Magyarország gazdasága a XX. században

Dualizmus

·         1867 – kiegyezés (gazdasági is)

·         állami költségvetés fedezésére kvóták: 30% (Magyarország) – 70% (Ausztria)

·         Egységes piac

·         közös valuta

·         egységes adó- és mértékrendszer

·         külső vámrendszer

·         szabad tőke- és munkaerő-áramlás

·         10 évente újratárgyalás

·         agrárkonjunktúra

·         ipari fellendülés

·         nehézipar fejlődése

Trianon – 1920. június 4. 16:32

·         1920. június 4. 16:32 – a békediktátum aláírása

·         Gazdasági hatások:

o    területi veszteségek: 283 ezer km2-ről 93 ezerre csökkent az ország területe

o    népesség:

§  18,2 millió è 7,6 millió

§  3,3 millió magyar külföldön reked

o    erdők 88%-át elcsatolják è fabehozatalra szorulunk

o    bányák:

§  évi 85-90%-os csökkenés a vasérctermelésben

o    vasúthálózat

§  22081 km è 8364 km

§  katonai jelentőségű vonalak elcsatolása

o    magyar hadsereg létszáma: 35000 főre korlátozva

o    Ñ hadikötelezettség

o    Ñ modern fegyverek használata

Horthy-korszak (1919-44)

·         1920: földreform

o    Nagyatádi Szabó István – földművelésügyi miniszter

o    megindul a földosztás, csupán egytizedét osztották fel, ezeknek egy részét közcélra vetették à nem alakultak ki így paraszti birtokok, nem enyhült a munkanélküliség sem

o    gabonatermesztés, hagyományos módszerek dominálnak, exportra nincs lehetőség à az ágazat a lakosság 40%-nak adott megélhetést

 

Bethlen István féle konszolidáció

o    miniszterelnök: 1921. április 14. – 1931. augusztus 24.

Előzmények:

·         mezőgazdasági termelés a háború előttinek 50-60%-a

·         gyáripari termelés a háború előttinek 35-40%-a

eleinte két fő cél:

o    nagyobb összegű külföldi kölcsön

o    új, határozott vámpolitika bevezetése

·         1924. április 26. – Magyar Nemzeti Bank megalapítása: bankjegykibocsátás, inflációs politika

·         többek (Fr.o., Csehszl.,…) ellenállása miatt csak 1924. június 26-án érkezik meg 250 millió aranykoronás Népszövetségi kölcsön, évi 7,5%-os kamat (felét Anglia biztosítja)

o    200 millió aranykorona jóvátétel, 20 év alatt

·         mezőgazdaság gépesítése: fejlődő konzerv-, bor-, bőr-, élelmiszeripar

o    tőke az élelmiszer- és textiliparon: elsősorban lakossági fogyasztásra, később export

o    bauxitbányászat és timföldgyártás jelentős

·         új vámrendszer: iparvédelem és –fejlesztés

o    védte többek közt a textilipart

·         elektrotechnika fejlődése

o    közlekedési eszközök (Kandó – villamos mozdony)

o    telefonközpont, Orion rádió

o    Egyesült Izzó: rádiógyártás

o    gépipar: traktor, autó motorok gyártásában sikerek, mozdonygyártás világhírű

• villamosenergia-ipar: távvezetékek és erőművek szaporodása

·         1924 – 1929 közt 70%-kal nőtt az ipari termelés (12%-kal meghaladta a háború előtti szintet)

·         1927. január 1. – pengő bevezetése

o    magyar korona helyett (1 pengő = 12500 korona), váltópénze a fillér

·         1928: Országos Társadalombiztosítási Intézet felállítása

o    kötelező betegbiztosítás: városi munkásság 80-90%-át érinti

o    kötelező öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosítás

·         főbb export partnerek:

o    Ausztria

o    Csehszlovákia

o    Németország

o    1927-től: Olaszország (Népszövetségi kapcsolat)

 

Gazdasági válság

·         1928 – Agrárválság (mezőgazdasági termékek ára lecsökken, gépek ára növekszik, szélesre nyílt az agrárolló)

·         gabonaárak zuhannak è rengeteg olcsó gabona è magyar gabona nem versenyképes è belső piac nem képes felvenni akkora mennyiséget

·         kisbirtokos parasztság: kevesebben tudnak napszámosként elhelyezkedni à tömeges elbocsájtások középrétegben à eladósodás, földjük elvesztése (birtokvédelmi intézkedés)

·         ipari szektor hanyatlás: élelmiszeripar megsínyli, könnyűipar jelentős beavatkozás után (vámvédelem) csekély növekedés à 250 ezren munkanélküliek, segély kevés à eladósodás

·         1926 óta folyamatos eladósodás

o    jegybank feléli arany- és devizatartalékait

·         1929. október 24. – „fekete csütörtök”: váratlan árfolyam zuhanás

·         1929. október 30. – „fekete péntek”: részvények hirtelen nagy zuhanása

·         1929. november 3. – „fekete kedd”: árfolyamok 40%-al csökkennek

·         1931 nyár – begyűrűzik a válság

o    Magyar Általános Hitelbank elvesztette alaptőkéje nagy részét

o    július 13.: háromnapos bankszünnap, augusztus 14-ig korlátozott betétkifizetések

·         gróf Károlyi Gyula 1931. augusztus-1932. október

o    Franciaország, majd a Népszövetség sem ad további kölcsönt

o    közalkalmazotti alkalmazottak fizetésének csökkentése, adóemelés, munkanélküli-segély folyósítása à hatástalan

·         3 tényező segítene

o    állami beavatkozás ott, ahol dinamikus növekedés volt várható (villamosenergia, szénhidrogén ipar)

o    világpiaci árak lassú emelkedése

o    Németországi változások extenzív hatásai: német gazdaság nemzetszocialista fejlesztése sok nyersanyagot és agrárterméket igényelt

·         Gömbös Gyula 1932. október-1936. október

o    Nemzeti Munkaterv – 95 pont

§  hazai tőkének biztonságot, az embereknek munkát ígér

o    kereskedelmi szerződés: Ausztria, Olaszország, Németország (kapocs Hitlerrel)

o    szakszervezetek államosításának kísérlete (korporatív rendszer) à 1936: csalódnak benne

o    győri program 1938 márc 5. Darányi Kálmán: 1 milliárd pengő hadiparfejlesztésre, készülés a háborúra

 

A II. világháború után

·         szovjet megszállás: SZEB (Szövetséges Ellenőrző Bizottság)

·         ideiglenes kormány létrehozása: Moszkvából hazaérkező kommunisták (Rákosi, Gerő, Révai József, Nagy Imre) à demokratikus kormányt követelnek

·         SZEB engedélyezte néhány régebbi párt működését (FKgP, NPP, SZDP, PDP)  ideiglenes nemzetgyűlés

 

·         1945. március 17. – földreform

o    600.000 földigénylő

o    megszűnik a nagybirtokrendszer

o    az egyház elveszti birtokait (max. 100 hold nagyságú földet tarthatnak meg)

·         az ipari termelés a háború után harmadára zuhan

1945-ös választások (választójogot kiszélesítették: 20 év feletti nők is szavazhattak)

·         hiperinfláció

o    pengő helyett aranyforint (1946. augusztus 1.)

·         1946. augusztus 1.: Második Köztársaság kikiáltása

o    köztársasági elnök: Tildy Zoltán

o    kormányfő: Nagy Ferenc

·         szalámi taktika kezdete (FKgP kiszorítása a kormányból)

·         1947-es választás: kékcédulás választás: 22%-os „nyereséget” érnek el még így is a kommunisták à koalíció MSZDP, FKgP, NPP

·         1947-49: államosítások kezdete: bankok (1947), >100 fős üzemek (1948), nagykereskedelem (1949), >10 munkás üzemek és kisipar, kiskereskedelem (1949)

 

Rákosi korszak (1949 – 1953)

·         1950 – első ötéves terv /Országos Tervhivatal/ (1950-54)

o    előbb egy hároméves terv keretein belül szépen újjáépítették az országot

o    Sztálin iparpolitikáját követte

o    lakossági fogyasztás minimálisra csökkentése

o    katonai céljai vannak a nehézipari fejlesztésnek, nehézipari termelés megtriplázódik, a könnyűipar rovására,

o    túlhajszolt munkások, a terv túlteljesítését követel, munkaversenyek, irreális követelések

o    bérek alacsonyan tartása, bérkölcsön-jegyzékből tudták finanszírozni

·         a természeti adottságokat figyelmen kívül hagyva hoznak döntéseket

·         VAS ÉS ACÉL ORSZÁG LESZÜNK!

 

jegyrendszer kialakulása, életszínvonal 20%-kal csökken

·         KGST: közép- és kelet-európai szocialista országok gazdasági együttműködési szervezete

o    Specializálódás: Mo è Ikarusz buszok

o    Szovjetunió igényeire épül è aránytalan

·         Sztálinváros, Inotai Hőerőmű, Komló, Dorog è „szocialista városok” épülnek

·         Hiánygazdaság jellemzi a kort

o    1953: újra jegyrendszer

·         Mezőgazdaság: szovjet típusú szövetkezetesítés

o    1949-től erőszakos, de a parasztok ragaszkodtak az önállósághoz ezért irreálisan magas beszolgáltatások, kénytelenek belépni

o    parasztok földjüket rosszabbra kellett cseréljék

o    gazdag parasztok integrálása

·         1953-ban a megművelt föld 2/3-a még magánkézen

·         sok ipari munkás mezőgazdaság visszaesik è bor, gabona behozatalra szorulunk

·         Nagy Imre – 1953. július: új program

o    termelőszövetkezeteket felszámolása

o    közkegyelmet hirdetett

o    kevesebb beszolgáltatás

o    könnyűipar fejlesztése, nehézipar visszaszorítása

·         1955: Osztrák államszerződés aláírása után Szovjetunióban ismét sztálinista politika került előtérbe

·         Hatásai:

o    Nagy Imrét leváltják

o    Hegedűs András alakított kormányt

·         1955: Magyarország ENSZ tag lesz

 

Kádár korszak (1956 – 1989)

·         Mezőgazdaság

o    eltörölték a beszolgáltatásokat

o    gyorsították a kollektivizálást

o    sok helyen jól működő szocialista mintagazdaságok (Bábolna)

o    háztáji gazdálkodás lehetősége (otthoni állattartás)

o    élelmiszeripar: nagyberuházások

·         Ipar

o    nincs szerkezetváltás: tervutasításos rendszer

o    technológiában le vagyunk maradva a nyugattól

§  kint nem lehet eladni a termékeinket

§  ezért nem jöhetnek be korszerű ipari termékek

o    Szovjetuniótól kőolaj, földgáz, nekik urán, bauxit

o    lakáshiány, infrastruktúra fejlesztésének elmaradása

·         Gulyáskommunizmus vagy frizsider-szocializmus

o    robbanásszerűen nőtt a lakosság fogyasztása, látszólagosan hatalmas életszínvonal-növekedés (háztartási eszközök, stb)

o    nincs élelmiszerhiány

o    elterjed a személyautó

·         Új gazdasági mechanizmus – 1968. január 1.

o    a termelékenység fokozása a cél

o    a piacgazdaság elemeit kívánja beépíteni

o    önálló vállalati kezdeményezéseknek teret biztosít

o    alapanyagárak továbbra is meghatározva, viszont néhány termék árát a piacra bízzák

o    valós béreket szabnak, ám visszafogják a kiugró személyi jövedelmeket

·         a mezőgazdaság fejlődik

o    műtrágya-felhasználás, gépesítés

o    új növények (kukorica, burgonya, cukorrépa, napraforgó) è iparszerű növénytermesztés

o    állattenyésztés: háztáji gazdaságoknak köszönhető

·         a jövedelmi viszonyok kiegyenlítődtek, a vidéki városok fejlődtek, nőtt a szellemi dolgozók száma

·         1973 – olajválság következtében cserearányok romlása

o    képtelenek voltunk alkalmazkodni a változásokhoz

·         nyugati kölcsönök a válság kezelésére

o    rossz felhasználás

o    gazdasági tévedések:

§  az olajárrobbanás csak átmeneti és csak a Nyugatot érinti

§  az „olcsó” kölcsönökből finanszírozott nehézipari beruházások jövedelmezők lesznek, és könnyedén vissza lehet fizetni majd a kölcsönt

·         az életszínvonal fenntartására voltak elegendőek a kölcsönök

·         a beruházások nagy része csak rontott a helyzeten

·         beindul az eladósodási spirál: a kölcsönök törlesztésére kölcsönt veszünk fel

·         1979 – megszorító intézkedések

o    Áremelések è reálbércsökkenés

·         ’80-as évek:

o    életszínvonal esik, a népesség elszegényedése egyre nagyobb mértékű

o    tervgazdálkodás nem versenyképes a piacgazdasággal

·         1982: belépés az IMF-be

A rendszerváltás gazdasága

·         szociális piacgazdaság

o    piaci viszonyok bevezetése

o    kirívó visszásságok állami beavatkozással korlátozva

o    a társadalom elvárásai is kiegészítik a piaci koordinációt

·         továbbra is nagy az adósság

·         válságban a gazdaság: 1993-ra 25%-kal esik a GDP, elszabaduló infláció

·         hazai tőke hiánya is nehezíti a változtatást è megkezdődik a vállalatok, üzemek privatizálása

o    veszteséges üzemeket bezárják è több százezren vesztik el munkahelyüket è 12%-ra rúg a munkanélküliség aránya

Világgazdasági válság, európai integráció, globalizáció ellentmondásai

Világgazdasági válság:

·         Az európai gazdaság csak állami beavatkozással és az amrikai tőke segytségével tudott talpra állni

·         Világkereskedelem visszaesett

o   Szűkűlt a piac

o   Kiesett Oroszország

·         Csak az USA gazdasága fejlődött gyors ütemben

o   Világgazdaság motorja lett

o   Életszínvonal nőtt, ezáltal nőtt a fogyasztás, ezáltal nőtt a kereslet

§  Konjuktúra (gazdasági élet fellendülése)

·         Befektetésre ösztönzött

·         DE: a fogyasztás (piac) azonban nem nőtt olyan ütemben, ahogyan a termelés és külföldön sem lehetett növelni az eladásokat, túltermelés alakult ki

·         1929: tőzsdepánik: hirtelen mindenki el akarta adni a részvényeit, de senki sem vett részvényeket

o   Okt. 24: túzsdekrach: láncreakciót indított el, a részvények elértéktelenedése miatt a vállalatok és a lakosság kivette befektetéseit a bankból

§  A bank csődbe ment

·         A hitelezés leállt

o   Csökkentek a beruházások

·         A vállalatok visszafogták vagy leállították a termelést

o   Munkaerú elbocsátása

§  Termelés méginkább visszaesett

·         A világgazdaság összekapcsolta a Föld minden régióját, a viszzaesés minden kontinensre kiterjedt. A válság azokat az országokat sújtotta leginkább, amelyek jelentős exportot bonyolítottak le és nem rendelkeztek gyarmatokkal

o   Vagy fejlettségük (USA, Németország)

o   Vagy sajátos helyzetük révén (Argentína-marhahús)

·         A kormányok próbálták kezelni a problémát

o   Csökkentették az állami költségvetést

o   Leépítették a hivatalokat

o   Megvonták a támogatásokat

o   Vámokkal védték országuk piacait

§  Ezek tovább rontották a helyzetet

·         Milliók váltak munkanélkülivé, kerültek utcára, éheztek, miközben tengerbe szórták a gabonát és kávéval fűtötték a mozdonyokat

·         A középrétegek helyzete is romlott, de a felsőbb réteg életszínvonala alig változott

o   Megrendült az emberek bizalma a polgári demokráciában (ezt a szélsőjobb és szélsőbal kihasználta)

·         Dontő politikai kérdés lett a válság megoldása

o   Megy-e demokratikus keretek között, vagy sem

·         Keynes, angol közgazdász:

o   Sürgette az állami beavatkozást

o   Ne az állami költségvetéseket és a beruházásokat csökkentség, mert akkor beszűkül a piac

o   Termelés beindítása, fogyasztás ösztönzése

o   Állam olyan ágazatokat támogasson, amelyek termelnek a piacra

§  Közlekedés

§  Szolgáltatások

§  Energiatermelés

·         New deal: Franlin D. Roosevelt nyerte az 1932-es választást

o   Állami beavatkozást hírdetett

o   1933: négynapos bankzár:

§  Megakadályozta a betétek tömeges kivételét

§  Megtiltotta az arany kivitelét (védte a dollárt)

§  Szigorúan ellenőrzött bankok nyithattak csak újra

o   Inflációt gerjesztett

§  Olcsó beruházás

o   Közmunkaprogram (célja: munkahelyteremtés):

§  Autópályák építése

§  Tennessee szabályozása

o   Polgári Takarék Hadtest: napi 1 dollár költőpénz

o   Korlátozta a gazdasgi versenyt

§  Egységes feltételek

§  Minimálbér

§  Társadalombiztosítás

o   Rádióban közvetlenül szólt az emberekhez

o   Enyhült a válság (nem szűnt meg)

·         Dawes-terv:

o   Németország jóvátételt fizet az antantnak

o   Az antant törleszti a hiteleit az USAnak

o   A törlesztésből befolyt pénzből az USA hitelt ad és befektet Németországba

Európia integráció:

·         A háború traumája szükségessé tette a nacionalizmus meghaladását. A szovjet előretörés szükségessé tette a legyengült nyugati államok szorosabb együttműködését. A gazdasági újjáépítés során az USA elvárta az együttműködést.

·         Az integrációs folyamat elindítása Schuman francia külügyminiszter nevéhez köthető. Elképzelése szerint a gazdasági integrációt lehet a legegyszerűbben megvalósítani, majd ennek sikeressége esetén a politikai integráció automatikusan követné.

o   Az integráció kulcsa a német-francia megbékélés, a rajnai és lotaringiai iparvidékek termelési integrációja.

·         1951-ben ezzel a céllal megalakult az Európai Szén- és Acélközösség

o   Franciaország, NSZK, Olaszország, Benelux államok

·         1952. május 27-én szintén Párizsban írták alá az Európai Védelmi Közösséget

·         1957-ben írták alá a Római Szerződéseket. Létrejött az Európai Atomenergia Közösség (Euratom), az atomenergia békés célú termelésének összehangolására. Megalakult az Európai Gazdasági Közösség (közös piac) a „négy szabadság” megvalósítására: a tagállamok között szabaddá vált a tőke, az áruk, a szolgáltatások és a munkaerő áramlása.

·         1965-ben az Egyesülési Szerződéssel összevonták a három szervezetet Európai Közösségek (EK) néven.

·         1973. január 1. Az első bővítési körben csatlakozott Nagy-Britannia, Írország és Dánia, ezzel az európai integráció az USA-hoz és Japánhoz mérhető gazdasági nagyhatalommá vált.

Globalizáció ellentmondásai:

·         Környezet pusztulása:

o   Az élőlények természetes élőhelyei a világ minden táján pusztulnak. Ennek fő okai: az ember direkt beavatkozása a természetbe (erdőirtások, vízierőművek építése stb.), a civilizáció "természetes" pusztítása (az iparosodás és a népességnövekedés következtében fellépő, a határokon átlépő víz- és levegőszennyezés és ennek következményei), a nukleáris energia felhasználása következtében bekövetkezett károsodások és a háborúkban bevetett környezetpusztító haditechnikák.

o   "üvegházhatásnak" nevezett globális felmelegedés, melynek oka a légkörbe került nagymennyiségű széndioxid, mely nem engedi a földről a hőt eltávozni. A hőmérséklet megnövekedésével a sarki jég olvadásának következtében megnőhet a tengerek vízszintje és a tengermelléki országok egy része víz alá kerülhet.

o   A harmadik világ legnagyobb környezeti veszélyeinek egyike a háztartási használatra szolgáló tiszta víz hiánya, ami a betegségek, 80 %-át okozza.

·         Felborult egyensúly Észak és Dél között:

o   A világ demográfiai (népesedési) helyzetét pillanatnyilag rendkívül nagy eltérések jellemzik. Az északi félteke ipari országaiban a népesség egy csökkenő tendenciát mutat. A Dél elmaradott országai viszont ijesztő, ha ugyan nem "öngyilkos" demográfiai robbanást élnek át.

·         Népesség változása:

o   A fejlettebb államokban alig nő a lakosság száma, míg a fejletlenebb régiókban igen dinamikusan emelkedik a számuk. A legmagasabb növekedési ráta Afrikában figyelhető meg.

·         Migráció:

o   Korunk egyik legsúlyosabb problémája, hogy háborúk, polgárháborúk, gazdasági okok miatt milliók kénytelenek elhagyni lakóhelyüket. Döntő többségük a déli országok polgára, akik a fejlett északi régiókba igyekeznek (gyakran illegális módon).

Ipari forradalom

 Az első hullám előzményei:

·         18. század közepe, Anglia

o   Megszűntek a feudális kötöttségek

o   Polgári állam kialakulása: alkotmányos monarchia (uralkodó uralkodik, de nem kormányoz)

·         Árforradalom (árszínvonal ugrásszerű emelkedése. Nagy tömegű nemesfém áramlott Európába, ami csökkentette a pénz vásárlóerejét, emiatt az árak duplázódtak, vagy triplázódtak)

·         Gyarmatosítás: ipari cikkek piaca bővült, mérhetetlenül nőtt a kereslet, új természeti kincsek

Az első hullám (1750-19. sz. közepe):

·         Céhek helyett manufaktúra (megvalósul az üzemen belüli munkamegosztás, dolgozói bérmunkások)

·         Bekerítés (tőkefelhalmozás egyik eszköze, a parasztság közös földtulajdonánaka földbirtokosok általi erőszakos kisajátítása (pl. Közösen használt legelők kisajátítása, telekcsonkolás)

·         Első robbanás a textiliparban: a gyarmatokról származó gyapjút és gyapotot már nem tudták a hagyományos eszközeikkel feldolgozni ---- új gépek kellettek:

o   John Kay szövőgépe,

o   Hargreaves „fonó Jenny”-je

o   John Watt gőzgépe (1769)

-        A gőzgép akár 9000 ember, vagy 18000 ló munkáját helyettesítette és folyamatosan működtethető volt (nem kellett pihenőidő)

-        További fejlődés katalizátora

·         Ezek miatt a nyersanyagigény közel 53-szorosára, pamutexport pedig közel 50-szeresére nőtt

·         A megnövekedett kereslet és gyártás miatt fejleszteni kellett a szállítást

o   Fulton: gőz használata tengeri, majd folyami hajózásra

-        Ehhez: csatornázás, folyamszabályozás

o   Stephenson: gőzmozdony

-        Első vasútvonal: Stockton – Darlington (1825)

-        Első magyar vasútvonal: Pest – Vác (1846)

·         Bányászat felvirágzása

·         Mezőgazdaság átalakulása: trágyázás, öntözés, elterjedt a vetésforgó

·         Új iparág: gépgyártás

Az első hullám hatásai:

·         Megnövekedett gyártás és tőke miatt a manufaktúrákat gyárak váltották fel és ipari városok alakultak ki (tömegtermelés)

·         Verseny: csak úgy lehetett nyerni, ha a költségeket, a lehető legkisebbre csökkentik (minőség hanyatlása)

·         „Az ember a gép rabszolgája lett”, a gép mellé nem kellett szaktudás ---- fizetések csökkenése

·         Megindult az urbanizáció: városokban élő népesség számának növekedése, a népesség gazdasági és társadalmi átrétegződése, életmód és életkörülmények átalakulása

·         Környezetszennyezés

·         Népességnövekedés

 

A második hullám előzményei:

·         Népesség növekedés

o   Mezőgazdasági folyamatok gépiesítése – hateékonyabb termelés – több élelem

o   Egészségügy fejlődése – oltások, higiénia javulása – járványok csökkenése – hosszabb élettartam

o   A demográfiai robbanás elsősorban Közép- és Kelet-Európa országaiban bontakozott ki

-        Sokan vándoroltak az USAba szerencsét próbálni (írek, lengyelek, magyarok)

A második hullám (1871-1914)

Műszaki fejlődés:

·         Nyomdagép:

o   Angliában papírra kivetett adó

o   Újságírás, folyóiratok megjelenése

·         Kovácsolt vas helyett rugalmas acél használata

o   Tömeges acélgyártás

·         Belső égésű motor

o   Könnyebben indítható, mint a gőzgép, energiatakarékosabb

o   Futószalag-rendszerű tömeggyártás először a Ford autógyárban

o   1900: Zeppelin, első kormányozható léghajó

o   1903: Wright testvérek repülőgépe

o   Generátorok felfedezése

-        Dinamó: Jedlik Ányos

-        Transzformátor: Déri Miksa, Bláthy Ottó, Zipernowsky Károly

·         Gyáripar:

o   Létrejönnek:

-        Monopóliumok: gazdasági élet valamely területénuralkodó helyzetben lévő egyesülések, illetve óriásvállalaltok

-        Kartellek: piac felosztásában és a piaci verseny korlátozásában megegyező, de szervezeti, pénzügyi és jogi önállóságukat megtartó vállalatok monopolegyesülési formája.

-        Szindikátusok: Kartellnek fejledtebb változata, egyes vállalatok megtartják önállóságukat, de a termék értékesítésére, nyersanyag beszerzésére, a nyereségelosztásra közös szervezetet hoztak létre.

-        Konszern: különböző gazdasági ágakhoz tartozó cégeket kapcsol össze pénzügyi függés alapján. Jogi önállóságukat megtartó, pénzügyileg egymáshoz kapcsolódó tevékenységet folytató vállalatokat kapcsol össze. Egymásra piramiszerűen épülő vállalatok renszere csúcsán egy ellenőrző társaság áll.

Társadalmi átalakulás:

·      Megjelenik a burzsoázia (termelőeszközök jelentős részét tulajdonló, a bérmunka révén értéktöbbletet kisajátító uralkodó osztály a kapitalista társadalomban) és a munkásosztály

·      A nyugati államokban a középosztály száma, súlya emelkedett

o   Ezek az ún. középosztálytársadalmak

·         Kelet_európában torlódott társadalmak alakultak ki

o   Földbirtokosok és parasztság társadalmi többségben

o   Szegényparasztság aránya nagy

o   Burzsoázia csak néhány százalékot tesz ki

o   Munkásság is szűk

·         Magyarország:

o    8-10 család birtokolja a földek egyharmadát

o   Népesség 66%-a paraszt, maradék középbirtokos és dzsentri (elszegényedett, birtokaikat elvesztő nemesség, amely ragaszkodott a társadalmi rangjához, úri életformájához és antikapitalista nézeteket vallott)

-        A dzsentrik képesítés nélküli hivatalnoki, papi, katonai funkciót láttak el

o   A burzsoáziát a tőkekezelők és a bankárok alkották

o   Kezdett kialakulni a modern középosztály

-        Vállakozók

-        Értelmiségiek

-        Politikusok

Mezőgazdaság:

·         Piacorientált termelés alakult ki

o   USA: farmgazdálkodás

o   Nyugat-Európa: tőkés bérleti rendszer, szabad paraszti gazdálkodás

o   Kelet-Európa: nagybirtokok túlsúlyban

·         Cséplőgép

·         Hernyőtalpas, robbanómotoros traktor

·         Műtrágya

Ipar:

·         Munka és tőke egyre inkább az iparba áramlott

o   Fejlesztéseket a bankok finanszírozták

·         Állandóan növekedett az ipari termelés

o   Hatalom alapja a nehézipar lett

o   Kiműhelyek helyett gyárak, kereskedők helyett bankok

·         1876: első telefon – Alexander Graham Bell

·         1877: első telefonközpont – Puskás Tivadar

Felfedezés, ami befolyásolta a társadalmat.

·         Charles Darwin „A fajok eredete természetes kiválasztódás útján” c. könyve széleskörű elterjedése

o   Legéletrevalóbbak maradnak fenn

-        Fajelmélet előfutárának is lehet tekinteni, mert sokan azt gondolták, hogy bizonyos csoportok kipusztulásra ítéltettek

Második ipari forradalom vége

·         Fegyverkezési verseny

o   Lőfegyverek tökéletesítése

o   Automata nehézpuskák

o   Dinamit

o   Búvárhajó

·         Az első világháború kezdetére esik, mert

o   Gazdasági növekedés megszűnt

o   Új találmányok, technológiák már csak a háború miatt születtek

o   Nyersanyag- és munkaerőhiány