Épp ezért nem a rendôrök dolga a demonstráció kezelése... Én nem oszlattam föl az MDF-es tüntetést sem, pedig az is törvénytelen volt, hisz csak aznap reggel jelentették be, s a jogi parancs megengedte volna számomra. De én úgy értelmeztem ezt is, hogy ez nem egy tömegtiltakozás, hanem az engedetlenségi mozgalom kategóriájába tartozik.


Dr Horváth Balázs - belügyminiszter, megbízott miniszterelnök.
Azt hiszem, 1945 óta, 1956-ot kivéve, ekkora társadalmi megrázkódtatás nem érte az országot. A kormány nem készült fel arra, hogy ilyen helyzeteket megoldjon... Amíg nem vált számomra nyilvánvalóvá, hogy a taxisokhoz csatlakoztak a gazdasági nehézségek miatt hátrányba került társadalmi csoportok egyes tagjai is, addig egyértelmû volt az elhatározásom: az ország törvényes rendjét minden körülmény között fenn kell tartani. Amikor elôttem világossá lett az is, hogy különbözô erôk munkálkodnak a taxisokat mintegy maguk elôtt tolva, akkor döntöttem: erôszakot nem lehet alkalmazni, annak ellenére, hogy a fôváros kulcsfontosságú, stratégiai pontjainak megtisztítására nagyon pontos tervet dolgoztunk ki, és megfelelô erôk is a rendelkezésünkre álltak. Ám ezeket nem használtuk fel, mert nem akartunk olyan konfrontációba keveredni, amelynek politikai felhangjai is lehetnek.
A helyzetet kínosan kényessé tette, hogy parlamenti politikai erôk is megszólaltak. Utalhatok az SZDSZ és az MSZMP szórólapjaira, de a Parlamentben is elhangzott, hogy ezek a pártok teljes egészében azonosulnak a demonstrációval. Amikor tisztává vált számomra, pénteken fél 12 felé, mi a helyzet, akkor rögtön leállítottam a rendôrséget. Azt mindenféleképpen el akartuk kerülni, hogy politikai erôk csapjanak össze a magyar rendôrséggel. Véleményem szerint a gazdasági kérdések megoldását nem szabad ilyen formában az utcára kivinni. Ki kell dolgozni az érdekegyeztetés fórumait, mechanizmusát.

Dr Forgács Pál - A Független szakszervezetek Demokratikus Ligájának elnöke
Vasárnap, mire megkezdôdött az Érdekegyeztetô Tanács ülése, a munkáltatók és a munkavállalók részérôl teljes volt az egyetértés... Mi úgy ültünk le tanácskozni, hogy feltétlenül egyezségre kell jutni, mert beláthatatlan következményei lennének egy elhúzódó katasztrófahelyzetnek. A tárgyalás közben is sok jelzést kaptunk vidékrôl, hogy sztrájkkészültségbe helyezkedtek egyes helyeken, és tartottunk attól, hogy az ellenôrzés kicsúszhat a kezünkbôl. Mi mindenképpen meg akartuk akadályozni egy általános sztrájk kirobbanását, de erre már nem lettünk volna képesek, mert az indulatok annyira elszabadultak, hogy ha nem jön létre megegyezés, akkor hétfôn reggel nem kezdôdött volna meg a munka az ország nagy részében...
...Sajnos, a kormány részérôl idôközben olyan nyilatkozatok hangzottak el, hogy ez a megmozdulás törvénytelen volt, s ha mi ezt a minôsítést elfogadjuk, akkor jogi következményeit is kilátásba helyezhették volna. Nekünk meg kellett védenünk a taxisokat, fuvarozókat, akiknek a követeléseik közé tartozott, hogy erre biztosítékot kapjanak..
...A választások óta ugyan létrejött az Érdekegyeztetõ Tanács, de a kormány nem tekintette jól felfogott érdekének, hogy a döntései elôtt konzultáljon a Tanács tagjaival. Ez a jelenlegi krízis nem következett volna be, ha az Érdekegyeztetõ Tanácsot egy héttel korábban a kormány összehívja. Remélem, hogy az elmúlt napok eseményei tanulságként szolgálnak a kormánynak és a jövôben nem követ el ilyen hibát. Mert egy bölcs kormány örülhet, ha van egy olyan „lakossági” fórum, amelyik megosztja vele a felelôsséget, de nem úgy, hogy csak utólag akarja a döntéseit szankcionáltatni. Ez semmi jóra nem vezet. Már korábban is rájöhettek volna arra, hogy a Tanácsban felelôs emberek, szervezetek vannak, akik és amik nem obstruálni akarnak, hanem mindenkor a közös megegyezésre törekszenek.
Szakemberek mondják

A Vállalkozók Országos Szövetségének költségszámításai.
A Vállalkozók Országos Szövetsége a korrekt tájékoztatás fontosságát kiemelve a kormány illetékesei helyett bemutatja a különbözô oktánszámú üzemanyagok átlagának tényleges költségtartalmát az áremelés elôtt, és a számított költségtartalmat a kormánydöntést követôen.

Áremelés elôtt
termelôi ár 28,48% 10,28 Ft
útalap 8,40% 3,00 Ft
kereskedelmi árrés 4,17% 1,50 Ft
fogyasztói adó 58,95% 21,10 Ft
átlag 100,00% 35,88 Ft

Áremelés után
termelôi ár 35,29% 21,00 Ft
útalap 5,04% 3,00 Ft
kereskedelmi árrés 2,53% 1,50 Ft
fogyasztói adó 57,14% 34,00 Ft
átlag 100,00% 59,50 Ft

A leírt számok bemutatják, hogy a világpiacon bekövetkezett árnövekedésen túl a költségvetés adó formájában literenként (34–21,10 =) 12 Ft 90 fillért kíván a kialakult helyzetet kihasználva a társadalomra (10,5 millió lakosra) hárítani.

Ágh Attila - politológus
...egyértelmûen kiderült, hogy a kormánynak általában rossz a válságkezelô technikája. Ez több esetben is megmutatkozott. Az is kiviláglott az eddigiekbôl, hogy nem hajlandó mindenki számára világos és egyértelmûvé tett gazdasági stratégiát bejelenteni, s annak konfliktusait vállalni. Arra pedig már végképp nem volt hajlandó a kormányzat, hogy az ôszi helyhatósági választások elôtt egy ilyen jellegû politikai konfliktust „felvállaljon”. Ellenkezôleg: nyilván az önkormányzati választások megnyerésében reménykedett, s arra törekedett, hogy lehetôleg mindent „elsimítson” a választások elôtt. A két forduló során még kifejezetten amolyan „népességmegnyerô” intézkedésekkel próbálkozott – nyugdíjemelés, egyszeri „ajándék” nyugdíjasoknak és így tovább. Azt már jóval korábban, augusztusban lehetett tudni, hogy a költségvetés adósságai növekednek... Sajnos, emiatt is számítani lehetett arra, hogy a benzináremelés során újra csak beépítenek az árba egy nagy adag segítséget a költségvetés számára. S végül is ez a mozzanat indukálta a feszültségeket, nem önmagában véve a benzináremelés. A rejtett módon beépített áremelés okozta ezt az egyébként tényleg igen nagy válságot....
...A „két-három menetben végrehajtott” mérsékeltebb áremelést minden bizonnyal elviselte volna a közvélemény. Ám ennek a hosszabb ideje tartó halogatását, azután sokkszerû bejelentését, valamint azt, hogy ehhez hozzácsapták a költségvetés gondját-baját, azt már senki sem tudta tolerálni. Ez vezetett oda, hogy nem pusztán egy szûk szakma fejezte ki tiltakozását amúgy bojkottszerûen, hanem egy széles körû népi elégedetlenségi mozgalomra került sor. Maguk a szervezôk azt állítják, hogy szervezett volt a fellépés, én viszont szkeptikus vagyok e téren. Én a demonstráció egészérôl elképzelhetetlennek tartom, hogy szervezett lett volna...
...Egy idôben szinte egymással szögesen szembenálló pozitívumokat véltem felfedezni. Egyrészt az évforduló miatt, '56 szelleme miatt, kicsit túlfûtöttek voltak az emberek. Itt-ott amolyan forradalmi volt a hozzáállás, a „most csinálni kell valamit” jelenet játszódott le. Azt érezték az ott lévôk, hogy végre rendszerváltás van a téren is, hogy ôk maguk is tevôleges részesei lehetnek a politika formálásának...Ugyanakkor az egymásnak ellentmondó túlfûtöttség és mértékletesség együtt nyilvánult meg. Tehát az erôszakmentességet betartva, „egy bizonyos ponton meg kell állni” öntudatos viselkedése jellemzô volt az utca emberétôl a tárgyaló delegációig. Érezhetô volt az, hogy bármilyen hangosan vitatkoztak az emberek, nem fognak egymásnak esni. Úgy tûnik, hogy ez az egyébként sekélyes magyar közélet egyik új politizálási formája.
(Molnár László interjúja - Reggeli Pesti Hírlap, október 30.)

Bozóki András - politológus
A Taxisblokád sikerességének egyik alappillére az volt, hogy a taxisok ideális kommunikációs rendszerrel rendelkeztek. Ebbôl eredô szervezeti vonás, hogy központi vezetés és intézményi megalapozottság nélkül is lehetséges a kollektív fellépés, nincs igazán szükség szelektív ösztönzôkre vagy szankciókra. Számos elôzô akció is lezajlott már a csoport különbözô, kisebb részhalmazaiban. A tagok az egymásrautaltságnak, a közös fellépés erejének és a közösen realizálható nagyobb haszonnak tudatában vannak. Az ismételt sikeres akciók növelik az egyes csoporttagok hajlandóságát a kooperációra.

A siker másik fontos eleme az volt, hogy a taxisok akciója széleskörû társadalmi támogatottságot és nyilvánosságot kapott. Már az elsô naptól nagymérvû volt a taxis csoporton kívüliek csatlakozása, ami nemcsak a blokádban résztvevõk körét tágította ki, de érthetôen az elérni kívánt célt is. És egy ponton túl megvolt a tehetetlensége az akciónak: a kormánnyal szembeni társadalmi elégedetlenséget és nyomást kifejezô lakossági szimpátia nem engedte a szûkebb érdekek érvényesülését. Ugyanakkor ez védettséget is jelentett a hatalommal szemben, amely a hidakat elzáró néhány taxis ellen még választhatta volna az erôszakos beavatkozást, de az országos blokád résztvevôi, a fuvarosok, a kamionosok, a szimpatizáns rendôrök és a civil lakosok ellen már nem dönthetett úgy, hogy erôszakkal felszámolja az akciót. Hogy éppen akkor jött létre a taxisblokád, ahhoz nemcsak a kormány szereplése kellett, hanem az adott történelmi körülmények együttese is. A friss demokrácia sokaknak okozhatott csalódást, hiszen akkor egy év alatt hatszor szólították fel szavazásra a lakosságot, a változások üteme pedig valószínûleg jóval elmaradt a várakozásokhoz képest.
(Bozóki András–Kovács Éva: A politikai pártok megnyilvánulásai a sajtóban a taxisblokád idején. Magyar Szociológia Szemle, 1991/1.)

Elemzések

A polgári engedetlenségi mozgalomról
Papp Zsolt politológus. ...a taxisblokád - éppen mert a szélsõ határon kezdte -, nem polgári engedetlenség volt. Bár annak a vonásait is hordozta.
- Hanem?
- A polgári engedetlenségnek van egy többé-kevésbé kialakult gyakorlata és elvi, elméleti értelmezése a nyugati világban. Törvényszegõ akciókról van szó - eddig nálunk is stimmel -, amelyek jelképesek, s amelyek mögött lelkiismereti indítékok, erkölcsi felháborodás áll. A mozgalmak, akciók vagy a függetlenséget követelik (Gandhi), vagy az állampolgári egyenlõséget (Martin Luher King), vagy a katonai szolgálat, az ország militarizálása vagy más országbeli agressziója, vagy az erõmûvek telepítése, a környezet károsítása ellen tiltakoznak. Vagyis nem közvetlen anyagi hátrányok, hanem általános - vagy az általánosságra igényt tartó - normák, együttélési szabályok megsértése az indíték.

Persze keveredhetnek ezek a szempontok. A polgári engedetlenség legfõbb sajátossága az, hogy erõszakmentes. Nálunk, hála isten, nem voltak atrocitások. De hogy a blokádnál nem volt erõszak? Átengedték az orvost, a kenyérszállítót, de az apa a gyerekével kocsin nem tudott átmenni az úttest másik oldalára a gyerek nagyanyjához. Ez bizony civilek mozgásszabadságának önhatalmú korlátozása más civilek részérõl. Ez nem erõszak?... A polgári engedetlenség elkövetõi számolnak azzal, hogy bíróság elé állítják õket, ahol többnyire csekély büntetést kapnak, s ezt az alkalmat is megragadják nézeteik hirdetésére.

Itt nálunk a „Taxisblokád idején a társadalmi kiábrándultság találkozott egy kivételesen jó szervezõképességû - ám ne felejtsük: sztrájkra vagy munkaharcra hatékonyan nem képes - csoport elégedetlenségével, és az anyagi elégedetlenségek "összeértek". A probléma csak az, hogy uralhatatlannak,ellenõrizhetetlennek tûnõ folyamatok indultak el, miközben az egyik szakszervezet kiadta a jelszót: ha a kormány megmakacsolja magát, ne engedjetek ti sem! Csak hát ez már végképp nem polgári engedetlenség. Ez szembenállásra, ellenállásra szólít, ami talán kevéssé megengedhetõ egy legális kormány ellen, és inkább egy diktatúra kormánya ellen legitim.
Nem a kormány megrogyasztó döntését védem (miközben mindenki tudja, hogy azt a döntést valahogy meg kellett hozni, vagy meg fogják hozni, de nem így), nem is a taxisok sérelmei ellen, az emberek kiábrándultsága "ellen" szólok. Hanem csak azért, hogy tisztázni kellene az elveket, a fogalmakat.
(V. Bálint Ágnes: Rend a romokon, Bp. 1994.

Pál Gabriella szociálpszichológus
Az akkori és utólagos beszámolókból is kitûnik, hogy a taxisok közül sokan erôs morális magabiztossággal felvértezve léptek a közös akcióba. Tehát viszonylag határozott, jól körülírható normatív ösztönzô volt, hogy „jó ügyért” harcolnak. Még ha a legtöbben persze jól felfogott piaci érdekükbôl, saját pénzükért csatlakoztak is, hamar átszínezôdött az indíték: „nekünk fel kellett vállalnunk, hogy mi legyünk a szószólói egy pozitív ügynek”; „úgy lettünk népvezérek, hogy senki nem kért föl minket”; „nem véletlen, hogy a rendôrök nem voltak hajlandók föllépni ellenünk” stb...
A taxisblokád három-négy napig betöltötte az ország, így a tömegkommunikáció érdeklôdését is. A közvélemény, de különösen a taxisok ellen itt-ott fellépô „osszd meg és uralkodj” célzatú propaganda nagyon érzékenyen reagált minden észrevett dezertôr taxisra. Ez akaratlanul is a taxisok akciójának kedvezett: még kockázatosabbá vált a dezertálás, mert egyre nagyobb lett a lebukás esélye. Egyébként is veszélyes volt, mert az akkor fuvarozó taxit könnyû volt észrevenni, és a taxisok egymás között keményen leszámoltak a rajtakapott csoporttaggal: szétverték az autóját, kitépték a CB-készülékét, leverték a tetejérôl a taxi-táblát, volt, hogy a sofôrt is megverték. Amikor tévékamerák és újságírók fényképezôgépei vadászták a dezertáló gépkocsik rendszámát, még költségesebbé vált a "potyautas" alternatíva.
(Pál Gabriella: Ne szavazz! Csináld magad! Magyar Szociológiai Szemle, 1991/1.)

Dokumentumok | Nyilatkozatok

Dr Horváth Balázs belügyminiszter
Kérem szépen, a kormány az üzemanyag áremelését nem függeszti fel. Döntésünk megszületett, és az visszavonhatatlan, a kormány messzemenôkig biztosítja és támogatja a munkavállalók sztrájkjogát. A kormány tiszteli az egyesülési és a gyülekezeti jogot, a kormány viszont nem tûri el a jogszabállyal ellentétes és a jogszabályt sértô demonstrációkat. Ebben az esetben ma éjszaka megkísérelték megbénítani az amúgy is gazdasági krízishelyzetben lévô ország közlekedését, megbénították az egészségügyi ellátást, az élelmiszerlellátást, és mindezt egy rendkívül szûk réteg. A kormánynak az az álláspontja, hogy hajlandó tárgyalni, azonban nem hajlandó asszisztálni ahhoz, hogy egy ország közlekedése megbénuljon akkor, amikor erre jogszabályi lehetôség nincsen. Ma déltôl kezdve megkíséreljük a hidakat megtisztítani, és visszaadni az országnak a lehetséges eszközökkel a közlekedésben a vérkeringést. Erre a kormánynak törvényes eszközök állnak a rendelkezésére, és nagyon szeretnénk, hogyha ez nem lenne a vállalkozók, a fuvarozók és a kormány között szakítópróba, odáig nem mennénk el. Én biztos vagyok abban, hogy megvan a jó szándék a vállalkozók jelenlévô képviselôiben is ahhoz, hogy ezen a lehetetlen helyzeten oldjanak és változtassanak, de egyértelmû az álláspontunk, hogy az üzemanyag-áremelésen változtatni nem tudunk és nem függesztjük fel.
(1990. október 26-a, magyar Rádió, Déli Krónika)

Göncz Árpád, Köztársasági Elnök
Honfitársaim! Hazánkban válsághelyzet alakult ki, ami túlnôtt a benzináremelés kérdésén és a taxisok követelésein, s minthogy ez a válság politikai természetû, politikai megoldást kíván. Ezért:
1. Javaslatot tettem a kormánynak, hogy hétfôig, amikor folytatódhatnak a taxisokkal folytatott egyeztetô tárgyalások, függessze fel a benzináremeléssel kapcsolatos intézkedését.
2. Felkértem a kormányt, az illetékes szaktárca irányítását és a taxisokat, hogy a taxisok felajánlásának megfelelôen tárgyalják meg, miként lehet kölcsönös egyetértéssel biztosítani, hogy az ország gyér benzintartalékai ne fogyjanak el a felfüggesztés ideje alatt és ne ismétlôdjenek meg a benzinkutaknál a tegnapi nap folyamán tapasztalható felvásárlási rohamok. Az ezzel kapcsolatos megállapodásnak természetesen meg kell elôznie a felfüggesztés bejelentését.
3. Megkérem a személy- és teherfuvarozókat, hogy a felfüggesztés bejelentésével egyidejûleg térjenek haza és szüntessék meg az útlezárásokat.
4. Átiratot intézek a Parlamenthez, és javaslatot teszek, hogy a kialakult helyzetet hétfôn rendkívüli ülésen tárgyalja meg.
(1990. október 26.)

Válogatás a korabeli sajtóból

Rend vagy Káosz?
...Nézzük meg e benzinárat, de pillantsunk mögéje is. Nincs benzin. S vajon ez kivédhetetlen sorscsapásként érte az országot, mint az aszály? Hát nem halljuk-tudjuk szeptember elseje óta, hogy akadozik a szovjet olajszállítás? Hát nem úgy tudtuk, hogy a kormány biztosította a pénzt a pluszvásárlásokra? Az Ipari Minisztérium már szeptember 4-én szükségesnek tartotta, hogy a tárolókapacitásokat töltsék fel, hogy amikor beköszönt a hiány, ne kelljen rossz és ezért drága benzint vásárolni! Október vége van, mi történt a két hónap alatt!? S ha most nincs benzin, attól, hogy drágább lesz – lesz? De szemléljük a tegnapi nap történéseit, tehát a dolgok kezelését is. Mert a kormány – ez a kormány is – gyermekként kezelve a népet, döntött. Nem konzultált a társadalommal, sem választott képviselôivel, sem az ellenzéki pártokkal, sem a szakszervezetekkel, sem a különféle érdekvédelmi fórumokkal. Nem, ez a kormány is, ahogy ez itt mindig is volt, döntött. S amikor tudatára ébredt, hogy baj van, elôször, ugyancsak a jól bevált régi módszert követve, megpróbálta szétválasztani az országot. Reggel még elôálltak a maroknyi elit kisebbség anyagi elônyszerzésével, ami ráadásul béklyóba kényszeríti ezt a munkálkodó és dolgos népet. Aztán folyt tovább, hogy a kordonokon az orvosokat sem engedik át, hogy a kórházakban nincs vérplazma meg kötszer, hogy nem lesz kenyér... Aztán, hogy kiderült, az emberek enni adnak a taxisoknak, hogy takarót visznek a hideg éjszakára, délutánra már e szûk harácsoló réteg „egyik-másik foglalkoztatási csoport” lett, amelynek még súlyos gondjai is lehetnek... Hát nem így ment ez Gdanskban is? Már 200 ezer ember sztrájkolt, amikor a hatalom még mindig CIA-ügynökökrôl papolt.
Vajon mikorra érti meg, kedves kormány, hogy egy nép ül abban a bizonyos taxiban?
A drámában a legijesztôbb, ha a magát felelôsnek érzô kormány nincs tájékozódva az ország valós helyzetérôl. Ha valós program híján kapkod és pánikba esik. Ha nem mondja meg, miért ez áldozat és meddig még, ha nincs közös jövônkrôl elképzelése. Mi sajnáljuk a legjobban, de ezen a vizsgán a kormány megbukott.
(Kurír, 1990. október 27.)

Belügyminiszter az ablakban. Kormányhû tüntetés a Parlament elôtt
Szombaton négy óra körüli idôben háromszáz-négyszáz fôs kormánypárti tüntetô tömeg közelítette meg a tiltakozó taxisok által birtokolt Kossuth teret, a Margit híd, a 2-es villamos Kossuth téri megállója, illetve az Alkotmány utca felôl. Köztük voltak azok is, akik az MDF XI. kerületi szervezetének rendezésében, a Bartók Béla út 61. szám alól indultak. (Klicsu Lajos a kerületi MDF-tôl elmondta, hogy pártjelvények, zászlók nélkül vonulnak a Parlament elé.) A „Taxisblokád=nemzeti tragédia”, „CB-terror” és a „Taxisok, haza!” feliratú transzparensekkel felszerelkezett tüntetôk legelôbb a tér délkeleti sarkánál érintkeztek a feliratoktól feldühödött taxisokkal, ahol a taxisok vezetôinek sikerült csatárlánccal elkülöníteni egymástól a kölcsönösen szitkozódó csoportosulásokat. Ezt követôen a többszörösen és folyamatosan megerôsített rendôri osztagok a lépcsôk elôtt a kettôs rendôrfal két oldalára tudták szétválasztani a kormánypárti tüntetôket, illetve a harmadik napja demonstráló taxisokat. A lépcsôkre felhúzódó MDF-tagok és szimpatizánsok éltetni kezdték a kormányt, amikor pedig a Parlament egyik ablakában feltûnt Horváth Balázs belügyminiszter, „Tarts ki, Balázs” kiáltásokat skandálva hátat fordítottak az átellenben kiabáló, illetve dudaszóval tiltakozó magánfuvarozóknak. A láthatóan elérzékenyült Horváth Balázs ezután kinyittatta az ablakot, és integetéssel üdvözölte a hûségtüntetôket. A fokozódó üdvrivalgások közepette feltérdelt az ablakpárkányra, mit sem törôdve a távolabb álló magánfuvarozók kifejezetten illetlen mutogatásával.
Mikor a demokrata fórumosok a „Mi vagyunk a nép” jelszót kezdték skandálni, a négy postai teherautóval idôközben kiegészült alkalmi taxiparkoló másfélszer nagyobb emberserege hátat fordított a Parlament VII. kapuja fölötti erkélyen megjelenô Horváth Balázsnak és minisztertársainak. A kormánytagok többszöri megmutatkozásától megmámorosodott hûségtüntetôk jelszavai ezután az alábbiak szerint hangzottak el: „Taxismaffia”, „Nem lesz puccs”, „Aki dudál, velünk van”, „Vissza a hidakat”, „Kormánysajtót”.
(Kurír, 1990. október 28.)

Keddtõl 12 forinttal olcsóbb a benzin!
Hétfôn éjféltôl 12 forinttal olcsóbb a benzin. A munkavállalók és a munkaadók képviselôinek érvei elôtt, kemény vita és kölcsönös kompromisszumok után meghajolt a kormány, visszatérhet az ország a normális hétköznapokhoz. Feszült várakozás, felelôsségtôl áthatott vitapozíció jellemezte az Országos Érdekegyeztetô Tanács, a munkavállalók, a munkaadók és a kormány tárgyaló küldöttségének az ország nyilvánossága elôtt folyó csatáját. Az elsô percekben nyilvánvalóvá vált, hogy a munkaadók, akiknél a szóvivôi tisztet Palotás János országgyûlési képviselô, a VOSZ elnöke töltötte be, valamint a munkavállalók, ahol a szóvivô Forgács Pál, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának elnöke, a Szakszervezeti Kerekasztal soros elnöke volt, azonos álláspontot képviselnek. Nevezetesen: ragaszkodnak hozzá, hogy 12 forinttal csökkenjen a benzin ára, annyival, amennyi a benne lévô fogyasztói többletadó. Ezért elfogadták a kormány árliberalizációs javaslatát, a piaci árrendszert, elálltak az eredeti benzinár visszaállításától. Fordulóról fordulóra visszatértek ahhoz a kérdéshez, korlátlan felhatalmazása van-e a kormánydelegációnak. Végül délután negyed hatkor a miniszterek háromórás szünetet kértek, amit végül is másfél órában fogadott el az Érdekegyeztetô Tanács.
A kormány álláspontja megkeményedett a vita során. Nem léptek túl az eredeti álláspontjukon, még arra a négy-öt napra sem, amíg dönt a parlament az árliberalizációról, nem engednek az általuk bejelentett fogyasztói árakból. Adó-visszatérítésrôl, jegyrendszerrôl, kontingensekrôl szóltak. A tárgyaló felek megdöbbenéssel fogadták a miniszterek rugalmatlanságát, és a kormányra hárították a konszenzus elmaradásának minden következményét. Kijelentették: nem állnak fel a tárgyalóasztaltól, amíg nem lesz megállapodás.
Délután és este is tüntettek a kormány mellett a Munkaügyi Minisztérium, a tárgyalás helyszíne elôtt. Ezt elítélték a munkavállalók és a munkaadók is. Követelték, a belügyminiszter biztosítsa az utcára küldött tüntetôk és a blokádoknál ôrségben állók személyes biztonságát. Idegtépô és a tárgyalásokon részt vevôk által hangsúlyozottan válságos pillanatokban egyoldalú deklarációval tért vissza este 7 óra 25 perckor, háromnegyed órás késéssel a kormányküldöttség. Bod Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter olvasta fel a kormány álláspontját, amelynek lényege, hogy a blokádok lebontása után hétfôn éjféltôl szombat éjfélig a kormány saját hatáskörében 12 forintos engedményt vezet be. Ha az Országgyûlés szombat éjfélig nem fogadja el az árliberalizációs törvényjavaslatot, akkor visszaáll a 62 forintos benzinár. A kormány fenntartja magának a jogot, hogy a benzinellátás folyamatossága érdekében a mindenkori helyzetnek megfelelôen korlátozásokat vezessen be. Elöljáróban elrendelik, hogy a benzinkutaknál csak az autók benzintartályába szolgáljanak ki üzemanyagot.
A munkavállalók és a munkáltatók együttes válaszát ismertette este 8 óra után Palotás János a kormány deklarációjára. Eszerint, elismerve, hogy az átállás technikai elôkészítése idôt vesz igénybe, tudomásul veszik, hogy a követeléstôl eltérôen 24 órával késôbben, kedden 0 órától lép életbe az üzemanyag árának 12 forintos csökkentése. Ugyanakkor nem fogadták el, hogy a kormány nyomást gyakoroljon az Országgyûlésre azzal, hogy szombat éjfélig tartja fenn a csökkentett árat. Kérték, hogy a kormány deklarálja: az árcsökkentés mindaddig fennmarad, amíg a parlament az új törvényt meghozza. Továbbá ragaszkodtak ahhoz is, nyilvánítsa ki a kormány, hogy a tüntetésben részt vevôket se társadalmi, se jogi hátrány nem éri.
Rabár miniszter bejelentette: eláll a határidőhöz kötött árcsökkentéstôl. Kinyilvánította, a kormány ôszintén gondolta, hogy nem alkalmaz erőszakot, nem akar büntetni, eddig sem tette – ez elegendô garancia. Ezt követôen írásba foglalták a megállapodást, amelyet a Magyar Közlönyben is kihirdetnek.
(D. K. Mai reggel. 1990. október 29.)

A projektvizsga megvédése
Miután a szaktanár elolvasta és véleményezte a projektmunka különböző fázisait és eredményét, a diák a szóbeli érettségi vizsgán lehetőséget kap a projekt megvédésére. Ehhez a diák már előzetesen is kaphat két-három kérdést, ugyanakkor természetesen a vizsgabizottságnak is van lehetősége arra, hogy a projektmunka, illetve a diák által elmondottak ismeretében kérdéseket fogalmazzanak meg.

Az előzetesen feltett kérdéseknek arra kell irányulniuk, hogy a bizottság megbizonyosodhasson arról, hogy a diák önállóan készítette-e projektjét, milyen érdeklődés, motiváció alapján készítette a projektet, milyen következtetéseket tud levonni a témával kapcsolatban.