I.e. 1500 körül vette kezdetét a görög városállamok fejlődése, ennek alapja azonban már egész más volt, mint a folyóvölgyi kultúráké. Itt már nem a mezőgazdasági fejlődés volt a domináns, nem a többlettermelés adott lehetőséget a városok kialakulására, a korai urbanizáció ekkor új korszakba lépett, a nyugati típusú város kialakulásának korszakába.
E korszak előhírnökei a Krétai civilizáció települései voltak. A sziget természeti adottságai paradicsomiak voltak, s a tenger védelmében sokáig semmi sem háborította az itt élők védelmét. Itt alakult ki a minószi kultúra. Települései nem szerveződtek egységes állammá, nagyobb, regionális szereppel rendelkező városok, kisebb városok, nagy vidéki birtokok, tanyák, kikötők, hegytetőkön levő szentélyek alkották a sziget településhálózatát. A civilizáció központja Knósszosz városa. A városok lakossága nem volt nagy, így a kultúra építészeti teljesítménye kiemelkedő (10 embert kiszolgáló házak, cserépfedésű vízvezeték, vízöblítéses WC, ablak). Ezek mind kifinomult életmódról, központi irányítással végzett közmunkákról, bonyolult társadalmi szervezetről és adminisztrációról árulkodnak. A minószi kultúra érdekessége, hogy vallásukban a nőknek kiemelkedő szerepe volt, és a legfőbb papi méltósággal járó tisztséget is nő töltötte be.
Az i.e. 1500-as évek végén fejlődésének csúcspontján váratlan pusztítás vetett véget a minószi kultúrának. Belső társadalmi feszültségekre semmi nem utal, de mindenütt tűzvész nyomai fedezhetők fel, így valószínűsíthető, hogy mükénéi görög portyázók pusztították el ezt a palotacivilizációt.
A mükénéiek azonban átörökítették a kultúra legfontosabb elemeit. Átvették a közigazgatási rendszert, és noha Kréta városait elpusztították, mégis megjelentek utána is a paloták, gátak, csatornák, alagutak, vízvezetékek. Négy nagy palotaegyüttes épült fel: Pülosz, Mükéné, Thébai és Tirünsz, melyek mind egy-egy állam központjaként funkcionáltak. I.e. 1250-1200 között a mükénéi kultúra városai is elpusztultak, és noha rövid volt e kultúra hatalma, jelentősége abban áll, hogy megteremtette az antik városfejlődés alapját.
A görög polisz:
A mükénéi világ pusztulása után csak az i.e.VIII. sz.-ban kezdtek el szaporodni a városok. Ez a változás része volt az egész mediterrán világban fellendülő urbanizációnak, ami a görög és a föníciai kolonializálás következménye volt. A görög gyarmatosítás iránya a Fekete-, az Égei-, és az Adriai tenger partvidéke, Dél-Itália és Kelet-Szicília, valamint a Földközi-tenger északi partvidéke volt, a föníciai gy.-é pedig a Földközi-tenger déli partvidéke, Nyugat-Szicília, Szardínia és az Ibériai-félsziget déli partja.
A megszállt területek őslakossága általában nem tanúsított ellenállást, mivel el voltak maradva a görögökhöz képest és hasznát vették az általuk meghonosított technológiának és kultúrának.
A gyarmatosítás kibontakozása a feudális jellegű görög társadalom új fejlődési szakaszával, a polisz, vagyis városállam kialakulásával kapcsolódott össze. A polisz a görög férfipolgárok közösségének irányítása alatt álló, általában formális alkotmánnyal rendelkező közösség volt, mely magából a városból és a körülötte elterülő mezőgazdasági területekből állt. A férfipolgárok közössége a népgyűléseken maga választotta hivatalnokait, tisztségviselőit és döntött a város sorsát érintő kérdésekben.
Az i.e. VII. sz.-ban kibontakozó görög városfejlődés két úton indult el, és kétféle várostípust hozott létre. A görög szárazföldön és szigetvilágban az ún. klasszikus, vagy hellén várost, és az Égei-tenger keleti partvidékén a hellenisztikus várost.
A hellén város jellemzői:
- Kialakulása: falusi, földművelő közösségek alapítják
- 3 fő természeti tényező: domborzatilag erősen tagolt felszín, kevés és gyenge minőségű művelésre alkalmas terület és a tenger közelsége
- Átlag 4-5000 lakos
- A tenger közelsége miatt jó halászokká és hajósokká váltak, így tudták megszerezni a tengeri utak feletti ellenőrzés jogát
- Hatalmukat a „kicsi” görög városok gyarmataiknak köszönhették (a város és az általa elfoglalt gyarmatok, kolóniák között erősen hierarchizált szövetség volt)
- A városok kicsi méretét társadalmi okokra vezethetjük vissza, tudatosan törekedtek arra, hogy kicsik maradjanak, az egyetlen kivétel a leghatalmasabb görög város, Athén, mely fénykorában a világ legnagyobb városa volt (kb.75 ezer lakóval)
Ökológiai képe:
- A település központjában a magas, természetes erődöt képező sziklán áll a fellegvár (akropolisz), az istenek otthona és a földi hatalom központja
- A legfontosabb középületek (palota, városháza, templomok, papok, papnők szállása) helyezkedik el itt
- A fellegvárat fal veszi körül
- Közvetlenül a fellegvár alatt helyezkedik el az agóra és a színház
- Alattuk, a hegy lábánál a lakónegyed (kicsi, igénytelen házak sokasága, falusias benyomással)
- Igénytelen lakásviszonyok, kétségbeejtő higiéniai helyzet (szabadban való munkavégzés, levegőtlen házak, kicsi szobák, csatornázás és WC-k hiánya, szemét, ételmaradék a házak között, zöldterületek hiánya, utcarendszer hiánya, össze-vissza, szerteszét „dobált” házak)
- A tisztes szegénység többet ér, mint a talmi gazdagság
A hellenisztikus város:
- Iónia és Dória területén volt jellemző
- Fejlődésének alapja a kereskedelem (keleti szf.i ker.-i utak találkozása a ny.-i ker. tengeri útjaival) ennek köszönhető, hogy a iónok és a dórok voltak a legsikeresebb gyarmatosítók
- Amikor már nem volt szükség katonai hódításokra, megszabadultak a háborúk költségeitől, és minden képességüket a gazdasági gyarapodásra fordíthatták
- Meg is gazdagodtak, sokkal gyorsabban, mint attikai testvéreik, és ezt eltérő gondolkodásmódjuknak, életszemléletüknek is köszönhetik
- Városaik tudatos várostervezésnek köszönhetően jöttek létre (egyenes, egyforma szélességű utak, egyforma nagyságú háztömbök rendszere, az agóra szabályos négyszögletű tér) tisztaság, kényelem, tágasság, átláthatóság, monumentalitás, szabályos rend, letisztult harmonikus arányok jellemzik az egész várost
- Csatornázás, nyilvános WC-k, ivókutak mind biztosítva vannak
- Széles sugárutak, kétoldalt árkádsorok, üzletek, közben parkok, szobrok, szökőkutak, látványos városkép
- A városnak gazdagságot, nyugalmat, szépséget és biztonságot kellett sugároznia, hogy vonzóerőt jelentsen a kereskedőknek
- Rabszolgaság intézménye
- Kolóniák rendszere
E korszak előhírnökei a Krétai civilizáció települései voltak. A sziget természeti adottságai paradicsomiak voltak, s a tenger védelmében sokáig semmi sem háborította az itt élők védelmét. Itt alakult ki a minószi kultúra. Települései nem szerveződtek egységes állammá, nagyobb, regionális szereppel rendelkező városok, kisebb városok, nagy vidéki birtokok, tanyák, kikötők, hegytetőkön levő szentélyek alkották a sziget településhálózatát. A civilizáció központja Knósszosz városa. A városok lakossága nem volt nagy, így a kultúra építészeti teljesítménye kiemelkedő (10 embert kiszolgáló házak, cserépfedésű vízvezeték, vízöblítéses WC, ablak). Ezek mind kifinomult életmódról, központi irányítással végzett közmunkákról, bonyolult társadalmi szervezetről és adminisztrációról árulkodnak. A minószi kultúra érdekessége, hogy vallásukban a nőknek kiemelkedő szerepe volt, és a legfőbb papi méltósággal járó tisztséget is nő töltötte be.
Az i.e. 1500-as évek végén fejlődésének csúcspontján váratlan pusztítás vetett véget a minószi kultúrának. Belső társadalmi feszültségekre semmi nem utal, de mindenütt tűzvész nyomai fedezhetők fel, így valószínűsíthető, hogy mükénéi görög portyázók pusztították el ezt a palotacivilizációt.
A mükénéiek azonban átörökítették a kultúra legfontosabb elemeit. Átvették a közigazgatási rendszert, és noha Kréta városait elpusztították, mégis megjelentek utána is a paloták, gátak, csatornák, alagutak, vízvezetékek. Négy nagy palotaegyüttes épült fel: Pülosz, Mükéné, Thébai és Tirünsz, melyek mind egy-egy állam központjaként funkcionáltak. I.e. 1250-1200 között a mükénéi kultúra városai is elpusztultak, és noha rövid volt e kultúra hatalma, jelentősége abban áll, hogy megteremtette az antik városfejlődés alapját.
A görög polisz:
A mükénéi világ pusztulása után csak az i.e.VIII. sz.-ban kezdtek el szaporodni a városok. Ez a változás része volt az egész mediterrán világban fellendülő urbanizációnak, ami a görög és a föníciai kolonializálás következménye volt. A görög gyarmatosítás iránya a Fekete-, az Égei-, és az Adriai tenger partvidéke, Dél-Itália és Kelet-Szicília, valamint a Földközi-tenger északi partvidéke volt, a föníciai gy.-é pedig a Földközi-tenger déli partvidéke, Nyugat-Szicília, Szardínia és az Ibériai-félsziget déli partja.
A megszállt területek őslakossága általában nem tanúsított ellenállást, mivel el voltak maradva a görögökhöz képest és hasznát vették az általuk meghonosított technológiának és kultúrának.
A gyarmatosítás kibontakozása a feudális jellegű görög társadalom új fejlődési szakaszával, a polisz, vagyis városállam kialakulásával kapcsolódott össze. A polisz a görög férfipolgárok közösségének irányítása alatt álló, általában formális alkotmánnyal rendelkező közösség volt, mely magából a városból és a körülötte elterülő mezőgazdasági területekből állt. A férfipolgárok közössége a népgyűléseken maga választotta hivatalnokait, tisztségviselőit és döntött a város sorsát érintő kérdésekben.
Az i.e. VII. sz.-ban kibontakozó görög városfejlődés két úton indult el, és kétféle várostípust hozott létre. A görög szárazföldön és szigetvilágban az ún. klasszikus, vagy hellén várost, és az Égei-tenger keleti partvidékén a hellenisztikus várost.
A hellén város jellemzői:
- Kialakulása: falusi, földművelő közösségek alapítják
- 3 fő természeti tényező: domborzatilag erősen tagolt felszín, kevés és gyenge minőségű művelésre alkalmas terület és a tenger közelsége
- Átlag 4-5000 lakos
- A tenger közelsége miatt jó halászokká és hajósokká váltak, így tudták megszerezni a tengeri utak feletti ellenőrzés jogát
- Hatalmukat a „kicsi” görög városok gyarmataiknak köszönhették (a város és az általa elfoglalt gyarmatok, kolóniák között erősen hierarchizált szövetség volt)
- A városok kicsi méretét társadalmi okokra vezethetjük vissza, tudatosan törekedtek arra, hogy kicsik maradjanak, az egyetlen kivétel a leghatalmasabb görög város, Athén, mely fénykorában a világ legnagyobb városa volt (kb.75 ezer lakóval)
Ökológiai képe:
- A település központjában a magas, természetes erődöt képező sziklán áll a fellegvár (akropolisz), az istenek otthona és a földi hatalom központja
- A legfontosabb középületek (palota, városháza, templomok, papok, papnők szállása) helyezkedik el itt
- A fellegvárat fal veszi körül
- Közvetlenül a fellegvár alatt helyezkedik el az agóra és a színház
- Alattuk, a hegy lábánál a lakónegyed (kicsi, igénytelen házak sokasága, falusias benyomással)
- Igénytelen lakásviszonyok, kétségbeejtő higiéniai helyzet (szabadban való munkavégzés, levegőtlen házak, kicsi szobák, csatornázás és WC-k hiánya, szemét, ételmaradék a házak között, zöldterületek hiánya, utcarendszer hiánya, össze-vissza, szerteszét „dobált” házak)
- A tisztes szegénység többet ér, mint a talmi gazdagság
A hellenisztikus város:
- Iónia és Dória területén volt jellemző
- Fejlődésének alapja a kereskedelem (keleti szf.i ker.-i utak találkozása a ny.-i ker. tengeri útjaival) ennek köszönhető, hogy a iónok és a dórok voltak a legsikeresebb gyarmatosítók
- Amikor már nem volt szükség katonai hódításokra, megszabadultak a háborúk költségeitől, és minden képességüket a gazdasági gyarapodásra fordíthatták
- Meg is gazdagodtak, sokkal gyorsabban, mint attikai testvéreik, és ezt eltérő gondolkodásmódjuknak, életszemléletüknek is köszönhetik
- Városaik tudatos várostervezésnek köszönhetően jöttek létre (egyenes, egyforma szélességű utak, egyforma nagyságú háztömbök rendszere, az agóra szabályos négyszögletű tér) tisztaság, kényelem, tágasság, átláthatóság, monumentalitás, szabályos rend, letisztult harmonikus arányok jellemzik az egész várost
- Csatornázás, nyilvános WC-k, ivókutak mind biztosítva vannak
- Széles sugárutak, kétoldalt árkádsorok, üzletek, közben parkok, szobrok, szökőkutak, látványos városkép
- A városnak gazdagságot, nyugalmat, szépséget és biztonságot kellett sugároznia, hogy vonzóerőt jelentsen a kereskedőknek
- Rabszolgaság intézménye
- Kolóniák rendszere
Megjegyzés küldése