Elektronikus levelezés, állományok átvitele (FTP) [informatika]

Elektronikus levelezés, állományok átvitele (FTP)

Tételcím:

Ismertesse az elektronikus levelezés előnyeit és hátrányai ,t valamint hogy néz ki általánosságban egy e-mail cím! Mit kell tudni az SMTP , POP3 és ISP protokollokról? Mutassa be az ingyenes levelezőrendszert, a FREEMAIL - t, a NEOMAIL - t, valamint ismertesse részletesebben a Microsoft Outlook levelezőprogram működését!

Az elektronikus levelezés angol néven e-mail (electronic mail) a számítógépes hálózatok klasszikus alkalmazása, és napjaink egyik legnépszerűbb kapcsolattartási formája ,de mindehhez az szükséges,hogy minden levelezőnek egyedi címe kell, hogy legyen, és a címzés is szabványos legyen . Egy felhasználó E-mail címe általánosan a következőképpen néz ki:

Pl : Felhasználó_név@gépnév.domain_név.subdomain_név.országazonosító

Általánosan fogalmazva egy felhasználói név (username) és egy cím (domain) részből áll , a kettő között a @ jel található. Ez a kukac az angol „at” szót jelenti, vagyis arra utal , hogy ez a a felhasználó , hol , melyik gépen található meg. A felhasználó_név egy rövid azonosító, ami nem tartalmaz speciális karaktereket .A @jel a felhasználó nevet választja el az után a lévő gépet leíró résztől. Fontos megjegyezni, hogy az E-mailen keresztül csak 0-127-es kódú ASCII karakterek küldhetők át.

Az e-mail előnyei

rendkívül gyors

olcsó

kényelmes: bármikor küldhető, s akkor fogadjuk, amikor a legalkalmasabb

ugyanazt a levelet egyszerre több emberhez is el lehet küldeni, ugyanannyi munkával

szövegek mellett adatok (hang, álló- és mozgókép, komplett adatbázis) is küldhetők

hátrányai:

érzelmek kifejezésére kevésbé alkalmas, személyes jegyekre csak az írás stílusából lehet következtetni

nem fogadható el hitelt érdemlő bizonyítéknak

az e-mail címben bármilyen apró elírás hibához vezet, míg a hagyományos posta címeknél a postás esetleg tudja korrigálni a rossz címet.

Reklám e-mail

Levelekhez csatolt fájlok vírusokat is tartalmazhatnak

Nem biztonságos

SMTP (Simple Mail Transport Protocol =egyszerű levéltovábbító protokoll):a Interneten használt levelezési protokoll ,amely rögzíti a levél címzési és nyomkövetési funkcióit .A protokoll feladata a levelek továbbítása az Interneten keresztül, mely módon valósul meg, hogy a kliens elküldi az SMTP kiszolgálónak a levelét, mely a címzésből a gépnevet IP címre fordítja, majd erre a címre továbbítja az üzenetet. A mennyiben a továbbítás vagy feldolgozás alatt valami hiba történik ,a kiszolgáló gép azt tudja.

POP3 protokoll olyan parancsokat definiál, melynek segítségével a felhasználó be- illetve kiléphet, letöltheti vagy törölheti a leveleit a kiszolgálóról

ISP: (internet service provider=internet szolgáltatás ellátó) WEB kapcsolatot és más internet használattal összefüggő szolgáltatást ellátó intézmény egyedi azonosító címmel rendelkező az internetre csatlakoztatott számítógép , amelyen keresztül egy szolgáltató internet hozzáférést biztosít

Ingyenes levelezőrendszerek (freemail)

Az ingyenes levelezés a weblapokon keresztül igen népszerű, hiszen egyrészt ingyenes, másrészt nem szükséges külön levelezőprogramot használnunk saját gépünkön. Természetesen ezek a rendszerek egy valódi e-mail kliens összes szolgáltatását nem nyújtják, de mindenképp van létjogosultságuk, s ezt az óriási felhasználói tábor bizonyítja. Magyarországon a legnépszerűbb ingyenes levelező a freemail, melyet az origó weblapjáról is elérhetünk.

NeoMail

A Jedlik iskola dolgozóinak és diákjainak elektronikus levelezése a Web böngésző segítségével a NeoMail levelező rendszeren keresztül érhető el. A rendszer biztonságos levelezést és meghatározott méretű tárhelyet biztosít. Szolgáltatásai hasonlóak a freemail szolgáltatásaihoz, viszont a regisztrációt az iskola intézi, nem ’önálló’ úton történik. A rendszert az iskola honlapján keresztül, a jaisz.hu lapról érhetjük el.

A Microsoft Outlook levelező program

A Microsoft Outlook programot használhatják Internet levelezésre, azonban ezen kívül még számos más alkalmazási területe is van. A program több szolgáltatást is képes kezelni:

Belső levelezési feladatot

Faxok küldését és fogadását

Névjegyalbumot

Feladat ütemezőt

E-mailezést

Mindezen szolgáltatásokat a programon kell telepítenünk és konfigurálnunk.

A program lehetővé teszi, hogy a szolgáltatásokat megtekintsük és megváltoztassuk (Eszközök menü/szolgáltatások)

Új levél írása

Műveletek menü/új levél (természetesen más alternatívák is használhatók)

A címzett sorba be kell írnunk a címzett e-mail címét vagy nevét, ha a névjegyalbumban szerepel

Másolat sorba azok címét, akiknek még másolatot akarunk küldeni

Tárgy sorba a levelünk tárgyát (rövid mondanivalóját írjuk, de nem kötelező)

Alsó szerkesztő ablakba elkezdhetjük a levél szövegét begépelni

Ha végeztünk: Küldés paranccsal továbbíthatjuk levelünket, továbbá a küldés/fogadás parancs lehetővé teszi, hogy egy időben új levelet is fogadhassunk

Fájlok csatolása

A megírt levélhez különböző mellékleteket is fűzhetünk (Beszúrás menü/Fájl). Ez lényegében bármilyen bináris fájl lehet, az egyetlen feltétel, hogy a teljes levél méret nem haladhatja meg a szolgáltató által engedélyezett legnagyobb levélméretet.

Levelek titkosítása

Az elektronikus levél titkosítása megakadályozza, hogy mások is elolvassák azt a továbbítás során.

Beállítások fül/Titkos másolat kipipálása, majd beírni a címzett címét

Aláírás

A különböző címzettek számára különböző aláírásokat hozhatunk létre.

Eszközök menü/ Beállítások / Általános fülre

Elektronikus levelek beállításai gomb, majd az Elektronikus levél aláírása fül

Az Írja be vagy válassza ki a listáról az aláírást az elektronikus levélhez mezőbe írjuk be az aláírás nevét

A Saját aláírás létrehozása elektronikus levelekhez mezőbe szúrjuk be az aláírásként használni kívánt szöveget és/vagy képeket

Kattintsunk a Hozzáadás gombra

Új aláírás készítéséhez kattintsunk az Új gombra, majd ismételjük meg a 3, 4. és 5. lépéseket

Ha be akarjuk illeszteni: Beszúrás/Kész szöveg/Aláírás

Témakör	Kulcsszavak	Pont
e-mail jelentése e-mail cím részei	Electronic mail=elektronikus levelezés Username, domain	1 pont
e-mail előnyei , hátrányai	-	1 pont
Protokollok ismertetése	SMTP,POP3,ISP	3 pont
Ingyenes levelezőrendszer	freemail	1 pont
Microsoft Outlook levelezőprogram	Csatolás, titkosítás, aláírás	2 pont

Kérdések:

1. Gyakorlati feladatok: - csatolás

- prioritás beállítása: beállítások fül/fontosság

(nem sürgős, sürgős, átlagos)

-titkos másolat

2. Milyen részekből épül fel az e-mail cím?
3. Sorolja fel az e-mail előnyeit és hátrányai!
4. Röviden ismertesse az SMTP, POP3, ISP szerepét!
5. Ismertesse egy levél megírásának folyamatát az Outlook Express programban!
6. Mutassa be a [freemail] szolgáltatásait!
7. Mi az a NeoMail?

A WWW kialakulása [informatika]

WWW kialakulása, a HTTP protokoll,URL fogalma, a HTML nyelv fejlődés, keresés az Interneten (Keresők fajtái, működési elvük), keresőprogram használata (pl.: Google részletes keresés)

A WWW kialakulása

A World Wide Web-et (más néven WWW; WEB, W3) a svájci CERN (Részecskefizikai Laboratórium) kutatóközpontban 1989-ben kezdte el fejleszteni Tim Berners-Lee és csapata abból a célból, hogy a kutatók az egyre nagyobb tömegű szöveges és grafikus információt könnyebben, strukturáltan, azonos felületen érhessék el, ezek földrajzi elhelyezkedésétől függetlenül.

A WEB, mint a nevében is benne van: „világméretű pókháló”-ként ténylegesen behálózza az egész világot. Ez ma (a jegyzet írásakor) a legnépszerűbb információforrás az Interneten, mivel nem csak szöveget, hanem képeket, animált képeket, hangokat-zenéket és videó-klipeket is meg tud jeleníteni, le tud játszani – vagyis multimédiás képességekkel rendelkezik.

A navigálás (a Gopherhez hasonlóan) itt már teljesen a (hypertext) hyperlinkek segítségével történik, melyek nem csak szövegek, de képek is lehetnek. A linkek itt is akár egy másik földrész másik szerverének dokumentumaira is mutathatnak.

A WEB sikerének titka a multimédiás képességeken túl a HTTP (HyperText Transfer Protocol) protokoll alapján működő HTML (HyperText Markup Language) nyelv és a használatukhoz készült kliensprogramok, az ún. böngészők fejlődése volt.

Az első széles körben elterjedt böngésző az NCSA (National Center for Supercomputing Applications – University of Illinois) Mosaic grafikus felületű programja volt. A böngészők fejlődése nagyon gyors, néhány hónap alatt új verziók jelennek meg. Ezek ma már a WEB funkciókon kívül magukba integrálták majdnem az összes Internet-szolgáltatást – E-mail, Gopher, FTP, Usenet News.

A WWW szerverek számát ma már több tízezres nagyságrendre teszik, a dokumentumok száma pedig százmilliós nagyságrendű, és ezek száma exponenciálisan nő.

HTTP

A HTTP ügyfél-kiszolgáló protokollt hypertext dokumentumok gyors és hatékony megjelenítésére tervezték. A protokoll állapotmentes, vagyis az ügyfélprogram több kérést is küldhet a kiszolgálónak, amely ezeket a kéréseket egymástól teljesen füg­getlenül kezeli, és minden dokumentum elküldése után le is zárja a kapcsolatot. Ez az állapotmentesség biztosítja, hogy a kiszolgáló mindenki számára egyformán elér­hető és gyors legyen.

A HTTP-kapcsolat négy lépése:

- A kapcsolat megnyitása. Az ügyfél meghívja a kiszolgálót az Interneten keresztül az adott cím és port azonosító alapján (alapértelmezésben a 80-as porton ke­resztül).

- A kérés elküldése. Az ügyfélprogram üzenetet küld a kiszolgálónak, amelyben valamilyen kiszolgálást kér. A kérés HTTP-fejlécből és a kiszolgálónak küldött adatokból áll (ha van ilyen). A fejléc információkat tartalmaz a kiszolgáló számára arról, hogy milyen típusú a kérés, és megadja, hogy az ügyfélprogramnak milyen lehetőségei vannak.

- A válasz. A kiszolgáló a választ visszaküldi az ügyfélprogramnak. Ennek része a fejléc, amely leírja a válasz állapotát (sikeres vagy sikertelen, a küldött adatok tí­pusát), és ezt követik maguk az adatok.

- A kapcsolat lezárása. A kiszolgáló a válasz elküldése után lezárja a kapcsolatot, így az erőforrások megint felszabadulnak a következő kéréshez.

Ez az eljárás azt jelenti, hogy a kapcsolat során csak egy dokumentumot lehet átad­ni, illetve egyetlen feldolgozás megy végbe. Az állapotmentesség miatt a kapcsolatok semmit nem tudnak az előző kérésekről, mivel a kiszolgáló minden dokumentum el­küldése után lezárja a kapcsolódást, és minden kérést egyenként, külön-külön kezel. Ha egy dokumentum több képet vagy grafikát tartalmaz, akkor ezek megjelenítésé­hez az ügyfél annyiszor építi fel a kapcsolatot, ahány hivatkozást talál. Egyet magá­nak a dokumentumnak, és a többit egyenként a grafikáknak, illetve képeknek.

URL

Példa egy dokumentum címére:

http://www.sulinet.hu/

Az URL a HTML dokumentumban egy szabványos szerkezetű „utasítás”, ami meghatározza az Internet-szolgáltatás típusát: WWW, FTP, Telnet, Gopher, E-mail, …

Az URL, mint már beszéltünk róla, a következő információkat tartalmazza:

• az Internet protokollt, mely az adatok eléréséhez szükséges

• a szerver nevét (vagy címét)

• a szerveren belüli alkönyvtárnevet

• a fájl nevét (a WEB fájlok kiterjesztése htm, vagy html)

• a kiszolgáló portjának számát, melyet csak akkor kell megadni, ha eltér az alapértelmezettől (a WWW alapértelmezett portszáma 80, vagy pl.: 8080). Ezt kettősponttal elválasztva a szervernév után kell írni.

Az URL-ben használható karakterek:

Alapvetően (mint a HTML forráskódban) az ASCII karakterek használhatóak az URL-ben is, ezen belül is az ISO 8859-1 (Latin-1) karakterkészlet 32-től kezdődő és 128-ig tartó elemei (a 32-ig tartó vezérlő karakterek nem).

Ebből a tartományból sem minden karakter használható, mert pl.: sok E-mail rendszer nem tud 128-nál nagyobb kódú karaktert átvinni. Az URL-ben egyébként használhatóak a 128 kód alatti karakterek, de ezek közül néhány csak kód formájában. Ezek %-kal kezdődnek, majd a kód két karakteres hexadecimális megfelelője következik.

Ilyen pl.: az á kódja. Ez a HTML-ben á kóddal jeleníthető meg, az URL-ben ennek megjeleníthető kódja %e1.

Ezek közül nem használhatóak a következők:

Ezeket a kódokat csak akkor használjuk, ha kódlap beállítást nem használunk. Az ékezeteink helyes megjelenítéséhez a Windows1250-es és az ISO 8859-2-es kódlapot használhatjuk.

16Sulinet Expressz 2003

A leggyakrabban használt speciális karakterek és jelentésük:

• / (per jel): az alkönyvtárakat választja el

• # (kettős kereszt): az URL-nek és az URL-en belüli címkének az elválasztására használjuk. A belső címke az URL-en belül szerepel dokumentumazonosítóként. Ennek segítségével az egyes dokumentumok címkékkel jelölt részeire (belső linkek) közvetlenül hivatkozhatunk akár egy másik HTML dokumentum hyperlinkjével is.

• % (százalékjel): a kódok bevezető szimbóluma.

• ? (kérdőjel): az adatbázisból való lekérdezéshez ennek segítségével adhatjuk át a szerver programnak a paramétereket.

HTML

A dokumentumok logikai struktúráját a HTML (Hyper Text Markup Language) jelölé­sei segítségével lehet szabályozni. A HTML arra készült, hogy segítségével a doku­mentumok szokásos, sorban egymás utáni olvasása helyett, a szövegben elhelyezett kapcsolatok alapján az egész dokumentum könnyebben legyen áttekinthető és elol­vasható. Segítségével logikusan szervezett és felépített dokumentumokat lehet ké­szíteni oly módon, hogy a nyelv alkalmas a logikai kapcsolatok létrehozására a do­kumentumon belül és dokumentumok között, amit a dokumentum olvasója kezelhet. A dokumentum fogalmát itt általánosabban kell értelmeznünk, amely objektumokat tartalmaz, melyek lehetnek: szöveg, kép(grafika), hang (zene), de akár mozgókép (film) is.

Az ily módon szervezett szöveget hypertextnek hívjuk. A folyamatos, sorokba rendezett szöveg végigolvasása helyett a kereszthivatkozásokat követve könnyen el lehet menni a szöveg egy más részére, megnézni más információkat, azután visszatérni, folytatni az olvasást, majd megint egy másik bekezdésre ugrani. Ilyen szerkezetűek a Microsoft Windows, illetve a Windows alatt futó programok súgói. Amennyiben a szöveg mellett más objektum is megjelenik, akkor hipermédiáról beszélünk.

A hálózaton az objektumok, illetve ezek részei közötti kapcsolatok magába a szö­vegbe épülnek be megjelölt szavak és grafikus elemek formájában. Amikor egy ilyen elemre a felhasználó az egérrel rákattint, a rendszer automatikusan létrehozza a kapcsolatot, és a kapcsolt objektumot megjeleníti a képernyőn (vagy ha hang, le­játssza). Lényeges, hogy a kapcsolt objektum is tartalmazhat további kapcsolásokat különböző objektumokhoz, amelyek elvileg a hálózaton bárhol lehetnek. A WWW úgy is tekinthető, mint egy dinamikus információ tömeg, amelyben a hypertext segítségé­vel kapcsolatok (linkek) vannak. Ennek eredményeként adott információ a hálózat bármely pontjáról megszerezhető, illetve ugyanahhoz az információhoz több úton is el lehetjutni a különböző kapcsolatokon keresztül.

A HTML formátumú fájl valójában egy szöveges fájl, szintén szöveges (olvasható) vezérlőkódokkal. Ezek a vezérlőkódok < és > jelek között szerepelnek, és a szöveg megjelenését, formátumát, például a betűk nagyságát, formáját, stb. jelölik. A szöveg egyéb dokumentumokra vagy a dokumentum más részeire való hivatkozásokat is tartalmazhat, amit a vezérlőkódok segítségével adhatunk meg linkek formájában. Ezek a linkek - amelyek a megjelenítéskor általában kék színű, aláhúzott szövegek­ként, vagy kék keretes ikonokként jelennek meg - hypertext alakúvá teszik a doku­mentumot.

Keresés a WEB-en

A címeket általában névjegykártyán vagy reklámban találjuk. Érdekes probléma, ha tartalom alapján szeretnénk számunkra érdekes WEB oldalt találni. Azaz, hogy lehet keresni a WEB-en?

A WEB több tízmilliónyi honlapján több száz millió oldalnyi információ van már most, és ezek száma napról napra nő.

Ebben az információ áradatban eligazodni, a nekünk szükséges adatokat megtalálni nagyon nehéz. Erre szolgálnak a kereső programok. A WEB-en nincs egységes módszer a keresésre. Nagyon sok cég készít indexelt adatbázisokat, melyek pásztázzák a WEB oldalakat és eltárolják ezeket információit. Ezek között lehet a saját speciális keresőszoftverükkel dolgozni.

Az első keresőprogramok nem a WEB-hez készültek, már tanultunk az ARCHIE (FTP kereső), a VERONICA és a JUGHEAD (Gopher) keresőkről.

A WEB rendszerű keresőknek alapvetően két fő fajtájukat különböztetjük meg, a tematikus keresőket, és a kulcsszavas keresőket.

A tematikus keresők

Egy tartalomjegyzékhez hasonlítanak (vagy akár a Gopherhez is hasonlíthatjuk, amiről később lesz még szó), melyekben az általános témák szűkítésével juthatunk el a keresett dokumentumig.

Ilyen pl.: a HUDIR (http://www.hudir.hu/ ), az EINet Galaxy (http://galaxy.einet.net/ ), a Yahoo (http://www.yahoo.com/ ). Sokszor összekapcsolják ezt a típust az indexelt keresőkkel.

A kulcsszavas keresők

A WEB rendszerű indexelők automatikusan pásztázzák (a hyperlinkeket követve) a WEB oldalakat a domain nevek és a linkek segítségével, majd ezeket egy adatbázisban leindexelik. Ebből az adatbázisból szókereséssel találhatjuk meg a nekünk szükséges oldalakat. Ezek a szerverek általában az Internet más-más részét indexelik, ezért ha keresünk, érdemes több keresőprogramot is használni ugyanarra a keresésre. Vannak olyan WEB indexelők, melyek Gopher, FTP, NEWS szervereken is keresnek.

Egyes szerverek csak a náluk bejelentett szervereken keresnek, mások ezt automatizálják. Vannak olyan indexelők, melyek csak az állományok címeiben, kulcsszavaiban keresnek, de vannak a teljes szövegben keresők is. Ma már a legtöbb ingyenesen használható.

Teljesszövegű indexelő pl.: az AltaVista (http://www.altavista.com/ ), a Lycos (http://lycos.cs.cmu.edu/ , http://www.lycos.com/ ), …

A keresendő szavak közé logikai keresőoperátorokat lehet tenni, amik segítségével pontosíthatjuk keresésünket.

Ezek keresőprogramonként változnak, de a legtöbb program ismeri a következőket:

And	a logikai „és” művelet
Or	a logikai „vagy” művelet
Near	a keresett szavak közel vannak egymáshoz
„ ”	az idézőjelbe tett kifejezést egyben keresi

Amennyiben menüvezérelten szeretnénk kiadni az összetett keresésünket válasszuk az alábbi nyomógombok valamelyikét:

• Részletes keresés

• Advanced Search

Ilyen például a magyar Google kulcsszavas kereső. ( http://www.google.com/ ) részletes keresést támogató oldala.

Gyakoribb azonban manapság a vegyes kereső, amelyen kulcsszavasan és tematikusan is kereshetünk. A találati listát érdemes minél jobban leszűkíteni, hogy könnyebb legyen a választás.

Jó tanács:

Ha több oldalra is kíváncsiak vagyunk a találati listából, akkor érdemes jobb-egérgombbal a linkre kattintva a menüből a Megnyitás új ablakban-t kiválasztani, és egy másik ablakban nézni az oldalt. Így egyszerre több oldalt is nézhetünk, és könnyű visszatérni a találati listához.

Sokszor érdemes egy portál oldalról kiindulni. Ilyen például a magyar nyelvű Startlap (http://www.startlap.com/ ). Az ilyen oldalak több előnyt is nyújtanak.

• Hétköznapi címszavak alapján jól használható címlistához, azaz linkgyűjteményhez jutunk

• A kereső oldalak címét nem kell fejből tudnunk, több kereső (menüválasztás után) elindítható.

1.	WWW kialakulása	1p
2.	HTTP protokoll	2p
3.	URL fogalma	1p
4.	HTML nyelv fejlődés	2p
5.	keresés az Interneten	2p

Kérdések

1	Mikor és hol fejlesztették ki a WWW-t?
2.	Mit jelent az URL-ben %-jel?
3.	Mire készült a HTML?
4.	Mik azok a könyvjelzők a böngészőben?
5.	Milyen keresési fajtákat ismerünk?
6.	Milyen fajtáit különböztetjük meg a WEB rendszerű keresőknek?
7.	http kapcsolat 1 lépése?
8.	Minek a rövidítése a HTML?

Hálózatok [informatika]

Hálózatok

1.LAN

Léteznek helyi hálózatok, melyek általában egy telephely (nem feltétlenül egy épület) számítógépei között teszik lehetővé a kommunikációt. (Ennek neve az angol rövidítés alapján:

LAN-Local Area Network). Mostanság leggyakrabban ún. Ethernet hálózatot használnak helyi hálózatok megvalósításaként.

Ez a LAN természetesen kapcsolódhat más helyi hálózatokhoz, így alkotva nagyvárosi vagy világhálózatot.

Az ethernet hálózatot Xerox Corporation Palo Alto Research Center fejlesztette ki 1972-ben.

A hagyományos Ethernet hálózat tulajdonságai:

• Egyszerűség: könnyen kiépíthető, könnyen tervezhető.

• Olcsóság: mind a kábelezés, mind az egyéb hálózati elemek olcsó ára.

• Kompatibilitás: Az ethernet valamennyi implementációjának az adatkapcsolati szinten képesnek

kell lennie az adatcserére.

• Címzési rugalmasság: A címzési mechanizmus lehetővé teszi, hogy a keretek egyetlen állomást,

állomások csoportját vagy az egész hálózat valamennyi állomását megcímezhessék.

• Korrektség: Ugyanabban az időben valamennyi állomásnak egyenlő hozzáférési lehetőséggel kell

rendelkeznie.

• Működés: Egyetlen állomás sem használhat olyan protokollt, amely képes megakadályozni más

állomás működését.

• Nagy sebesség: 10 Mbit/s illetve 100 Mbit/s adatátviteli sebességre képes. Ez valójában a hálózat

egyéb redundáns forgalma és mérete miatt lényegesen kisebb hasznos adatátvitelt jelent. A

hálózat hamar leterhelődik. Vagyis: mivel minden számítógép egyetlen fizikai (van ahol logikai)

kábelezésen forgalmazza adatait, az aktív adatátvitelt produkáló számítógépek számának

növekedésével rohamosan csökken az átvihető adatok mennyisége egységnyi idő alatt.

• Kis késleltetés: Az ajánlott forgalom bármely adott szintjén a keret átvitelébe a lehető legkisebb

késleltetést szabad bevinni.

• A másik jellegzetessége, hogy viszonylag hamar leterhelődik. Vagyis: mivel minden számítógép

egyetlen fizikai (van ahol logikai) kábelezésen forgalmazza adatait, az aktív adatátvitelt produkáló

számítógépek számának növekedésével rohamosan csökken az átvihető adatok mennyisége

egységnyi idő alatt.

Vannak természetesen más LAN technológiák, melyeknél ez nem így van, de azok sokkal drágábban építhetők ki, mint a hagyományos Ethernet. Ettől függetlenül átlagos hálózati forgalom mellett igen jól használható az Ethernet hálózat is.

2.Bejelentkezés a hálózatba

Ahhoz, hogy használhassuk az adott Novell szerver fennhatósága alá tartozó erőforrásokat, regisztrált felhasználójává kell válnunk az NDS-ben. Ez azt jelenti, hogy a rendszergazdának adnia kell egy belépési nevet és egy kulcsszót. A login név biztosítja a hálózatban a felhasználó azonosítását, a titkos kulcsszó pedig azt, hogy más, illetéktelen ne férhessen hozzá a mi nevünkben a privát adatainkhoz, valamint ne használhasson avatatlan személy bizonyos erőforrásokat.

A login név publikus, míg az ezen névhez tartozó kulcsszó titkos. A saját kulcsszavát mindenkinek TILOS elárulnia, valamint köteles azt titokban tartani, hiszen e kulcsszó garantálja a szerveren tárolt adatainak, magánleveleinek sérthetetlenségét. Ettől mondjuk még elárulhatná a titkos kulcsszavát, de elképzelhető, hogy olyan adatokhoz is hozzáférhet az ő nevében valaki más, melyeket egy harmadik személy helyezett fel a Novell szerverre, és idegen számára nem kívánatos az elérésük.Ahhoz, hogy be tudjuk lépni a hálózatba ismernünk kell a login nevünk teljes elérési útját (kontextusát) az NDS-ben.

2.1. Be/Kilépés

LOGIN – belépés a hálózatba

LOGIN felhasználó név – a megadott néven belépés a hálózatba

LOGOUT – kilépés a hálózatból

3.CX – kontextus beállítás

CX – aktuális kontextus kiírása

CX /R – [Root] kontextusra váltás

CX /T – az aktuális kontextus alatti struktúra megjelenítése

CX /T/A – az aktuális kontextus alatti összes objektum megjelenítése

4. Parancsok

4.1. File és állomány kezelő parancsok

NDIR – az állományokról éa katalógusokról a teljes állományrendszerünkben

kereshetünk és rendezhetünk információkat.

NCOPY – használata hasonló a DOS XCOPY parancshoz

4.2. Meghajtó – könyvtár összerendelés:

MAP – paranccsal lehet megnézni, készíteni, módosítani a hálózati és kereső

meghajtó összerendeléseket.

Az NC könyvtár összerendelése a K meghajtó névvel:

MAP K:=JAISZ_T3\SYS:NC - régi (NW3.11) szintaktika

MAP K:=JAISZ_T3_SYS.TANULOK.:NC – NDS szerinti szintaktika

4.3. Megtévesztő gyökér katalógus készítése:

MAP ROOT L:=JAISZ_T3_SYS.TANULOK.:PUBLIC

4.4. Keresési útvonal létrehozása:

MAP S5:=JAISZ_T3_SYS.TANULOK.:VIRUS\SCAN

A hálózati és kereső meghajtó összerendelések a NETUSER menüvezérelt paranccsal is végrehajthatók.

4.5. Információ lekérdező parancsok

WHOAMI – a bejelentkezési kapcsolat információinak megtekintése

WHOAMI /all – részletes információk

NVER – Az operációs rendszer verziószámát írja ki.

4.6. Fontosabb file és könyvtár attribútumok

N – normál (alapállapot)

Ro – csak olvasható

Rw – írható olvasható

Sh – több felhasználó közt megosztott állomány

H – rejtett állomány

Di – megakadályozza egy állomány törlését, felülírását

X – futtatható állományok másolását és felülírását akadályozza meg

FLAG – állományok és könyvtárak attribútumait lehet megnézni és módosítani

Használata: FLAG filenév attribútum

5. Iskolai Hálózat

A Novell cég az első NetWare operációs rendszerét 1983-84-ben fejlesztette ki. Azóta a rendszer kiváló tulajdonságai, sokrétű szolgáltatásai és nagyfokú rugalmassága miatt az egyik legkedveltebb helyi hálózati operációs rendszerré vált.

A Novell cég által forgalmazott Netware hálózati megoldás a kliens-szerver architektúrához sorolható. Vagyis van a hálózaton egy vagy több Novell Netware szerver, mely kizárólag a kliens számítógépek kiszolgálásával foglalkozik. A Netware szerver elérhetővé teszi saját merevlemezét, saját vagy máshol található (de logikailag hozzá tartozó) nyomtatókat a kliensek számára, valamint képes a Netware szerveren futó kiszolgáló programok segítségével tehermentesíteni a klienseket, stb. (Ez utóbbi funkció azonban nem jellemző alkalmazása a Novell szervereknek, inkább csak program- és adatállományok tárolására, illetve távoli nyomtatók elérésére, kezelésére használatos egy Novell szerver számítógép.)

Mivel számos felhasználó csatlakozhat egy vagy több Novell Netware szerverhez, és lehetnek olyan adatok, erőforrások, melyeket nem szabad minden felhasználónak elérnie (biztonsági vagy egyéb megfontolásokból), ezért a Novell szerver jogosultsági kritériumokat rendel az egyes felhasználókhoz (jellemzően nem a kliens számítógépekhez!), melyeket a Novell szerver rendszergazdája (supervisor) állíthat be.

Felhasználói szemszögből a távoli Novell szerver merevlemezének használata nem igényel semmilyen plusz tudást. Ugyanúgy működnek, mint a helyi beépített merevlemezek, csak éppen az azonosító betűjelük nem C:, hanem ettől eltérően F:-től Z:-ig jelölődhetnek, beállítástól függően.

Hogy melyik betűjelölés valójában melyik Novell szerver fizikai háttértárolóját (és azon belül is melyik alkönyvtárat) jelenti, az akkor dől el, amikor azonosítjuk magunkat (minden használni kívánt Novell szerveren külön-külön). Ezt rendszerint a rendszergazda állítja be (de magunk is megváltoztathatjuk). Ezen felül "menet közben" is rendelkezhetünk afelől, hogy melyik betűjelölés alatt melyik szerver melyik alkönyvtárát kívánjuk használni.(Az már más kérdés, hogy a szerver így is csak ahhoz enged hozzáférni, amihez a jogosultsága is megvan az adott felhasználónak.)

Egyetlen lényeges különbség van a távoli Novell szerver merevlemezének használatakor a helyi merevlemezhez képest. Míg a helyi C: lemezen szabadon garázdálkodhatunk (törölhetünk, új file-okat létesíthetünk, stb. jogosultsági korlátok nélkül), addig a távoli szerver merevlemezén érvényesülnek a jogosultsági körök:

• Vannak olyan alkönyvtárak illetve file-ok, melyeket nem olvashatunk és nem is írhatunk. Ezek

a területek egyszerűen meg sem jelennek a könyvtárszerkezetben számunkra.

• Vannak olyan alkönyvtárak illetve file-ok, melyeket csak olvashatunk. Ilyenek általában a

szerverről indítható programok és azok alkönyvtárai. Bár ezen területekről elindíthatjuk a

programokat, de ha megpróbálunk adatot tárolni az ilyen helyekre, vagy megpróbálunk ilyen

területekről letörölni egy programot, akkor hibajelzést kapunk és műveletünk sikertelen lesz.

• Vannak olyan területek, melyeket csak az adott felhasználó írhat és olvashat. Ilyen pl. az illető

felhasználó számára (és csakis az ő számára) fenntartott terület. Ehhez a területhez senki sem

férhet hozzá, még olvasási joggal sem (kivétel természetesen a rendszergazda).

• Vannak olyan alkönyvtárak illetve file-ok, melyek csak bizonyos csoportok tagjainak számára

írhatóak és olvashatóak. Vagy csak a csoportból egy személy írhatja ezt a területet, és a

csoport többi tagjai csak olvashatják. De a csoporton kívüli felhasználó nem is olvashatja.

(Valamint lehetnek egyéb paraméterei is a Novell szerveren levő file-oknak illetve alkönyvtáraknak, de ezek az átlag felhasználó szempontjából közömbösek.)

Egyszóval a szerver merevlemezén nem lehet akármit csinálni. Csak az arra kijelölt területeken szabad egy felhasználónak adatokat tárolni, illetve csak az ő feladatkörének megfelelő területeket használhatja.

Témakör	Kulcsszavak, fogalmak	Pont
1.LAN	Ethernet hálózat tulajdonságai(min 2db),a LAN általános ismertetése	2 pont
2.Bejelentkezés a hálózatba	Be- ill kilépési parancsok	1 pont
3.CX – kontextus beállítás	Beállítási parancsok	1 pont
4. Parancsok	File és állomány kezelő parancsok, Információ lekérdező parancsok, Fontosabb file és könyvtár attribútomok	2 pont
5. Iskolai Hálózat	Általános bemutatás	2 pont

Kérdések :

1. Leggyakrabban milyen hálózatot használnak a helyi hálózatok megvalósításához?

2. Milyen módon működik a hagyományos Ethernet hálózat?

3. Mit biztosít a loginnév?

4. Milyen kontextusbeállítási paranccsal lehet megjeleníteni az összes objektumot?

5. Mire jó a MAP parancs?

6. Sorolj fel 3db fontosabb file és könyvtár attribútumot!

7. Említs néhány jogosultsági kört!

8. Melyik csoportba soroljuk a Netware hálózati megoldást és miért?