EURÓPA SZERKEZETI FELÉPITÉSE
Az ókort megelőző képződmények. :
- Balti-pajzs :
merev, szilárd kéregdarabja Eu-nak. Mozgásra kevésbé hajlandó, ezért a
környezetében lévő mozgásokat befolyásolja. Ez a felszínen van. ( Finno.)
Az ókori hegység tagjai : -Kaledoniai - hegység rendszer
-
Armnikai - hegység rendszer ( Norvégia )
- Vareszkuszi -
hegység rendszer ( Fr, Német, Cseh )
EURÓPA REGIONÁLIS FÖLDRAJZA - GAZDASÁGFÖLDRAJZ
EURÓPA :
területe : 10 mill 508ezer Km
lakosság száma: 700 mill., ha az orosz és török részt is
beleszámolom, viszont ezek nélkül 500 mill fő.
népsűrűsége : 74,5 fő/km a legsűrűbben lakott földrész.
Gea istenasszony teremtette. A legszebb földrész.
Európa, Ázsiának egy félszigete, sőt két félszigete. (
Európa a törzs + a Skandináv félsziget ) A Földközi-tenger és a Vörös-tenger
valaha összefüggőt.--- Most a Szuezi-csatorna köti össze.
Gibraltár egy hegycsúcs a tenger alatt.
A Napfogyatkozásról...
A teljes napfogyatkozás az egyik leglátványosabb természeti
jelenség. Sajnos a Föld felszínének egy adott pontjáról ritkán látható.
Hazánkból utoljára 1842. július 8-án látszott teljes napfogyatkozás, és az
1999. augusztus 11-i jelenség után
legközelebb 2081. szeptember 3-án lesz megfigyelhető. A teljes napfogyatkozás
ritka jelenség, látványa lenyűgöző, és
egy életre szóló emlékkel szolgál.A napfogyatkozások alkalmával a Föld felszínének egy
adott területéről nézve a Hold részben vagy egészen eltakarja a Napot -- azaz a
Hold árnyéka a Földre vetül. Ehhez megfelelő geometriai körülmények kellenek,
melyek nem adódnak gyakran. Emellett a holdárnyék a Föld felszínének csak egy
kis területére esik. Emiatt egy adott helyről viszonylag ritkán --
statisztikailag 410 évente -- látszik teljes napfogyatkozás.
A földrengések elõfordulása a Földön
A megfigyelések szerint a földrengések elõfordulása nem teljesen véletlenszerû, hanem bizonyos szabályszerûséget mutat. A földrengések döntõ része a Föld ugyanazon vékony sávszerû területeire koncentrálódik. Ezek a szeizmikusan aktív zónák hatalmas nyugodt (ún. aszeizmikus) területeket vesznek körül. A tapasztalat szerint ugyan kisebb (M<6 span="">Richter-méretû) rengések a Földön bárhol és bármikor elõfordulhatnak, azonban ezek gyakorisága a rengésmentes (aszeizmikus) területeken igen kicsi.
Feliratkozás:
Bejegyzések
(
Atom
)