A magyar helyesírás négy alapelvre épül:
1. Kiejtés szerinti (fonetikus) írásmód: a lehetõségekhez képest hûen tükrözteti a szavak hangalakját. A szóelemek (szótövek, képzõk, jelek, ragok) írásformáját köznyelvi kiejtésük szerint rögzítjük.
pl.: láz, fény, ír, véd, tíz, húsz, -s, -talan, -telen, -va, -ve,
-bb, -t, -j, -n, -tól stb.
2. Szóelemzõ (etimologikus) írásmód: a toldalékos (ragos, jeles, képzõs) és az összetett szavakban többnyire feltünteti a szavak alkotóele¬meit.A ragos, a jeles, a képzõs szavak, az összetételek, valamint az egymást követõ szavak szóelemeinek érintkezõ hangjai kölcsönösen hatnak egymásra, s a szavak kimondásakor a hangok sokszor megváltoznak. Helyesírásunk azonban nincs tekintettel az alkalmi hangváltozásokra, hanem a szóelemeket eredeti alakjában íratja le.
pl.: ijedt, hetilapban, lökdös, vízpart, adhat, azonban, átcsap, anyja, fagyjon, állj, kardjuk, költség, sarkkör
3. Hagyományos írásmód: vannak esetek, amelyekben a helyesírás ragaszkodik a történetileg kialakult szokásokhoz.
- családnevek (Batthyány, Kossuth, Széchenyi, Thököly stb.)
- ly-os szavak
a) szó kezdetén csak a 'lyuk' szó és toldalékos alakjai
pl.: lyuk, lyukas, lyukat stb.
b) egy szótagú szavak végén
pl.: mély, moly, súly, gally stb.
c) két vagy több szótagú szavak végén
pl.: bagoly, csekély, kristály, akadály stb.
d) -lya, -lye végzõdésû szavak
pl.: ibolya, korcsolya, nyavalya
- dz, dzs
pl.: edz, bridzs, lándzsa, fogódzkodik stb.
4. Egyszerûsítõ írásmód
a) A többjegyû betûk kettõzött alakját a tõszókban és toldalékos alakokban csonkítottan írjuk, vagyis a betûnek csak az elsõ jegyét ismételjük meg.
pl.: loccsan, hosszú, meggy, fütty stb. illetõleg: jeggyel, mésszel, rosszal, eddzék stb.
Nem egyszerûsítjük azonban az összetett szavak tagjainak ha tárán találkozó azonos kétjegyû betûket.
pl.: kulcscsomó, jegygyûrû, nagygyûlés, fénynyaláb stb.
b) A toldalékolás következtében egymás mellé kerülõ három azonos, mássalhangzót jelölõ betût kettõzöttre egyszerûsítjük.
pl.: orra (orr+ra), fedd meg (fedd+d meg), tollal (toll+lal)
A szabály nem érvényesíthetõ a magyar családnevekre, az idegen tulajdon¬nevekre és szóösszetételekre. Ezekben a hosszú mássalhangzós betûkhöz a vele azonos újabbat kötõjellel kap csoljuk.
pl.: Tarr-ról, Hermann-nál, Wittmann-né stb. illetve: sakk-kör, balett-táncos, hossz-számítás stb.
Megjegyzés küldése