Területe: 377 000 km
Négy szigetből áll: Hokkaido-sziget,
Shitoka-sziget,
Kyoshu-sziget,
Hunsugh-sziget
Észak és dél között 3000 km a távolság.
Éghajlata: a monszun kiszámíthatatlan, nyáron a víz hűvösebb, mint a szárazföld.
A szél a szárazföld felé fúj, ezért sok a csapadék. Átlagosan a csapadék 1800 mm ( délen 4000 mm). Két tengeráramlása van, egy hideg és egy meleg. A hideg a világ síparadicsoma: Sapporo. Északról dél felé a gabonát felváltja a déligyümölcs. Teatermelés jellemzi az országot. A tűlevelű erdőt felváltja az örökzöld. Az ország területének 80 %-a hegyvidék, 60 működő vulkánja van. A művelhető földterület csekély. Erdőterülete kb. 25 millió hektár. A rendelkezésére álló ásványi nyersanyag kevés.
Gazdasági élet:
1603: Sogun-hadsereg parancsnok átvette a hatalmat a japán császártól. Székhelye: Tokió.
1867-ig a sogun uralkodott, erős központosított hatalom jellemezte ezt az időszakot. Feudális viszonyok jellemezték a világtól teljesen elzárkózott.
1868: Meidosi császár visszaállította a császárságot. Innentől kezdve Japán elindult a modernizáció felé. Nyitott lett a világ felé. Kötelezővé tette az iskolalátogatást, állami segítséggel elindították az iparfejlesztést.
USA-Szu.-val rivalizálás --- Japán a Nyugat elővetett bástyája --- USA támogatja, ezért nem fordított fegyverkezésre pénzt, ezért gazdaságilag fejlett.
Természeti adottságok:
Népesség
1920: A japán társadalom az átmenet utáni időszakba kerül. Utána népességnövekedés kezdődött, majd ez megállt. életkörülmények javulása következtében az élettartam nő, a világon az egyik leghosszabb élettartalmú ország.
Területi elhelyezkedés --- természeti viszonyok, gazdaság
A legnagyobb népsűrűség legfejlettebb ipari területekre jellemző.
Tokaido-vonal: Tokió, Nagoya, Kiote, Yokohama, Osaka
3 nagy ipari tömörülés --- ipari népesség nagy
Népesség átstrukturálódása és a területi átstrukturálódás között párhuzam van --- városba áramlás.
1920: 16,1 % városlakó, ma: 76,2 %.
Japán településrendszer: körülbelül faluk és városok
3 településkategória:
- shi - nagyváros 30 ezer lakos feletti
- machi vagy cho - 30 ezer lakos alatti kisebb város + néhány falu
- mura vagy son - több kisebb falu
Népesség átrendeződése:
- városba áramlási folyamat, a faluban maradtak az öregek. Az asszonyok maguk művelték a földet, a férfiak a városba mentek.
- ingáznak a falu és a város között
Japán az energiatermelését fejlesztette magas szintűre: kőolaj, földgáz, atom. Minden másból kevés állt a rendelkezésére --- modernizálni kellett. Nagy hajógyártó, ezért nagy szállitókapacitással rendelkezik.
Behozatalra szorul: szén, kőolaj, vasérc, rézérc, bauxit, fa és só, ezért a kikötőkben alakul ki az ipar.
- kp. - Tokió, Yokohama, Nagaszaki a keresők 25 %-a itt dolgozik, összipari termelés 30%-át itt állítják elő. Kb. 15 millió fő a lakosság.
- vegyipar, kőolajfeldolgozás, elelktroipar, gépkocsigyártás, főleg Nagoyara jellemző, jelentős feldolgozóipar.
- Hosaka, Kiotó: ipari termelés 24 %-a elektronikai, elektrotechnikai ipar a beltenger partvidéke.
- Kyoshu-sziget: termelés 3 %-a a kőolajfeldolgozás
- 500 km-es partvidéki övezet
A kikötőktől távolabb kell szállítani tengerparti hajózás, vasúti szállítás.
Mezőgazdaság:
5,5 millió hektár művelhető
80 %: szántó
10 %: rét
10%: gyümölcsös
Állattenyésztés jelentősége is nő rizstermesztés folyik a szántóterületek 39 %-án, jelentős exporttermék.
Japán fogyasztásában a halnak nagy szerepe van. Fogyasztás: gabonafélék csökken, egyes főzelék és hús csökken.
Jelentős hal, rizs, árpa, marhahús
Négy szigetből áll: Hokkaido-sziget,
Shitoka-sziget,
Kyoshu-sziget,
Hunsugh-sziget
Észak és dél között 3000 km a távolság.
Éghajlata: a monszun kiszámíthatatlan, nyáron a víz hűvösebb, mint a szárazföld.
A szél a szárazföld felé fúj, ezért sok a csapadék. Átlagosan a csapadék 1800 mm ( délen 4000 mm). Két tengeráramlása van, egy hideg és egy meleg. A hideg a világ síparadicsoma: Sapporo. Északról dél felé a gabonát felváltja a déligyümölcs. Teatermelés jellemzi az országot. A tűlevelű erdőt felváltja az örökzöld. Az ország területének 80 %-a hegyvidék, 60 működő vulkánja van. A művelhető földterület csekély. Erdőterülete kb. 25 millió hektár. A rendelkezésére álló ásványi nyersanyag kevés.
Gazdasági élet:
1603: Sogun-hadsereg parancsnok átvette a hatalmat a japán császártól. Székhelye: Tokió.
1867-ig a sogun uralkodott, erős központosított hatalom jellemezte ezt az időszakot. Feudális viszonyok jellemezték a világtól teljesen elzárkózott.
1868: Meidosi császár visszaállította a császárságot. Innentől kezdve Japán elindult a modernizáció felé. Nyitott lett a világ felé. Kötelezővé tette az iskolalátogatást, állami segítséggel elindították az iparfejlesztést.
USA-Szu.-val rivalizálás --- Japán a Nyugat elővetett bástyája --- USA támogatja, ezért nem fordított fegyverkezésre pénzt, ezért gazdaságilag fejlett.
Természeti adottságok:
Népesség
1920: A japán társadalom az átmenet utáni időszakba kerül. Utána népességnövekedés kezdődött, majd ez megállt. életkörülmények javulása következtében az élettartam nő, a világon az egyik leghosszabb élettartalmú ország.
Területi elhelyezkedés --- természeti viszonyok, gazdaság
A legnagyobb népsűrűség legfejlettebb ipari területekre jellemző.
Tokaido-vonal: Tokió, Nagoya, Kiote, Yokohama, Osaka
3 nagy ipari tömörülés --- ipari népesség nagy
Népesség átstrukturálódása és a területi átstrukturálódás között párhuzam van --- városba áramlás.
1920: 16,1 % városlakó, ma: 76,2 %.
Japán településrendszer: körülbelül faluk és városok
3 településkategória:
- shi - nagyváros 30 ezer lakos feletti
- machi vagy cho - 30 ezer lakos alatti kisebb város + néhány falu
- mura vagy son - több kisebb falu
Népesség átrendeződése:
- városba áramlási folyamat, a faluban maradtak az öregek. Az asszonyok maguk művelték a földet, a férfiak a városba mentek.
- ingáznak a falu és a város között
Japán az energiatermelését fejlesztette magas szintűre: kőolaj, földgáz, atom. Minden másból kevés állt a rendelkezésére --- modernizálni kellett. Nagy hajógyártó, ezért nagy szállitókapacitással rendelkezik.
Behozatalra szorul: szén, kőolaj, vasérc, rézérc, bauxit, fa és só, ezért a kikötőkben alakul ki az ipar.
- kp. - Tokió, Yokohama, Nagaszaki a keresők 25 %-a itt dolgozik, összipari termelés 30%-át itt állítják elő. Kb. 15 millió fő a lakosság.
- vegyipar, kőolajfeldolgozás, elelktroipar, gépkocsigyártás, főleg Nagoyara jellemző, jelentős feldolgozóipar.
- Hosaka, Kiotó: ipari termelés 24 %-a elektronikai, elektrotechnikai ipar a beltenger partvidéke.
- Kyoshu-sziget: termelés 3 %-a a kőolajfeldolgozás
- 500 km-es partvidéki övezet
A kikötőktől távolabb kell szállítani tengerparti hajózás, vasúti szállítás.
Mezőgazdaság:
5,5 millió hektár művelhető
80 %: szántó
10 %: rét
10%: gyümölcsös
Állattenyésztés jelentősége is nő rizstermesztés folyik a szántóterületek 39 %-án, jelentős exporttermék.
Japán fogyasztásában a halnak nagy szerepe van. Fogyasztás: gabonafélék csökken, egyes főzelék és hús csökken.
Jelentős hal, rizs, árpa, marhahús
Megjegyzés küldése