Friss tételek

Az ipari forradalom (hullámai, gazdasági, társadalmi és ökológiai hatásai)


 Az első ipari forradalom

Definíció

Ipari forradalom: az 1780-as években, Angliában kibontakozó gazdasági fellendülés, amelyben korszakalkotó technikai és iparszervezési újítások születtek, illetve folytonossá vált a gazdaság fejlődése

Kialakulása

Anglia, Észak-Amerika

·        A kézműipart felváltja a gyárban folyó gyorstermelés

§  Gyár: olyan üzemszervezési forma, ahol gépekkel végzik a termelést → a neolitikus forradalom óta (földművelés megjelenése) a legnagyobb változás

·        A kéziszerszámokat felváltják a gépek

·        Víz-, szél-, állati energia helyett gőzenergia és szén (kőszén)

Előfeltételei

·        Mezőgazdaság fejlődése:

§  polgári földtulajdon kialakulása → tőke áramlik a gazdaságba

§  feudális kötöttségek lazulása → jobbágyok helyett bérmunkások

§  a háromnyomásos gazdálkodást a új fölművelési forma, a vetésforgó váltja fel→ takarmánynövények termesztése

§  nincs ugar → legeltetés helyett istállózó állattartás → földek rendszeres trágyázása

§  tagosítás a gépek megjelenésével: a szétszórt földterületeket igyekeztek egy tömbben egyesíteni

§  nő a terméshozam + munkaerő felesleg jelenik meg az iparban és a bányászatban

·        Tőke:

§  hitelintézetek megjelenése

§  1694 → angol bank: a gyarmatok kifosztása segítette a tőke kialakulását

Kibontakozása

·        Textiliparban:

§  változások jelennek meg

§  1764 → Hargreaves találmánya: „fonó Jenny”(lányáról nevezte el) → szövőgépek megjelenése

§  fő alapanyaga a gyapot: tengerentúli rabszolgatartó ültetvényeken termelik (pl.: India, Amerika)

§  a textil export sokszorosára nő

·        Közlekedésben, szállításban:

§  1769 → James Watt gőzgép tökéletesítése

§  nő az igény közlekedés és szállítás fejlesztése

§  1807 → Fulton gőzhajó

§  1810 → McAdam féle macskaköves út → jó és stabil

§  1825 → Stephenson feltalálja a gőzmozdonyt („Rocket”) → vasútépítési láz Európában és Észak-Amerikában

§  olcsó szárazföldi szállítás megvalósul

§  vasútépítés miatt fellendül a (szén)bányászat, a vaskohászat, a gépgyártás → fejlődik a nehézipar

·        Távközlés fejlődése:

§  1825 → Morse távíró

§  1850 körül gépekkel gyártanak gépeket → ezzel zárul az első ipari forradalom

Következmények

·        demográfiai robbanás

·        okai:

·        mezőgazdaság fejlődése

·       higiéniai viszonyok javulása: védőoltások elterjedése, orvostudomány fejlődése → járványok visszaszorulnak

·        urbanizáció=városiasodás

·        jelentős a migráció

§  belső migráció: falvakból → városokba

§  külső migráció: Európából főleg Észak-Amerikába, a gyarmatokba

·        néhány évtized alatt hatalmas iparvárosok jönnek létre

§  vízvezetékrendszer, csatornázás

§  lakások ezrei

§  vagyoni alapú szegregáció: munkásnegyedek, kertváros, villanegyed, bérházak

·        Környezetszennyezés → új globális probléma az emberiség életében


 

Kísérletek és elméletek a társadalmi ellentétek feloldására

·        ipari forradalom átalakítja a társadalmat

·        ipari munkások → proletárok válnak a legnépesebb csoporttá

·        rendkívül rossz életkörülmények

·        tőkések profitot maximalizálták

§  alacsony bérek

§  munkaidő növelése

§  nők és gyermekek alkalmazása

§  gépesítés

§  nincs megrendelés → azonnali elbocsájtás

§  nem tömörülhetnek szervezetekbe

·        következmény → borzalmas életkörülmények, munkások jogait és érdekeit nem védi senki

·        alvilág terjeszkedik → ahogy az alkoholizmus is

Megoldási kísérletek

1.     Luddisták

·        géprombolók mozgalma → kormány keményen fellép ellenük (brit kormány)

2.     Szakszervezeti mozgalom

·       céhek mintájára → rászorulókat felkarolják → közösen lépnek fel (béremelés, rövidebb munkaidő)

·        fő fegyverük a sztrájk

3.     Chartisták:

·       szavazati jogot követelnek → törvényekkel akarnak javítani a helyzetükön → parlament elutasítja → de megszületnek a gyári törvények → női- és gyermekmunka korlátozása → tízórás munkaidő

4.     Utópista szocialisták

·        baj gyökerét a szabadversenyes kapitalizmusban látják → ideális társadalom helyette

·        mindenki munkás és tulajdonos

·        vagyoni egyenlőség magántulajdon korlátozása → közösségi tulajdon növelése

·        nem kell verseny a gazdaságban

·        embernek szociális, vagyis közösségi lénnyé kell válnia

·        Robert Owen: „jótékony gyáros” kipróbálta a gyakorlatban és becsődölt

·        Saint-Simon: követői vallási szektát alapítottak

·        Fourier: falanszter-elmélet → Madách kritizálja

5.     Forradalmi munkásmozgalmak

·        Auguste Blanqui: teljes vagyoni- és politikai egyenlőség → akár diktatúra árán is

·        Louis Blanc: munkához való jog → állam köteles biztosítani

·        Proudhon: tőke=lopás

·       termelők közvetlenül cseréljenek → nincs szükség államra → ő gondolataiból fog kibontakozni az anarchisták mozgalma

6.     Marxizmus

·        kommunizmus:

§ 1847 → kommunisták szövetsége

§ 1848 → kommunista kiáltvány

·        céljuk: kizsákmányolástól mentes társadalom

·        két alapító: Karl Marx és Friedrich Engels

·       Hegel nyomán történelmet ellentétes erők harcaként fogják fel → Osztályharc-elmélet: egyre többet termelő társadalmat eredményezett

§ Őskor: osztályok nélküli társadalom

§ Ókor: osztályharc a rabszolgák és a rabszolgatartók közt zajlik

§ Feudalizmus: jobbágyok és földesurak

§ Kapitalizmus: munkások és tőkések

§ Szocializmus: átmeneti állapot → munkások átveszik a hatalmat → proletár diktatúra felszámolja az osztályokat

§ Kommunizmus: osztályok nélküli társadalom

Ø vagyoni egyenlőség → nincs magántulajdon

Ø Marx szerint Angliában lesz először proletár forradalom → világforradalom


 

Ipari forradalom újabb hullámai

·        második ipari forradalom a 19. század második felében

·        motorja a nehézipar

·        új tudományos eredmények → elektrotechnika és vegyészet

·        felhalmozott tőke lehetővé teszi az ipari alkalmazást

·        szén mellett új energiaforrások → elektromosság és kőolaj

·        vas mellett acél →Bessemer kohó

·       Az árucikkek tömegtermelése szintén fejlődésnek indult, az étel, az ital, a ruházat, a közlekedés, a korai rádiók és gramofonok előállításának gépesítése a lakosság szükségleteit szolgálta, egyúttal egyre több munkahelyet teremtett

·       A korra jellemző a harmadik szektor, a szolgáltató ipar megjelenése és előretörése. A „második ipari forradalom” a centrum kiszélesedésével és átrendeződésével járt együtt

·       Az átrendeződő világgazdaság új és növekvő súlyú vezető hatalmai Németország és az Amerikai Egyesült Államok

Közlekedés

·        vegyipar fejlődik → kőolaj finomítás

·        belsőégésű motorok feltalálása → Otto és Benz

·        a század végére ipari méretű autógyártás

·        Henry Ford és a futószalag termelés → Ford T-modell

§  Galamb József magyar tervező dolgozott neki a modellhez

·        1900 → Zeppelin → Schwarz Dávid a feltaláló

·        1903 → Wright testvérek repülőgépe

Elektromosság

·        világítás → szénszálas izzó → Thomas Edison → éjszakai műszak is megoldható ezután

·        villanymotorok

·        hírközlés fejlődése → Bell → telefon

§  Puskás Tivadar → telefonközpont

·        tömegtermelés → fogyasztás növelése

·        hadiipar fejlődése

·        kialakul a hírszerzés, gyorstüzelő fegyverek és harci járművek

·       vegyipar: alumínium az első, papírgyártás fellendül, gumi, cement, műanyag → 19. század: műtrágya

·        Jedlik Ányos: dinamó

·        Bláthy Ottó, Déri Miksa, Zipernowski Károly: transzformátor

Új ipartermelési módszerek

·        beruházások rendkívül tőkeigényesek → bankok betársulnak nagyvállalatokba → finánsztőke

·        monopol kapitalizmus kialakul → piac egy bizonyos részét egy nagyvállalat uralja

A második ipari forradalom alapvetően átalakította a társadalmat Európában. Élesen elkülönült egymástól centrum és periféria, melynek lemaradása behozhatatlanná vált. Míg nyugaton a középréteg irányította az államot, keleten torlódott társadalom alakult ki, ugyanis jelen voltak a feudális maradványok (jobbágyság, nemesség) és a tőkés elemek is (burzsoázia és munkásság). Ez azért alakult így ki, mert a két ipari forradalom – első és második – egyszerre zajlott le a térségben. Továbbá bekövetkezett a demográfiai robbanás, ugyanakkor megindult a kivándorlás is.

Kialakultak világszerte a monopóliumok.

Monopóliumok fajtái

1.     Kartell

·        nagyvállalatok felosztják a piacot

·        megegyeznek az árakban, bérekben

·        korlátozzák a versenyt

2.     Szindikátus

·              vállalatok feladják önállóságuk egy részét → nyersanyag beszerzést vagy értékesítést egy központi szervre ruházzák

3.     Konszern

·        bankok irányítása alatt különböző iparágakból létrejövő nagyvállalat

4.     Tröszt

·        egy-egy iparág nagyvállalatai összeolvadnak

5.     Korporáció

·        sok kisebb vállalat termelési láncát, integrációját jelenti

·        Az USA-ban jellemző

6.     Holding

·        a nyereséges részvények felvásárlására és nagyvállalatok ellenőrzésére alakult egyesülés

Jellemző a részvénytársaságok megjelenése

A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével működik, és a részvényes kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének, vagy kibocsátási értékének a szolgáltatására terjed ki

A részvénytársaság kötelezettségeiért a törvényben meghatározott kivételekkel a részvényes nem felel

Társadalom alakulása Magyarországon

Magyarországon 8–10 család birtokolta az összes termőföld ⅓-át. A népesség 66%-a paraszt, a maradék pedig középbirtokos és dzsentri. A dzsentrik képesítés nélküli hivatalnoki, papi és katonai funkciókat töltöttek be, míg a tőkekezelők és bankárok alkották a burzsoáziát. Kezdett kialakulni a modern középosztály is a vállalkozókból, értelmiségiekből és politikusokból.

Még mindig globális probléma 
 
Copyright © 2007- Érettségi vizsga tételek gyűjteménye. Designed by OddThemes | Distributed By Gooyaabi Templates