Európában a legnépesebb ország több, mint 81 millió lakos található.
Területe: 356 945 km
Népsűrűség: 224 fő/km
1990 október 3-án egyesült a két Németország. Története 1000évnél is hosszabb időre nyúlik vissza. A Frank birodalomból jött létre 843-ban a Werdum szerződés révén. I. Ottó ( 936-973)- Nagy Károly birodalmát grófságokra osztotta fel, és élére bizalmasait állította a hercegségeknek és grófságoknak a királya I. Ottó, de itt még nincs egység, belülről tagolt, de kívülről egységes erőt képvisel az ország. 962-ben Ottót a Pápa császárrá koronázza --- Német-Római Császár lett.
962-1806 első császárság korszaka.
1871. második német birodalom, ez 1918-ig tartott: I. Vilmos és II. Vilmos Valódi központi hatalom megteremtése --- gyors gazdasági fejlődés --- népesség növekedés <-> hiányzik a piac --- cél: területhódítás --- I. v. h. , amit a németek elvesztettek. Hitleri fasizmus következménye a II. v. h. Ekkor már a harmadik nagyhatalom lett az ország - ipari bázis, munkaerő. II. v. h. is veszteséges az ország számára. USA, Anglia, Franciaország, Szovjetunió megszállta és négy övezetre osztotta az országot.1949-ben USA, Fro. és Anglia megalakította az NSZK-t, ( 1949. 09.20.) Szu. erre válaszképpen 49. 10. 07. NDK-t hozta létre. Innentől kezdve 1990-ig a két No. fejlődése egymástól lényegesen különböző úton haladt. Annak ellenére, hogy NSZK próbálta segíteni az NDK-t ( Közös Piacban belső tag).
FÖLDRAJZI FEKVÉSE: Előnyt jelent
- közvetlen kapcsolat az Atlanti-óceánnal két tengeren keresztül --- jelentős szerepe van a kikötőknek.
- Északi-tengerrel kapcsolat, tölcsér torkolat --- hajózás védelme
- nyugat, dél: fejlett országokkal kapcsolat - kereskedelem
- kelet: gazdaságilag fejlett --- kapcsolat egész Európával
Vareszkuszi-hegységrendszer:
Közel vannak az ércek a felszínhez, ez elősegíti a bányászatot. Ruhr-vidék, Saar-vidék szénlelőhelyek. Konyha és kálisó képződés. Barnaszén és lignit az ország ÉNY-I részén található. A hegységrendszer tagoltsága következtében a különböző területeken más a forgalom, más a növényzet.
Rajna-völgye: különleges mikroklímával rendelkezik, ezért magas a mezőgazdasági kultúra. Jelentős a szőlőtermelés --- bortermelés (Rajnai rizling)
Délen: az Alpok vonala húzódik. A domborzat befolyásolja az éghajlatot.
No. gazdaságosan használta ki az adottságait.
Népesedési viszonyok:
224 fő/km - legnagyobb népsűrűség Európában.
II. v. h. majdnem 70 millió lakos lecsökkent 60 millióra
II. v. h. után népességnövekedés következett be --- természetes szaporodás következtében. Beáramlás történt Kelet-No. területére, hazatelepült németek főleg Lengyelországból, és Szu.-ból.
Kelet-No.: fogyó népesség jellemzi
Nyugat-No.: gyarapodó, a nemek aránya is más
Kelet-Berlin és Nyugat-Berlin:
1961-ben megépül a Berlini fal, ami Nyugat-Berlint vette körül. --- A lakosság be volt zárva, ezért sokan elmenekültek, így fogyó társadalom jött létre. Ez a város romlásához vezetett ( halott város). Igaz, hogy Nyugat-Berlin halott város, viszont nyugati színvonalú.
Jelentős mértékben növekedett a népesség a 60-as évektől, a vendégmunkások révén. Ma: 5,8 millióan vannak. A népesség 7,8 százaléka: török, jugó, olasz, görög, lengyel.
Gazdasági átstrukturálódás:
- mezőgazdaság: 8%
- ipar: 44%
- szolgáltatásban a többi
Városias ország, a lakosság 80%-a városlakó. 80 nagyváros van. 3 milliós város: Berlin, München, Hamburg, Stuttgart, Frankfurt, Köln, Düsseldorf, Luisburg, Essen, Dortmund, Bréma, Hannover, Leipzig, - 500 ezres városok.
Jelentős koncentráció jellemző a gazdaságilag fejlett területekre, ott magas a népsűrűség: - Észak-Rajna vidéke
- Saar-vidék
A nemzeti jövedelem a népességgel arányban van.
Nyugat-No. gazdasága:
A 70-es évek: gazdasági növekedés 12%-os
Tényezői:
- Marsall segély 5 milliárd dollár tőke, ami amerikai tőke, ezáltal az amerikai technika jelent meg.
- Német nagyipar nagy része ezen a területen épült
- Nyersanyagforrás többsége is itt van
- Magasan képzett szakembergárda, mely alacsony munkabérért dolgozott
- Gyorsan fejlődő nehézipar megteremtése
- A v. h. következtében, a hadigépezet előállítása miatt a lakosság nem tudott tartós fogyasztási cikkeket felhalmozni, ezért szükséges volt a fogyasztásipar fejlődése is.
- A nemzeti jövedelme többségét a gazdasági életre fordították, mivel már a hadiiparra nem kellett. ---
No. Európa leggyorsabban fejlődő állama lett.
Ma: - USA-t ostromolja
- EU össztermékének 1/3-át adja
- világtermelés 7%-át adja ( így a 3. helyen áll)
- legmagasabb az EU. országai közül a munkanélküliség
Német gazdaság jellemzői:
Koncentrált gazdaság jellemzi, üzemi koncentráció. Több, mint 100 ezer üzem. 4%-a 500 főnél többet foglalkoztat.
Tőkekoncentráció is jellemzi. Nagy monopolvállalatok jellemzőek az országra, pl.: Siemens, Benz
Területi koncentráció is jellemzi, a foglalkoztatottak több, mint fele a gazdaságilag fejlett területeken dolgozik. Ruhr-vidék: koksz, nyersvas, ---- elektromos üzem
Széngazdaság, kálisó- és kősógazdaság. Olcsó a szállítás, mert vízi és csővezetékeken szállítanak. Belső piac jellemzi, tőkegazdaság. A műszaki tudományok révén fejlett termelési technológiával rendelkezik. Képzett munkaerő.
Legfontosabb: energiagazdaság, elektromos áram termelése: - barnaszén ( a világ össz barnaszén készlet 1/4-e itt található
- atom
- feketeszén
-kőolaj
- vízierő
Legnagyobb szénlelőhely: Ruhr-vidék
Kohászatra magas területi koncentráció jellemző, 50%-a Ruhr-vidéken található.
Gépgyártást főleg autógyártás jellemzi. A világon a 3. elektrotechnika és elektronikai ipar, vegyipar.
A világ egyik legfejlettebb mezőgazdasága, szükségleteinek 1/9-ét fedezi, importra szorul.
Területe: 356 945 km
Népsűrűség: 224 fő/km
1990 október 3-án egyesült a két Németország. Története 1000évnél is hosszabb időre nyúlik vissza. A Frank birodalomból jött létre 843-ban a Werdum szerződés révén. I. Ottó ( 936-973)- Nagy Károly birodalmát grófságokra osztotta fel, és élére bizalmasait állította a hercegségeknek és grófságoknak a királya I. Ottó, de itt még nincs egység, belülről tagolt, de kívülről egységes erőt képvisel az ország. 962-ben Ottót a Pápa császárrá koronázza --- Német-Római Császár lett.
962-1806 első császárság korszaka.
1871. második német birodalom, ez 1918-ig tartott: I. Vilmos és II. Vilmos Valódi központi hatalom megteremtése --- gyors gazdasági fejlődés --- népesség növekedés <-> hiányzik a piac --- cél: területhódítás --- I. v. h. , amit a németek elvesztettek. Hitleri fasizmus következménye a II. v. h. Ekkor már a harmadik nagyhatalom lett az ország - ipari bázis, munkaerő. II. v. h. is veszteséges az ország számára. USA, Anglia, Franciaország, Szovjetunió megszállta és négy övezetre osztotta az országot.1949-ben USA, Fro. és Anglia megalakította az NSZK-t, ( 1949. 09.20.) Szu. erre válaszképpen 49. 10. 07. NDK-t hozta létre. Innentől kezdve 1990-ig a két No. fejlődése egymástól lényegesen különböző úton haladt. Annak ellenére, hogy NSZK próbálta segíteni az NDK-t ( Közös Piacban belső tag).
FÖLDRAJZI FEKVÉSE: Előnyt jelent
- közvetlen kapcsolat az Atlanti-óceánnal két tengeren keresztül --- jelentős szerepe van a kikötőknek.
- Északi-tengerrel kapcsolat, tölcsér torkolat --- hajózás védelme
- nyugat, dél: fejlett országokkal kapcsolat - kereskedelem
- kelet: gazdaságilag fejlett --- kapcsolat egész Európával
Vareszkuszi-hegységrendszer:
Közel vannak az ércek a felszínhez, ez elősegíti a bányászatot. Ruhr-vidék, Saar-vidék szénlelőhelyek. Konyha és kálisó képződés. Barnaszén és lignit az ország ÉNY-I részén található. A hegységrendszer tagoltsága következtében a különböző területeken más a forgalom, más a növényzet.
Rajna-völgye: különleges mikroklímával rendelkezik, ezért magas a mezőgazdasági kultúra. Jelentős a szőlőtermelés --- bortermelés (Rajnai rizling)
Délen: az Alpok vonala húzódik. A domborzat befolyásolja az éghajlatot.
No. gazdaságosan használta ki az adottságait.
Népesedési viszonyok:
224 fő/km - legnagyobb népsűrűség Európában.
II. v. h. majdnem 70 millió lakos lecsökkent 60 millióra
II. v. h. után népességnövekedés következett be --- természetes szaporodás következtében. Beáramlás történt Kelet-No. területére, hazatelepült németek főleg Lengyelországból, és Szu.-ból.
Kelet-No.: fogyó népesség jellemzi
Nyugat-No.: gyarapodó, a nemek aránya is más
Kelet-Berlin és Nyugat-Berlin:
1961-ben megépül a Berlini fal, ami Nyugat-Berlint vette körül. --- A lakosság be volt zárva, ezért sokan elmenekültek, így fogyó társadalom jött létre. Ez a város romlásához vezetett ( halott város). Igaz, hogy Nyugat-Berlin halott város, viszont nyugati színvonalú.
Jelentős mértékben növekedett a népesség a 60-as évektől, a vendégmunkások révén. Ma: 5,8 millióan vannak. A népesség 7,8 százaléka: török, jugó, olasz, görög, lengyel.
Gazdasági átstrukturálódás:
- mezőgazdaság: 8%
- ipar: 44%
- szolgáltatásban a többi
Városias ország, a lakosság 80%-a városlakó. 80 nagyváros van. 3 milliós város: Berlin, München, Hamburg, Stuttgart, Frankfurt, Köln, Düsseldorf, Luisburg, Essen, Dortmund, Bréma, Hannover, Leipzig, - 500 ezres városok.
Jelentős koncentráció jellemző a gazdaságilag fejlett területekre, ott magas a népsűrűség: - Észak-Rajna vidéke
- Saar-vidék
A nemzeti jövedelem a népességgel arányban van.
Nyugat-No. gazdasága:
A 70-es évek: gazdasági növekedés 12%-os
Tényezői:
- Marsall segély 5 milliárd dollár tőke, ami amerikai tőke, ezáltal az amerikai technika jelent meg.
- Német nagyipar nagy része ezen a területen épült
- Nyersanyagforrás többsége is itt van
- Magasan képzett szakembergárda, mely alacsony munkabérért dolgozott
- Gyorsan fejlődő nehézipar megteremtése
- A v. h. következtében, a hadigépezet előállítása miatt a lakosság nem tudott tartós fogyasztási cikkeket felhalmozni, ezért szükséges volt a fogyasztásipar fejlődése is.
- A nemzeti jövedelme többségét a gazdasági életre fordították, mivel már a hadiiparra nem kellett. ---
No. Európa leggyorsabban fejlődő állama lett.
Ma: - USA-t ostromolja
- EU össztermékének 1/3-át adja
- világtermelés 7%-át adja ( így a 3. helyen áll)
- legmagasabb az EU. országai közül a munkanélküliség
Német gazdaság jellemzői:
Koncentrált gazdaság jellemzi, üzemi koncentráció. Több, mint 100 ezer üzem. 4%-a 500 főnél többet foglalkoztat.
Tőkekoncentráció is jellemzi. Nagy monopolvállalatok jellemzőek az országra, pl.: Siemens, Benz
Területi koncentráció is jellemzi, a foglalkoztatottak több, mint fele a gazdaságilag fejlett területeken dolgozik. Ruhr-vidék: koksz, nyersvas, ---- elektromos üzem
Széngazdaság, kálisó- és kősógazdaság. Olcsó a szállítás, mert vízi és csővezetékeken szállítanak. Belső piac jellemzi, tőkegazdaság. A műszaki tudományok révén fejlett termelési technológiával rendelkezik. Képzett munkaerő.
Legfontosabb: energiagazdaság, elektromos áram termelése: - barnaszén ( a világ össz barnaszén készlet 1/4-e itt található
- atom
- feketeszén
-kőolaj
- vízierő
Legnagyobb szénlelőhely: Ruhr-vidék
Kohászatra magas területi koncentráció jellemző, 50%-a Ruhr-vidéken található.
Gépgyártást főleg autógyártás jellemzi. A világon a 3. elektrotechnika és elektronikai ipar, vegyipar.
A világ egyik legfejlettebb mezőgazdasága, szükségleteinek 1/9-ét fedezi, importra szorul.
Megjegyzés küldése