Kelta kereszténység
- A brit szigeteken a kereszténység a II. századtól három hullámban terjed el. 3 fő tradíció: óbrit, ír-skót (ez a kettő összefoglaló néven kelta kereszténység), és angolszász.
- A katolicizmus szinte egyeduralkodó volt a mai Anglia és Wales területén az V. századig, amikor is a meggyengült Római Birodalom légiói elhagyták Britanniát.
- Az ír-skót (kelta) kereszténység kialakulása elsősorban az ír Szt. Patrik nevéhez (389-461), és a walesi Szt. Kolumba (521-597) térítése folyamán elindult missziósi tevékenységhez köthető. A kelta kereszténység tradíciói eltértek a katolicizmusétól, de a bibliával sem voltak összeegyeztethetőek. Jellemzője az erős aszketizmus, és a térítői buzgalom.
Angolszászok katolizálása
- A Britanniába benyomuló angolszászok 7 pogány királyságot hoztak létre.
- Az angolszászok megtérítésébe I. Nagy Szt. Gergely pápa (590-604) aktívan bekapcsolódott. Gergely vallásos légkörben nőtt fel római családban. Fiatalon bencés szerzetes lett. A sok böjtölés életre szóló gyomorbajt okozott számára. A bibliai igazságok iránt nem volt nyitott (hamis látás a miséről, purgatóriumról, halottakért való imáról, ereklyékről, szent hagyományról). Személyét a katolikus egyház a négy nagy egyháztanító egyikeként tartja számon. Nevéhez sok liturgikus reform, és a gregoriánus himnuszok kialakulása is fűződik.
- Gergely a térítésre két fő technikát alkalmazott:
- Békés, kompromisszumokra alapuló katolizálás (bálványtemplomokban a régi bálványok lecserélése ereklyékkel és új bálványokkal, újfajta szertartás, amelyben azonban a „zökkenőmentes váltás jegyében” a helyi pogány szokásokat is „implementálták”). Az angolszász térítésre ez a módszer jellemző.
- Államhatalmi segédlettel, kényszerítő eszközökkel (testi erőszak is) történő katolizálás (teológiai előkészítés Szt. Ágoston).
- A térítés 596-ban kezdődött meg Ágoston apát és 40 bencés szerzetes részvételével. Az angolszász Ethelbert király jóindulattal fogadta a térítőket, ugyanis frank katolikus hercegnő volt a hitvese. A király 601-ben megtört, katolikus lett. Az egész országban ettől kezdve állami támogatással folyt a katolizáció.
A katolicizmus és a kelta kereszténység
- A kétféle keresztény tradíció meglehetősen elszakadt az igétől. Azonban sok különbség volt egymáshoz képest is a liturgiák területén, a húsvét számításában, és a papok megjelenésében is (ruházat, tonzúra alakja).
- A katolikusok az őslakos kelta-keresztényekkel szemben korántsem voltak olyan toleránsak, mint a pogányokkal.
- Ágoston követelte, hogy rendeljék alá magukat Britannia prímásának, és kövessék a katolikus tradíciókat. Az ír-kelta főpapok azonban nem engedelmeskedtek.
- A két irányzat harcában először a katolicizmus aratott győzelmet. A 7 közül a legjelentősebb angolszász király Ethelbert (Kent) katolikus lányát vette feleségül, majd egy hadjárat után áttért a katolicizmusra udvartartásával együtt 627-ben. Edwin azonban 632-ben elesett Oszwalddal szemben, aki kelta keresztény volt, és kelta térítőket hívatott. Az állami támogatását elvesztett katolicizmus látványosan összeomlott.
- Oszwald fia, Oszwin politikai megfontolásból ismét Kentből hozatott katolikus feleséget. Ez komoly vallási konfliktusok szinterévé tette a királyi udvart. Végül 664-ben egy teológiai tanácskozáson Oszwin a katolicizmus mellett döntött, mondván, inkább Szt. Pétert választja Kolumba helyett. Ezzel végleg a katolicizmus javára dölt el a kűzdelem.
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlés