Szenzualizmus: hívei csak az érzékszerveket tartják képesnek a világ megismerésére. Ismereteink egyedüli forrása az érzékelés.
Empirizmus: az empiristák a tapasztalást tartják a megismerés egyetlen útjának.
1) Bacon: Legfőbb tanácsa- Járjunk nyitott szemmel a világban! A valóság megszerzésének a tapasztalatból kell kiindulnia.
2) Hobbes: Átveszi Bacon szenzualizmusát. Ha az érzékelés nyújt az embernek minden tudást, akkor következetlenség az általános fogalmak feltételezése. Az igazság feltárásában döntő út a gondolkodás, bár nem veti el az érzékelést. Nem tudja megoldani a kettő közti átmenetet. Megoldás a nominalizmus felújítása, vagyis az általános fogalmakat neveknek mondja, tehát nincs más általános létező, csak a név.
3) Locke: Azt vizsgálja, hogy honnan erednek az emberi ismeretek. Az általa megfogalmazott válasz kifejtése a tapasztalaton alapuló ismeretelméletnek, a szenzualizmusnak. A velünk született eszmék tanát cáfolja; minden ismeretünk forrása a tapasztalatból származik. Az újszülött tudata „üres helyiség” (empty cabinet), „tiszta tábla” (tabula rasa), s csak a mindenekelőtt érzetekből álló tapasztalat tölti meg tartalommal. Tehát ismereteink az érzékelésből és ezen az alapon működő tudatból származnak.
Az elme kétféle működése: érzékelés és reflexió. A külső érzékelés a tárgyi világról szolgáltat adatokat, a reflexió pedig az érzékeléssel szerzett tudattartalmakkal foglalkozik, és belőlük hoz létre ismereteket. A megismerés folyamatában az ember csupán passzív befogadója a tapasztalatoknak.
4) Berkeley: Locke filozófiáját fejleszti tovább. Az anyag (szubsztancia) nem is létezik. Tudatunkon kívül nem léteznek dolgok, létük abban áll, hogy érzékeljük őket. A dolgok csupán mint az észlelés tárgyai léteznek. A dolgok képzeteit nem a dolgoknak köszönhetjük, hanem Istennek, mivel a tudatra csak a másik tudat gyakorolhat hatást.
5) Hume: Locke és Berkeley filozófiájához csatlakozik. Ismereteink egyedüli forrása az érzés vagy észlelés. Ismereteinket érzetek, benyomások, benyomások hasonmásai vagy utánzatai, az ideák vagy képzetek alkotják. A fogalmak az ideák benyomásainak másolatai. A képzeteknek a tárgyakkal való kapcsolatát sohasem tapasztalhatjuk meg. Hume filozófiája a bizonyíték arra, hogy az érzékelés önmagában képtelen a valóság megközelítésére. A tapasztalat első elemei az eszmék. Az anyagi dolgok létezését puszta illúziónak mondja. A tapasztalatban, az érzékelésben semmiféle szükségszerű nincs.
Empirizmus: az empiristák a tapasztalást tartják a megismerés egyetlen útjának.
1) Bacon: Legfőbb tanácsa- Járjunk nyitott szemmel a világban! A valóság megszerzésének a tapasztalatból kell kiindulnia.
2) Hobbes: Átveszi Bacon szenzualizmusát. Ha az érzékelés nyújt az embernek minden tudást, akkor következetlenség az általános fogalmak feltételezése. Az igazság feltárásában döntő út a gondolkodás, bár nem veti el az érzékelést. Nem tudja megoldani a kettő közti átmenetet. Megoldás a nominalizmus felújítása, vagyis az általános fogalmakat neveknek mondja, tehát nincs más általános létező, csak a név.
3) Locke: Azt vizsgálja, hogy honnan erednek az emberi ismeretek. Az általa megfogalmazott válasz kifejtése a tapasztalaton alapuló ismeretelméletnek, a szenzualizmusnak. A velünk született eszmék tanát cáfolja; minden ismeretünk forrása a tapasztalatból származik. Az újszülött tudata „üres helyiség” (empty cabinet), „tiszta tábla” (tabula rasa), s csak a mindenekelőtt érzetekből álló tapasztalat tölti meg tartalommal. Tehát ismereteink az érzékelésből és ezen az alapon működő tudatból származnak.
Az elme kétféle működése: érzékelés és reflexió. A külső érzékelés a tárgyi világról szolgáltat adatokat, a reflexió pedig az érzékeléssel szerzett tudattartalmakkal foglalkozik, és belőlük hoz létre ismereteket. A megismerés folyamatában az ember csupán passzív befogadója a tapasztalatoknak.
4) Berkeley: Locke filozófiáját fejleszti tovább. Az anyag (szubsztancia) nem is létezik. Tudatunkon kívül nem léteznek dolgok, létük abban áll, hogy érzékeljük őket. A dolgok csupán mint az észlelés tárgyai léteznek. A dolgok képzeteit nem a dolgoknak köszönhetjük, hanem Istennek, mivel a tudatra csak a másik tudat gyakorolhat hatást.
5) Hume: Locke és Berkeley filozófiájához csatlakozik. Ismereteink egyedüli forrása az érzés vagy észlelés. Ismereteinket érzetek, benyomások, benyomások hasonmásai vagy utánzatai, az ideák vagy képzetek alkotják. A fogalmak az ideák benyomásainak másolatai. A képzeteknek a tárgyakkal való kapcsolatát sohasem tapasztalhatjuk meg. Hume filozófiája a bizonyíték arra, hogy az érzékelés önmagában képtelen a valóság megközelítésére. A tapasztalat első elemei az eszmék. Az anyagi dolgok létezését puszta illúziónak mondja. A tapasztalatban, az érzékelésben semmiféle szükségszerű nincs.
Megjegyzés küldése