A feladatok többsége az alábbi vershez kapcsolódik:
A KÖZELÍTŐ TÉL
Hervad már ligetünk, s díszei hullanak.
Tarlott bokrai közt sárga levél zörög.
Nincs rózsás labyrinth, s balzsamos illatok
Közt nem lengedez a Zephyr.
Nincs már symphonia, s zöld lugasok között
Nem búg gerlice, és a füzes ernyein
A csermely violás völgye nem illatoz,
S tükrét durva csalét fedi.
A hegy boltozatin néma homály borong.
Bíbor thyrsusain nem mosolyog gerezd.
Itt nemrég az öröm víg dala harsogott:
S most minden szomorú s kiholt.
Oh, a szárnyas idő hirtelen elrepűl,
S minden míve tünő szárnya körül lebeg!
Minden csak jelenés; minden az ég alatt,
Mint a kis nefelejcs, enyész.
Lassanként koszorúm bimbaja elvirít,
Itt hágy szép tavaszom: még alig ízleli
Nektárját ajakam, még alig illetem
Egy-két zsenge virágait.
Itt hágy, s vissza se tér majd gyönyörű korom.
Nem hozhatja fel azt több kikelet soha!
Sem béhúnyt szememet fel nem igézheti
Lollim barna szemöldöke!
[1804-1808 között] Berzsenyi Dániel versei Merényi Oszkár tanulmányaival. Szépirodalmi Kiadó Bp., 1976. 210. o.
1. Mit jelentenek az alábbi szavak?
Labyrinth ………………………………………………………….. 1 pont
Symphonia ………………………………………………………….. 1 pont
Nektár ………………………………………………………….. 1 pont
2. Berzsenyi eredetileg az Az Ősz címet adta alkotásának, de elfo¬gadta Kazinczy Ferenc javaslatára A közelítő tél címet.
Érveljen röviden a változtatás ellen vagy mellett!
(Berzsenyi Dániel kézírása)
………………………………………………………………………...…..
………………………………………………………………………...…..
….………………………………………………………………………… 2 pont
3. Állapítsa meg a „fedi”, „ízleli”, „illetem”, „hozhatja”, „igézheti” igealakok közös jellemzőit!
…………………………………………….………………………………. 1 pont
4. Keressen a versben a jelentésbeli kapcsolóelemek közül az aláb¬bi¬akra két-két példát:
rokon értelmű szavak és kifejezések: …………..………………...……
……………………………………………………………………..……
szóismétlés: ………………………………………………………….....
……..…………………………………...………………...……………... 2 pont
5. A szöveg utolsó mondatából írja ki a hozzárendelő (predikatív), valamint a tárgyas szintagmát!
predikatív szintagma: ………………………….…………………...……
tárgyas szintagma: …………….…………………………………...… 2 pont
6. Idézzen és nevezzen meg három különféle költői képet a versből!
Idézet A költői kép megnevezése
……………………………………………….
………………………………………………. ……………………….
1 pont
……………………………………………….
………………………………………………. ……………………….
1 pont
……………………………………………….
………………………………………………. ……………………….
1 pont
7. A IV. versszakban a szerző az Ószövetségből a Prédikátor könyvét idézi fel. Ugyanerre a megidézett szövegrészre tá¬masz¬kodik a Vanitatum vanitas című vers is. Ki ez utóbbi mű szer¬zője?
Szerző: .………………………………...………………...………… 1 pont
8. Berzsenyi Dániel több versében felidézi példaképét. Ki volt ő?
………....………………………………...………………......……… 1 pont
9. Mi példaképének alapvető erkölcsi és esztétikai felfogása, melyek ismert életelvei?
……………………………………………………...………………..
………………………………………………………...……………..
……………………………………………………………...………..
………....……………………………….………………...………… 3 pont
10. Milyen szerepet játszottak a következő helyszínek, személyek Berzsenyi életében, életművének közvetítésében?
Sopron …………………………………………...……… 1 pont
Dukai Takács Judit ………………………………………..…………. 1 pont
Nikla ………………………………………..…………. 1 pont
Vitkovics Mihály ………………………………………..…………. 1 pont
Kodály Zoltán …..……………………………………..………... 1 pont
11. Mutassa be a sententia – pictura szerkesztési elv lényegét és sajátosságait! …………………………………………….………………..………...
…………………………………………………………………….…
………....………………………………...………………...………… 2 pont
12. Jellegzetes klasszicista alkotásnak tekinthető-e Berzsenyi e műve? Említsen három jellemző klasszicista jegyet.
………………………………………………………………...……...
………………………………………………………………...……...
……………………………………………………………………......
………....………………………………...………………...………… 3 pont
13. Mely műfaj jellemző jegyeit ismeri föl a műben? Nevezze meg a műfajt, és indokolja válaszát!
……………………………………………………………………...
……………………………………………………………………...
………....………………………………...………………...………… 1 pont
14. Mi jellemzi a vers idő- és értékviszonyait? Álláspontját a szöveg két grammatikai jellemzőjével indokolja!
…………………………………………………..…….……………...
…………………………………………………..…….……………...
………....………………………………...………………...………… 2 pont
15. Milyen ritmusban íródott a költemény, milyen jellegzetes strófaforma jellemző rá?
…………………………………………………..…………………...
………....………………………………...………………...………… 2 pont
16. A táj más alkotásokban is az életélmény, a léthangulat kifejezését szolgálja.
Nevezze meg a következő idézetek szerzőit!
„Mit érzek? …míg szóllok, egy kis nyájas szellet
Rám gyengén mennyei illatot lehellett.
Suhogó szárnyával a fák árnyékinál
Egy fűszerszámozott teátromot csinál,”
Szerző: .………………………………...………………...……………. 1 pont
„Jeges ágak között zörgő
időt vajudik az erdő.
Csattogó fagy itt lel mohát
s ideköti csontos lovát
pihenni.”
Szerző: .………………………………...………………...……………. 1 pont
„Ó mennyi város, mennyi nép.
Ó mennyi messze szép vidék!
Rabsorsom milyen mostoha,
Hogy mind nem láthatom soha!”
Szerző: .………………………………...………………...………… 1 pont
17. Miért mondja Kölcsey Ferenc Berzsenyit búcsúztató gyász¬beszé¬dében:
„Berzsenyi olvasá az ítéletet, mely versei felett mondatott, … elveink szentsége sem oltalmazhat meg akár tévedéstől, akár félreértéstől.”
………....………………………………...………………...………… 1 pont
18. A 20. század második felének egy jelentős magyar költője Vergiliust tartotta mesterének; emlékét idézve több eclogát is írt. Ki ő?
………....………………………………...………………...………… 1 pont
19. Mi a közös gondolat a 20. századi szerzőktől idézett vélemé¬nyek¬ben?
„Világok határán áll Berzsenyi is.” (Németh László)
„Berzsenyi is romantikus pompázó – tehát nem klasszikus, hűvös lélek.” (Füst Milán)
„S nincs-e őbenne is „romantikus izzás”, s valami különös couleur locale [helyi színezet] is, minden külsőleges klasszicitása ellenére?” (Babits Mihály)
„Antik külsőségei alatt egy modern ember sebzett méltósága sajog.” (Horváth János)
…………………………………………………..…….……………...
…………………………………………………..…….……………...
………....………………………………...………………...………… 2 pont
Egy mű adott szempontú értelmezése
Ady Endre: A Sion-hegy alatt
Borzolt, fehér Isten-szakállal,
Tépetten, fázva fújt, szaladt
Az én Uram, a rég feledett,
Nyirkos, vak, őszi hajnalon,
Valahol Sion-hegy alatt.
Egy nagy harang volt a kabátja,
Piros betükkel foltozott,
Bús és kopott volt az öreg Úr,
Paskolta, verte a ködöt,
Rórátéra harangozott.
Lámpás volt reszkető kezemben
És rongyolt lelkemben a Hit
S eszemben a régi ifjuság:
Éreztem az Isten-szagot
S kerestem akkor valakit.
Megvárt ott, a Sion-hegy alján
S lángoltak, égtek a kövek.
Harangozott és simogatott,
Bekönnyezte az arcomat,
Jó volt, kegyes volt az öreg.
Ráncos, vén kezét megcsókoltam
S jajgatva törtem az eszem:
„Hogy hívnak téged, szép öreg Úr,
Kihez mondottam sok imát?
Jaj, jaj, jaj, nem emlékezem.”
„Halottan visszajöttem hozzád
Én, az életben kárhozott.
Csak tudnék egy gyermeki imát.”
Ő nézett reám szomorún
S harangozott, harangozott.
„Csak nagyszerű nevedet tudnám.”
Ő várt, várt s aztán fölszaladt.
Minden lépése zsoltár-ütem:
Halotti zsoltár. S én ülök
Sírván a Sion-hegy alatt.
(1908)
Ajánlja az idézett Ady művet egy, a magyar irodalom alkotásait bemutató európai antológiába. Ajánlását indokolja a műben megjelenített istenélmény, a vershelyzet, a szerkezet, a hangnemi sajátosságok értelmező bemutatásával!
25 pont
REFLEKTÁLÁS EGY (KOR)JELENSÉGRE
„Szöveget marcona, barokk főúrral indítani: jó: ilyenkor valami zsibongó bizsergés bizsergeti az ember mellkasát, előre köszönnek neki a személyi számítógépek, a szakácsa pedig, mert mért ne volna szakácsa (kinek is?), meglepetésül bárányfarkat ad föl rántva, ami olyan, mint a borjúláb, csak még finomabb…”
Esterházy Péter: Harmonia Caelestis
Sokak szerint ma kevesen olvasnak kortárs szépirodalmat. Ennek lehetséges okairól és következményeiről egy kb. egyoldalas esszében fejtse ki véleményét – szerzők és/vagy művek említésével!
20 pont
GYAKORLATI ÍRÁSBELISÉG
Ön nagyobb pénzösszeghez jutott, melynek egy részét felajánlja egy, az Ön véleménye szerint fontos tevékenységet végző alapítvány számára. Írjon rövid, legfeljebb egy oldal terjedelmű adományozó levelet az alapítvány igazgatójának, melyben kifejezi szándékát és kifejti indítékait! (Aláírásként ezúttal az Ön neve helyett N. N. szerepeljen.)
15 pont
NYELVI-IRODALMI MŰVELTSÉGI FELADATSOR
MEGOLDÓ KULCS
A KÖZELÍTŐ TÉL
Hervad már ligetünk, s díszei hullanak.
Tarlott bokrai közt sárga levél zörög.
Nincs rózsás labyrinth, s balzsamos illatok
Közt nem lengedez a Zephyr.
Nincs már symphonia, s zöld lugasok között
Nem búg gerlice, és a füzes ernyein
A csermely violás völgye nem illatoz,
S tükrét durva csalét fedi.
A hegy boltozatin néma homály borong.
Bíbor thyrsusain nem mosolyog gerezd.
Itt nemrég az öröm víg dala harsogott:
S most minden szomorú s kiholt.
Oh, a szárnyas idő hirtelen elrepűl,
S minden míve tünő szárnya körül lebeg!
Minden csak jelenés; minden az ég alatt,
Mint a kis nefelejcs, enyész.
Lassanként koszorúm bimbaja elvirít,
Itt hágy szép tavaszom: még alig ízleli
Nektárját ajakam, még alig illetem
Egy-két zsenge virágait.
Itt hágy, s vissza se tér majd gyönyörű korom.
Nem hozhatja fel azt több kikelet soha!
Sem béhúnyt szememet fel nem igézheti
Lollim barna szemöldöke!
[1804-1808 között] Berzsenyi Dániel versei Merényi Oszkár tanulmányaival. Szépirodalmi Kiadó Bp., 1976. 210. o.
1. Mit jelentenek az alábbi szavak?
labyrinth Útvesztő 1 pont
symphonia összhang (itt madárdal); zenei műfaj 1 pont
nektár a görög istenek itala 1 pont
2. Berzsenyi eredetileg Az Ősz címet adta alkotásának, de elfo¬gadta Kazinczy Ferenc javaslatára A közelítő tél címet. Érveljen röviden a változtatás ellen vagy mellett!
Világos álláspont, ezt alátámasztó meggyőző érv/ek 2 pont;
tartalmilag elfogadható gondolat érv nélkül: 1 pont;
elkent, általános válasz 0 pont. 2 pont
3. Állapítsa meg a „fedi”, „ízleli”, „illetem”, „hozhatja”, „igézheti” igealakok közös jel¬lemzőit!
Kijelentő mód, jelen idő, tárgyas (határozott tárgyra utaló) ragozás.
3 jó válaszelem 1 pont, ennél kevesebb 0 pont. 1 pont
4. Keressen a versben a jelentésbeli kapcsolóelemek közül az aláb¬bi¬akra két-két példát:
rokon értelmű szavak és kifejezések: pl.: hervad – hullanak; elvirít – enyész;
szép – gyönyörű; bimbaja – virágait; szomorú – kiholt stb.
2 jó példa: 1 pont
szóismétlés: nincs, nem, itt, minden, még, hágy stb. 2 jó példa: 1 pont 2 pont
5. A szöveg utolsó mondatából írja ki a hozzárendelő (predikatív), valamint a tárgyas szintagmát!
Predikatív szintagma: fel nem igézheti szemöldöke 1 pont
Tárgyas szintagma: szememet fel nem igézheti 1 pont 2 pont
6. Idézzen és nevezzen meg három különféle költői képet a versből!
Idézet A költői kép megnevezése
homály borong; mosolyog gerezd; idő elrepül; míve…lebeg, itt hágy…tavaszom; itt hágy…korom; hozhatja…kikelet megszemélyesítés
1 pont
balzsamos illatok; durva csalét; a hegy boltozatin; szárnyas idő; tűnő szárnya; koszorúm; nektárját; zsenge virágait stb. Egytagú metafora
1 pont
néma homály szinesztézia
1 pont
További példák:
gerezd; koszorúm; nektárját; ajakam; virágait; korom; kikelet; barna szemöldöke – rész-egész szinekdoché
öröm víg dala; koszorúm, nektárját: ok-okozati metonímia
idő…míve; tavaszom; korom; kikelet: időbeli metonímia
minden….jelenés: kéttagú metafora
minden…., mint a kis nefelejcs:hasonlat
1 jó példa, megnevezéssel 1 pont
7. A IV. versszakban a szerző az Ószövetségből a Prédikátor könyvét idézi fel. Ugyanerre a megidézett szövegrészre tá¬masz¬kodik a Vanitatum vanitas című vers is. Ki ez utóbbi mű szer¬zője?
Kölcsey Ferenc 1 pont
8. Berzsenyi Dániel több versében felidézi példaképét. Ki volt ő?
Horatius (Quintus Horatius Flaccus) 1 pont
9. Mi példaképének alapvető erkölcsi és esztétikai felfogása, melyek ismert életelvei?
„carpe diem”; „arany közép”; tanítás és gyönyörködtetés; erkölcsfilozófia (pl. cselekvő magatartás, ellensúly tartása, a személyes belső szabadság értéke a világ adottságainak tudomásul vétele mellett.
Lényeges adatok egyezése: 1-1 p. 3 pont
10. Milyen szerepet játszottak a következő helyszínek, személyek Berzsenyi életében, életművének közvetítésében?
Sopron Az itteni evangélikus líceumban végezte alap- és középfokú tanulmányait (1788-1795 között) 1 pont
Dukai Takács Judit Feleségének, Dukai Takács Zsuzsannának nővére (a dunántúli Helikon elismert költőnője; Levéltöredék barátnémhoz 1 pont
Nikla Dunántúli helység, itt élt és gazdálkodott 1 pont
Vitkovics Mihály pesti íróbarátja (több episztolájának címzettje) 1 pont
Kodály Zoltán A magyarokhoz II. című ódájából 1936-ban készített kórusművet 1 pont
11. Mutassa be a sententia – pictura szerkesztési elv lényegét és sajátosságait!
A sententia (bölcs mondás, bölcsesség, aforizmatikus tanulság) váltakozik; szerves egységben van a picturával (kép, látvány, ábra, reprezentáció); a horatiusi elv érvé¬nye¬sü¬lé¬se a tanítás és a gyönyörködtetés kettős érvényesülését szolgálja.
lényeges elemek egyezése 1-1 pont 2 pont
12. Jellegzetes klasszicista alkotásnak tekinthető-e Berzsenyi e műve? Említsen három jellemző klasszicista jegyet.
Nem. Fő indok: a tanító szándék hiánya.
antik toposzok, motívumok, lexika, versforma
3 jó válaszelem 3 pont, 2 elem 1 pont, ennél kevesebb 0 pont 3 pont
13. Mely műfaj jellemző jegyeit ismeri föl a műben? Nevezze meg a műfajt, és indokolja válaszát!
A megnevezés és az elégiára utaló legalább egy meggyőző indok 1 pont. 1 pont
14. Mi jellemzi a vers idő- és értékviszonyait? Álláspontját a szöveg két grammatikai jellemzőjével indokolja!
Elfogadható: időszembesítő (értékszembesítő); bonyolultabb szer¬kezet, mindhárom grammatikai idő szerepet kap; a grammatikai idők egybefonódnak; vagy mind a három idősík szembesített jelenléte; időhatározók.
Megnevezés 2 indokkal 2 pont, 1 indokkal 1 pont. Indoklás nélkül 0 pont. 2 pont
15. Milyen ritmusban íródott a költemény, milyen jellegzetes strófaforma jellemző rá?
Antik időmértékes verselés; aszklepiádészi strófa.
2 jó válaszelem 2 pont, 1 válaszelem 1 pont. 2 pont
16. A táj más alkotásokban is az életélmény, a léthangulat kifejezését szolgálja.
Nevezze meg a következő idézetek szerzőit!
„Mit érzek? …míg szóllok, egy kis nyájas szellet
Rám gyengén mennyei illatot lehellett.
Suhogó szárnyával a fák árnyékinál
Egy fűszerszámozott teátromot csinál,”
Szerző: Csokonai Vitéz Mihály 1 pont
„Jeges ágak között zörgő
időt vajudik az erdő.
Csattogó fagy itt lel mohát
s ideköti csontos lovát
pihenni.”
Szerző: József Attila 1 pont
„Ó mennyi város, mennyi nép.
Ó mennyi messze szép vidék!
Rabsorsom milyen mostoha,
Hogy mind nem láthatom soha!”
Szerző: Babits Mihály 1 pont
17. Miért mondja Kölcsey Ferenc Berzsenyit búcsúztató gyász¬beszé¬dében:
„Berzsenyi olvasá az ítéletet, mely versei felett mondatott, … elveink szentsége sem oltalmazhat meg akár tévedéstől, akár félreértéstől.”
Kölcsey az ún. elvi kritika megteremtésekor Berzsenyit választotta egyik példának; köte¬tét elemezve bemutatatta a modern irodalomelméleti vélemény érvé¬nyesí¬té¬sé¬nek eszköz- és módszertárát; Berzsenyit sértette a kritika: egyrészt elhallgatott, másrészt sok időt töltött a válaszra való készüléssel és a válasz megírásával; Berzsenyi temetésén Kölcsey Ferenc gyászbeszédét olvasták fel, amelyben kritikusként megkövette költőtársát.
Lényeges adatok egyezése 1 pont 1 pont
18. A 20. század második felének egy jelentős magyar költője Vergiliust tartotta mesterének; emlékét idézve több eclogát is írt. Ki ő?
Radnóti Miklós 1 pont
19. Mi a közös gondolat a 20. századi szerzőktől idézett vélemé¬nyek¬ben?
„Világok határán áll Berzsenyi is.” (Németh László)
„Berzsenyi is romantikus pompázó – tehát nem klasszikus, hűvös lélek.” (Füst Milán)
„S nincs-e őbenne is „romantikus izzás”, s valami különös couleur locale [helyi színezet] is, minden külsőleges klasszicitása ellenére?” (Babits Mihály)
„Antik külsőségei alatt egy modern ember sebzett méltósága sajog.” (Horváth János)
Utalások Berzsenyi költészetének a romantikát megelőlegező jelleg¬zetességeire.
Minden kifejtett jó válasz elfogadható. A válasz minőségétől függően adható: 2, 1 vagy 0 pont. 2 pont
A nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor összpontszáma 40 pont
A szövegalkotási feladatok értékelése
Az értékelési útmutató címszavakban közli az elvárható jó megoldás tartalmi össze¬tevőit. Az ettől eltérő jó megoldás elfogadható. A vizsgázó teljesítményének értékelését nem befo¬lyá¬sol¬hatja sem az, ha az értékelők személyes értékítélete eltér a feladatban tárgyalt prob¬léma, kérdés, jelenség álta¬lá¬nosnak tekinthető megítélésétől, sem az, ha a vizsgázó vé¬le¬ménye eltér az általánosnak tekinthető megközelítéstől.
HELYESÍRÁS, ÍRÁSKÉP
A helyesírás értékelése az írásbeli érettségi dolgozatok jelenleg érvényes javítási útmutatója szerint történik. Az értékelő tanár a feladat megoldásában talált helyesírási hibákat aláhúzza, majd az útmutatóban feltüntetett módon kialakítja a vizsgázó helyesírási hibáinak összpontszámát.
• A helyesírási hibák miatt összesen 15 pont vonható le az összteljesítményből.
• Az íráskép rendezetlensége, illetve a nehezen olvasható kézírás miatt összesen 3 pont vonható le az összteljesítményből.
A SZÖVEGALKOTÁSI FELADAT/OK ÉRTÉKELÉSÉNEK
ÁLTALÁNOS KRITÉRIUMAI
TARTALMI KIFEJTÉS A SZÖVEG MEGSZERKESZTETTSÉGE NYELVI MINŐSÉG
– a feladat értelmezése, kifej¬tése; szövegbázisú fela¬da¬tok¬ban a gondolat¬ébresztő szö¬vegre vonatkoz¬tatás;
– nyelvi és irodalmi művelt¬ség, tájékozottság, indokolt hivatkozás, idézés;
tárgyszerűség; az állítások bizonyítása;
– problémaérzékenység;
a témához való személyes viszonyulás kifejezése (pl. reflexió, állásfoglalás).
– világismeret, gondolkodási kulturáltság. – a feladatban megjelölt műfaj elemeinek való megfelelés;
a témának, a címzettnek, a mű¬fajnak, a tartalmi mon¬dandónak megfelelő szerkezet kialakítása;
– koherens szövegszerkezet (pl. térbeli és időbeli viszonyok; logikai és jelentésszintű kap¬cso¬latok létrehozása; kulcs¬szók, előre- és visszautalások, nyelv¬tani, je¬len¬tésbeli és prag¬matikai kapcsolatok megteremtése);
– arányosság és tagolás (pl. a fel¬vezetés, tárgyalás, lezárás aránya; a témaváltás jelölése, bekezdések szerkesztése);
– az adott terjedelem meg¬tar¬tása. – a köznyelvi norma biztos ismerete;
– adekvát és változatos szó¬használat, a feladatnak és a kommunikációs helyzetnek megfelelő szókincs, hang¬nem, stílus;
– világos és lényegre törő, szabatos előadásmód;
– gördülékeny, érthető, mondat- és szövegalkotás;
– olvasható kézírás, rende¬zett íráskép.
A FENTI SZEMPONTOKAT AZ ÉRTÉKELŐK ÉRTELEMSZERŰEN, A FELADAT JELLEGÉTŐL FÜGGŐEN ALKALMAZZÁK A MEGOLDÁSOK ÉRTÉKELÉSÉBEN
Egy mű adott szempontú elemzése
Ady Endre: A Sion-hegy alatt
Borzolt, fehér Isten-szakállal,
Tépetten, fázva fújt, szaladt
Az én Uram, a rég feledett,
Nyirkos, vak, őszi hajnalon,
Valahol Sion-hegy alatt.
Egy nagy harang volt a kabátja,
Piros betükkel foltozott,
Bús és kopott volt az öreg Úr,
Paskolta, verte a ködöt,
Rórátéra harangozott.
Lámpás volt reszkető kezemben
És rongyolt lelkemben a Hit
S eszemben a régi ifjuság:
Éreztem az Isten-szagot
S kerestem akkor valakit.
Megvárt ott, a Sion-hegy alján
S lángoltak, égtek a kövek.
Harangozott és simogatott,
Bekönnyezte az arcomat,
Jó volt, kegyes volt az öreg.
Ráncos, vén kezét megcsókoltam
S jajgatva törtem az eszem:
„Hogy hívnak téged, szép öreg Úr,
Kihez mondottam sok imát?
Jaj, jaj, jaj, nem emlékezem.”
„Halottan visszajöttem hozzád
Én, az életben kárhozott.
Csak tudnék egy gyermeki imát.”
Ő nézett reám szomorún
S harangozott, harangozott.
„Csak nagyszerű nevedet tudnám.”
Ő várt, várt s aztán fölszaladt.
Minden lépése zsoltár-ütem:
Halotti zsoltár. S én ülök
Sírván a Sion-hegy alatt.
(1908)
Ajánlja az idézett Ady művet egy, a magyar irodalom alkotásait bemutató európai antológiába. Ajánlását indokolja a műben megjelenített istenélmény, a vershelyzet, a szerkezet, a hangnemi sajátosságok értelmező bemutatásával!
Az értékelés fő szempontja az ajánlásban írott érvelés minősége és az ezzel összefüggésben kifejtett értelmezés.
Lehetséges tartalmi elemek:
– a felnőtt (kétkedő, hitetlen) ember istenkeresése; középpontjában az Istennel való találkozás lehetetlensége;
– ellentmondásos istenkép; ambivalencia;
– érkezés és távozás, megtérés és eltávolodás kettőssége;
– a gyermeki hit elemeivel fölruházott furcsa „figura” a felnőtt lélekben rejtőző Isten utáni vágyat, tulajdonképpen a megkérdőjelezhetetlen bizonyosság vágyát szimbolizálja;
– a Sion-hegy többjelentésű jelkép;
– a gyermekkor és a felnőtt ellentéte; a gyermekkori szemlélet megidézése;
– balladaszerű történések;
– idősíkok;
– játékos, groteszk és elégikus modalitás.
A fenti elemektől eltérő minden jó megoldás értékelendő.
Adható pontszámok: 0, 5, 10, 15, 20, 25
25 pont
REFLEKTÁLÁS EGY (KOR)JELENSÉGRE
„Szöveget marcona, barokk főúrral indítani: jó: ilyenkor valami zsibongó bizsergés bizsergeti az ember mellkasát, előre köszönnek neki a személyi számítógépek, a szakácsa pedig, mert mért ne volna szakácsa (kinek is?), meglepetésül bárányfarkat ad föl rántva, ami olyan, mint a borjúláb, csak még finomabb…”
Esterházy Péter: Harmonia Caelestis
Sokak szerint ma kevesen olvasnak kortárs szépirodalmat. Ennek lehetséges okairól és következményeiről egy kb. egyoldalas esszében fejtse ki véleményét – szerzők és/vagy művek említésével!
A kortárs irodalom megítélése heves viták tárgya, az ezzel kapcsolatos vélemények egyike sem vált uralkodóvá. Kívánatos, hogy a vizsgázó nyitott érvelése ne próbálja túlzottan le¬egyszerűsíteni a problémát.
Különösen fontos a kiegyensúlyozott érv-vezetés, bármi legyen is a vizsgázó véleménye a kortárs szépirodalom értékével kapcsolatban.
Érvelését példákkal kell illusztrálnia. Optimális a kérdés esszészerű megközelítése lehet.
Az okok (pl. az irodalom nyel¬vének összetettebbé válása, a kultúra háttérbe szorulása, az új médiák hatása) és kö¬vetkezmények (pl. a kultúra elszegényedése, a műveltség hanyatlása, a megértés képességének defektusai) felsorolásánál, a konkrét érvek pontosságánál a vélemény szerkesztettsége fontosabb szempont lehet.
Mindenképpen elvárható a személyes vélekedés, álláspont indoklása, ennek részeként szerzők és/vagy művek említése.
Adható pontszámok: 0, 5, 10, 15, 20
20 pont
GYAKORLATI ÍRÁSBELISÉG
Ön nagyobb pénzösszeghez jutott, melynek egy részét felajánlja egy, az Ön véleménye szerint fontos tevékenységet végző alapítvány számára. Írjon rövid, legfeljebb egy oldal terjedelmű adományozó levelet az alapítvány igazgatójának, melyben kifejezi szándékát és kifejti indítékait! (Aláírásként ezúttal az Ön neve helyett N. N. szerepeljen.)
Az értékelés fő szempontja a kommunikációs helyzetnek megfelelő levél tartalmi, szerkezeti, formai normáinak teljesülése:
– megszólítás;
– bevezető: a levélírás okainak tisztázása, bemutatkozás;
– indoklás: az indítékok leírása;
– az alapítvány tevékenységének méltatása;
– érdeklődés a technikai részletekről (számlaszám, kapcsolatfelvétel, stb.);
– a levél formális lezárása;
– dátum;
– aláírás.
Adható pontok: 0, 5, 10, 15
15 pont
A magyar nyelv és irodalom emelt szintű érettségi írásbeli dolgozat
eredménye
Elérhető pontszám Elért pontszám
Nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor 40
Egy szöveg értelmezése 25
Reflektálás egy korjelenségre 20
Gyakorlati írásbeliség 15
Összesen 100
Megjegyzés küldése