Dr. Hetényi Ernő: Buddhizmus a buddhológia tükrében

Laude Kiadó, Debrecen 1989.

„Minden jelenség
- a békés és haragvó istenségek,
még a leghatalmasabb is –
Önnön tudatod teremtménye.
Ennyit ha tudsz, elég;
És szabad vagy!”
(Bar- do thos- sgrol)


1. Mi volt a feltétele a buddhizmus kialakulásának? (ténykérdés)

Indiában az ősi vallások (hinduizmus, brahmanizmus) erősítették a kasztrendszerű társadalmi tagozódást. Az embereket örökölt pozíciójuk különböztette meg, nem pedig tevékenységük, tudásuk. Ezért volt fontos, hogy egy herceg (Sziddhártha Gautama) alapította meg ezt az új vallást, amely egyenlőséget hirdet (nem a családjától lesz több az ember, hanem a tudásától, mely önmagán múlik). Ez a magyarázata ennek a vallásnak a széles körben való elterjedésének, valamint az, hogy nem kényszeríti az embereket dogmák betartására, fétisek imádására, mindenki szabadon tanulhat, elmélkedhet, az egyénre van bízva saját szellemi fejlődése.
. Előtérbe helyezi viszont az individuumot, az egyéni gondolkodást, véleményt: tanítódnak se hidd el azonnal és feltétel nélkül, amit mond. Talán ennek köszönhető az is, hogy világvallás lett belőle, és mára a távolkelet vezető vallása lett.
A buddhizmus keletkezése ugyan Sziddhártha (=”aki célját eléri”) születése előttre nyúlik vissza (kb. i.e. 623), de kiteljesedése és megfogalmazása a herceg életének időszakára (i.e. 560- 480) tehető. Több irányzat volt akkortájt kialakulóban, melyekről csak másodlagos írásos emlékek maradtak, és amelyek szembe helyezkedtek a társadalmi tagoltsággal, de egyik sem tudott megszilárdulni.


2. Milyen hatással volt a buddhizmus a kasztrendszerű társadalmakra? (fejlődési kérdés)

A buddhizmus két fő alapelve a szeretet és a részvét. A szeretet, mint a másik embernek és véleményének az elfogadása, illetve a részvét, mint a másik ember helyzetének az átélése.
A buddhizmus átvette az indiaiaknak ősidők óta létező felfogását a test és a lélek kapcsolatáról, de új értékeket vezetett be, hiszen a veleszületett pozíció helyett az egyén által megszerzett tudást helyezte előtérbe. Az „árja” szó, mely addig a születés nemességét, és a faj tisztaságát jelentette, a buddhizmusban a szenteket jelölték e szóval, vagyis bárki elérhette ezt.
Mivel a buddhizmus egyenlőséget hirdetett, vagyis senki sem születik „felsőbbrendűnek”, ezért a kasztrendszer gyengülését vonta maga után.
Ez a vallás sokkal inkább segít megőrizni a valós értékek ismeretét, mint a többi vallás, ahol ezt a hívők félelemben tartásával, dogmák emberekre erőltetésével igyekeztek elérni. Szerintem ez az egyik oka a kereszténység gyengülésének.
Egyes országokban az uralkodó osztályok éppen ezért megpróbálták ezt a vallást eltörölni (Shaolin kolostor szétrombolása, buddhista szerzetesek üldözése). Ez vonta maga után a harcművészetek kialakulását.


3. Milyen kapcsolat van a buddhizmus és a harcművészetek között, illetve milyen hatása volt Magyarországon ezek megjelenésének? (összehasonlító kérdés)

A legtöbb harcművészet filozófiai hátterében a buddhizmus áll (pl. a ninják zen- buddhista papokból alakultak ki). A többi harcművészet pedig beleolvasztotta a buddhizmust filozófiájába. Hiszen a harcművészetek ideológiájával egybevág a buddhizmus két alapvető tétele a szeretet és a részvét. Megőrizték értékként a tudást, mely bárki számára hozzáférhető.
Aki harcművészetet tanul, a technikákon keresztül sajátítja el a buddhizmust (esetleg annak a harcművészethez igazított ágát).
A harcművészet egyik fontos tulajdonságán lehet érzékeltetni az individuum előtérbe helyezését a buddhizmusban: nem az embernek kell alkalmazkodnia a technikákhoz (mint a küzdősportokban, pl. karate), hanem az egyén a saját adottságaihoz mérten kivitelezi az adott gyakorlatot, így ahány ember, annyi féle módszer létezik.
Az utat mindenki saját maga járja, a tanítója csak megmutatja az irányt.
Talán éppen ez a magyarázata annak, hogy Magyarországon is egyre népszerűbb lett csakúgy a buddhizmus, mint a harcművészetek. A vallást ellenző szocializmus megszűnése után az ember szabadon választhatja ki a neki megfelelő, hozzá legközelebb álló „utat”, melybe világnézetét beleilleszti.
Van aki viszont sznobizmusból dönt „másik” vallás mellett, hiszen sikk lett másként gondolkodni.
Ezt használják ki a szekták, ahol ugyan szeretetet kapnak, de még több a kötöttség, a zárt közösség fenntartása érdekében nagymértékben korlátozzák az egyént.


Budapest, 2000.12.31. Lokár Attila
Szent István Egyetem
Jászberényi Főiskolai Kar
Humánerőforrás Menedzser szak I. évf.

Share this: