World Trade in the 20th century

1st half of the 20th cent.:
- free competition a countries got into overproduction crisis a a

lot of companies went bankrupt a they were bought a companies concentrated in a few hands a monopole capitalism

- on the colonies labour force was cheaper a they took their capital there a it is called colonial capital export.

- Germany, Japan, and the USA connected into the international share of work a the autarchy (egyeduralom) of Great Britain ceased a multipoled (többpólusú) world economy formed

- I World War: USA and Japan strengthened The economical crisis of the world (1929-33) tumbled (szétzilál) world trade.

After the II World War:
- 3 types of countries formed: socialist, capitalist and developing

Countries
- there were national economies those were separated by tariff borders and they limited the free flow of goods and capital a world market was a totality of national economies, world trade passed off (lezajlik) between the countries
- capital export increased

Nowadays: - world trade passes off mainly between the countries of the centres of world economy, especially between the 3 centre poles of growing (Triad)

Triad:
- the main flow of capital, technology and goods happens between its countries
- Its countries possess the 80% of the world’s all operating capital

Japan:
- 7% of goods of the world market comes from Japan
- one of the most important functioning capital exporters (exceeds its func. capital. import)
- most important goods that Japan imports is raw-material
- has the most significant commercial activity and commercial surplus related to the other countries of the Triad

European Union:
- The EU supports commerce in her own territories a creams off The goods brought from outside the borders- In the EU there are so-called world cities (and almost everywhere int he world) which have certain tasks (e.g. Frankfurt and Zürich are financial centres). World cities are the centres of worldwide flow of information and capital.
- the commercial activity of the EU produces only a little surplus
- participates by 1/3 of the functioning capital import and export of the world

The USA:
- main stronghold of its economy are commerce and financial activities
- its main partner in functioning capital export is the EU
- it accumulates the most commercial deficit related to all countries of the Triad
- its functioning capital import and export is the largest in the world

The Little Tigers, which are the newly industrialized countries of East-Asia, and their second generation are also important participants of world trade.

- first generation: S-Korea, Taiwan, Singapore, Hongkong
- second generation: Indonesia, Malaysia, The Philippines, Thailand

Singapore is the most important commercial junction (csomópont) of the Little Tigers.

International capital flow:

1.) End of the 18th.cent. – I World War: colonial capital export

Capital export of th developed countries was directed towards the colonies rich in raw-materials and towards East- Central-Europe

2.) Between the two world wars: capital flow fluctuated

3.) After the II World War: capital movement between developed countries was characteristic (mainly between the EEC and the USA)

- main aim of the capital flow was the substitution of foreign trade (külkereskedelem).

4.) 1970-85: 
-Japan joined the investors but took part only in functioning capital export
- USA and EEC took part in both capital import and export

Capital export from developed to developing countries appeared again
Aim: located the old technologies to the developing, but industrializing
Countries a it is called production outplacing export (termeléskihelyező export)

4.) Nowadays:
- main functioning capital exporters are: Great B., Germany, USA, Japan (countries of the economical poles)
- 80% of all funct. Cap. Flow happens among them
- new phenomena: Japan exports its functioning capital into developed countries a J. can appear more easily on their market
- funct. capital flow still substitutes the foreign trade
- funct. cap. Flowing towards the countries of the peripheria (East-Central Europe, China, Vietnam)
serves the interests of the transnational companies
- colonial investments are outworn
- almost half of the funct. cap.flows into services

Magyarország természetföldrajza

Magyarország földrajzi helyzete

Hazánk Kelet-Közép-Európában, az Alpok keleti végződésétől a Keleti-Kárpátok íveléséig terjedő Közép-Duna-medence északi és középső részén fekszik.

A földrajzi fokhálózat (koordináta rendszer) szerint országunk az északi szélesség 45 fok 48' és 48 fok 35', a keleti hosszúság 16 fok 5' és 22fok 58'-e között terül el. (Ez a földrajzi helyzet magyarázza például éghajlatunk átmeneti jellegét.)

Az ország maximális kelet-nyugati szélessége 526 km, míg legnagyobb észak-déli kiterjedése 268 km.

A Magyar Köztársaság területe 93.033 km. Határának hossza 2.442 km, melyen hét országgal osztozik: Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Ausztria. Természetes határszakaszok a Duna, Ipoly, Dráva és a Tisza mentén alakultak ki.

Tipikusan kontinentális fekvésű országunk a legközelebbi - Adriai - tengertől 200 km-re fekszik.

Magyarország központi helyzeténél fogva fontos átmeneti, összekötő térsége Európának földrajzi, gazdasági, közlekedési, kulturális téren egyaránt.

Világgazdasághoz való kapcsolódásunk szempontjából igen kedvező, hogy a világkereskedelem egyik legjelentősebb pólusához, az Európai Közösséghez közeli a földrajzi fekvésünk.

Az ország területe mesterséges kialakítású, nem önálló földrajzi egység, mint például Olaszország.

Földrajzilag (is) nyitott, vagyis az országhatár nem zár le tájakat, geológiailag, morfológiailag nem képez önálló egységet, nagy tájaink átmenet nélkül folytatódnak - a szomszédos országokban - a bennünket körülölelő fiatal lánchegységek, az Alpok, a Kárpátok és a Dinaridák belső peremvidékeihez.

Abszolút földrajzi helyzetünk egyik - ha nem a legfontosabb - meghatározó eleme a medencejelleg, Közép-Duna-medencében (Kárpát-medencében) kialakult fekvésünk igen sok mindenre kihat, például:

• domborzat: csekély szintkülönbségek

• éghajlat: száraz, napsütéses, kontinentális klíma, főn szelek

• természetes növényzet: döntően pusztai vegetáció, szárazságtűrő lombos erdők

• vízrajz: a környező földrajzi tájak vízrendszeréhez kapcsolódunk, a felszíni vizek jelentős részben itt rakják le hordalékaikat, szennyeződéseiket; árterek, mocsarak, belvizek jellemzők

• ásványkincsek: viszonylagos szegénység

• gazdaság: a mezőgazdaság viszonylagos fontossága

• közlekedés: tranzit utak, sugaras (centrális) úthálózat.

Magyarország földtörténeti áttekintése, domborzatának kialakulása

A földtörténet őskorát nagy mélységben megmerevedett magmás kőzetek és hatalmas nyomáson átkristályosodott palák képviselik. Egy milliárd éves kristályos palát találunk a Szeged környéki kőolajkutató fúrásokban, 900 millió éves csillámpala képviseli az ősi kort az ország északkeleti szögletében Vilyvitánynál.

A legidősebb tengeri üledékes kőzetek közel félmilliárd évesek. Az ókorban ugyanis hazánk melegvizű, trópusi tengerfenék volt. Az ókor vége felé azonban a Variszkuszi-hegységképződés (karbon időszak) kiemelte hazánk területének nagy részét, így az ókor végére (perm) a tenger keskeny sávvá zsugorodott össze. A Variszkuszi hegységképződés felszínen lévő maradványa a Velencei-hegység gránitja és a Soproni-hegység gneisz- és csillámpalája. A perm időszakot vörös színű, sivatagi-félsivatagi éghajlatra utaló üledékek képviselik (pl. Mecsek - Jakab-hegy), ahol a permi vöröshomokkő uránérc-tartalmú lencséket is rejt.

A földtörténeti középkor elején, a triász időszakban hazánk területét újra tenger öntötte el. Először homokkő és márgarétegek, majd hatalmas tömegű mészkő és dolomit rétegek rakódtak le. Ez építi fel a Dunántúli-középhegység legnagyobb részét, a Kisalföld medencealjzatát, de a Dunától keletre is megtalálható, a Naszály és a Bükk kőzetanyagaként. Az észak-borsodi karszt világhírű cseppkőbarlangja is triászkorú mészkőben alakult ki. A mélyből feltörő forróvizes oldatok az üledéktömeg egy részét vasérccé alakították (Rudabánya).

A jura tenger vörös mészkőrétegei a Gerecsében az ún. piszkei márványként ismertek, de fellelhetők a Villányi-hegységben is. A Bakonyban jelentős mennyiségű mangán-karbonát és mangánoxid is lerakódott, míg a Mecsek-hegység területén lévő mocsarakban Pécs és Komló környékén feketekőszén telepek keletkeztek.

A középkor utolsó időszakában, a krétában a Tethys-tenger déli szegélye ék módjára nyomult a Tethys északi partszegélyéhez.

A törésvonal mentén tengeri vulkánok keletkeztek, melynek nyomait a Mecsekben megtalálhatjuk.

Eszerint hazánk medencealjzatában két jól elkülöníthető kőzetlemez található. (A Tethys déli szegélye Magyarország északnyugati részén és a Tethys északi partszegélye hazánk déli részén.) Ezeket választja szét a Zágráb-Kaposvár-Dunaújváros-Miskolc-Sjátoraljaújhely-Kassa vonalában húzódó törésrendszer. Az Eurázsiai-hegységrendszer, ezen belül az Alpok és Kárpátok felgyűrődésével egyidőben hazánk területének nagy része is kiemelkedett, a tenger a Dunántúlon a Bakonytól nyugatra eső területre szorult vissza, míg az Alföldön hosszan elnyúlt tengervályú alakult ki. A Dunántúli-középhegység kiemelkedése következtében a meleg éghajlaton a mészkőféleségek karsztosodtak, a nedves és száraz éghajlat változása során különleges mállási folyamatok indultak, melyek a szilikátos kőzetek alumíniumvegyületeit alumínium-oxiddá és hidroxidokká alakították.

A földtörténet újkorában, 60-70 millió évvel ezelőtt az eocén időszakban ismét elöntötte hazánkat a tenger, melyből szigetként emelkedett ki a Dunántúli-középhegység. A szubtrópusi, trópusi éghajlaton keletkezett a barnakőszén. A miocén időszakban a trópusi tengerből, szigetként emelkedett ki a Dunántúli-középhegység és a Bükk. Kb. 20 millió évvel ezelőtt hatalmas törésvonal mentén felhasadt a földkéreg Szentendre-Visegrád környékétől egészen Tokajig. Ekkor keletkeztek az Északi-középhegység vulkáni tagjai: a Börzsöny, a Cserhát, a Mátra, a Zempléni-hegység, valamint a Dunántúlon a Visegrádi-hegység (a Kárpátok belső vulkáni ívének tekinthetők). A Szentendre-Visegrádi andezithegység ekkor még összefüggött a Börzsönnyel. Az utólagos folyóvízi tevékenység alakította ki a visegrádi Duna-szorost.

A miocén vulkánok kialudtak, s a kb. 10 millió éve (pliocén időszak) megkezdődött a pannóniai-medence kialakulása. A lassan süllyedő medencét elöntötte a Pannon-tenger és több ezer méter vastag homok- és agyagüledék rakódott le. A medence feltöltődésével a beltenger helyén édesvizű, elmocsarasodott tó maradt vissza. Ezek emlékét őrzik a lignittelepek a Mátra és a Bükk előterében, de akkor keletkezett a kőolaj és földgáz jelentős része is. A pannóniai beltenger rétegeit bazalt vulkánok törték át, beborítva és ezáltal megvédve az alattuk lévő agyag- és homokrétegeket a későbbi lepusztulástól. A bazalthegyek a pannóniai rétegek eredeti magasságát őrzik, ezért nevezzük őket tanúhegyeknek (Tapolcai-medence tanúhegyei: Badacsony, Szentgyörgy-hegy, a Ság és Somló, valamint Salgótarján környékén Salgó és Somoskő).

A bazaltvulkánosság mellett a forróvízkitörések, gejzírek (Tihanyi-félsziget) már átnyúltak a jégkorszakba (pleisztocén időszak). Összefüggő jégtakaró nem fedte hazánk területét, de a hideg szélviharok a folyómedrekből rengeteg port szállítottak, melyet a sztyepp jellegű növényzet löszrétegként megkötött (Dunántúli-dombság, Alföld, Hajdúság, Körös-Maros-köze). Ezt követően a folyóvíz és a szél alakította, formálta hazánk felszínét. A folyók feltöltötték árterületeiket (így keletkeztek az asztal simaságú tökéletes síkságok, pl. Nagykunság), míg a szél dűnékbe, buckákba halmozta a homokot ott, ahol a növényzet nem kötötte meg (Belső-Somogy, Kiskunság, Nyírség).

A földtörténeti változások sohasem fejeződnek be. Jelenleg is enyhe emelkedések, süllyedések jellemzik a felszínt. A törésvonalak mentén (pl. a Dunával párhuzamos törésrendszer) rendszerint melegforrások, gyógyvizek törnek fel.

Magyarország sajátos domborzatának jellemzői

A mai felszín kialakulása hosszú, soktényezős folyamat. Évmilliók során a jelen pillanatig a belső erők (kőzetlemezek mozgása, gravitáció, vetődés, vulkanizmus) és a külső erők (szél, csapadék és folyóvíz, jég, hőingás) egymásra hatása irányította a domborzat fejlődését.

Az emberi átalakító tevékenység csak pár száz éve jelentős tényező, de annál erősebb, intenzívebb hatású a táj átalakulására. Utak, települések, bányák, meddőhányók, gátak, mocsárlecsapolások, halastavak .... változtatják környezetünket.

A hazai domborzat legalapvetőbb jellemvonása a gyenge függőleges tagoltság. Ebből következik, hogy uralkodó domborzati formánk a síkság, vagyis az alföldek túlsúlya, az 1000 méternél magasabb hegységek hiánya jellemző.

A kismértékű abszolút szintkülönbség mellett a hazai felszín három térszintbe sorolható: alföldek, dombvidékek, középhegységek.

Alföldek: síkságok, melyek tengerszint feletti magassága nem haladja meg a 200 métert (tszf. 0-200 méterig terjednek). Döntően üledékgyűjtő medencék feltöltődésével keletkeztek. Elsősorban a folyók, kisebb területeken a szél akkumulálta a hordalékot. Ritkán (Marcal-medence) magasabb térszín lehordásával (lepusztulásával) jöttek létre. Az Alföld és a Kisalföld területei tartoznak ide.

Dombságok: Átlagos tengerszint feletti magasságuk 200-500 méter közé esik. (Szigorúan véve ide tartozik néhány hegységünk, köztük a Villányi-, Velencei-hegység és a Vértes.) Hegységek lesüllyedésével és lepusztulásával, ill. alföldek részleges megemelkedésével, feldarabolódásával keletkeztek. Hazánkban önálló egységként (pl. Dunántúli-dombság), vagy hegységek pereméhez kapcsolódva (Bakony-alja) lelhetők fel. Felszínükön főleg pannon tengeri üledék, ill. negyedkori lösz, kavics, Belső-Somogyban nagyrészt homok található. Minél magasabban helyezkedik el a környezetéhez képest a dombvidék, felszíne annál tagoltabb (Hegyhát, Zselic, Göcsej). A Mezőföld, a Tolnai-dombság és Belső-Somogy területén a folyóvízi erózió kisebb mértékű, a formák lankásabbak, szelídebbek.

Középhegységek: Magasságuk tengerszint felett 500-1500 méterig terjedhet, hazánkban a legmagasabb pont 1014 méter (Kékes-tető). Középhegységeink építőanyaga ókori gránit, középkori mészkő, dolomit, pala, harmadkori vulkáni kőzetek. Kiemelkedésük óta pusztuló felszínüket ma főleg a folyóvízi erózió alakítja, mély völgyeket hozva létre. Ide tartoznak az Alpokalja hegységei, a Dunántúli- és az Északi-középhegység tagjai, valamint a Mecsek.

A három térszint (alföldek, dombságok, középhegységek) egymáshoz viszonyított területe igen aránytalan. Az ország 68%-a alföldi jellegű síkság, s csak alig 1% a tszf. 500 méternél magasabb térség.

Magyarország vízrajza

Felszín alatti vizeink

A kéregben előforduló vizeink sokfélék (talajvíz, rétegvíz, ásványvíz, hévíz, karsztvíz, artézi víz), és ezekből gazdagnak mondhatjuk magunkat.

A talajvíz általában a felszínhez közel, az első vízzáró réteg fölött található. Sajnos országosan jellemző erős szennyezettsége, ivásra ezért a kerekes kutak, talajvízforrások (főleg az Alföldön) nem alkalmasak.

A rétegvizek legtöbbször tiszta, iható vizet adnak (kivétel az Alföld délkeleti része az arzén tartalom miatt), mivel mélyebben, a vízzáró rétegek között helyezkednek el. Ide sorolhatók az artézi vizek, ásványvizek, hévizek.

Hazánk területén az átlagosnál vékonyabb a földkéreg, melyet szerkezeti vonalak, törésvonalak szabdalnak. Mindezek következtében a geotermikus grádiens értéke hazánk területén az átlagosnál nagyobb, a 33 méterenként 1 fok C növekedés helyett 20-22 méterenként emelkedik 1 fok C-al a belső hőmérséklet.

Forróvizeink hőmérséklete különböző, előfordul a 70-90 fokos is (pl. Zalakarosnál 3370 m mélységből 90 fokos tör fel). Legnagyobb kiterjedésű, legsűrűbb hévíztermelő területünk az Alföldön helyezkedik el. Földrajzi elrendeződésünk a fő szerkezeti vonalat és a szénhidrogén-kutatások útját követi. Különösen kedvező az Alföldön a felső-pannon üledéktakaró teknője.

A karsztvizek a mészkő és dolomit hegységeinkben végzik oldó, szállító, építő munkájukat, létrehozva a csodálatos karsztjelenségeket (pl. karrmező, barlang, cseppkő, dolina, dolina-tó).

Felszíni vizek

Folyóvizek

Vízrajzi szempontból meghatározó hazánk medence fekvése. Folyóink a környező hegységekben (Alpok, Kárpátok) erednek, a vízfolyások 96%-a külföldről érkezik hozzánk. A medencealji fekvés következménye a jelentős mennyiségű szennyeződés leülepedése, lerakódása, másrészt az árvíz- és belvízveszélyes területek jelentős nagysága. Mindezek veszélyeztetik a vízminőséget, szükségessé teszik a nemzetközi vízügyi együttműködést.

Folyóvizeink a Duna vízgyűjtő rendszeréhez tartoznak. A Duna-meder futását két egymásra merőleges, fiatal törésvonal jelöli ki, ezzel magyarázható viszonylag "egyenes" folyásiránya. Ahol keresztezik egymást (Dunakanyar) ott felsőszakasz jellegű a folyó, s főleg eróziós, romboló munkát végez. Közép- és alsószakasz jellegű részein szállító- és építő tevékenység jellemzi, szigeteket, hordalékkúpokat hoz létre. Jobbpart mellékfolyói az Alpokban erednek (Rába, Répce, Dráva), mellettük lassabb középhegységi patakok vizét is felveszi, melyek inkább szép turista helyek, vízhozamuk kevéssé jelentős. Balparti mellékfolyói a Kárpátokból, Szlovákia területéről

érkeznek.

A Tisza a "legmagyarabb" folyó, a Máramarosi havasokban ered, az Alföldre érve jelentősen lelassul, "megszelídül", kis sebességű, kanyargó (meanderező) folyóként szeli át az Alföldet és töltögeti a vizében lebegő sok iszappal. Vízjárása erősen ingadozó. Fontosabb mellékfolyói a jobb parton a Bodrog, Sajó és a Zagyva, míg bal oldalon a Szamos, Hármas-Körös és a Maros.

Több folyónkat kíséri lefűződött vagy levágott holtág, vagyis morotva tó. Jelentős a víztározó tavak száma is: Tisza-tó, Rakacai- és Zámolyi-víztározók.

Állóvizek

Állóvizeink közül legnagyobb a Balaton (700 km2), egyben Közép-Európának is a legnagyobb tava. A gyorsan felmelegedő tó medencéje árkos vetődéssel keletkezett, fiatal negyedidőszaki képződmény. Hosszúsága északkelet-délnyugati irányban 78 km, szélessége kb. 12-15 km (kivéve Tihany kb. 2 km), átlagos mélysége 3 méter, legmélyebb pontja a Tihanyi-kútnál 11 méter. Medre észak-déli irányban asszimetrikus, északon hirtelen, míg délen fokozatosan mélyül. Vízutánpótlását főleg a csapadék, a beömlő Zala-folyó és kisebb patakok adják. A Kis-Balaton a tó nyugati részén, a Zala-folyó által feltöltött, elmocsarasodott öböl volt, melynek nagy részét lecsapolták, s így a Zala-folyó hordaléka a Keszthelyi-öbölben ülepedett le. Ma a hordalék kiülepedése érdekében az eredeti állapotot - a Kis-Balaton szűrő szerepét - próbálják visszaállítani. A természetvédelmi terület madárvilága is nagyon értékes.

A Velencei-tó jelentőségét növeli a fővároshoz közeli fekvése. Területe 27 km2, de jelentős részét nádasok fedik. Sekély (átlagosan 1,5 méter mély), erősen feltöltődött, pusztuló tó. Vízellátása rapszodikus, vízszintje változó. Nyugati része madárrezervátum.

A Fertő-tó méginkább haldoklik, a tópusztulás előrehaladottabb stádiumban van. Sekély, nádasokkal tarkított vize már többször kiszáradt. Mint a legnyugatibb helyzetű sztyepp-tó, védelmet élvez. Osztrák-magyar együttműködéssel létrejött a Fertő-Hanság

Nemzeti Park. A tó teljes felszíne 322 km2, de ebből csak 82 km2˛ jut hazánk területére.

Több "apró", szélvájta mélyedésekben kialakult tó található a Kiskunság és Nyírség homokbuckái között. Többségük szikes terület, sajátos növény- és állatvilággal (nyíregyházi Sós-tó, szegedi Fehér-tó, Fülöpháza környéki tavak, Kolon-tó).

A Jósvafő melletti Vörös-tó dolina tó.

Patakok, folyóvizek visszaduzzasztása során kialakított szép fekvésű tavaink például az Orfűi-tórendszer és az Abaligeti-tó.

Magyarország éghajlatának főbb jellemzői

Hazánk az északi mérsékelt klímaövben van, éghajlata mérsékelten szárazföldi. Területe a kelet-európai szárazföldi (kontinentális), a nyugat-európai óceáni és a földközi-tengeri mediterrán éghajlat által keltett (kölcsön)hatások színtere, amelyet a medence-jelleg is befolyásol. Ezért az időjárás változatos, szeszélyes.

Az egyes régiók éghajlata kissé eltérő (11. ábra). Az évi középhőmérséklet 10C körüli, a januári -1,7C, a júliusi +20,5C.

11. ábra: Magyarország fő éghajlati körzetei

(I a, b, c: Nagyalföld és Mezőföld, II. Kisalföld, III a, b, c: dunántúli hegy- és dombvidék, IV. északi hegy- és dombvidék)

Az évi átlagos csapadék 580 mm, az ország nyugati felén 600-800, keleten 500-600 mm. Jellegzetes a tavaszvégi-nyáreleji fő csapadékmaximum (60-110 mm/hó) és az őszi - második - csapadékmaximum (50-80 mm/hó).

A havas napok száma átlagosan 15-30, a november-márciusi időszakban. A hóval borítottság a síksági és dombvidéken 25-30 nap, 50-100 nap a középhegységekben, de hótakarómentes tél is előfordul.

A napsütéses órák átlaga 1700-2100/év. Maximumot a Duna-Tisza közén, minimumot az ország nyugati részén mutat.

Leggyakoribb és legerősebb az északnyugati szél. A szélsebesség átlagos évi középértékének felső határa 3,5 m/s (közepes szélerősség). A defláció (szélerózió) elsősorban a homok és lösz borította Duna-Tisza közi, nyírségi és nyugat-somogyi területeket pusztítja.

A helyi éghajlatot (mezo- és mikroklíma) a domborzat, a talaj, a természetes növénytakaró, a mezőgazdasági termelés és az emberi tevékenység (fásítás, öntözés, légszennyezés stb.) együttes hatásai módosítják.

A nagy földrajzi felfedezések és az eredeti tőkefelhalmozás

A XIV. sz. gazdasági, népességi megtorpanását a XV. sz. közepétől lassú fejlődés váltotta fel: egységes nagy államok alakultak, fejlődött az ipar, a mezőgazdaság, növekedett a népesség  Ny.-Eu. nem tudja népességét elég élelemmel ellátni  mind több mg.-i terméket importál  kereskedelmi fellendülés, kontinentális mun-kamegosztás: K.-Eu.: mg (búza)  Ny.-Eu.: ipari termék (posztó)

A növekvő kereskedelem következményei:

- nemesfém éhség

- új út kell a keleti kereskedelem lebonyolításához, török hatalom megjelenése miatt (Konstantinápoly elfog-lalása, 1473.)



- új tengeri utak keresése



Nagy földrajzi felfedezések:

1471.: portugálok átlépik az Egyenlítőt

1487.: megkerülik a Jóreménység-fokát

1498.: Vasco de Gama (portugál) Afrikát körülhajózva eljut Nyugat-Indiába

1492. VIII. 3-X. 12.: Kolumbusz Kristóf első útja, az Újvilág felfedezése  spanyolok előretörése

1493-96.: Kolumbusz 2. útja, 1498-1500.: Kolumbusz 3. útja  arany, ezüst, drágakövek, növényi és ásványi anyagok, olcsó munkaerő, beláthatatlan lehetőségek, gigantikus haszon

1519. VIII-1522. IX.: Fernando Magellán expedíciója a Föld körül (Magellán az út során meghal, 18 ember (265-ből) és 1 hajó (5-ből) tér vissza sikeresen, elsőként körülhajózva a Földet)

Több tényező segítette a megvalósítást:

- megépítik az első caravellákat (több árbocos, magas építményű, hátsókormányos, 200-500 tonnás)

- araboktól átvett iránytű

- a XIII-XIV. században tett utazások eredményeként bővültek a földrajzi ismeretek

- elfogadják, hogy a Föld gömbölyű (Ptolemaiosz)

A bennszülöttek eleinte szívesen fogadták a nemegyszer isteni eredetűnek tartott hódítókat (Cortez: 1519., Alvarando: 1523., Pizarro: 1531.), később, mikor rájöttek, hogy csak kirabolják őket szembefordultak. A har-cokban százezrek, a behozott járványokban milliók haltak meg.

A felfedezések következményei:

- Európába nemesfém áradat indul meg (1521-1600.: 16 ezer t ezüst, 200 t arany)

- új növények: kukorica, dohány, burgonya, paprika, paradicsom, napraforgó, ananász, tök, gyapot, kaucsuk, kakaó, kinin, vanília.

- új területek: bányák, cukor-, gyapot-, dohányültetvények: az indiánok gyengének bizonyultak a rabszolga munkára  rabszolga-kereskedelem Afrikából Amerikába

A élelmiszer iránti nagy kereslet hatására a XVI. sz. közepétől mezőgazdasági termékek (főleg a gabona) ára nőtt, ezt az iparcikkek árai, a bérek nem követték. Az ipari termelés növelését sürgette az iparcikkek (főleg a posztó) iránt megnőtt kereslet, valamint a K.-Eu.-i piaci lehetőségek (a k.-eu.-i országokban a mezőgazdaságra álltak rá  ipari termelés visszaesett). Ezt a nagy kereskedelmet segítette lebonyolítani az Újvilágból beáramló nemesfémtömeg, ami tovább növelte az árakat.

A megnövekedett keresletet a céhek kereteiben nem lehetett kielégíteni  élelmes vállalkozók kijátszották azt  kiadási rendszer (olcsó textíliát falusi lakossággal készíttették el). A drágább, finomabb (luxus)cikkeket manufaktúrákban készítették (vállalkozó műhelyében a vállalkozó nyersanyagával és (kezdetben ké-zi)szerszámával dolgozó fizetett munkások állítanak elő olcsón több árut  munkamegosztás)  sok kézmű-ves ment tönkre, de a kereskedő-vállalkozók kezében nagy tőke halmozódott fel.

Angliában és a Németalföldön játszódott le először az a folyamat, amelyek eredményeként a földjüket vesztett parasztokból és a tönkrement kézművesekből kialakult a bérmunkások rétege. Angliában ez a folyamat a posz-tóipar föllendülésével függ össze. A gyapjú iránti nagy kereslet arra ösztönözte a földbirtokosokat, hogy juhte-nyésztéssel foglalkozzanak  növelni kellett a legelők nagyságát  kisajátították az addig közös legelőket + pusztán hagyott területeket, majd egyes paraszti földeket vettek el. Az elrabolt földeket sövény és kőkerítések-kel vették körül  bekerítés. Az új jelenség a XVII., de főleg a XVIII. sz.-ban vált általánossá és igazán sú-lyossá.

A földjükről elkergetett parasztok, tönkrement kézművesek számára egyetlen megélhetési forrás maradt: a tőkés vállalkozók manufaktúráiban munkát vállalni. (Ezt a folyamatot szigorú törvények is segítették (pl.: Anglia 1597. Erzsébet törv.), büntették a csavargókat, munkakerülőket.) Angliából a XVI.sz. végére Eu. legjelentősebb állama vált, I. Erzsébet uralkodása idején gazd.-i és pol.-i téren is jelentőssé vált. A társadalmi összetétel meg-változott, a kereskedelemből meggazdagodó polgárság egyre nagyobb hatalomra tett szert. A polgárságnak szüksége volt a tengereken a királyi hatalom védelmére, ezért tudomásul vette a korlátlan királyi hatalmat. Így az abszolút monarchia, amely VIII. Henrik alatt kezdett kialakulni, I. Erzsébet korában kiteljesedett. Azonban 1588 után, miután a tengerekről eltűntek a spanyol és portugál konkurensek, a polgárságnak nem volt szüksége a királyi védelemre, többé nem volt hajlandó az ebből származó terhek elviselésére sem. A helyzet Erzsébet halála után, a Stuartok uralkodása alatt mérgesedett el.

Azt a történelmi folyamatot, amelyben a kisárutermelő parasztokat és a kézműveseket a termeléshez, illetőleg a létfenntartáshoz szükséges eszközeiktől megfosztják és ezek vagy az ezek megvásárlásához szükséges összeg mások kezében felhalmozódik, eredeti (= kezdeti) felhalmozásnak nevezzük. Ennek so-rán alakultak ki a tőkés termelés gazdasági és társadalmi feltételei. Ezzel együtt a világkereskedelem is kialakult, melynek a központja a spanyol-németalföldi Antwerpen lett.

Ugyanakkor a kontinentális munkamegosztás révén a Kelet-Európában megtermelt mg.-i terményeket nagy haszonnal lehetett értékesíteni. Ez az itteni földbirtokosokat arra ösztönözte, hogy bekapcsolódjanak az agrár-terményekkel való kereskedelembe  fokozódó mértékben vették igénybe a jobbágyaik terményjáradékait + kiterjesztették a majorságukat, amit robotmunkával műveltettek  parasztot megfosztották szabad költözködési jogától  második jobbágyság  megmerevedő feudalizmus: keleti területek a mg.-ra álltak be és nem fejlőd-tek.

A nemzetközi munkamegosztás következtében Mo.- on is a mg., elsősorban az állattenyésztés és a bortermelés került előtérbe, ami ezek fejlődésére kedvezően hatott, viszont káros volt az ipar számára. Emellett emelkedett a gabona iránti kereslet is  agrárkonjuktúra  a földesurak növelték az allódiumok területét + emelték a ro-botot + növelték a jobbágyok terményadóját + kialakult a 2. jobbágyság  növekedett a főnemesség hatalma.

Magyarország természetföldrajza

Magyarország földrajzi helyzete
Hazánk Kelet-Közép-Európában, az Alpok keleti végződésétől a Keleti-Kárpátok íveléséig terjedő Közép-Duna-medence északi és középső részén fekszik.
A földrajzi fokhálózat (koordináta rendszer) szerint országunk az északi szélesség 45 fok 48' és 48 fok 35', a keleti hosszúság 16 fok 5' és 22fok 58'-e között terül el. (Ez a földrajzi helyzet magyarázza például éghajlatunk átmeneti jellegét.)
Az ország maximális kelet-nyugati szélessége 526 km, míg legnagyobb észak-déli kiterjedése 268 km.
A Magyar Köztársaság területe 93.033 km. Határának hossza 2.442 km, melyen hét országgal osztozik: Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Ausztria. Természetes határszakaszok a Duna, Ipoly, Dráva és a Tisza mentén alakultak ki.
Tipikusan kontinentális fekvésű országunk a legközelebbi - Adriai - tengertől 200 km-re fekszik.
Magyarország központi helyzeténél fogva fontos átmeneti, összekötő térsége Európának földrajzi, gazdasági, közlekedési, kulturális téren egyaránt.
Világgazdasághoz való kapcsolódásunk szempontjából igen kedvező, hogy a világkereskedelem egyik legjelentősebb pólusához, az Európai Közösséghez közeli a földrajzi fekvésünk.
Az ország területe mesterséges kialakítású, nem önálló földrajzi egység, mint például Olaszország.
Földrajzilag (is) nyitott, vagyis az országhatár nem zár le tájakat, geológiailag, morfológiailag nem képez önálló egységet, nagy tájaink átmenet nélkül folytatódnak - a szomszédos országokban - a bennünket körülölelő fiatal lánchegységek, az Alpok, a Kárpátok és a Dinaridák belső peremvidékeihez.
Abszolút földrajzi helyzetünk egyik - ha nem a legfontosabb - meghatározó eleme a medencejelleg, Közép-Duna-medencében (Kárpát-medencében) kialakult fekvésünk igen sok mindenre kihat, például:

• domborzat: csekély szintkülönbségek
• éghajlat: száraz, napsütéses, kontinentális klíma, főn szelek
• természetes növényzet: döntően pusztai vegetáció, szárazságtűrő lombos erdők
• vízrajz: a környező földrajzi tájak vízrendszeréhez kapcsolódunk, a felszíni vizek jelentős részben itt rakják le hordalékaikat, szennyeződéseiket; árterek, mocsarak, belvizek jellemzők
• ásványkincsek: viszonylagos szegénység
• gazdaság: a mezőgazdaság viszonylagos fontossága
• közlekedés: tranzit utak, sugaras (centrális) úthálózat.

Magyarország földtörténeti áttekintése, domborzatának kialakulása
A földtörténet őskorát nagy mélységben megmerevedett magmás kőzetek és hatalmas nyomáson átkristályosodott palák képviselik. Egy milliárd éves kristályos palát találunk a Szeged környéki kőolajkutató fúrásokban, 900 millió éves csillámpala képviseli az ősi kort az ország északkeleti szögletében Vilyvitánynál.
A legidősebb tengeri üledékes kőzetek közel félmilliárd évesek. Az ókorban ugyanis hazánk melegvizű, trópusi tengerfenék volt. Az ókor vége felé azonban a Variszkuszi-hegységképződés (karbon időszak) kiemelte hazánk területének nagy részét, így az ókor végére (perm) a tenger keskeny sávvá zsugorodott össze. A Variszkuszi hegységképződés felszínen lévő maradványa a Velencei-hegység gránitja és a Soproni-hegység gneisz- és csillámpalája. A perm időszakot vörös színű, sivatagi-félsivatagi éghajlatra utaló üledékek képviselik (pl. Mecsek - Jakab-hegy), ahol a permi vöröshomokkő uránérc-tartalmú lencséket is rejt.
A földtörténeti középkor elején, a triász időszakban hazánk területét újra tenger öntötte el. Először homokkő és márgarétegek, majd hatalmas tömegű mészkő és dolomit rétegek rakódtak le. Ez építi fel a Dunántúli-középhegység legnagyobb részét, a Kisalföld medencealjzatát, de a Dunától keletre is megtalálható, a Naszály és a Bükk kőzetanyagaként. Az észak-borsodi karszt világhírű cseppkőbarlangja is triászkorú mészkőben alakult ki. A mélyből feltörő forróvizes oldatok az üledéktömeg egy részét vasérccé alakították (Rudabánya).
A jura tenger vörös mészkőrétegei a Gerecsében az ún. piszkei márványként ismertek, de fellelhetők a Villányi-hegységben is. A Bakonyban jelentős mennyiségű mangán-karbonát és mangánoxid is lerakódott, míg a Mecsek-hegység területén lévő mocsarakban Pécs és Komló környékén feketekőszén telepek keletkeztek.
A középkor utolsó időszakában, a krétában a Tethys-tenger déli szegélye ék módjára nyomult a Tethys északi partszegélyéhez.

A törésvonal mentén tengeri vulkánok keletkeztek, melynek nyomait a Mecsekben megtalálhatjuk.
Eszerint hazánk medencealjzatában két jól elkülöníthető kőzetlemez található. (A Tethys déli szegélye Magyarország északnyugati részén és a Tethys északi partszegélye hazánk déli részén.) Ezeket választja szét a Zágráb-Kaposvár-Dunaújváros-Miskolc-Sjátoraljaújhely-Kassa vonalában húzódó törésrendszer. Az Eurázsiai-hegységrendszer, ezen belül az Alpok és Kárpátok felgyűrődésével egyidőben hazánk területének nagy része is kiemelkedett, a tenger a Dunántúlon a Bakonytól nyugatra eső területre szorult vissza, míg az Alföldön hosszan elnyúlt tengervályú alakult ki. A Dunántúli-középhegység kiemelkedése következtében a meleg éghajlaton a mészkőféleségek karsztosodtak, a nedves és száraz éghajlat változása során különleges mállási folyamatok indultak, melyek a szilikátos kőzetek alumíniumvegyületeit alumínium-oxiddá és hidroxidokká alakították.
A földtörténet újkorában, 60-70 millió évvel ezelőtt az eocén időszakban ismét elöntötte hazánkat a tenger, melyből szigetként emelkedett ki a Dunántúli-középhegység. A szubtrópusi, trópusi éghajlaton keletkezett a barnakőszén. A miocén időszakban a trópusi tengerből, szigetként emelkedett ki a Dunántúli-középhegység és a Bükk. Kb. 20 millió évvel ezelőtt hatalmas törésvonal mentén felhasadt a földkéreg Szentendre-Visegrád környékétől egészen Tokajig. Ekkor keletkeztek az Északi-középhegység vulkáni tagjai: a Börzsöny, a Cserhát, a Mátra, a Zempléni-hegység, valamint a Dunántúlon a Visegrádi-hegység (a Kárpátok belső vulkáni ívének tekinthetők). A Szentendre-Visegrádi andezithegység ekkor még összefüggött a Börzsönnyel. Az utólagos folyóvízi tevékenység alakította ki a visegrádi Duna-szorost.
A miocén vulkánok kialudtak, s a kb. 10 millió éve (pliocén időszak) megkezdődött a pannóniai-medence kialakulása. A lassan süllyedő medencét elöntötte a Pannon-tenger és több ezer méter vastag homok- és agyagüledék rakódott le. A medence feltöltődésével a beltenger helyén édesvizű, elmocsarasodott tó maradt vissza. Ezek emlékét őrzik a lignittelepek a Mátra és a Bükk előterében, de akkor keletkezett a kőolaj és földgáz jelentős része is. A pannóniai beltenger rétegeit bazalt vulkánok törték át, beborítva és ezáltal megvédve az alattuk lévő agyag- és homokrétegeket a későbbi lepusztulástól. A bazalthegyek a pannóniai rétegek eredeti magasságát őrzik, ezért nevezzük őket tanúhegyeknek (Tapolcai-medence tanúhegyei: Badacsony, Szentgyörgy-hegy, a Ság és Somló, valamint Salgótarján környékén Salgó és Somoskő).
A bazaltvulkánosság mellett a forróvízkitörések, gejzírek (Tihanyi-félsziget) már átnyúltak a jégkorszakba (pleisztocén időszak). Összefüggő jégtakaró nem fedte hazánk területét, de a hideg szélviharok a folyómedrekből rengeteg port szállítottak, melyet a sztyepp jellegű növényzet löszrétegként megkötött (Dunántúli-dombság, Alföld, Hajdúság, Körös-Maros-köze). Ezt követően a folyóvíz és a szél alakította, formálta hazánk felszínét. A folyók feltöltötték árterületeiket (így keletkeztek az asztal simaságú tökéletes síkságok, pl. Nagykunság), míg a szél dűnékbe, buckákba halmozta a homokot ott, ahol a növényzet nem kötötte meg (Belső-Somogy, Kiskunság, Nyírség).
A földtörténeti változások sohasem fejeződnek be. Jelenleg is enyhe emelkedések, süllyedések jellemzik a felszínt. A törésvonalak mentén (pl. a Dunával párhuzamos törésrendszer) rendszerint melegforrások, gyógyvizek törnek fel.

Magyarország sajátos domborzatának jellemzői
A mai felszín kialakulása hosszú, soktényezős folyamat. Évmilliók során a jelen pillanatig a belső erők (kőzetlemezek mozgása, gravitáció, vetődés, vulkanizmus) és a külső erők (szél, csapadék és folyóvíz, jég, hőingás) egymásra hatása irányította a domborzat fejlődését.
Az emberi átalakító tevékenység csak pár száz éve jelentős tényező, de annál erősebb, intenzívebb hatású a táj átalakulására. Utak, települések, bányák, meddőhányók, gátak, mocsárlecsapolások, halastavak .... változtatják környezetünket.
A hazai domborzat legalapvetőbb jellemvonása a gyenge függőleges tagoltság. Ebből következik, hogy uralkodó domborzati formánk a síkság, vagyis az alföldek túlsúlya, az 1000 méternél magasabb hegységek hiánya jellemző.
A kismértékű abszolút szintkülönbség mellett a hazai felszín három térszintbe sorolható: alföldek, dombvidékek, középhegységek.
Alföldek: síkságok, melyek tengerszint feletti magassága nem haladja meg a 200 métert (tszf. 0-200 méterig terjednek). Döntően üledékgyűjtő medencék feltöltődésével keletkeztek. Elsősorban a folyók, kisebb területeken a szél akkumulálta a hordalékot. Ritkán (Marcal-medence) magasabb térszín lehordásával (lepusztulásával) jöttek létre. Az Alföld és a Kisalföld területei tartoznak ide.
Dombságok: Átlagos tengerszint feletti magasságuk 200-500 méter közé esik. (Szigorúan véve ide tartozik néhány hegységünk, köztük a Villányi-, Velencei-hegység és a Vértes.) Hegységek lesüllyedésével és lepusztulásával, ill. alföldek részleges megemelkedésével, feldarabolódásával keletkeztek. Hazánkban önálló egységként (pl. Dunántúli-dombság), vagy hegységek pereméhez kapcsolódva (Bakony-alja) lelhetők fel. Felszínükön főleg pannon tengeri üledék, ill. negyedkori lösz, kavics, Belső-Somogyban nagyrészt homok található. Minél magasabban helyezkedik el a környezetéhez képest a dombvidék, felszíne annál tagoltabb (Hegyhát, Zselic, Göcsej). A Mezőföld, a Tolnai-dombság és Belső-Somogy területén a folyóvízi erózió kisebb mértékű, a formák lankásabbak, szelídebbek.
Középhegységek: Magasságuk tengerszint felett 500-1500 méterig terjedhet, hazánkban a legmagasabb pont 1014 méter (Kékes-tető). Középhegységeink építőanyaga ókori gránit, középkori mészkő, dolomit, pala, harmadkori vulkáni kőzetek. Kiemelkedésük óta pusztuló felszínüket ma főleg a folyóvízi erózió alakítja, mély völgyeket hozva létre. Ide tartoznak az Alpokalja hegységei, a Dunántúli- és az Északi-középhegység tagjai, valamint a Mecsek.
A három térszint (alföldek, dombságok, középhegységek) egymáshoz viszonyított területe igen aránytalan. Az ország 68%-a alföldi jellegű síkság, s csak alig 1% a tszf. 500 méternél magasabb térség.

Magyarország vízrajza
Felszín alatti vizeink
A kéregben előforduló vizeink sokfélék (talajvíz, rétegvíz, ásványvíz, hévíz, karsztvíz, artézi víz), és ezekből gazdagnak mondhatjuk magunkat.
A talajvíz általában a felszínhez közel, az első vízzáró réteg fölött található. Sajnos országosan jellemző erős szennyezettsége, ivásra ezért a kerekes kutak, talajvízforrások (főleg az Alföldön) nem alkalmasak.
A rétegvizek legtöbbször tiszta, iható vizet adnak (kivétel az Alföld délkeleti része az arzén tartalom miatt), mivel mélyebben, a vízzáró rétegek között helyezkednek el. Ide sorolhatók az artézi vizek, ásványvizek, hévizek.
Hazánk területén az átlagosnál vékonyabb a földkéreg, melyet szerkezeti vonalak, törésvonalak szabdalnak. Mindezek következtében a geotermikus grádiens értéke hazánk területén az átlagosnál nagyobb, a 33 méterenként 1 fok C növekedés helyett 20-22 méterenként emelkedik 1 fok C-al a belső hőmérséklet.
Forróvizeink hőmérséklete különböző, előfordul a 70-90 fokos is (pl. Zalakarosnál 3370 m mélységből 90 fokos tör fel). Legnagyobb kiterjedésű, legsűrűbb hévíztermelő területünk az Alföldön helyezkedik el. Földrajzi elrendeződésünk a fő szerkezeti vonalat és a szénhidrogén-kutatások útját követi. Különösen kedvező az Alföldön a felső-pannon üledéktakaró teknője.
A karsztvizek a mészkő és dolomit hegységeinkben végzik oldó, szállító, építő munkájukat, létrehozva a csodálatos karsztjelenségeket (pl. karrmező, barlang, cseppkő, dolina, dolina-tó).

Felszíni vizek
Folyóvizek

Vízrajzi szempontból meghatározó hazánk medence fekvése. Folyóink a környező hegységekben (Alpok, Kárpátok) erednek, a vízfolyások 96%-a külföldről érkezik hozzánk. A medencealji fekvés következménye a jelentős mennyiségű szennyeződés leülepedése, lerakódása, másrészt az árvíz- és belvízveszélyes területek jelentős nagysága. Mindezek veszélyeztetik a vízminőséget, szükségessé teszik a nemzetközi vízügyi együttműködést.
Folyóvizeink a Duna vízgyűjtő rendszeréhez tartoznak. A Duna-meder futását két egymásra merőleges, fiatal törésvonal jelöli ki, ezzel magyarázható viszonylag "egyenes" folyásiránya. Ahol keresztezik egymást (Dunakanyar) ott felsőszakasz jellegű a folyó, s főleg eróziós, romboló munkát végez. Közép- és alsószakasz jellegű részein szállító- és építő tevékenység jellemzi, szigeteket, hordalékkúpokat hoz létre. Jobbpart mellékfolyói az Alpokban erednek (Rába, Répce, Dráva), mellettük lassabb középhegységi patakok vizét is felveszi, melyek inkább szép turista helyek, vízhozamuk kevéssé jelentős. Balparti mellékfolyói a Kárpátokból, Szlovákia területéről
érkeznek.
A Tisza a "legmagyarabb" folyó, a Máramarosi havasokban ered, az Alföldre érve jelentősen lelassul, "megszelídül", kis sebességű, kanyargó (meanderező) folyóként szeli át az Alföldet és töltögeti a vizében lebegő sok iszappal. Vízjárása erősen ingadozó. Fontosabb mellékfolyói a jobb parton a Bodrog, Sajó és a Zagyva, míg bal oldalon a Szamos, Hármas-Körös és a Maros.
Több folyónkat kíséri lefűződött vagy levágott holtág, vagyis morotva tó. Jelentős a víztározó tavak száma is: Tisza-tó, Rakacai- és Zámolyi-víztározók.

Állóvizek

Állóvizeink közül legnagyobb a Balaton (700 km2), egyben Közép-Európának is a legnagyobb tava. A gyorsan felmelegedő tó medencéje árkos vetődéssel keletkezett, fiatal negyedidőszaki képződmény. Hosszúsága északkelet-délnyugati irányban 78 km, szélessége kb. 12-15 km (kivéve Tihany kb. 2 km), átlagos mélysége 3 méter, legmélyebb pontja a Tihanyi-kútnál 11 méter. Medre észak-déli irányban asszimetrikus, északon hirtelen, míg délen fokozatosan mélyül. Vízutánpótlását főleg a csapadék, a beömlő Zala-folyó és kisebb patakok adják. A Kis-Balaton a tó nyugati részén, a Zala-folyó által feltöltött, elmocsarasodott öböl volt, melynek nagy részét lecsapolták, s így a Zala-folyó hordaléka a Keszthelyi-öbölben ülepedett le. Ma a hordalék kiülepedése érdekében az eredeti állapotot - a Kis-Balaton szűrő szerepét - próbálják visszaállítani. A természetvédelmi terület madárvilága is nagyon értékes.
A Velencei-tó jelentőségét növeli a fővároshoz közeli fekvése. Területe 27 km2, de jelentős részét nádasok fedik. Sekély (átlagosan 1,5 méter mély), erősen feltöltődött, pusztuló tó. Vízellátása rapszodikus, vízszintje változó. Nyugati része madárrezervátum.
A Fertő-tó méginkább haldoklik, a tópusztulás előrehaladottabb stádiumban van. Sekély, nádasokkal tarkított vize már többször kiszáradt. Mint a legnyugatibb helyzetű sztyepp-tó, védelmet élvez. Osztrák-magyar együttműködéssel létrejött a Fertő-Hanság
Nemzeti Park. A tó teljes felszíne 322 km2, de ebből csak 82 km2˛ jut hazánk területére.
Több "apró", szélvájta mélyedésekben kialakult tó található a Kiskunság és Nyírség homokbuckái között. Többségük szikes terület, sajátos növény- és állatvilággal (nyíregyházi Sós-tó, szegedi Fehér-tó, Fülöpháza környéki tavak, Kolon-tó).
A Jósvafő melletti Vörös-tó dolina tó.
Patakok, folyóvizek visszaduzzasztása során kialakított szép fekvésű tavaink például az Orfűi-tórendszer és az Abaligeti-tó.

Magyarország éghajlatának főbb jellemzői
Hazánk az északi mérsékelt klímaövben van, éghajlata mérsékelten szárazföldi. Területe a kelet-európai szárazföldi (kontinentális), a nyugat-európai óceáni és a földközi-tengeri mediterrán éghajlat által keltett (kölcsön)hatások színtere, amelyet a medence-jelleg is befolyásol. Ezért az időjárás változatos, szeszélyes.
Az egyes régiók éghajlata kissé eltérő (11. ábra). Az évi középhőmérséklet 10C körüli, a januári -1,7C, a júliusi +20,5C.

11. ábra: Magyarország fő éghajlati körzetei
(I a, b, c: Nagyalföld és Mezőföld, II. Kisalföld, III a, b, c: dunántúli hegy- és dombvidék, IV. északi hegy- és dombvidék)

Az évi átlagos csapadék 580 mm, az ország nyugati felén 600-800, keleten 500-600 mm. Jellegzetes a tavaszvégi-nyáreleji fő csapadékmaximum (60-110 mm/hó) és az őszi - második - csapadékmaximum (50-80 mm/hó).
A havas napok száma átlagosan 15-30, a november-márciusi időszakban. A hóval borítottság a síksági és dombvidéken 25-30 nap, 50-100 nap a középhegységekben, de hótakarómentes tél is előfordul.
A napsütéses órák átlaga 1700-2100/év. Maximumot a Duna-Tisza közén, minimumot az ország nyugati részén mutat.
Leggyakoribb és legerősebb az északnyugati szél. A szélsebesség átlagos évi középértékének felső határa 3,5 m/s (közepes szélerősség). A defláció (szélerózió) elsősorban a homok és lösz borította Duna-Tisza közi, nyírségi és nyugat-somogyi területeket pusztítja.
A helyi éghajlatot (mezo- és mikroklíma) a domborzat, a talaj, a természetes növénytakaró, a mezőgazdasági termelés és az emberi tevékenység (fásítás, öntözés, légszennyezés stb.) együttes hatásai módosítják.

Magyaroszág gazdasága

A Magyar Köztársaság Közép-Európában a Kárpát-medence középső és nyugati, alacsony fekvésű részén terül el. Területe 93036 négyzetkilóméter. Lakossága 10'310'100 fő, népsűrűsége 111,5 fő négyzetkilóméterenként. Államformája köztársaság, fővárosa Budapest (1'992'000 lakos). Közigazgatási beosztás: 19 megye és Budapest. Pénznem: forint (1 forint =100 fillér). Népek: magyar (96,6%), német (1,6%), szlovák (1,1%), egyébb (0.5%).
Magyarország ipari-agrár ország. Egy főre jutó GNP: 3010 dollár. A társadalmi össztermék megoszlása ágazatonként: mező- és erdőgazdaság 14,7%; ipar 62,6%; építőipar 8,4%; közlekedés, kereskedelem, távközlés 12,9; egyébb 1,4%.

Ipar:

Energiahordozók: Az oraszágnak nincsenek jó természeti adottságai energiahordozók kitermeléséhez. Energialelőhelyek az ország területének kis részén taláhatók. A szénkészlet legnagyobb része barnakőszén és lignit, jó minőségű feketekőszén csak kis arányban fordul elő. A barnakőszén- és lignittelepek a középhegységek vonalát követik. A Bakony legnagyobb szénmedencéje az erősen karsztvizes ajkai medence. Az itt található közepes minőségű baranakőszén fűtőértéke alig haladja meg a 13000 kJ-t. Az itteni bányák elsősorban az ajkai hőerőművet látják el. A Dunántúl legfiatalabb szénmedencéje az oroszlányi medence. A szén fűtőétréke meghaladja a 13000 kJ-t. A tatabányai szénmedencének igen fontos szerepe van Budapest ellátásában. A szén átlagos fűtőértéke 17000 kJ, elsősorban a térség nagy hőerőművei égetik el. A dorogi medence a leginkább karsztvizes az országban, ez nehezíti a bányászatot. A szén fűtőértéke 17000 kJ, elsősorban a Duna mentén elhelyezkedő cement- és papíripar használja. Az Északi-középhegységben a nógrádi medence szene magas hamutartalmú, rosszul égő. A fűtőértéke 13000 kJ alatt van, a helybéli fogyasztókat és a Zagyva-völgyi ipart látja el. A borsodi medencében többségben alacsony fűtőértékű (12000 kJ) földes barnakőszenet bányásznak. Fő felhasználója a borsodi nehézipar és a háztartási fogyasztás. Lignibányászat folyik a várpalotai medencében. A nagy víztartalmú, kb. 8000 kJ fűtőértékű lignitet a helybeli hőerőművekben égetik el. Az ország legnagyobb lignitbányája a Mátraalján, Visonta térségében működik. A szén fűtőértéke alacsony, kb. 7500 kJ, felhasználása csak a helyi hőerőműben gazdaságos. Az országban feketekőszén egyedül a Mecsekben található. Itt a bányászat két nagy központja Pécs és Komló. Az itt kitermelt feketekőszén átlagos fűtőértéke 19000 kJ. Ezen kívül az importált szénnek is fontos szerepe van.
A kőolaj és földgázkészletek sem elég nagy mennyiségűek, és a jövőben a termelés visszaesésére lehet számítani, a mezők kiürülése miatt. Magyarországon kitermelésre érdemes szénhidrogénmezők Zala-megyében, a Hortobágyon és a Dél-Alföldön vannak. A legtöbbet az Algyő és Szeged között, észak-déli irányban húzódó mező termel, az ország kőolajtermelésének 60%-át, földgáztermelésének 40%-át adja. Földgázkitermelés folyik Debrecentől nyugatra a Hortobágy térségében, Hajdúszoboszlón és Nagyhegyesen. A gáz minősége jó, de a készletek kimerülőben vannak. A Dél-Zalában a mezők nagy része már kimerült. Olajat már alig adnak, csak kisebb földgáztermelés tartható fenn. Számottevő maradt az elsősorban aszfaltgyártásra alkalmas, Nagylengyel közelében (Nyugat-Zala) taláható sűrű kőolaj. A hazai termelést az Oroszországból importált kőolaj, olajfinomítványok és földgáz egészítik ki. A kőolaj és földgáz gazdaságosabb szállítására csővezeték-hálózat épült ki.
A Mecsekben, a Pécs közelében lévő Kővágószőlősön uránércbányászat is folyik. Az elsőfokú dúsítást Pécsen végzik. A további feldolgozás az országban nem gazdaságos, ezért a további dúsítást, és a fűtőelemek elkészítését Oroszországban és Ukrajnában végzik. Ezekkel működik Pakson Magyarország egyetlen atomerőműve.
Az energiatermelésre alkalmas folyók esése alacsony, vagy vízhozamuk erősen ingadozó, ezért hasznosításuk csak kisebb erőművekben, magas befektetésekkel lehetséges.
Kohászat: Magyarország kohászatának nyersanyagellátását csak kis részben lehet hazai forrásból fedezni, ezért a kohászat ellátása csak import segítségével oldható meg. Az ország egyetlen vasércbányája Rudabányán volt, 1986-ban megszüntették. A magyar vaskohók kizárólag külföldi vasércet dolgoznak fel. A vasérc nagy részét Ukrajnából importáljuk. A Dunai Vasmű kokszolója a kohókoksz 1/3-át komlói feketekőszénből képes fedezni. A kohókoksz nagyobb részét importból biztosítják.
Az acélgyártás legfontosabb ötvözőféme a mangán, amelynek ércét a Bakonyban, Úrkút közelében bányásszák. Az érc egy részét exportálják. Az acélgyártáshoz szükséges hulladékvas nagy részét belföldi források fedezik. Az acélgyárak pakurát és földgázt használnak fűtőanyagként. A mészkő iránti szükségletet a belföldi bányák korlátlanul ki tudják elégíteni.
A bauxitbányászat két nagy területre összpontosul. Az egyik a Móri-árok és a Bakony talákozása, ahol Iszkaszentgyörgy körzetében működnek kizárólag mélyművelésű bányák. A másik körzet, a Dél-Bakonyban Halimba-Nyirád-Szőc térsége, ahol mélyművelésű és külszini fejtéses bányák egyaránt találhatók. A Bakony északi részén, Fenyőfőn is folyik bauxitbányászat. Magyarországon a bauxitbányászat környezeti ártalmakat okoz. A karsztvíz a bauxitrétegekkel gyakran egy szinten van, így a biztonságos bányászat érdekében a vizet ki kell szivattyúzni, ami gyakran apasztja a térség vízforrásait.
A bauxit aluminiummá való feldolgozásának következő fázisa a timföldgyártás. A tinföldgyártásnak három telephelye van. A legnagyobb termelési kapacitás Ajkán van, ahol két gyár is működik. A bauxitot a közeli, dél-bakonyi bauxitbányák, a hőenergiát az ajkai hőerőmű hulladékgőze szolgáltatja. A víz forrása a bauxitbányászat karsztvize. Almásfüzítőn a timföldgyár a Dunát fasználja ipari víz forrásnak, a bauxitellátást nagyrészét a Fejér megyei bányák fedezik. A legkisebb timföldgyár Mosonmagyaróváron működik. A vizet itt is a Duna szolgáltatja. Melléktermékként a bauxitból vanádiumot (V2O5) állítanak elő.
A következő lépés timföldből aluminiumot előállító kohászat. Az aluminiumkohászatnak három üzeme van. A nagy villamosenergia felhasználás miatt mindegyik erőmű mellé települt. A legnagyobb kohó Várpalotán működik, a helyi lignitre települt erőmű áramát használja. A tatabányai kohó a tabányai szénmedence szenét felhasználó erőrmű energiájával működik. Ajkán a kohó az ajkai hőerőmű villamos energiáját használja. Az ajkai telepítés optimális, mert helyben van a szén, a timföld, az ipari víz, és a kombináthoz egy nagy kapacitású aluminiumöntöde is kapcsolódik. A szénnel termelt elektromos energia magas ára miatt a hazai aluminiumkohászat gazdaságtalan, Ajkán és Tatbányán már megszűnt. A bauxitot és timföldet Oroszországba és Ukrajnába exportáljuk, és az ott olcsó, vízerőművekben termelt elektromos energiával kohósított kész fémtömbök egy részét visszavásároljuk. Így, még a nagy szállítási költségek ellenére is olcsóbban jutunk aluminiumhoz.
Ez után az aluminiumból félkész terméket állítanak elő a hengerművekben. Székesfeférváron nagy kapacitású henger-, prés- és huzalmű működik, Európa aluminiumiparában számottevő méretet képvisel. Budapesten két aluminium-hengermű található: az egyik a Csepel Művek keretében, a másik Kőbányán, melynek fő terméke a fólia (élelmiszer-csomagolás számára).
Gépipar: A gépipar egyik jelentős körzete Budapest és környéke, ahol csaknem az összes hazai gépipari ágazat megtalálható. Szoros az együtműködés a vidéki üzemekkel, amelyekben főleg alkatrészeket gyártanak. A másik gépipari körzet a Kisalföld, ahol vezető ágazat a gépkocsiipar. Jelentős még a mezőgazdasági gépgyártás (Mosonmagyaróvár, Szombathely), a fémtömegcikkipar (Mosonmagyaróvár), az elektromos készülékek és alkatrészek gyártása (Pápa, Szombathely). Jelentős gépipar alakult ki északon, ahol Miskolc, Eger, Gyöngyös, Salgótarján üzemei fűtőberendezéseket, villamosgépipari tartozékokat, orvosi műszereket, elektronikai alkatrészeket, nehézipari berendezéseket gyártanak. A három nagy körzet mellett jelentős gépipari központok: Székesfehérvár (elektronika, autóbusz-, szerszámgépgyártás), Veszprém (személygépkocsialkatrész-gyártás), Kecskemét (híradástechnika, fémtömegcikkipar, szerszámgépgyártás), Debrecen (golyóscsapágy-, orvosi műszergyártás), Szeged (kábel- és fémtömegcikkipar), Nagykanizsa (izzólámpagyártás, olajbányászati gépgyártás), Vác (elektronika, konténergyártás).
Vegyipar: A vegyipar magyarország leggyorsabban fejlődő iparcsoportja. A szervetlen vegyipar csak néhány ágazatban vált jelentősebbé, ami a hozzá szükséges nyersanyagok hiányával magyarázható. A kénsavgyártás, a technológiai előnyök felhasználása miatt, a szuperfoszfátgyártással együtt települt. Kénsav- és szuperfoszfát gyár működik Szolnokon, Budapesten és Berhidán.
A mezőgazdaság korszerűsítése a nitrogénipar gyors fejlesztését követelte meg. A nitrogénipar bázisa az ammóniagyártás (NH3), melynek nitrogénforrása a levegő, a hidrogént pedig földgáz bontásával nyerik. Nitrogénműtrágyagyár működik Várpalotán (Péti Nitrogénművek). A földgázt az Alföldről kapja csővezetéken. Egymáshoz közel települt Borsodban két nitrogénüzem, amelyek integrálva működnek. Kazincbarcikán a Borsodi Vegyi Kombinát (BVK) működik, a Sajó mentén. Az alapanyag itt is az alföldi földgáz. A Sajó nem tudja az üzem vízigényét fedezni, ezért mesterséges víztárolókat építettek. Tiszaújvárosban a Tiszai Vegyi Kombinát (TVK) részben importált földgázt dolgoz fel.
A klóralkáli ipar korábban kevésbé volt fejlett, két ok miatt: az országban nincsen hozzá nyersanyag (kősó), az iparág sok villamosenergiát igényel. A Budapesten működő klóralkáli üzemben klórt (sósavat) és marónátront (NaOH) gyártanak. Hasonló termékeket állítanak elő Balatofűzfőn is. A marónátron nagy mennyiségben szükséges a timföldgyártáshoz, ezért Kazincbarcikán a BVK keretében nagy kapacitású klóralkáli üzem épült, ahol a PVC-gyártásnak nagy mennyiségű klórra van szüksége, amit importált kősóból állítanak elő, a kelekező nátriumból pedig marónátron készül. Ezek a gyárak az ország timföldgyártásának marónátron-szükségletét teljesen fedezik, sőt kivitelre is jut.
A mezőgazdasági vegyszerek gyártása nagy mértékben hozzájárul a mezőgazdaság fejlődéséhez. A mezőgazdasági vegyszereket nem önálló üzemekben, hanem valamelyik vegyi kombinátba vagy gyógyszergyárba integrálva gyártják, például: Balatonfűzfőn, Budapesten, Dorogon, Tiszavasváriban.
Kőolaj-finomító működik Százhalombattán, amely a kőolajat a Barátság csővezetéken kapja. Elsősorban Budapest ellátására épült, de egyúttal az azonos telephelyen működő hőerőmű pakuraellátásáról is gondoskodik. Az ágazat másik üzeme a tiszaújvárosi kőolaj-finomító, amely elsősorban a TVK olefinműjének szállít alacsony oktánszámú benzint. A Duna melletti, almásfüzítői kőolajfinomító benzint és gépkocsi-motorolajakat állít elő. Kisebb olajfinomító működik Várpalotán, melyhez magasnyomású vegyi üzem is tartozik, ami a szintetikus mosószerek gyártásához nélkülözhetetlen anyagot, a zsíralkoholt állítja elő. A nagylengyeli magas bitumentartalmú olajat a zalaegerszegi olajfinomítóban finomítják, amelynek egyik fő terméke az aszfalt.
Magyarországon a természetes nyersanyagok hiánya miatt különösen fontos a műanyagok széleskörű felhasználása. Az olefinipar bázisüzemei a TVK-ban találhatók. A telephelyet indokolta, hogy itt már korábban is létesült vegyipari üzem, ide fut be az Oroszországból érkező Barátság II. olajvezeték (amelyre az olajfinomító és a hőerőmű is épült) és a Testvériség gázvezeték, és egy villamos távvezeték is. Az ipari víz forrása a Tisza. A TVK gyártja az olefin alapanyagokat, a polietilént és a polipropilént, ezenkívül az ország legnagyobb műanyag-késztermékgyártó kapacitása is itt van. A BVK Kazincbarcikán a TVK-tól csővezetéken szállított etilénből, és saját klóralkáli üzemében előállított klórból készíti a PVC-t, amelynek egy részéből készterméketet (főleg csöveket) gyártanak.
A gumiipar szinte kizárólag importált nyersanyogot használ fel. A legnagyobb gumiipari üzemek Budapestre (gépkocsiabroncs-gyártás), Szegedre (műszaki gumiáruk), Nyíregyházára (gépkocsibelsők, mezőgazdasági gumiabroncsok, campingcikkek) épültek.
A magyar gazdaság világviszonylatban legjelentősebb iparága a gyógyszeripar. A termelés 2/3 részét exportálják. A gyógyszeripar alapanyagait a vegyipar különböző ágazataiból, a mezőgazdaságból és az élelmiszeriparból szerzi be. A hazai források mellet szükség van alapanyagok és félkész termékek importjára is. Az iparág nagyrészben Budapestre koncentrálódik, ahol több vállalat is működik, pl.: Chinoin, Richter Gedeon, Egis. A vidéki gyógyszergyárak közül a legfontosabb a Tiszavasváriban működő Alkaloida gyógyszergyár, amelynek fő terméke a mákgubóból kivont morfium, és egyéb növényi alapanyagú gyógyszerek. Debrecenben antibiotikumok gyártása folyik.
Építőanyag-ipar: A építőanyag-ipar Magyarország egyetlen olyan iparágazata, amelynek nyersanyagai nagyrészt hazai forrásból származnak. Az üledékes és a vulkáni kőzetek gyakori előfordulása miatt az építőanyag-ipar területi elhelyezkedése viszonylag egyenletes. A legtöbb termékből ki tudja elégíteni a hazai szükségleteket. A tégla- és cserépipar legjelentősebb központjai: Budapest és környéke (főleg a Duna jobb partja), Békéscsaba és a Délkelet-Alföld.
A cementipar alapanyaga a mészkő és az agyag. Korábban a cementgyártás kizárólag szenet használt fűtőanyagként, így a szénmedencék közelében lévő legjobb nyersanyaglelő-helyekre települtek az üzemek, például Lábatlanban, Bélapátfalván. Később megkezdődött a cementipar átállása a szénhidrogénekre. Az új cementgyárak már mind fűtőolajat vagy földgázt használnak. Új cementgyárak épültek Miskolcon, Bélapátfalván, Beremenden, Vácon. A cementhez adalékanyagként gipszet adnak. Az országban jelentős gipszlelőhely a Bódva völgyében található, amelyet részben cementipari célokra, részben talajjavításra használnak. A hazai termelés mellett importra is szükég van gipszből.
A mészipar területileg szorosan kapcsolódik a cementiparhoz, ugyanis a cementgyárak többsége nagy kapacitású mészégetőkkel is rendelkezik, amelyek a termelés nagyobb részét adják. Ezenkívül a mészkőhegységekben a cementgyáraktól független mészégető üzemek is működnek.
Az üveggyártás alapvető sajátossága a magas hőenergia-felhasználás, a tüzelőanyag súlya többszörösét teszi ki az összes többi nyersanyagénak. Ezért a korábbi telepítésű üveggyárak a szénmedencékben találhatóak, például Ajka, Tokod, Salgótarján, Miskolc. A korábban szénbázisú üveggyárakat átalkították földgáztüzelésűre. A földgázra való átállás újabb telephelyeket kínált, a zalai földgázmezőkre épült a nagykanizsai, az alföldire a karcagi és az orosházi üveggyár.
Könnyűipar: A magyar könnyűipar földrajzi elhelyezkedése - a többi iparághz viszonyítva - kiegyenlített. Ennek ellenére kialakult néhány olyan körzet, ahová a könnyűipar számos ágazata tömörült. A legjelentősebb körzet Budapest és környéke, ahol különösen kiemelkedő a textil-, a bőr-, a bútor-, a papír-, a papíráru- és a nyomdaipar. Budapest közelében még jelentős könnyűipari központok: Szentendre, Budakalász, Vác, Kerepestarcsa.
A könnyűipar második nagy körzete a Kisalföld, melynek központja Győr. A körzetben a pamut-, a gyapjú-, a selyem-, a lenipar mellett a cipő- és a bútoripar jelentős (Pápa, Mosonmagyarovár, Sopron, Kőszeg, Szombathely, Szentgotthárd).
A Dél-Alföldön is számottevő könnyűipar van. Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megye könnyűiparában kiemelkedő a pamutfonás és -szövés, a kender-, textilruházati, a fa- és bútoripar. A fontosabb központok: Szeged, Békéscsaba, Gyula, Hódmezővásárhely, Kiskunhalas és Kecskemét.
Az Észak-Alföldön különösen a textil-, a fa-, a cipő-, a ruházati-, és a papíripar jelentős. Központok: Debrecen, Nyíregyháza, Szolnok, Újfehértó, Mátészalka.
Az északi megyékben a könnyűipar nem jelentős. Egyedül Borsod-Abaúj-Zemplém megyében vált jelentőssé a ruházati- és textilipar.

Magyarország földrajza

A földrajz a társadalmi, gazdasági folyamatok térbeli megoszlását vizsgálja.
- Természeti földrajz
- Gazdasági földrajz
- általános: leírja a világ általános folyamatait
- regionális: egy térszerkezeti egységben vizsgálja a folyamatokat (egy adott térségre vonatkozóan)
Magyarország természetföldrajzi adottságai:
Természeti erőforrások: a földrajzi környezet mindazon adottságai, amelyeket a társadalom a műszaki fejlettség adott szintjén fel tud használni és felhasználásuk gazdaságos (rentábilis).
Mesterséges természeti környezet: tágabb értelemben vett természeti erőforrások + környezetvédelem
Term. erőforrások szerepe, megítélése: a gyakorlatban pazarló szemlélet alakult ki a term. erőforrások kiaknázásával kapcsolatban.
Földrajzi determinizmus: a földrajzi környezetet tartja elsődlegesek.
Magyarország földrajzi helyzete:
Területe 93030 km2. Közép-európai ország, Európa határaitól kb. 2700 km-re van. Legközelebbi tenger: Adria (500-600 km-re van). Mesterséges (politikai) határvonal. Legnagyobb K-Nyugati kiterjedése 520 km (Nagyhódos-Felsőszölnök); az É-Déli 320 km (Nagy-Milic-Beremend). Alföldi jellegű táj a Duna völgyében. Ennek előnye, hogy a szárazföldi növénytermesztéshez elég sok csapadék van, és a kontinentális növénytermesztéshez is megfelelő az éghajlat. Mérsékelt éghajlati övben helyezkedik el. Éves középhőmérsékle-
tében 2 oC anomáliát okoz a Golf-áramlat. Változékony éghajlat a ciklonrendszerek miatt. Felszínrajzilag a középhegységi magasságot éri el. Vízrajzilag a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik. Ennek káros hatása, hogy a környező országok folyói szennyezik a mi folyóinkat + légköri szennyeződések = Európa szennyese. Geopolitikai helyzet: nyugati és keleti kultúrák határán fekszünk.
Természeti erőforrások értékelése:
- megújuló
- korlátlanul rendelkezésre álló (napenergia, szélenergia)
- készletbe menő (talajok, természetes vizek)
- nem megújuló
- felhasználással elfogyasztott (szén, kőolaj)
- újrahasznosítható (fém, ásványkincsek).
Természeti erőforrások:
- Talaj: Legelterjedtebb a barna erdőtalaj (alacsony humusztartalom, savanyú kémhatás). Mezőségi talajok a lösztakaróval borított térszíneken alakultak ki (kedvező fizikai szerkezet és mésztartalom, gyengén lúgos kémhatás). Ilyen található a Mezőföldön, a Hajdúsági-, a Békés-Csanádi-, és a Bácskai - löszháton. Szikes talaj a Duna-Tisza közén, a Tisza mentén és a Tiszántúlon fordul elő.
- Természetes vizek: Gazdagok vagyunk vizekben. A talajvíz (két agyagréteg közé záródott víz) régebben ivóvíz-forrás volt, ma már eléggé szennyezett. A rétegvizek: artézivizek (100 m-nél lejjebb), mélyen fekvő tiszta vizek. Folyóink (elsősorban a Duna) vize tisztítással ivóvízként felhasználható. Jelentőségük nő, mert a dunántúli karsztvizek (mészkővizek) apadóban vannak. Hévizek, termálvizek: Mo. két tektonikai lemez határán fekszik, ahol a geotermikus grádiens 20-30oC, tehát így a feltörő vizek felmelegszenek-gyógyhatásúak, mert a forró víz ásványokat old ki.
Magyarország környezeti állapota:
Vizeink állapota: a túlzott műtrágya felhasználás nemcsak a talaj, hanem a víz állapotát is rontja. (A csapadék kimossa a talajból és a vízbe kerül.) Pl. a Balaton, amely algásodott (kék alga) eutropizálódott, vagyis a bejutott szerves anyag feldúsította a kék algák táplálékát, és ezért megszaporodtak. A víz opálos, nem átlátszó. Szűkítette a halak életterét (oxigén kevesebb, táplálék kevesebb). A Balatont az őt tápláló Zala is szennyezi. De elmondható. hogy a Balaton vízminősége javult. Az ivóvízhálózat nőtt, de a szennyvízhálózatot nem bővítették.
Talajfelszín környezeti állapota: állandóan romboljuk (utak vezetése, káros anyagok, salakanyagok felszínre hozása- bányászat).
Légköri állapot:
- emisszió: szennyezőanyag kibocsátás
- transzmisszió: szennyezőanyag elszállítás
- imisszió: szennyezőanyag lecsapódás.
Széntüzeléses erőművek - ipari települések légköre szennyezett. A bányák bezárásával javult a légkör állapota, de a műszaki fejlettség elmaradottsága miatt még mindig jelentős a szennyezés (vegyi művek). Porvihar: a lekötetlen homok allergiát is okoz.
Zajártalom:
- ipari zajok (útépítés, autópálya) növelik a zajszintet.
Magyarország humán erőforrásainak tárgyalása: népességföldrajz és településföldrajz.
Népességföldrajz: A '70-es évekig hazánk népességföldrajzi színvonala megfelelt a nyugati átlagnak. A '90-es években a humán erőforrások is válságba kerültek. Ez egy hosszú folyamat volt. A mai humán erőforrások jellemzői:
- népességünk képzettségi színvonala elmarad a nyugatétól
- szakmai szerkezetváltás igen lassú (merev iskolarendszer miatt)
- fizikális állapot igen rossz
- a magyar munkaerő kreatív.
A lakosság száma 10.2 millió-fogy. Ilyen szempontból a fejlett társadalmak közé tartozunk, ahol a népességszaporulat negatív. Népsűrűség: 111 fő/km2. A lakosság döntő többsége magyar. Nemzetiségek: németek (kultúrális kp. Pécs), szlovákok (kp. Békéscsaba), románok (kp. Gyula), elszórtan délszlávok, és cigányok az ország egész területén. Asszimilációs problémák.
Természetes szaporodás: születések és halálozások számbeli különbsége 1000 lakosra vetítve (ezrelék). '45 után a születések száma emelkedett, majd lecsökkent az '50-es évek elejére. Ezután ugrásszerűen emelkedik. Gyes bevezetése + egyéb kedvezmények = megint nő. Háború után nagy veszteségek, később csökken a halálozások száma. Ma már több a halálozások száma, mint a születéseké.
Korfa: a népesség nem és életkor szerinti megoszlása:
- keskeny bázison nyugszik (kevés a születések száma)
- alacsony a csecsemőhalandóság
- középkor a jellemző
- alacsony az átlagos élettartam
- magas az öregkorúak aránya
- több fiú születik, de később női többet alakul ki, mert a nők átlagos életkora magasabb.
Foglalkozás szerinti tagozódás: kifejezi azokat a gazd. ágazatokat, amelyek kialakultak:
- csökken az agrárnépesség (15%) az ipar fejlődése miatt
- csökken az iparban foglalkoztatottak aránya (25-30%)
- a harmadik ágazatban (közl.,ker.,pü. területe) nő a foglalkoztatottak száma.
Településföldrajz: a népesség eloszlását vizsgálja, elemzi.
Település: adott földrajzi környezethez kapcsolódó gazdasági, infrastruktúrális, társadalmi rendszerek összessége. A települések egymással kapcsolatban vannak, településhálózatot alkotnak.
Településrendszerünk kialakulása:
- a középkorig két fő szerkezeti egysége volt:
- falvak (mezőgazdaság)
- városok: funkcionálisan jöttek létre, a kereskedelmi útvonalak mentén, korábbi királyi birt. kp.-i várak köré alakult, egyházi központok.
- törökök megjelenése: A lakosság a nagyobb településekre menekült, majd lassan visszamentek az elhagyott földekre. Ezalatt az idő alatt deformálódott településrendszerünk, kiesett a városfejlődésből. Tanya: kialakulása megrekedt infrastrukturális szinten.
-Osztrák-Magyar-Monarchia idején: Jelentős városodási hullám indul, középületek, bérházak épülnek.
- A trianoni szerződés megfosztott minket peremi nagyvárosainktól (Kolozsvár, Arad, Kassa, Nagyvárad)
- Háború utáni időszak: '50-es évektől tudatos városépítő tevékenység, szocialista típusú városok kialakítása. Ipart kiszolgáló munkaerő telepítése: bányavárosok, nehéziparra épülő városok. A korábbi történelmi városok tönkrementek.
Városodás=urbanizáció, városi rangú települések számbeli növekedése.
Városiasodás: valamely település városképének fejlődése.
- Városaink megyei rangú kategóriába emelkedtek. Nagyságrendileg Budapest kiemelkedik (2millió fölötti lakosság, s ez nő a külső területek bevonása miatt. Köv. Debrecen (216-220ezer fő), Miskolc (200ezer fő), Szeged, Pécs, Győr, Székesfehérvár, Kecskemét (100ezer fő)
- A 100-200ezer fős városok regionális központok is egyben (ipari, ker., közig. kp., iskolavárosok, egyházi kp.)-- teljes körű funkcionális szerep az adott térségben.
- falvak: jelentős infrastrukturális fejlődés (utak, ivóvíz, csatornahálózat). A közműolló (csatorna és ivóvízhálózat közötti rész) szűkül.
- Jövő: Városaink regionális szerepköre nőni fog. a határmenti városok lélekszámbeli növ. (Sopron, Győr, Szombathely). Közl., ker., hálózat fejlődése. Észak-keleti országrész bekapcsolása a fejlődésbe. Bp.-et újabb gyűrűk veszik körül (szolgáltató, ipari zónák).
IPAR:
Fogalma: kitermeli a termelési javakat és azokat fogyasztásra alkalmassá teszi, azaz feldolgozza. Szerteágazó. Más gazdasági ág fejlődése ennek függvényében érhető el.
Ipartörténet:
- Későn indul fejlődésnek A kiegyezés után, a múlt század második felében. Megindul hazánk iparosítása Ausztria által: olyan iparágak telepítése, amelyek már nincsenek az élvonalban pl. textilipar, élelmiszeripar (Győr, Sopron, Szombathely, Sárvár).
- Az ipari fejlődés európai szinten is mérhető. Sok tudósunk világhírűvé válik: Bánki Donát, Kandó Kálmán.
- Az I. világháborúban a háborús megrendelések hatnak az iparra.
- Az I. világháború után hanyatlik a fejlődés: hitelek felvétele.
- 1938 Darányi --Győri fegyverek program (polg. és fegyvergyártási üzemmód).
- Németország erőteljes beruházásokba kezd Mo. területén, ám a II. világháború után a németek áttelepítik az üzemeket, ez jelentős veszteség.
- A II. világháború után az ipar extenzív szakasza következik:
- iparpolitika meghirdetése: nehézipar fejlesztése, az ipar elsődlegességének hirdetése ("Vas és acél országa leszünk"). Jegyrendszer bevezetése, Fogyasztási javak csökk. --- forradalom
- Ipari, termelési növekedés: nem szempont a minőség, a takarékosság.
- 1960-as évek közepe: létrejön az új gazdasági mechanizmus: bevezeti a piacot, anyagtakarékosság.
- Az 1970-es évek közepéig a magyar gazdaság fejlődésnek indul.
- 1970-es évek közepe: világválság veszi kezdetét. Hiteleket veszünk fel, elmaradunk a fejlődésben.
- Rendszerváltás: Tulajdonosváltás, lehetővé tette a nyugati tőke beáramlását, hozzáigazítja iparunkat a nyugati színvonalhoz. Megszűnnek a KGST piacra épülő nagyvállalatok, Kft-re, Rt-re esnek szét.
Bányászat:
Hazánk ásványkincsekben szegény ország. Az extenzív iparfejlesztés fokozott erőforrás-bevonással jár. (Rablógazd.) Készletek feltárása-- bányászati lelőhelyek mentek tönkre.
Fogalmak:
- Ásványi vagyoni mérleg: Szükségletek - Források (lehet hazai termelésű importból szárm.)
- Műre való készlet /kitermelésre való készlet: Két tényezővel határozható meg: W/K >1 .
1. Világpiaci ár (W)
2. Ráford. tényező (K)
Ha ez 1-nél kisebb, akkor nem éri meg a kitermelést, bezárják a bányát. (Ráfordítás > Kalkulált világpiaci ár).
Szénbányászat:
A gyáripari méretű ipar kialakulásától kezdve a szén meghatározó szerephez jutott az energiagazdálkodásban.
A középhegységek előterében találhatók a szénkészletek. Rossz a szénmező, ennek oka :
- vetődéses szerkezetű, nem egyenletesen vastag, töréses szerk.
- karsztvíz magas színű
- sújtólég
Széntermelés földrajzi megoszlása:
Legtöbb a szénmező a Dunántúli-khg. ( jó minőségű barnaszén)
Ajka, Várpalota: gyengébb minőségű lignit.
Feketekőszenet a Mecsek hg. előterében elhelyezkedő szénmedencében termelnek ( Komló, Pécs)
Barnakőszenet az Északi-khg. térségében bányásznak. a dunántúli térségben Ajkán, Padragon és Balinkán; Oroszlányban, Mányban. A borsodi medencében Lyukó-bányát emeljük ki.
Kőolaj, földgáz:
A Pannon -tenger völgyében képződött utoljára. A rá nehezedő plankton kőolajat, földgázt eredményezett. Sosem fedezte a mennyiségük - még a csúcs időszakban sem - a szükségleteinket. 1.9 t kőolajat termelünk évente, és 5-6millió t a behozatal évente. Vetődéses csapdákban gyűlt meg a kőolaj. A ferdefúrásos technika lehetővé teszi, hogy több irányból fúrják a kőolajat tartalmazó réteget.
Kőolajkészlet elhelyezkedése:
Az első mező: Budafapuszta
Lovászi, Lendvaújfalu, Nagylengyel
Az Alföldön: Hajdúszoboszló, Pusztaföldvár, Pusztaszőlős, Battonya
Legnagyobb mező: Algyő térségében
Dél-alföldön: Kiskunhalas, Szank, Tázlár, Zsana, Üllés, Szeged, Tótkomlós
Földgázlelőhelyek:
Algyő, Hajdúszoboszló, Pusztaföldvár, Üllés, Szank, Szeghalom, Nagykörű, Zsana, Biharkeresztes.
Kőolaj és földgáz vezetékek:
- Barátság: Ukrajnából (kőolaj vezeték). Drégelypalánknál ér be az országba. Első központ Tiszaújváros, majd Százhalombatta.
- Adria (kőolaj vezeték) Horvátországból / Omisaljból indul, Nagykanizsa mellett halad el, majd Százhalombatta.
- Testvériség (földgázvezeték) Tiszaújvárosba.
Ezekhez csatlakoznak a hazaiak. Az ország minden részébe eljut a földgáz. '90-es rendszerváltás után több lábon álló energiapolitika.
Földgáztárolók:
Hajdúszoboszló, Kardoskút, Pusztaederics.
Uránérctermelés:
Kővágószőlősön kezdődött 1955-ben, de már nem termelhetnek.
Villamosenergia termelés:
Az erőművek széntüzelésűek.
- A közép-dunántúli térségben: Oroszlány, Ajka, Várpalota-Inota, Tatabánya-Bánhida
- A dél-dunántúli térségben: Paks, Pécs
- Budapest térségében: Százhalombatta, Budapest
- Az észak-magyarországi térségben: Gyöngyös-Visonta, Tiszaújváros, Kazincbarcika.
Fémércbányászat:
Egyetlen vasércbánya: Rudabányán / Északi hegyvidék. A vasérc magas kéntartalmú, ezért a kohászati technológia nem képes kibányászni. Behozatal: Ukrajnából (Krivoj Rog) régebben, ma Svédországból, Csehországból kevés.
Jelentős rézérc készlet: Recsk / Mátra
Cink, kevés ezüst, arany, ólom: nem ipari mértékben.
Kohászat: Két fontos ágazata a vaskohászat és az alumíniumkohászat. Ezek között az az alapvető különbség, hogy a vaskohászat nyersanyagainak többsége külföldi forrásokból származik, az alumíniumkohászat pedig hazai nyersanyagbázison működik. A hazai vaskohászat Észak-Magyarországon alakult ki.
Salgótarján: lemezhengermű
Ózd: kohó, acélmű, hengermű
Borsodnádasd: acélhengermű
Miskolc: kohó, acélmű, hengermű
Dunaújváros: Dunai Vasmű
Budapesti, Csepeli hengermű
Mangán:
Acélötvöző fém, az acél kopásállományát javítja.
Úrkút, Eplény / Bakony
Bauxit: Másodlagos képződmény, magmatikus kőzetekből képződött külső hatás eredményeként-- timföld előáll.--elektronizálva fémérc.
Magyarország európai viszonylatban is jelentős készlettel rendelkezik, de kitermelése költséges. Olcsóbb a dél-amerikai (guineai, jamaikai) bauxit importálása. / a világpiaci ár nagyon alacsony /.
Bauxitbányák: Halimba, Csabpuszta, Fenyőfő, Iszkaszentgyörgy.
Alumíniumkohászat:
Ajka: az al. kohászatra épült
Várpalota: bauxitbányászat, al. kohászat
Székesfehérvár: al. hengermű
Csepel: hengermű
Tatabánya: al. kohászat (ma már nincs).
Gépipar: Termelési eszközöket, fogyasztási javakat állít elő (csúcsipar). Ebben az iparágban termelik pl. a hírközlés eszközeit, az információáramlás műszaki berendezéseit, tartós fogyasztási cikkeket (pl. gépkocsi). A világ gépipara erősen differenciálódott, nagyjából három csoportra tagolódott:
1. A rendkívül nagy szellemi, anyagi potenciállal és termelési hagyománnyal rendelkező országok, ezek képesek csúcstechnológiák előállítására (pl. űrtechnológia, nukleáris technológiák). E mellett folytatják a legmagasabb színvonalat képviselő hagyományos gépipari tevékenységeket is. (pl. USA, Japán, Németország).
2. A kisebb szellemi és anyagi potenciállal, de magas színvonalú műszaki kultúrával rendelkező országok, akik a világgazdaság átformálását hordozó technológiák előállítására nem képesek, de egy-egy gazdasági szakterületre adaptálva rendkívül rövid időn belül tudják követni a meghatározó változásokat. Ugyanakkor egyes részterületeken ( pl. elektronika, hírközlés) kiemelkedő teljesítményekre képesek. (pl. Olaszország, Hollandia, Svédország).
3. Alacsonyabb fejlettségi szintű országok, most alapozzák meg a gépiparukat. A fejlettebb országok technológiáit átvéve a tömeggyártásban érnek el eredményeket. (pl. Kistigrisek, Magyarország).
Magyarország gépipara:
A múlt század végén kibontakozó gépipar húzóereje a vasút volt. Kohós acélművek közelébe épültek, főleg vasúttársaságok kezében voltak. Malomipar gépeinek gyártása (őrlő). A két világháború között, főleg a II. világháború után német technológia átvétele (hadiipar). Alapanyagbázis megteremtésével vette kezdetét a hazai gépipari fejlődés. A KGST megalakulása fölgyorsította ezt a folyamatot. Kooperáció jegyében a szovjet Zsigulihoz gyártottak alkatrészeket Veszprémben. A '70-es években a nyugattal való szorosabb kapcsolat megindította a fejlődést (technológia átvétele). Ez a '80-as években volt a csúcsponton, de a '90-es években visszaesett (KGST felbomlása, beruházások visszaestek). Olcsó munkaerő, tömeggyártó országokká válunk.
A gépipar földrajzi elhelyezkedése:
Gépipari decentralizáció. Budapest hatalmának csökkentése és vidéki városokban az ipar létrehozása. Ipari ellensúlyok megmaradtak.
Gépipari ágazatok:
Közlekedési gépgyártás: szórt ágazat.
Vasúti kocsik: Ganz-MÁVAG
Teherautó: RÁBA, Csepeli gépgyár
Busz: Mátyásföld. Székesfehérvár (IKARUSZ)
A hajógyártás csaknem teljesen megszűnt. Régen jelentős volt a folyami- és tengeri hajógyártás. Vácon volt jelentős a vízibuszok gyártása.
Sétahajógyártás: Balatonfüred
Repülőgépgyártás nincs.
Gépkocsigyártás: Jól reprezentálja egy ország gépipari fejlettségét. A KGST szereposztásban nem jutott nekünk ilyen szerep. Később több próbálkozás történt. A '90-es évektől a folyamat felgyorsult. A '80-as évek végén a japán Suzuki Esztergomban autógyárat épített, amely a Suzuki Swift személygépkocsikat állítja elő 1992 óta. 1994-től a német AUDI cég 400 ezer db motort állít elő a győri telephelyén. Székesfehérváron a FORD alkatrészgyártó részlege működik. Szentgotthárdon Opel Astra gépkocsi összeszerelés folyik, de elsősorban motorokat gyártanak.
Bányagépgyártás: Erősen visszaesett. A bányaközpontokban található.
Az irodagépgyártás és- számítógépgyártás, valamint a műszeripar hullámzó képet mutat. A műszeriparban volt a legnagyobb visszaesés a gépiparon belül a '90-es évek elején. A nagyvállalatok (MOM, MEDICOR) részekre bomlottak. Elsősorban Budapestre koncentrálódik. Leghíresebb területe az orvosi műszergyártás.
Szerszámgépgyártás: a megmunkálógépek gyártásában jeleskedünk. CNC- számítógépes technológiák, automatizált megmunkálás.
Elekrotechnika: a székesfehérvári Videoton alpozta meg az iparágat. Elsősorban szórakoztató technika Japán minta alapján. Rendszerváltás után lecsökkent. Külföldi: Philips, háztartási és más elektronikai eszközöket gyárt.
Háztartási gépgyártás:
Jászberényben hűtő (Lehel)
Debrecenben bojlergyártás
Pápán főzőlapok, fűtési berendezések.
Mezőgazdasági gépgyártás: jelentős volt, de leépült. Rába traktorgyártás amerikai technológia alapján. Mosonmagyaróvárra költözött az üzem. Az Alföldön Szolnok, Hódmezővásárhely.
Vegyipar: magas szinten jött létre, legmodernebb technológiák. Korábban szervetlen vegyipar (műtrágya, kénsavgyártás). Karbid.
Műtrágyagyártás: szénhidrogének láncmolekuláinak átalakítása. Fémanyagok pótlására is alkalmas.
Nitrogénműtrágyagyárak: Pét, Kazincbarcika, Tiszaújváros
Foszforműtrágya: Szolnok, Budapest, Peremarton.
Gyógyszeripar: EGIS, Chinoin, Richter, Alkaloida, BIOGAL
Műanyagfeldolgozás: Tiszaújváros, Kazincbarcika, Balatonfűzfő illetve Pannonplaszt Rt. (Bp., Debrecen, Szombathely), Graboplaszt Rt. (Győr).
A vegyipar területi elhelyezkedése: erősen koncentrált.
1. Budapest körzete: a Duna mentén jelentős bázis alakult ki az ipari víz miatt.
Nyergesújfalu: műszálgyártás
Dorog: a budapesti gyógyszergyártáshoz alapanyag
Vác: celluloidgyártás
Budapest: gyógyszergyártás (EGIS)
Százhalombatta: kőolajvegyészet, kőolajlepárlás
Dunaújváros: szénlepárlás
2.Veszprém körzete:
Pét: nitrogénművek
Peremarton: kénsav, műtrágya
Balatonfűzfő: ipari robbanóanyag
3a. Tisza menti körzet
Szeged: műanyagipari cikkek, háztartási áruk
Szolnok: műtrágya, permetezőgyártás
Tiszaújváros: kőolaj
Tiszavasvári: mák gubójából kivonható gyógyszer alapanyaga
Debrecen: gyógyszergyár (Biogal)
Nyíregyháza: műanyag
Nyírbátor: műanyag
Salgótarján: műanyag feldolgozó üzem
3b. Borsodi körzet
Kazincbarcika: Borsodchem vegyipari alapanyagok
Sajóbábony: műanyag
Építőanyagipar: (nemfém ásványi termékek gyártása). Hagyományos építőanyagok (égetett tégla, cserép, cement, üveg, beton és vasbeton áruk, burkolóanyagok) illetve különböző ipari célra felhasznált kerámiák, üvegek, háztartási és egyéb használati tárgyak előállítása.
A zeloitokban, perolitekben (szigetelőanyagok) gazdagok vagyunk. / Zempléni hg., Mátra /
Üledékes fém és ásvány: gipsz és dolomit / Dunántúli khg. /
Kvarchomok az üveggyártáshoz / import /
Folyami kavics / Duna sóderbányái /.
Cementgyártás: alapanyaga a mészkő és a marga. Széntüzelésű bázisokra telepedtek.
Miskolc, Helyőcsaba, Vác, Beremend, Bélapátfalva, Lábatlan, Tatabánya, Selyp
Mészipar: árutermelésének többsége a cementgyárakhoz kötődik, de a Pilis, a Gerecse, a Bükk és a Bakony hegységekben önálló mészégető üzemek is működnek.
Üveggyártás: Jelentős hagyományai vannak. Az erdőben gazdag területeken létesített üveghutákat (pl. Parád) már a múlt század végén kezdték felváltani a barnakőszénre telepített üveggyárak. Így jöttek létre az ajkai, a tokodi, a salgótarjáni, a sajószentpéteri és a miskolci üveggyárak. Az ország legnagyobb üveggyárát Orosházán már szénhidrogénbázisra telepítették.
Sík és hajlítottüveg: Orosháza, Salgótarján
Csomagoló vagy öblösüveg: Sajószentpéter, Tokod, Orosháza
Használati, illetve dísztárgyak: Parád, Ajka
Műszaki üveg: Miskolc
Laboratóriumi üvegtermékek: Karcag.
Kerámiaipar:
Hollóháza, Pécs, Herend, Pécs (Zsolnay),
Egészségügyi kerámiák: Hódmezővásárhely
Belső és külső burkolólapok: Budapest, Romhány
Ipari kerámiák: Hódmezővásárhely, Budapest, Pécs.
MEZŐGAZDASÁG:
Feladata: élelmiszertermelés, ellátás, export. Jelentős az önfogyasztás.
Magyarországon az élelmiszergazdaság a nemzetgazdaság egészén belül lényegesen nagyobb súlyt képvisel a termelés, a foglalkoztatás és az ipar tekintetében, mint más hasonló fejlettségű országokban. Ez a jövedelemben is fontos szerepet játszott. Kivitel: búza, gabona volt jelentős tétel; élőállat szállítása lábon (Olaszországba, Bajorországba); minőségi borkivitel (északra irányultak: Lengyelország, Skandinávia).
Típusát tekintve az un. porosz-utas fejlődést járta meg. Közép-Kelet-Európában + Kelet-Németországban megmaradt a tulajdonos kezében a földtulajdon, majd különválik a bérlő és a tulajdonos. Ez a rendszer fönnmaradt a II. vh-ig. A földosztás ezután történt, a parasztság földhöz jutott. A múlt század végén a gépesítés, a munkagépek már nem tartoztak az élvonalba. A Kolhoz kedvét szegte a parasztságnak. Néhány évig élvezte a birtokát. Bevezették a beszolgáltatási rendszert ( a mezőgazdaságból vontak ki a túlzott iparosítási politika érdekében). A Kádár-korszakban bevezették a háztáji gazdaságot. A saját föld művelésének érzését adja vissza a parasztságnak. Ettől kezdve ugrásszerűen megnő a mg.-i termelés. Az állami gazdaságot jelentős állami támogatással igyekeznek elérni a nyugati színvonalat, jelentős szerkezetváltás. A korábbi extenzív ágazatok helyét a munkaigényesebb, jobban eladható termékek vették át. A rendszerváltás politikai programja az, hogy a TSZ-esítés során a tulajdonostól elvett földet vissza kell adni (kárpótlás).
Magyarország adottságai:
Éghajlat: mérsékelt övi kontinentális kontinentális éghajlati terület, átmenet a mérs. övi óceáni és kontinentális között. A Golf áramlás +2oC pozitív anomáliát okoz.
Napsütötte órák száma (éves napfénytartam): az egy év alatt mért napos órák összessége. A napfény jelentős tényező a növekedési és érési ciklusban. 1700(1750)-2100(2140)óra. Legtöbb: Mezőföld, Duna-Tisza köze.
A tenyészidőszak hőösszege: a tenyésztési időszakban a napi középhőmérsékletek összege. Ez hazánkban április1-től szeptember 30-ig.
Napi középhőmérséklet: háromszor mérik a hőmérsékletet naponta, és ezt átlagolják. 2900-3300oC között ingadozik.
Csapadék: a nyugati rész csapadékosabb, kelet felé csökken. Nyugaton (Alpokalja) 600-800mm, keleten 400-450mm. Ez a csapadék befolyásolja a növénytermesztést. Száraz területeken szárazságtűrő növényeket kell termeszteni. Az intenzív gazdaság feltétele az öntözés kiterjesztése.
Talaj:
- Löszön kialakult mezőségi talaj (ez a legjobb minőségű Magyarországon).
- Barna erdőtalaj a Dunántúli-dombságon ill. a középhegységek előterében található.
- Öntéstalajok a Duna és a Tisza árterén alakult ki. A vízgazdálkodás teszi jobbá.
(Gyengék):
- Szikes talaj: ez a terület egyre nő hazánkban.
- tőzeg, táptalaj
- homok, ezt megkötötték szőlővel, akáccal. Bugacon, Mezőségi területeken fodrozódik.
A termőföld értéke:
A földértékelési rendszer alapja az aranykorona érték (1872-be vezették be). A föld értékét fejezi ki átlagos gazdálkodási viszonyok mellett, úgy, hogy az adott területegységre (hold, hektár) mennyi a nettó jövedelem. Ebben megjelenik a földterület elhelyezkedése, a piactól való távolsága, az utaktól való távolsága. Hazánkat is feltérképezték e szerint. A kárpótlás is e szerint történt. Nemzetközi összehasonlításban hazánk földminősége kiváló.
Mezőgazdasági értékelés:
A GDP termelésben kb.10%-kal részesedik. A foglalkoztatottak aránya 15% körül ( ez jelentősen csökkent). A kivitelünk 20%-át mezőgazdasági termékek teszik ki. A külker. mérleg pozitív mg.-i szempontból.
Szántóföldi növénytermesztés:
Gabonafélék:
Elsősorban búza. Alapvető igénye a mezőségi talaj, a téli/nyár eleji csapadék, a beérés időszakában a meleg. Magas a sikértartalma (a fehérje-keményítő arányt fejezi ki), az ilyen búzából készült liszt könnyebben feldolgozható. Búzából önellátó, sőt kivitel. Tudatosan csökkentik a búza vetési területét. A világ gabonapiacán túltelítettség van.
Az Alföld déli része, a Hajdúság déli területei, Közép-Tisza (Szolnok megye), Kisalföld (Győr-Sopron megye), Fejér megye.
A rozs másodrendű gabonanövény. Ott termesztik, ahol a búza nem érik meg. Hűvösebb éghajlat, kisebb igények.
Szabolcs megye, Borsod megye, Somogy megye, Zala megye.
Rizs: nagyrészt import
Körösi területeken foltokban.
Ipari növények: az élelmiszer-, textil- és gyógyszeripar számára szolgáltatnak nyersanyagot.
Cukorrépa: legjelentősebb ipari növény. Talajigénye mezőségi talaj, barna erdőtalaj, több csapadékot igényel. A cukorfok magasabb, mint a környező országoké. A szállítási időt lerövidítik, mert gyorsan romlik.
Főbb cukorgyárak (a termőterületekkel egybeesnek): Ács, Petőháza, Ercsi, Kaposvár, Hatvan, Selyp, Szolnok, Szerencs, Mezőhegyes, Sarkad, Kaba
Kukorica (takarmánynövény is): Egybeesik a búzatermelő helyekkel. A '70-es években megvásárolta az amerikai termelési módszert: sűrű vetésű kukorica, előírt időben permetezés, talajjavítás. A megmunkált gépeket is szabványosítják. Világhírű eredmények-- exportálás. Bábolna fejlesztette tovább ezt a módszert.
Napraforgó (olajos növény): Melegkedvelő növény, hasonló, mint a búza
Nagykunság, Bácskai löszhát, Békés-Csanádi löszhát, Mezőföld.
Textilipari növények:
Kender: melegigényes növény, az ország déli részén, kizárólag kiváló talajon termesztik:
Békés-Csanádi löszhát, Berettyó-Körösök vidéke, Észak-bácskai löszhát, Dráva mente
Len: csapadékos területeken, az ország délnyugati részén.
Zöldségnövények:
Paprika: A magas napfénytartam fokozza a C. vitamin tartalmat. A hagyományos technikát és a kutatásokat a nemesítésben alkalmazzák. Exporttermék. Paprikamalmokban őrlik, csomagolják.
Szeged, Kalocsa.
Hagyma: Európában a legjobb minőségű
Makó termelési körzetében vált világhírűvé.
Káposzta: a Duna mentén, Vecsés.
Zöldpaprika:
Szentes, Dél-Mezőföld (Bogyiszló, Cece), Kecskemét, Nagykőrös, Heves megye déli része.
Gyümölcsök:
Alma: termelését megtizedelték
Szilva: az elsődleges, igénytelen
Szamosháton, Dunakanyarban, Északi- khg. belső medencéiben.
Kajszibarack: Duna-Tisza közén
Kecskemét, Nagykörös, Cegléd, Budapest körzete, Balaton környéke, Abaúj-Hegyalja (Gönc, Boldogkőváralja).
Őszibarack:
Szeged, Szatymaz, Budai hegyvidék (Érd, Nagytétény), Balaton-felvidék, Mecsek, Duna-Tisza köze.
Cseresznye és meggy:
Duna-Tisza köze, Mátra, Bükk (Szomolya) déli lejtői, Balaton körzete, Budai hegyvidék.
Szőlő: a legrégebben termesztett növény. Kedvező éghajlati hatások (száraz, napfényes nyár, hosszú, meleg ősz)... Történelmi borvidékek a hegyvidékek déli lejtőin helyezkednek el. Jelentős exporttermék.
Zempléni-hegység: Tokaji hegyvidék, Egri borvidék.
Mátra: Gyöngyös-Visontai borvidék.
Dunántúl: Mecsek-Villányi /oportó/, Badacsony, Sopron /kékfrankos/.
Bakony, Vértes: Mór, Neszmély.