Hálózatok
1.LAN
Léteznek helyi hálózatok, melyek általában egy telephely (nem feltétlenül egy épület) számítógépei között teszik lehetővé a kommunikációt. (Ennek neve az angol rövidítés alapján:
LAN-Local Area Network). Mostanság leggyakrabban ún. Ethernet hálózatot használnak helyi hálózatok megvalósításaként.
Ez a LAN természetesen kapcsolódhat más helyi hálózatokhoz, így alkotva nagyvárosi vagy világhálózatot.
Az ethernet hálózatot Xerox Corporation Palo Alto Research Center fejlesztette ki 1972-ben.
A hagyományos Ethernet hálózat tulajdonságai:
• Egyszerűség: könnyen kiépíthető, könnyen tervezhető.
• Olcsóság: mind a kábelezés, mind az egyéb hálózati elemek olcsó ára.
• Kompatibilitás: Az ethernet valamennyi implementációjának az adatkapcsolati szinten képesnek
kell lennie az adatcserére.
• Címzési rugalmasság: A címzési mechanizmus lehetővé teszi, hogy a keretek egyetlen állomást,
állomások csoportját vagy az egész hálózat valamennyi állomását megcímezhessék.
• Korrektség: Ugyanabban az időben valamennyi állomásnak egyenlő hozzáférési lehetőséggel kell
rendelkeznie.
• Működés: Egyetlen állomás sem használhat olyan protokollt, amely képes megakadályozni más
állomás működését.
• Nagy sebesség: 10 Mbit/s illetve 100 Mbit/s adatátviteli sebességre képes. Ez valójában a hálózat
egyéb redundáns forgalma és mérete miatt lényegesen kisebb hasznos adatátvitelt jelent. A
hálózat hamar leterhelődik. Vagyis: mivel minden számítógép egyetlen fizikai (van ahol logikai)
kábelezésen forgalmazza adatait, az aktív adatátvitelt produkáló számítógépek számának
növekedésével rohamosan csökken az átvihető adatok mennyisége egységnyi idő alatt.
• Kis késleltetés: Az ajánlott forgalom bármely adott szintjén a keret átvitelébe a lehető legkisebb
késleltetést szabad bevinni.
• A másik jellegzetessége, hogy viszonylag hamar leterhelődik. Vagyis: mivel minden számítógép
egyetlen fizikai (van ahol logikai) kábelezésen forgalmazza adatait, az aktív adatátvitelt produkáló
számítógépek számának növekedésével rohamosan csökken az átvihető adatok mennyisége
egységnyi idő alatt.
Vannak természetesen más LAN technológiák, melyeknél ez nem így van, de azok sokkal drágábban építhetők ki, mint a hagyományos Ethernet. Ettől függetlenül átlagos hálózati forgalom mellett igen jól használható az Ethernet hálózat is.
2.Bejelentkezés a hálózatba
Ahhoz, hogy használhassuk az adott Novell szerver fennhatósága alá tartozó erőforrásokat, regisztrált felhasználójává kell válnunk az NDS-ben. Ez azt jelenti, hogy a rendszergazdának adnia kell egy belépési nevet és egy kulcsszót. A login név biztosítja a hálózatban a felhasználó azonosítását, a titkos kulcsszó pedig azt, hogy más, illetéktelen ne férhessen hozzá a mi nevünkben a privát adatainkhoz, valamint ne használhasson avatatlan személy bizonyos erőforrásokat.
A login név publikus, míg az ezen névhez tartozó kulcsszó titkos. A saját kulcsszavát mindenkinek TILOS elárulnia, valamint köteles azt titokban tartani, hiszen e kulcsszó garantálja a szerveren tárolt adatainak, magánleveleinek sérthetetlenségét. Ettől mondjuk még elárulhatná a titkos kulcsszavát, de elképzelhető, hogy olyan adatokhoz is hozzáférhet az ő nevében valaki más, melyeket egy harmadik személy helyezett fel a Novell szerverre, és idegen számára nem kívánatos az elérésük.Ahhoz, hogy be tudjuk lépni a hálózatba ismernünk kell a login nevünk teljes elérési útját (kontextusát) az NDS-ben.
2.1. Be/Kilépés
LOGIN – belépés a hálózatba
LOGIN felhasználó név – a megadott néven belépés a hálózatba
LOGOUT – kilépés a hálózatból
3.CX – kontextus beállítás
CX – aktuális kontextus kiírása
CX /R – [Root] kontextusra váltás
CX /T – az aktuális kontextus alatti struktúra megjelenítése
CX /T/A – az aktuális kontextus alatti összes objektum megjelenítése
4. Parancsok
4.1. File és állomány kezelő parancsok
NDIR – az állományokról éa katalógusokról a teljes állományrendszerünkben
kereshetünk és rendezhetünk információkat.
NCOPY – használata hasonló a DOS XCOPY parancshoz
4.2. Meghajtó – könyvtár összerendelés:
MAP – paranccsal lehet megnézni, készíteni, módosítani a hálózati és kereső
meghajtó összerendeléseket.
Az NC könyvtár összerendelése a K meghajtó névvel:
MAP K:=JAISZ_T3\SYS:NC - régi (NW3.11) szintaktika
MAP K:=JAISZ_T3_SYS.TANULOK.:NC – NDS szerinti szintaktika
4.3. Megtévesztő gyökér katalógus készítése:
MAP ROOT L:=JAISZ_T3_SYS.TANULOK.:PUBLIC
4.4. Keresési útvonal létrehozása:
MAP S5:=JAISZ_T3_SYS.TANULOK.:VIRUS\SCAN
A hálózati és kereső meghajtó összerendelések a NETUSER menüvezérelt paranccsal is végrehajthatók.
4.5. Információ lekérdező parancsok
WHOAMI – a bejelentkezési kapcsolat információinak megtekintése
WHOAMI /all – részletes információk
NVER – Az operációs rendszer verziószámát írja ki.
4.6. Fontosabb file és könyvtár attribútumok
N – normál (alapállapot)
Ro – csak olvasható
Rw – írható olvasható
Sh – több felhasználó közt megosztott állomány
H – rejtett állomány
Di – megakadályozza egy állomány törlését, felülírását
X – futtatható állományok másolását és felülírását akadályozza meg
FLAG – állományok és könyvtárak attribútumait lehet megnézni és módosítani
Használata: FLAG filenév attribútum
5. Iskolai Hálózat
A Novell cég az első NetWare operációs rendszerét 1983-84-ben fejlesztette ki. Azóta a rendszer kiváló tulajdonságai, sokrétű szolgáltatásai és nagyfokú rugalmassága miatt az egyik legkedveltebb helyi hálózati operációs rendszerré vált.
A Novell cég által forgalmazott Netware hálózati megoldás a kliens-szerver architektúrához sorolható. Vagyis van a hálózaton egy vagy több Novell Netware szerver, mely kizárólag a kliens számítógépek kiszolgálásával foglalkozik. A Netware szerver elérhetővé teszi saját merevlemezét, saját vagy máshol található (de logikailag hozzá tartozó) nyomtatókat a kliensek számára, valamint képes a Netware szerveren futó kiszolgáló programok segítségével tehermentesíteni a klienseket, stb. (Ez utóbbi funkció azonban nem jellemző alkalmazása a Novell szervereknek, inkább csak program- és adatállományok tárolására, illetve távoli nyomtatók elérésére, kezelésére használatos egy Novell szerver számítógép.)
Mivel számos felhasználó csatlakozhat egy vagy több Novell Netware szerverhez, és lehetnek olyan adatok, erőforrások, melyeket nem szabad minden felhasználónak elérnie (biztonsági vagy egyéb megfontolásokból), ezért a Novell szerver jogosultsági kritériumokat rendel az egyes felhasználókhoz (jellemzően nem a kliens számítógépekhez!), melyeket a Novell szerver rendszergazdája (supervisor) állíthat be.
Felhasználói szemszögből a távoli Novell szerver merevlemezének használata nem igényel semmilyen plusz tudást. Ugyanúgy működnek, mint a helyi beépített merevlemezek, csak éppen az azonosító betűjelük nem C:, hanem ettől eltérően F:-től Z:-ig jelölődhetnek, beállítástól függően.
Hogy melyik betűjelölés valójában melyik Novell szerver fizikai háttértárolóját (és azon belül is melyik alkönyvtárat) jelenti, az akkor dől el, amikor azonosítjuk magunkat (minden használni kívánt Novell szerveren külön-külön). Ezt rendszerint a rendszergazda állítja be (de magunk is megváltoztathatjuk). Ezen felül "menet közben" is rendelkezhetünk afelől, hogy melyik betűjelölés alatt melyik szerver melyik alkönyvtárát kívánjuk használni.(Az már más kérdés, hogy a szerver így is csak ahhoz enged hozzáférni, amihez a jogosultsága is megvan az adott felhasználónak.)
Egyetlen lényeges különbség van a távoli Novell szerver merevlemezének használatakor a helyi merevlemezhez képest. Míg a helyi C: lemezen szabadon garázdálkodhatunk (törölhetünk, új file-okat létesíthetünk, stb. jogosultsági korlátok nélkül), addig a távoli szerver merevlemezén érvényesülnek a jogosultsági körök:
• Vannak olyan alkönyvtárak illetve file-ok, melyeket nem olvashatunk és nem is írhatunk. Ezek
a területek egyszerűen meg sem jelennek a könyvtárszerkezetben számunkra.
• Vannak olyan alkönyvtárak illetve file-ok, melyeket csak olvashatunk. Ilyenek általában a
szerverről indítható programok és azok alkönyvtárai. Bár ezen területekről elindíthatjuk a
programokat, de ha megpróbálunk adatot tárolni az ilyen helyekre, vagy megpróbálunk ilyen
területekről letörölni egy programot, akkor hibajelzést kapunk és műveletünk sikertelen lesz.
• Vannak olyan területek, melyeket csak az adott felhasználó írhat és olvashat. Ilyen pl. az illető
felhasználó számára (és csakis az ő számára) fenntartott terület. Ehhez a területhez senki sem
férhet hozzá, még olvasási joggal sem (kivétel természetesen a rendszergazda).
• Vannak olyan alkönyvtárak illetve file-ok, melyek csak bizonyos csoportok tagjainak számára
írhatóak és olvashatóak. Vagy csak a csoportból egy személy írhatja ezt a területet, és a
csoport többi tagjai csak olvashatják. De a csoporton kívüli felhasználó nem is olvashatja.
(Valamint lehetnek egyéb paraméterei is a Novell szerveren levő file-oknak illetve alkönyvtáraknak, de ezek az átlag felhasználó szempontjából közömbösek.)
Egyszóval a szerver merevlemezén nem lehet akármit csinálni. Csak az arra kijelölt területeken szabad egy felhasználónak adatokat tárolni, illetve csak az ő feladatkörének megfelelő területeket használhatja.
| Témakör | Kulcsszavak, fogalmak | Pont |
| 1.LAN | Ethernet hálózat tulajdonságai(min 2db),a LAN általános ismertetése | 2 pont |
| 2.Bejelentkezés a hálózatba | Be- ill kilépési parancsok | 1 pont |
| 3.CX – kontextus beállítás | Beállítási parancsok | 1 pont |
| 4. Parancsok | File és állomány kezelő parancsok, Információ lekérdező parancsok, Fontosabb file és könyvtár attribútomok | 2 pont |
| 5. Iskolai Hálózat | Általános bemutatás | 2 pont |
Kérdések :
1. Leggyakrabban milyen hálózatot használnak a helyi hálózatok megvalósításához?
2. Milyen módon működik a hagyományos Ethernet hálózat?
3. Mit biztosít a loginnév?
4. Milyen kontextusbeállítási paranccsal lehet megjeleníteni az összes objektumot?
5. Mire jó a MAP parancs?
6. Sorolj fel 3db fontosabb file és könyvtár attribútumot!
7. Említs néhány jogosultsági kört!
8. Melyik csoportba soroljuk a Netware hálózati megoldást és miért?
Megjegyzés küldése