Miközben széthullik a Ny.-R.-i Bir., a Földközi tengeren új hódítók jelennek meg. A VII. sz.-ban az Arab-félszigetről nomád törzsek törtek előre, új vallást terjesztve és új civilizációt teremtve.
Ezek az arab törzsek nem földművelő, hanem a mai beduinokhoz hasonló tevés, nomád népet alkottak. Törzsekbe és nemzetségekbe tömörülve, évszázadokig rabló hadjáratokat folytattak a környező civilizált országok ellen. Egyes arab törzsek azonban kereskedelmi kapcsolatokat alakítottak ki a Kelet-Római Birodalommal és Iránnal, végül hamarosan kialakult egy gazdag kereskedőréteg, mely a társadalom vezető, meghatározó ereje lett.
Ebben a társadalmi-gazdasági környezetben jelent meg Mohamed (a Korais törzs egyik kereskedője), aki egy –a keresztény és zsidó vallást ötvöző és továbbvivő- új vallást hirdetett meg, ez volt az iszlám, ami hihetetlen gyorsasággal terjedt. Mohamed népszerűsége és a törzsi vezetők féltékenysége párhuzamosan nőttön-nőtt.
622-ben már menekülnie kellett, Medinába ment, ahol megszervezte a felkelést és meghirdette a szent háborút, a dzsihádot. Az iszlám vallás egységbe kovácsolta az arab törzseket, és a nomád rablókalandokat fanatikus hévvel folytatott hódító háborúk váltották fel.
635-641 között elfoglalták Szíriát, Mezopotámiát, Egyiptomot, és Iránt, mely hatalmas terület feletti uralmat biztosított számukra.
A hódító arabok eleinte csak katonai táborokban laktak, ahol nem volt lehetőség sem földművelésre, sem ipari tevékenységre. A tábor lakói hadizsákmányból, sarcból éltek.
A bennszülött lakosság és a behódoló nagybirtokos réteg megtarthatta a földjeit, de adóznia kellett. Az arab hódítás fontos jellemzője volt, hogy nem rombolták le a meghódított népek társadalmi szerkezetét, jogrendjét, sőt, fokozatosan kilépve nomád társadalmukból, ők kezdtek átalakulni, felvéve a despotikus ázsiai birodalmak társadalmi és gazdasági jellemzőit.
Gazdasági rendjük eltért az európai feudalizmusétól. Az arab paraszt ugyan személyében szabad volt, de terhei súlyosabbak voltak, mint az európai paraszté, mert kétfelé adózott: földesurának és az államnak. Szabad költözési joga volt ugyan, de ezt nem használhatta ki a gyakorlatban, mert a falu közössége egyetemlegesen felelt a szolgáltatásokért és ez eleve megakadályozta az egyes személyeket a költözésben.
A falu eltartotta a várost úgy, hogy cserébe semmit sem kapott, mert az államilag szigorúan ellenőrzött városi kézműipar nem a falu, hanem a város uralkodó rétegének és a katonaságnak az igényeit elégítette ki. A falut iparcikkel saját háziipara látta el.
Az arab kereskedelem is az uralkodó és nagybirtokos réteg luxus-igényeit szolgálta ki, így nem tudott önálló, független iparos és kereskedő réteg kialakulni. A felemelkedés mintája a feudális uralkodó osztályba való bejutás volt, így a meggazdagodó kereskedők is földbirtokot vásároltak.
Az arab kereskedés nyugat felé a Gibraltárig
dél felé Közép-Afrikáig és Madagaszkárig
kelet felé Kínáig és Indonéziáig
észak felé a volgai bolgárokig jutott el
s ezzel minden eddiginél nagyobb területet kapcsolt össze, biztosítva az anyagi javak és a kulturális kincsek cseréjét egyaránt.
E hatalmas terület különböző népeinek kulturális öröksége olvadt össze az arab nyelvű muzulmán kultúrában. A muzulmánná lett irániak viszont a perzsa és hindu kultúrát olvasztották be. Így muzulmán, keresztény, zsidó tudósok közös munkájával jött létre az arab nyelvű tudomány, mely a modern európai műveltség létrejötte előtt, a legjelentősebb összefoglalása volt az emberiség addigi kulturális eredményeinek.
Bagdad, Damaszkusz, Mekka, Cordoba, Szamarkand nem csak kereskedelni, hanem kulturális központok is voltak.
Az Arab Birodalom sokat átvett és megőrzött városfejlesztő elődeinek eredményeiből, de az antik városfejlődés szintjére mégsem jutott el. Soha nem érte el a Római Birodalom centralizáltságának fokát, mert:
- a városokat nem kötötte össze egységes közigazgatási rendszer
- és nem volt Rómához hasonlítható központja
Több nagyvárosa is volt ugyan, de ez mind egy-egy uralkodó család telephelye volt, nagyfokú autonómiával. (Emellett lakosságuk is szerény volt, a birodalom legkiemelkedőbb városa, Kairó hatalma csúcsán sem rendelkezett félmilliós lakossággal sem.)
Ezek az arab törzsek nem földművelő, hanem a mai beduinokhoz hasonló tevés, nomád népet alkottak. Törzsekbe és nemzetségekbe tömörülve, évszázadokig rabló hadjáratokat folytattak a környező civilizált országok ellen. Egyes arab törzsek azonban kereskedelmi kapcsolatokat alakítottak ki a Kelet-Római Birodalommal és Iránnal, végül hamarosan kialakult egy gazdag kereskedőréteg, mely a társadalom vezető, meghatározó ereje lett.
Ebben a társadalmi-gazdasági környezetben jelent meg Mohamed (a Korais törzs egyik kereskedője), aki egy –a keresztény és zsidó vallást ötvöző és továbbvivő- új vallást hirdetett meg, ez volt az iszlám, ami hihetetlen gyorsasággal terjedt. Mohamed népszerűsége és a törzsi vezetők féltékenysége párhuzamosan nőttön-nőtt.
622-ben már menekülnie kellett, Medinába ment, ahol megszervezte a felkelést és meghirdette a szent háborút, a dzsihádot. Az iszlám vallás egységbe kovácsolta az arab törzseket, és a nomád rablókalandokat fanatikus hévvel folytatott hódító háborúk váltották fel.
635-641 között elfoglalták Szíriát, Mezopotámiát, Egyiptomot, és Iránt, mely hatalmas terület feletti uralmat biztosított számukra.
A hódító arabok eleinte csak katonai táborokban laktak, ahol nem volt lehetőség sem földművelésre, sem ipari tevékenységre. A tábor lakói hadizsákmányból, sarcból éltek.
A bennszülött lakosság és a behódoló nagybirtokos réteg megtarthatta a földjeit, de adóznia kellett. Az arab hódítás fontos jellemzője volt, hogy nem rombolták le a meghódított népek társadalmi szerkezetét, jogrendjét, sőt, fokozatosan kilépve nomád társadalmukból, ők kezdtek átalakulni, felvéve a despotikus ázsiai birodalmak társadalmi és gazdasági jellemzőit.
Gazdasági rendjük eltért az európai feudalizmusétól. Az arab paraszt ugyan személyében szabad volt, de terhei súlyosabbak voltak, mint az európai paraszté, mert kétfelé adózott: földesurának és az államnak. Szabad költözési joga volt ugyan, de ezt nem használhatta ki a gyakorlatban, mert a falu közössége egyetemlegesen felelt a szolgáltatásokért és ez eleve megakadályozta az egyes személyeket a költözésben.
A falu eltartotta a várost úgy, hogy cserébe semmit sem kapott, mert az államilag szigorúan ellenőrzött városi kézműipar nem a falu, hanem a város uralkodó rétegének és a katonaságnak az igényeit elégítette ki. A falut iparcikkel saját háziipara látta el.
Az arab kereskedelem is az uralkodó és nagybirtokos réteg luxus-igényeit szolgálta ki, így nem tudott önálló, független iparos és kereskedő réteg kialakulni. A felemelkedés mintája a feudális uralkodó osztályba való bejutás volt, így a meggazdagodó kereskedők is földbirtokot vásároltak.
Az arab kereskedés nyugat felé a Gibraltárig
dél felé Közép-Afrikáig és Madagaszkárig
kelet felé Kínáig és Indonéziáig
észak felé a volgai bolgárokig jutott el
s ezzel minden eddiginél nagyobb területet kapcsolt össze, biztosítva az anyagi javak és a kulturális kincsek cseréjét egyaránt.
E hatalmas terület különböző népeinek kulturális öröksége olvadt össze az arab nyelvű muzulmán kultúrában. A muzulmánná lett irániak viszont a perzsa és hindu kultúrát olvasztották be. Így muzulmán, keresztény, zsidó tudósok közös munkájával jött létre az arab nyelvű tudomány, mely a modern európai műveltség létrejötte előtt, a legjelentősebb összefoglalása volt az emberiség addigi kulturális eredményeinek.
Bagdad, Damaszkusz, Mekka, Cordoba, Szamarkand nem csak kereskedelni, hanem kulturális központok is voltak.
Az Arab Birodalom sokat átvett és megőrzött városfejlesztő elődeinek eredményeiből, de az antik városfejlődés szintjére mégsem jutott el. Soha nem érte el a Római Birodalom centralizáltságának fokát, mert:
- a városokat nem kötötte össze egységes közigazgatási rendszer
- és nem volt Rómához hasonlítható központja
Több nagyvárosa is volt ugyan, de ez mind egy-egy uralkodó család telephelye volt, nagyfokú autonómiával. (Emellett lakosságuk is szerény volt, a birodalom legkiemelkedőbb városa, Kairó hatalma csúcsán sem rendelkezett félmilliós lakossággal sem.)
Megjegyzés küldése