A Magyar Köztársaság Közép-Európában a Kárpát-medence középső és nyugati, alacsony fekvésű részén terül el. Területe 93036 négyzetkilóméter. Lakossága 10'310'100 fő, népsűrűsége 111,5 fő négyzetkilóméterenként. Államformája köztársaság, fővárosa Budapest (1'992'000 lakos). Közigazgatási beosztás: 19 megye és Budapest. Pénznem: forint (1 forint =100 fillér). Népek: magyar (96,6%), német (1,6%), szlovák (1,1%), egyébb (0.5%).
Magyarország ipari-agrár ország. Egy főre jutó GNP: 3010 dollár. A társadalmi össztermék megoszlása ágazatonként: mező- és erdőgazdaság 14,7%; ipar 62,6%; építőipar 8,4%; közlekedés, kereskedelem, távközlés 12,9; egyébb 1,4%.
Ipar:
Energiahordozók: Az oraszágnak nincsenek jó természeti adottságai energiahordozók kitermeléséhez. Energialelőhelyek az ország területének kis részén taláhatók. A szénkészlet legnagyobb része barnakőszén és lignit, jó minőségű feketekőszén csak kis arányban fordul elő. A barnakőszén- és lignittelepek a középhegységek vonalát követik. A Bakony legnagyobb szénmedencéje az erősen karsztvizes ajkai medence. Az itt található közepes minőségű baranakőszén fűtőértéke alig haladja meg a 13000 kJ-t. Az itteni bányák elsősorban az ajkai hőerőművet látják el. A Dunántúl legfiatalabb szénmedencéje az oroszlányi medence. A szén fűtőétréke meghaladja a 13000 kJ-t. A tatabányai szénmedencének igen fontos szerepe van Budapest ellátásában. A szén átlagos fűtőértéke 17000 kJ, elsősorban a térség nagy hőerőművei égetik el. A dorogi medence a leginkább karsztvizes az országban, ez nehezíti a bányászatot. A szén fűtőértéke 17000 kJ, elsősorban a Duna mentén elhelyezkedő cement- és papíripar használja. Az Északi-középhegységben a nógrádi medence szene magas hamutartalmú, rosszul égő. A fűtőértéke 13000 kJ alatt van, a helybéli fogyasztókat és a Zagyva-völgyi ipart látja el. A borsodi medencében többségben alacsony fűtőértékű (12000 kJ) földes barnakőszenet bányásznak. Fő felhasználója a borsodi nehézipar és a háztartási fogyasztás. Lignibányászat folyik a várpalotai medencében. A nagy víztartalmú, kb. 8000 kJ fűtőértékű lignitet a helybeli hőerőművekben égetik el. Az ország legnagyobb lignitbányája a Mátraalján, Visonta térségében működik. A szén fűtőértéke alacsony, kb. 7500 kJ, felhasználása csak a helyi hőerőműben gazdaságos. Az országban feketekőszén egyedül a Mecsekben található. Itt a bányászat két nagy központja Pécs és Komló. Az itt kitermelt feketekőszén átlagos fűtőértéke 19000 kJ. Ezen kívül az importált szénnek is fontos szerepe van.
A kőolaj és földgázkészletek sem elég nagy mennyiségűek, és a jövőben a termelés visszaesésére lehet számítani, a mezők kiürülése miatt. Magyarországon kitermelésre érdemes szénhidrogénmezők Zala-megyében, a Hortobágyon és a Dél-Alföldön vannak. A legtöbbet az Algyő és Szeged között, észak-déli irányban húzódó mező termel, az ország kőolajtermelésének 60%-át, földgáztermelésének 40%-át adja. Földgázkitermelés folyik Debrecentől nyugatra a Hortobágy térségében, Hajdúszoboszlón és Nagyhegyesen. A gáz minősége jó, de a készletek kimerülőben vannak. A Dél-Zalában a mezők nagy része már kimerült. Olajat már alig adnak, csak kisebb földgáztermelés tartható fenn. Számottevő maradt az elsősorban aszfaltgyártásra alkalmas, Nagylengyel közelében (Nyugat-Zala) taláható sűrű kőolaj. A hazai termelést az Oroszországból importált kőolaj, olajfinomítványok és földgáz egészítik ki. A kőolaj és földgáz gazdaságosabb szállítására csővezeték-hálózat épült ki.
A Mecsekben, a Pécs közelében lévő Kővágószőlősön uránércbányászat is folyik. Az elsőfokú dúsítást Pécsen végzik. A további feldolgozás az országban nem gazdaságos, ezért a további dúsítást, és a fűtőelemek elkészítését Oroszországban és Ukrajnában végzik. Ezekkel működik Pakson Magyarország egyetlen atomerőműve.
Az energiatermelésre alkalmas folyók esése alacsony, vagy vízhozamuk erősen ingadozó, ezért hasznosításuk csak kisebb erőművekben, magas befektetésekkel lehetséges.
Kohászat: Magyarország kohászatának nyersanyagellátását csak kis részben lehet hazai forrásból fedezni, ezért a kohászat ellátása csak import segítségével oldható meg. Az ország egyetlen vasércbányája Rudabányán volt, 1986-ban megszüntették. A magyar vaskohók kizárólag külföldi vasércet dolgoznak fel. A vasérc nagy részét Ukrajnából importáljuk. A Dunai Vasmű kokszolója a kohókoksz 1/3-át komlói feketekőszénből képes fedezni. A kohókoksz nagyobb részét importból biztosítják.
Az acélgyártás legfontosabb ötvözőféme a mangán, amelynek ércét a Bakonyban, Úrkút közelében bányásszák. Az érc egy részét exportálják. Az acélgyártáshoz szükséges hulladékvas nagy részét belföldi források fedezik. Az acélgyárak pakurát és földgázt használnak fűtőanyagként. A mészkő iránti szükségletet a belföldi bányák korlátlanul ki tudják elégíteni.
A bauxitbányászat két nagy területre összpontosul. Az egyik a Móri-árok és a Bakony talákozása, ahol Iszkaszentgyörgy körzetében működnek kizárólag mélyművelésű bányák. A másik körzet, a Dél-Bakonyban Halimba-Nyirád-Szőc térsége, ahol mélyművelésű és külszini fejtéses bányák egyaránt találhatók. A Bakony északi részén, Fenyőfőn is folyik bauxitbányászat. Magyarországon a bauxitbányászat környezeti ártalmakat okoz. A karsztvíz a bauxitrétegekkel gyakran egy szinten van, így a biztonságos bányászat érdekében a vizet ki kell szivattyúzni, ami gyakran apasztja a térség vízforrásait.
A bauxit aluminiummá való feldolgozásának következő fázisa a timföldgyártás. A tinföldgyártásnak három telephelye van. A legnagyobb termelési kapacitás Ajkán van, ahol két gyár is működik. A bauxitot a közeli, dél-bakonyi bauxitbányák, a hőenergiát az ajkai hőerőmű hulladékgőze szolgáltatja. A víz forrása a bauxitbányászat karsztvize. Almásfüzítőn a timföldgyár a Dunát fasználja ipari víz forrásnak, a bauxitellátást nagyrészét a Fejér megyei bányák fedezik. A legkisebb timföldgyár Mosonmagyaróváron működik. A vizet itt is a Duna szolgáltatja. Melléktermékként a bauxitból vanádiumot (V2O5) állítanak elő.
A következő lépés timföldből aluminiumot előállító kohászat. Az aluminiumkohászatnak három üzeme van. A nagy villamosenergia felhasználás miatt mindegyik erőmű mellé települt. A legnagyobb kohó Várpalotán működik, a helyi lignitre települt erőmű áramát használja. A tatabányai kohó a tabányai szénmedence szenét felhasználó erőrmű energiájával működik. Ajkán a kohó az ajkai hőerőmű villamos energiáját használja. Az ajkai telepítés optimális, mert helyben van a szén, a timföld, az ipari víz, és a kombináthoz egy nagy kapacitású aluminiumöntöde is kapcsolódik. A szénnel termelt elektromos energia magas ára miatt a hazai aluminiumkohászat gazdaságtalan, Ajkán és Tatbányán már megszűnt. A bauxitot és timföldet Oroszországba és Ukrajnába exportáljuk, és az ott olcsó, vízerőművekben termelt elektromos energiával kohósított kész fémtömbök egy részét visszavásároljuk. Így, még a nagy szállítási költségek ellenére is olcsóbban jutunk aluminiumhoz.
Ez után az aluminiumból félkész terméket állítanak elő a hengerművekben. Székesfeférváron nagy kapacitású henger-, prés- és huzalmű működik, Európa aluminiumiparában számottevő méretet képvisel. Budapesten két aluminium-hengermű található: az egyik a Csepel Művek keretében, a másik Kőbányán, melynek fő terméke a fólia (élelmiszer-csomagolás számára).
Gépipar: A gépipar egyik jelentős körzete Budapest és környéke, ahol csaknem az összes hazai gépipari ágazat megtalálható. Szoros az együtműködés a vidéki üzemekkel, amelyekben főleg alkatrészeket gyártanak. A másik gépipari körzet a Kisalföld, ahol vezető ágazat a gépkocsiipar. Jelentős még a mezőgazdasági gépgyártás (Mosonmagyaróvár, Szombathely), a fémtömegcikkipar (Mosonmagyaróvár), az elektromos készülékek és alkatrészek gyártása (Pápa, Szombathely). Jelentős gépipar alakult ki északon, ahol Miskolc, Eger, Gyöngyös, Salgótarján üzemei fűtőberendezéseket, villamosgépipari tartozékokat, orvosi műszereket, elektronikai alkatrészeket, nehézipari berendezéseket gyártanak. A három nagy körzet mellett jelentős gépipari központok: Székesfehérvár (elektronika, autóbusz-, szerszámgépgyártás), Veszprém (személygépkocsialkatrész-gyártás), Kecskemét (híradástechnika, fémtömegcikkipar, szerszámgépgyártás), Debrecen (golyóscsapágy-, orvosi műszergyártás), Szeged (kábel- és fémtömegcikkipar), Nagykanizsa (izzólámpagyártás, olajbányászati gépgyártás), Vác (elektronika, konténergyártás).
Vegyipar: A vegyipar magyarország leggyorsabban fejlődő iparcsoportja. A szervetlen vegyipar csak néhány ágazatban vált jelentősebbé, ami a hozzá szükséges nyersanyagok hiányával magyarázható. A kénsavgyártás, a technológiai előnyök felhasználása miatt, a szuperfoszfátgyártással együtt települt. Kénsav- és szuperfoszfát gyár működik Szolnokon, Budapesten és Berhidán.
A mezőgazdaság korszerűsítése a nitrogénipar gyors fejlesztését követelte meg. A nitrogénipar bázisa az ammóniagyártás (NH3), melynek nitrogénforrása a levegő, a hidrogént pedig földgáz bontásával nyerik. Nitrogénműtrágyagyár működik Várpalotán (Péti Nitrogénművek). A földgázt az Alföldről kapja csővezetéken. Egymáshoz közel települt Borsodban két nitrogénüzem, amelyek integrálva működnek. Kazincbarcikán a Borsodi Vegyi Kombinát (BVK) működik, a Sajó mentén. Az alapanyag itt is az alföldi földgáz. A Sajó nem tudja az üzem vízigényét fedezni, ezért mesterséges víztárolókat építettek. Tiszaújvárosban a Tiszai Vegyi Kombinát (TVK) részben importált földgázt dolgoz fel.
A klóralkáli ipar korábban kevésbé volt fejlett, két ok miatt: az országban nincsen hozzá nyersanyag (kősó), az iparág sok villamosenergiát igényel. A Budapesten működő klóralkáli üzemben klórt (sósavat) és marónátront (NaOH) gyártanak. Hasonló termékeket állítanak elő Balatofűzfőn is. A marónátron nagy mennyiségben szükséges a timföldgyártáshoz, ezért Kazincbarcikán a BVK keretében nagy kapacitású klóralkáli üzem épült, ahol a PVC-gyártásnak nagy mennyiségű klórra van szüksége, amit importált kősóból állítanak elő, a kelekező nátriumból pedig marónátron készül. Ezek a gyárak az ország timföldgyártásának marónátron-szükségletét teljesen fedezik, sőt kivitelre is jut.
A mezőgazdasági vegyszerek gyártása nagy mértékben hozzájárul a mezőgazdaság fejlődéséhez. A mezőgazdasági vegyszereket nem önálló üzemekben, hanem valamelyik vegyi kombinátba vagy gyógyszergyárba integrálva gyártják, például: Balatonfűzfőn, Budapesten, Dorogon, Tiszavasváriban.
Kőolaj-finomító működik Százhalombattán, amely a kőolajat a Barátság csővezetéken kapja. Elsősorban Budapest ellátására épült, de egyúttal az azonos telephelyen működő hőerőmű pakuraellátásáról is gondoskodik. Az ágazat másik üzeme a tiszaújvárosi kőolaj-finomító, amely elsősorban a TVK olefinműjének szállít alacsony oktánszámú benzint. A Duna melletti, almásfüzítői kőolajfinomító benzint és gépkocsi-motorolajakat állít elő. Kisebb olajfinomító működik Várpalotán, melyhez magasnyomású vegyi üzem is tartozik, ami a szintetikus mosószerek gyártásához nélkülözhetetlen anyagot, a zsíralkoholt állítja elő. A nagylengyeli magas bitumentartalmú olajat a zalaegerszegi olajfinomítóban finomítják, amelynek egyik fő terméke az aszfalt.
Magyarországon a természetes nyersanyagok hiánya miatt különösen fontos a műanyagok széleskörű felhasználása. Az olefinipar bázisüzemei a TVK-ban találhatók. A telephelyet indokolta, hogy itt már korábban is létesült vegyipari üzem, ide fut be az Oroszországból érkező Barátság II. olajvezeték (amelyre az olajfinomító és a hőerőmű is épült) és a Testvériség gázvezeték, és egy villamos távvezeték is. Az ipari víz forrása a Tisza. A TVK gyártja az olefin alapanyagokat, a polietilént és a polipropilént, ezenkívül az ország legnagyobb műanyag-késztermékgyártó kapacitása is itt van. A BVK Kazincbarcikán a TVK-tól csővezetéken szállított etilénből, és saját klóralkáli üzemében előállított klórból készíti a PVC-t, amelynek egy részéből készterméketet (főleg csöveket) gyártanak.
A gumiipar szinte kizárólag importált nyersanyogot használ fel. A legnagyobb gumiipari üzemek Budapestre (gépkocsiabroncs-gyártás), Szegedre (műszaki gumiáruk), Nyíregyházára (gépkocsibelsők, mezőgazdasági gumiabroncsok, campingcikkek) épültek.
A magyar gazdaság világviszonylatban legjelentősebb iparága a gyógyszeripar. A termelés 2/3 részét exportálják. A gyógyszeripar alapanyagait a vegyipar különböző ágazataiból, a mezőgazdaságból és az élelmiszeriparból szerzi be. A hazai források mellet szükség van alapanyagok és félkész termékek importjára is. Az iparág nagyrészben Budapestre koncentrálódik, ahol több vállalat is működik, pl.: Chinoin, Richter Gedeon, Egis. A vidéki gyógyszergyárak közül a legfontosabb a Tiszavasváriban működő Alkaloida gyógyszergyár, amelynek fő terméke a mákgubóból kivont morfium, és egyéb növényi alapanyagú gyógyszerek. Debrecenben antibiotikumok gyártása folyik.
Építőanyag-ipar: A építőanyag-ipar Magyarország egyetlen olyan iparágazata, amelynek nyersanyagai nagyrészt hazai forrásból származnak. Az üledékes és a vulkáni kőzetek gyakori előfordulása miatt az építőanyag-ipar területi elhelyezkedése viszonylag egyenletes. A legtöbb termékből ki tudja elégíteni a hazai szükségleteket. A tégla- és cserépipar legjelentősebb központjai: Budapest és környéke (főleg a Duna jobb partja), Békéscsaba és a Délkelet-Alföld.
A cementipar alapanyaga a mészkő és az agyag. Korábban a cementgyártás kizárólag szenet használt fűtőanyagként, így a szénmedencék közelében lévő legjobb nyersanyaglelő-helyekre települtek az üzemek, például Lábatlanban, Bélapátfalván. Később megkezdődött a cementipar átállása a szénhidrogénekre. Az új cementgyárak már mind fűtőolajat vagy földgázt használnak. Új cementgyárak épültek Miskolcon, Bélapátfalván, Beremenden, Vácon. A cementhez adalékanyagként gipszet adnak. Az országban jelentős gipszlelőhely a Bódva völgyében található, amelyet részben cementipari célokra, részben talajjavításra használnak. A hazai termelés mellett importra is szükég van gipszből.
A mészipar területileg szorosan kapcsolódik a cementiparhoz, ugyanis a cementgyárak többsége nagy kapacitású mészégetőkkel is rendelkezik, amelyek a termelés nagyobb részét adják. Ezenkívül a mészkőhegységekben a cementgyáraktól független mészégető üzemek is működnek.
Az üveggyártás alapvető sajátossága a magas hőenergia-felhasználás, a tüzelőanyag súlya többszörösét teszi ki az összes többi nyersanyagénak. Ezért a korábbi telepítésű üveggyárak a szénmedencékben találhatóak, például Ajka, Tokod, Salgótarján, Miskolc. A korábban szénbázisú üveggyárakat átalkították földgáztüzelésűre. A földgázra való átállás újabb telephelyeket kínált, a zalai földgázmezőkre épült a nagykanizsai, az alföldire a karcagi és az orosházi üveggyár.
Könnyűipar: A magyar könnyűipar földrajzi elhelyezkedése - a többi iparághz viszonyítva - kiegyenlített. Ennek ellenére kialakult néhány olyan körzet, ahová a könnyűipar számos ágazata tömörült. A legjelentősebb körzet Budapest és környéke, ahol különösen kiemelkedő a textil-, a bőr-, a bútor-, a papír-, a papíráru- és a nyomdaipar. Budapest közelében még jelentős könnyűipari központok: Szentendre, Budakalász, Vác, Kerepestarcsa.
A könnyűipar második nagy körzete a Kisalföld, melynek központja Győr. A körzetben a pamut-, a gyapjú-, a selyem-, a lenipar mellett a cipő- és a bútoripar jelentős (Pápa, Mosonmagyarovár, Sopron, Kőszeg, Szombathely, Szentgotthárd).
A Dél-Alföldön is számottevő könnyűipar van. Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megye könnyűiparában kiemelkedő a pamutfonás és -szövés, a kender-, textilruházati, a fa- és bútoripar. A fontosabb központok: Szeged, Békéscsaba, Gyula, Hódmezővásárhely, Kiskunhalas és Kecskemét.
Az Észak-Alföldön különösen a textil-, a fa-, a cipő-, a ruházati-, és a papíripar jelentős. Központok: Debrecen, Nyíregyháza, Szolnok, Újfehértó, Mátészalka.
Az északi megyékben a könnyűipar nem jelentős. Egyedül Borsod-Abaúj-Zemplém megyében vált jelentőssé a ruházati- és textilipar.
Magyarország ipari-agrár ország. Egy főre jutó GNP: 3010 dollár. A társadalmi össztermék megoszlása ágazatonként: mező- és erdőgazdaság 14,7%; ipar 62,6%; építőipar 8,4%; közlekedés, kereskedelem, távközlés 12,9; egyébb 1,4%.
Ipar:
Energiahordozók: Az oraszágnak nincsenek jó természeti adottságai energiahordozók kitermeléséhez. Energialelőhelyek az ország területének kis részén taláhatók. A szénkészlet legnagyobb része barnakőszén és lignit, jó minőségű feketekőszén csak kis arányban fordul elő. A barnakőszén- és lignittelepek a középhegységek vonalát követik. A Bakony legnagyobb szénmedencéje az erősen karsztvizes ajkai medence. Az itt található közepes minőségű baranakőszén fűtőértéke alig haladja meg a 13000 kJ-t. Az itteni bányák elsősorban az ajkai hőerőművet látják el. A Dunántúl legfiatalabb szénmedencéje az oroszlányi medence. A szén fűtőétréke meghaladja a 13000 kJ-t. A tatabányai szénmedencének igen fontos szerepe van Budapest ellátásában. A szén átlagos fűtőértéke 17000 kJ, elsősorban a térség nagy hőerőművei égetik el. A dorogi medence a leginkább karsztvizes az országban, ez nehezíti a bányászatot. A szén fűtőértéke 17000 kJ, elsősorban a Duna mentén elhelyezkedő cement- és papíripar használja. Az Északi-középhegységben a nógrádi medence szene magas hamutartalmú, rosszul égő. A fűtőértéke 13000 kJ alatt van, a helybéli fogyasztókat és a Zagyva-völgyi ipart látja el. A borsodi medencében többségben alacsony fűtőértékű (12000 kJ) földes barnakőszenet bányásznak. Fő felhasználója a borsodi nehézipar és a háztartási fogyasztás. Lignibányászat folyik a várpalotai medencében. A nagy víztartalmú, kb. 8000 kJ fűtőértékű lignitet a helybeli hőerőművekben égetik el. Az ország legnagyobb lignitbányája a Mátraalján, Visonta térségében működik. A szén fűtőértéke alacsony, kb. 7500 kJ, felhasználása csak a helyi hőerőműben gazdaságos. Az országban feketekőszén egyedül a Mecsekben található. Itt a bányászat két nagy központja Pécs és Komló. Az itt kitermelt feketekőszén átlagos fűtőértéke 19000 kJ. Ezen kívül az importált szénnek is fontos szerepe van.
A kőolaj és földgázkészletek sem elég nagy mennyiségűek, és a jövőben a termelés visszaesésére lehet számítani, a mezők kiürülése miatt. Magyarországon kitermelésre érdemes szénhidrogénmezők Zala-megyében, a Hortobágyon és a Dél-Alföldön vannak. A legtöbbet az Algyő és Szeged között, észak-déli irányban húzódó mező termel, az ország kőolajtermelésének 60%-át, földgáztermelésének 40%-át adja. Földgázkitermelés folyik Debrecentől nyugatra a Hortobágy térségében, Hajdúszoboszlón és Nagyhegyesen. A gáz minősége jó, de a készletek kimerülőben vannak. A Dél-Zalában a mezők nagy része már kimerült. Olajat már alig adnak, csak kisebb földgáztermelés tartható fenn. Számottevő maradt az elsősorban aszfaltgyártásra alkalmas, Nagylengyel közelében (Nyugat-Zala) taláható sűrű kőolaj. A hazai termelést az Oroszországból importált kőolaj, olajfinomítványok és földgáz egészítik ki. A kőolaj és földgáz gazdaságosabb szállítására csővezeték-hálózat épült ki.
A Mecsekben, a Pécs közelében lévő Kővágószőlősön uránércbányászat is folyik. Az elsőfokú dúsítást Pécsen végzik. A további feldolgozás az országban nem gazdaságos, ezért a további dúsítást, és a fűtőelemek elkészítését Oroszországban és Ukrajnában végzik. Ezekkel működik Pakson Magyarország egyetlen atomerőműve.
Az energiatermelésre alkalmas folyók esése alacsony, vagy vízhozamuk erősen ingadozó, ezért hasznosításuk csak kisebb erőművekben, magas befektetésekkel lehetséges.
Kohászat: Magyarország kohászatának nyersanyagellátását csak kis részben lehet hazai forrásból fedezni, ezért a kohászat ellátása csak import segítségével oldható meg. Az ország egyetlen vasércbányája Rudabányán volt, 1986-ban megszüntették. A magyar vaskohók kizárólag külföldi vasércet dolgoznak fel. A vasérc nagy részét Ukrajnából importáljuk. A Dunai Vasmű kokszolója a kohókoksz 1/3-át komlói feketekőszénből képes fedezni. A kohókoksz nagyobb részét importból biztosítják.
Az acélgyártás legfontosabb ötvözőféme a mangán, amelynek ércét a Bakonyban, Úrkút közelében bányásszák. Az érc egy részét exportálják. Az acélgyártáshoz szükséges hulladékvas nagy részét belföldi források fedezik. Az acélgyárak pakurát és földgázt használnak fűtőanyagként. A mészkő iránti szükségletet a belföldi bányák korlátlanul ki tudják elégíteni.
A bauxitbányászat két nagy területre összpontosul. Az egyik a Móri-árok és a Bakony talákozása, ahol Iszkaszentgyörgy körzetében működnek kizárólag mélyművelésű bányák. A másik körzet, a Dél-Bakonyban Halimba-Nyirád-Szőc térsége, ahol mélyművelésű és külszini fejtéses bányák egyaránt találhatók. A Bakony északi részén, Fenyőfőn is folyik bauxitbányászat. Magyarországon a bauxitbányászat környezeti ártalmakat okoz. A karsztvíz a bauxitrétegekkel gyakran egy szinten van, így a biztonságos bányászat érdekében a vizet ki kell szivattyúzni, ami gyakran apasztja a térség vízforrásait.
A bauxit aluminiummá való feldolgozásának következő fázisa a timföldgyártás. A tinföldgyártásnak három telephelye van. A legnagyobb termelési kapacitás Ajkán van, ahol két gyár is működik. A bauxitot a közeli, dél-bakonyi bauxitbányák, a hőenergiát az ajkai hőerőmű hulladékgőze szolgáltatja. A víz forrása a bauxitbányászat karsztvize. Almásfüzítőn a timföldgyár a Dunát fasználja ipari víz forrásnak, a bauxitellátást nagyrészét a Fejér megyei bányák fedezik. A legkisebb timföldgyár Mosonmagyaróváron működik. A vizet itt is a Duna szolgáltatja. Melléktermékként a bauxitból vanádiumot (V2O5) állítanak elő.
A következő lépés timföldből aluminiumot előállító kohászat. Az aluminiumkohászatnak három üzeme van. A nagy villamosenergia felhasználás miatt mindegyik erőmű mellé települt. A legnagyobb kohó Várpalotán működik, a helyi lignitre települt erőmű áramát használja. A tatabányai kohó a tabányai szénmedence szenét felhasználó erőrmű energiájával működik. Ajkán a kohó az ajkai hőerőmű villamos energiáját használja. Az ajkai telepítés optimális, mert helyben van a szén, a timföld, az ipari víz, és a kombináthoz egy nagy kapacitású aluminiumöntöde is kapcsolódik. A szénnel termelt elektromos energia magas ára miatt a hazai aluminiumkohászat gazdaságtalan, Ajkán és Tatbányán már megszűnt. A bauxitot és timföldet Oroszországba és Ukrajnába exportáljuk, és az ott olcsó, vízerőművekben termelt elektromos energiával kohósított kész fémtömbök egy részét visszavásároljuk. Így, még a nagy szállítási költségek ellenére is olcsóbban jutunk aluminiumhoz.
Ez után az aluminiumból félkész terméket állítanak elő a hengerművekben. Székesfeférváron nagy kapacitású henger-, prés- és huzalmű működik, Európa aluminiumiparában számottevő méretet képvisel. Budapesten két aluminium-hengermű található: az egyik a Csepel Művek keretében, a másik Kőbányán, melynek fő terméke a fólia (élelmiszer-csomagolás számára).
Gépipar: A gépipar egyik jelentős körzete Budapest és környéke, ahol csaknem az összes hazai gépipari ágazat megtalálható. Szoros az együtműködés a vidéki üzemekkel, amelyekben főleg alkatrészeket gyártanak. A másik gépipari körzet a Kisalföld, ahol vezető ágazat a gépkocsiipar. Jelentős még a mezőgazdasági gépgyártás (Mosonmagyaróvár, Szombathely), a fémtömegcikkipar (Mosonmagyaróvár), az elektromos készülékek és alkatrészek gyártása (Pápa, Szombathely). Jelentős gépipar alakult ki északon, ahol Miskolc, Eger, Gyöngyös, Salgótarján üzemei fűtőberendezéseket, villamosgépipari tartozékokat, orvosi műszereket, elektronikai alkatrészeket, nehézipari berendezéseket gyártanak. A három nagy körzet mellett jelentős gépipari központok: Székesfehérvár (elektronika, autóbusz-, szerszámgépgyártás), Veszprém (személygépkocsialkatrész-gyártás), Kecskemét (híradástechnika, fémtömegcikkipar, szerszámgépgyártás), Debrecen (golyóscsapágy-, orvosi műszergyártás), Szeged (kábel- és fémtömegcikkipar), Nagykanizsa (izzólámpagyártás, olajbányászati gépgyártás), Vác (elektronika, konténergyártás).
Vegyipar: A vegyipar magyarország leggyorsabban fejlődő iparcsoportja. A szervetlen vegyipar csak néhány ágazatban vált jelentősebbé, ami a hozzá szükséges nyersanyagok hiányával magyarázható. A kénsavgyártás, a technológiai előnyök felhasználása miatt, a szuperfoszfátgyártással együtt települt. Kénsav- és szuperfoszfát gyár működik Szolnokon, Budapesten és Berhidán.
A mezőgazdaság korszerűsítése a nitrogénipar gyors fejlesztését követelte meg. A nitrogénipar bázisa az ammóniagyártás (NH3), melynek nitrogénforrása a levegő, a hidrogént pedig földgáz bontásával nyerik. Nitrogénműtrágyagyár működik Várpalotán (Péti Nitrogénművek). A földgázt az Alföldről kapja csővezetéken. Egymáshoz közel települt Borsodban két nitrogénüzem, amelyek integrálva működnek. Kazincbarcikán a Borsodi Vegyi Kombinát (BVK) működik, a Sajó mentén. Az alapanyag itt is az alföldi földgáz. A Sajó nem tudja az üzem vízigényét fedezni, ezért mesterséges víztárolókat építettek. Tiszaújvárosban a Tiszai Vegyi Kombinát (TVK) részben importált földgázt dolgoz fel.
A klóralkáli ipar korábban kevésbé volt fejlett, két ok miatt: az országban nincsen hozzá nyersanyag (kősó), az iparág sok villamosenergiát igényel. A Budapesten működő klóralkáli üzemben klórt (sósavat) és marónátront (NaOH) gyártanak. Hasonló termékeket állítanak elő Balatofűzfőn is. A marónátron nagy mennyiségben szükséges a timföldgyártáshoz, ezért Kazincbarcikán a BVK keretében nagy kapacitású klóralkáli üzem épült, ahol a PVC-gyártásnak nagy mennyiségű klórra van szüksége, amit importált kősóból állítanak elő, a kelekező nátriumból pedig marónátron készül. Ezek a gyárak az ország timföldgyártásának marónátron-szükségletét teljesen fedezik, sőt kivitelre is jut.
A mezőgazdasági vegyszerek gyártása nagy mértékben hozzájárul a mezőgazdaság fejlődéséhez. A mezőgazdasági vegyszereket nem önálló üzemekben, hanem valamelyik vegyi kombinátba vagy gyógyszergyárba integrálva gyártják, például: Balatonfűzfőn, Budapesten, Dorogon, Tiszavasváriban.
Kőolaj-finomító működik Százhalombattán, amely a kőolajat a Barátság csővezetéken kapja. Elsősorban Budapest ellátására épült, de egyúttal az azonos telephelyen működő hőerőmű pakuraellátásáról is gondoskodik. Az ágazat másik üzeme a tiszaújvárosi kőolaj-finomító, amely elsősorban a TVK olefinműjének szállít alacsony oktánszámú benzint. A Duna melletti, almásfüzítői kőolajfinomító benzint és gépkocsi-motorolajakat állít elő. Kisebb olajfinomító működik Várpalotán, melyhez magasnyomású vegyi üzem is tartozik, ami a szintetikus mosószerek gyártásához nélkülözhetetlen anyagot, a zsíralkoholt állítja elő. A nagylengyeli magas bitumentartalmú olajat a zalaegerszegi olajfinomítóban finomítják, amelynek egyik fő terméke az aszfalt.
Magyarországon a természetes nyersanyagok hiánya miatt különösen fontos a műanyagok széleskörű felhasználása. Az olefinipar bázisüzemei a TVK-ban találhatók. A telephelyet indokolta, hogy itt már korábban is létesült vegyipari üzem, ide fut be az Oroszországból érkező Barátság II. olajvezeték (amelyre az olajfinomító és a hőerőmű is épült) és a Testvériség gázvezeték, és egy villamos távvezeték is. Az ipari víz forrása a Tisza. A TVK gyártja az olefin alapanyagokat, a polietilént és a polipropilént, ezenkívül az ország legnagyobb műanyag-késztermékgyártó kapacitása is itt van. A BVK Kazincbarcikán a TVK-tól csővezetéken szállított etilénből, és saját klóralkáli üzemében előállított klórból készíti a PVC-t, amelynek egy részéből készterméketet (főleg csöveket) gyártanak.
A gumiipar szinte kizárólag importált nyersanyogot használ fel. A legnagyobb gumiipari üzemek Budapestre (gépkocsiabroncs-gyártás), Szegedre (műszaki gumiáruk), Nyíregyházára (gépkocsibelsők, mezőgazdasági gumiabroncsok, campingcikkek) épültek.
A magyar gazdaság világviszonylatban legjelentősebb iparága a gyógyszeripar. A termelés 2/3 részét exportálják. A gyógyszeripar alapanyagait a vegyipar különböző ágazataiból, a mezőgazdaságból és az élelmiszeriparból szerzi be. A hazai források mellet szükség van alapanyagok és félkész termékek importjára is. Az iparág nagyrészben Budapestre koncentrálódik, ahol több vállalat is működik, pl.: Chinoin, Richter Gedeon, Egis. A vidéki gyógyszergyárak közül a legfontosabb a Tiszavasváriban működő Alkaloida gyógyszergyár, amelynek fő terméke a mákgubóból kivont morfium, és egyéb növényi alapanyagú gyógyszerek. Debrecenben antibiotikumok gyártása folyik.
Építőanyag-ipar: A építőanyag-ipar Magyarország egyetlen olyan iparágazata, amelynek nyersanyagai nagyrészt hazai forrásból származnak. Az üledékes és a vulkáni kőzetek gyakori előfordulása miatt az építőanyag-ipar területi elhelyezkedése viszonylag egyenletes. A legtöbb termékből ki tudja elégíteni a hazai szükségleteket. A tégla- és cserépipar legjelentősebb központjai: Budapest és környéke (főleg a Duna jobb partja), Békéscsaba és a Délkelet-Alföld.
A cementipar alapanyaga a mészkő és az agyag. Korábban a cementgyártás kizárólag szenet használt fűtőanyagként, így a szénmedencék közelében lévő legjobb nyersanyaglelő-helyekre települtek az üzemek, például Lábatlanban, Bélapátfalván. Később megkezdődött a cementipar átállása a szénhidrogénekre. Az új cementgyárak már mind fűtőolajat vagy földgázt használnak. Új cementgyárak épültek Miskolcon, Bélapátfalván, Beremenden, Vácon. A cementhez adalékanyagként gipszet adnak. Az országban jelentős gipszlelőhely a Bódva völgyében található, amelyet részben cementipari célokra, részben talajjavításra használnak. A hazai termelés mellett importra is szükég van gipszből.
A mészipar területileg szorosan kapcsolódik a cementiparhoz, ugyanis a cementgyárak többsége nagy kapacitású mészégetőkkel is rendelkezik, amelyek a termelés nagyobb részét adják. Ezenkívül a mészkőhegységekben a cementgyáraktól független mészégető üzemek is működnek.
Az üveggyártás alapvető sajátossága a magas hőenergia-felhasználás, a tüzelőanyag súlya többszörösét teszi ki az összes többi nyersanyagénak. Ezért a korábbi telepítésű üveggyárak a szénmedencékben találhatóak, például Ajka, Tokod, Salgótarján, Miskolc. A korábban szénbázisú üveggyárakat átalkították földgáztüzelésűre. A földgázra való átállás újabb telephelyeket kínált, a zalai földgázmezőkre épült a nagykanizsai, az alföldire a karcagi és az orosházi üveggyár.
Könnyűipar: A magyar könnyűipar földrajzi elhelyezkedése - a többi iparághz viszonyítva - kiegyenlített. Ennek ellenére kialakult néhány olyan körzet, ahová a könnyűipar számos ágazata tömörült. A legjelentősebb körzet Budapest és környéke, ahol különösen kiemelkedő a textil-, a bőr-, a bútor-, a papír-, a papíráru- és a nyomdaipar. Budapest közelében még jelentős könnyűipari központok: Szentendre, Budakalász, Vác, Kerepestarcsa.
A könnyűipar második nagy körzete a Kisalföld, melynek központja Győr. A körzetben a pamut-, a gyapjú-, a selyem-, a lenipar mellett a cipő- és a bútoripar jelentős (Pápa, Mosonmagyarovár, Sopron, Kőszeg, Szombathely, Szentgotthárd).
A Dél-Alföldön is számottevő könnyűipar van. Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megye könnyűiparában kiemelkedő a pamutfonás és -szövés, a kender-, textilruházati, a fa- és bútoripar. A fontosabb központok: Szeged, Békéscsaba, Gyula, Hódmezővásárhely, Kiskunhalas és Kecskemét.
Az Észak-Alföldön különösen a textil-, a fa-, a cipő-, a ruházati-, és a papíripar jelentős. Központok: Debrecen, Nyíregyháza, Szolnok, Újfehértó, Mátészalka.
Az északi megyékben a könnyűipar nem jelentős. Egyedül Borsod-Abaúj-Zemplém megyében vált jelentőssé a ruházati- és textilipar.
Megjegyzés küldése